c) a jelen törvényben meghatározott feltételek esetén azt, aki a gyermek születése után az anyával házasságot kötött, vagy

d) azt a férfit, aki az anyával külön törvény rendelkezései szerint lefolytatott emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásban (a továbbiakban: reprodukciós eljárás) vett részt és a származás a reprodukciós eljárás következménye.

Csjt. 37. § (1) A teljes hatályú elismerő nyilatkozat az apaságot egymagában megállapítja.

(2) Az a férfi, akitől a gyermek származik, a fogamzási idő kezdetétől fogva a gyermeket teljes hatályú nyilatkozattal a magáénak ismerheti el, ha

a) a törvény értelmében nem kell más férfit a gyermek apjának tekinteni és

b) a gyermek legalább tizenhat évvel fiatalabb mint a nyilatkozó.

(3) Ilyen elismerő nyilatkozatot csak személyesen lehet tenni. A cselekvőképességében korlátozott személy elismerő nyilatkozata csak akkor érvényes, ha ahhoz törvényes képviselője hozzájárult. Ha a törvényes képviselő tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolhatja.

(4) A nyilatkozat teljes hatályához szükséges az anyának, a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének és ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte, a gyermeknek a hozzájárulása is. Ha az anya, illetőleg a gyermek nem él, vagy nyilatkozatában tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

(5) Az elismerést és a hozzájárulást anyakönyvvezetőnél, bíróságnál, gyámhatóságnál, illetőleg magyar külképviseleti hatóságnál jegyzőkönyvbe kell venni vagy közjegyzői okiratba kell foglalni.

Csjté. 55. § A Csjt. hatálybalépése előtt a cselekvőképességében korlátozott személy által tett apai elismerő nyilatkozat teljes hatályához a gyermek törvényes képviselőjének hozzájárulása [Csjt. 37. § (4) bek.] nem szükséges.

Csjté. 58. § Az 1947. június 1. előtt történt apai elismerésnek az egyéb feltételek fennállása esetén is csak akkor van teljes hatálya, ha azt az apa az 1947. évi június hó 1. napja után szabályszerű nyilatkozattal megerősítette.

Csjt. 38. § (1) Ha a gyermek apja sem az anya házassági köteléke vagy utólagos házassága, sem teljes hatályú apai elismerés, sem pedig reprodukciós eljárás alapján nem állapítható meg, az apaságot bírósági úton lehet megállapítani. Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az apaság bírósági úton történő megállapításának azzal a férfival szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

(2) A bíróság a gyermek apjának nyilvánítja azt a férfit, aki az anyával a fogamzási időben nemileg érintkezett, és az összes körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan következtethető, hogy a gyermek ebből az érintkezésből származik.

(3)

(4) Az apaság bírósági megállapítását maga az apa, a gyermek, a gyermek halála után leszármazója kérheti.

Csjt. 39. § (1) Ha az anya a gyermek születése után házasságot köt, férjét a gyermek apjának kell tekinteni, ha

a) sem az anya korábbi házassági köteléke, sem teljes hatályú elismerő nyilatkozat, vagy jogerős bírósági ítélet alapján nem állapítható meg, hogy ki a gyermek apja, és az apaság megállapítása iránt más férfi ellen per sincs folyamatban, feltéve, hogy

b) a férj a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb és

c) a férj a házasságkötést megelőzően az anyakönyvvezető előtt a gyermeket a magáénak ismeri el.

(2) A férj elismerése akkor hatályos, ha ahhoz az anya, a kiskorú törvényes képviselője, továbbá - ha a gyermek a tizennegyedik életévét betöltötte - a gyermek is hozzájárult. Ha a gyermek nem él, vagy a nyilatkozattételben tartósan gátolva van, a hozzájárulást a gyámhatóság adja meg.

(3) Vita esetén annak bírósági megállapítását, hogy az anya utólagos házasságának hatálya a gyermekre kiterjed, a gyermek, a gyermek anyja vagy annak férje kérheti.

Csjté. 43. §

Vhr. 13. § (1) A Csjt. 39. §-a (1) bekezdése c) pontjának alkalmazására akkor kerül sor, ha a házasságkötés a Csjt. hatálybalépése után történt. Ha a házasságkötési szándékot a Csjt. hatálybalépése előtt jelentették be, de a házasság csak a Csjt. hatálybalépése után jön létre, az utólagos házasság folytán - a korábban tett nyilatkozatoktól függetlenül - csak akkor válik a férj a gyermek apjává, ha a vőlegény a Csjt. hatálybalépése után a házasságkötést megelőzően apai elismerő nyilatkozatot tesz.

(2) A Csjt. hatálybalépése előtt tett kizáró kijelentés hatályát - ha a házasságkötés a Csjt. hatálybalépése előtt megtörtént - a Csjt. nem érinti.

(3) A Csjt. nem érinti a hatálybalépése előtt tett apai elismerő nyilatkozat hatályát, ha az teljes hatályú, illetőleg ha mód van annak teljes hatályúvá tételére (a hozzájáruló stb. nyilatkozatok beszerzésére).

Csjtr. 42. § A Csjt. 39. § (2) bekezdését akkor kell alkalmazni, ha a házasságkötés a Tv. hatálybalépése után történt. Ha a férj az elismerő nyilatkozatát a Tv. hatálybalépése előtt tette, a házasságkötésre pedig a Tv. hatálybalépése után kerül sor, az utólagos házasság folytán csak akkor válik a gyermek apjává, ha az elismerés hatályosságához szükséges hozzájárulásukat az erre jogosultak a házasságkötést megelőzően megadják.

Csjt. 40. § (1) A gyermek kérheti annak bírósági megállapítását, hogy anyja az általa megjelölt személy. Ha a gyermek meghalt, ez a jog leszármazóját illeti meg.

(2) Az anyaság bírósági megállapítását az is kérheti, aki azt állítja, hogy ő a gyermek anyja.

(3) Ha a származás reprodukciós eljárás következménye, nincs helye az anyaság bírósági úton történő megállapításának azzal a nővel szemben, aki az eljárás lefolytatásához ivarsejtet vagy embriót adományozott.

Csjt. 41. § (1) Ha a gyermek mindkét szülője ismeretlen, születése után nyomban, ha pedig apjának kiléte nem állapítható meg, az anya kérelmére bármikor, egyébként pedig a gyermek harmadik életévének betöltése után hivatalból kell intézkedni az iránt, hogy a születési anyakönyvbe a gyermek szülőiként, illetőleg apjaként képzelt személyt jegyezzenek be. Az intézkedésre a gyámhatóság hivatott.

(2) Ilyen esetben az apa családi nevéül, ha az anya ismert, az anya legközelebbi ismert anyai ági férfi felmenőjének családi nevét kell megállapítani. Az anya kérelmére azonban a gyámhatóság az apa családi nevéül megállapíthatja

a) az anya családi nevét,

b) az anya által megjelölt más családi nevet, feltéve, hogy az más jogos érdekét nem sérti.

(3) Nem állapítható meg olyan családi név, amely a gyermekre sérelmes.

(4) A gyámhatóság az egyéb személyi adatokat - mások jogos érdekeinek sérelme nélkül - belátása szerint állapítja meg.

Vhr. 14. § Ha a gyámhatóság a gyermek névviselése felől még nem döntött, a Csjt. hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell a Csjt. 41. §-ának (2)-(4) bekezdésében foglalt rendelkezéseket.

Csjt. 42. § (1) A gyermek - szüleinek megállapodása szerint - apjának vagy anyjának családi nevét viseli. A házasságban élő szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született közös gyermekének csak azonos családi neve lehet. Közös házassági nevet viselő házastársak gyermeke csak a szülők közös házassági nevét viselheti. A saját nevüket viselő szülők megállapodása alapján a gyermek az apa és az anya családi nevét együtt is viselheti. A gyermek családi neve legfeljebb kéttagú lehet.

(2) Ha nincs olyan személy, akit a gyermek apjának kell tekinteni, a gyermek az anyja családi nevét viseli mindaddig, amíg a képzelt apát az anyakönyvbe be nem jegyezték. Az anya a képzelt személy apaként való bejegyzésére irányuló eljárás során bejelentheti, hogy a gyermeke továbbra is az ő családi nevét viseli.

(3) A gyermek utónevét a szülők határozzák meg.

(4)

Csjté. 9. §

Csjté. 59. §

Csjt. 43. § (1) Az apaság vélelmét meg lehet támadni, ha az, akit a vélelem alapján apának kell tekinteni, a gyermek anyjával a fogamzás idejében nemileg nem érintkezett, vagy a körülmények szerint egyébként lehetetlen, hogy a gyermek tőle származik, illetőleg ha a származás reprodukciós eljárás következménye, és az anya férje, illetve élettársa az eljáráshoz nem járult hozzá.

(2) Ha az apaság vélelme teljes hatályú apai elismerésen alapul, a vélelmet azon az alapon is meg lehet támadni, hogy a nyilatkozatnak a törvényes feltételek hiányában nincs teljes hatálya.

(3) A megtámadásra jogosult

a) a gyermek,

b) az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni,

c) a gyermek halála után leszármazója, ilyennek hiányában az ügyész.

(4) Az anya volt férje akkor is jogosult a megtámadásra, ha a vélelem az, hogy az anya újabb házasságbeli férje az apa, de ennek a vélelemnek megdőlte esetén a volt férjet kellene apának tekinteni.

(5) Az apaság vélelmét a gyermek a nagykorúsága elérése után egy évig, a többi jogosult pedig a gyermek születéséről szerzett értesülése időpontjától számított egy év alatt támadhatja meg. Az a jogosult, aki a megtámadás alapjául szolgáló tényről a reá nézve megállapított határidő kezdete után értesült, az értesüléstől számított egy év alatt támadhatja meg az apaság vélelmét.

(6) Ha az, akit a vélelem alapján a gyermek apjának kell tekinteni, a határidő eltelte folytán megtámadásra már nem jogosult, az apaságot érdekében az ügyész támadhatja meg. Megtámadásnak azonban csak a vélelmezett apa életében van helye.

(7) Ha a bíróság az apaság vélelmét megtámadó keresetnek helyt ad, indokolt esetben - kérelemre - a gyermeket feljogosíthatja családi nevének további viselésére.

Vhr. 15. § (1) Művi beavatkozás esetében az apaság vélelmének megtámadására (Csjt. 43. §) akkor kerülhet sor, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése után született és az anya férje a művi beavatkozáshoz utólag sem járult hozzá.

(2) Ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése előtt született, az apaság vélelmét az általános szabályok szerint lehet megtámadni, kivéve ha az anya férje a művi beavatkozáshoz utólag hozzájárul.

(3) A Csjt. 43. §-ának (6) bekezdését a folyamatban levő ügyben is alkalmazni kell, ha a vélelmezett apa a határidő eltelte folytán az apaság megtámadására már nem jogosult.

2. A családi jogállás megállapítására irányuló perek közös szabályai

Csjt. 44. § (1) Az apaságnak és az anyaságnak, továbbá az utólagos házasságkötés hatályának bírósági megállapítását keresettel lehet kérni, s keresettel lehet megtámadni az apaság vélelmét is. A pert a jogosultnak személyesen kell megindítania.

(2) A korlátozottan cselekvőképes személy a pert csak törvényes képviselője hozzájárulásával indíthatja meg. Ha a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van, vagy a hozzájárulást nem adja meg, azt a gyámhatóság hozzájárulása pótolja.

(3) Cselekvőképtelen jogosult helyett - a gyámhatóság hozzájárulásával - a törvényes képviselő léphet fel.

(4) Az apaság vélelmének megdöntése iránti per megindítása előtt a gyámhatóságnak cselekvőképtelen kiskorú esetében - elháríthatatlan akadályt kivéve - az anyát és a vélelmezett apát meg kell hallgatnia. A gyámhatóság a perindításhoz csak akkor járulhat hozzá, ha a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a kiskorú érdekében áll. Ha az anya és a vélelmezett apa között a gyermek elhelyezése vitás, a gyámhatóság a hozzájárulást csak kivételesen indokolt esetben adhatja meg.

Csjt. 45. § A családi jogállás megállapítása iránt indított perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos.

Csjté. 56. § (1) A családi jogállás megállapítása iránt a Csjt. hatálybalépése előtt indított perekben, ha a jelen törvényerejű rendelet ellenkező intézkedést nem tartalmaz, a Csjt. hatálybalépése előtti jogszabályokat kell alkalmazni.

(2) A Csjt. hatálybalépése után családi jogállás megállapítása iránt indított perre akkor is a Csjt. rendelkezéseit kell alkalmazni, ha a gyermek a Csjt. hatálybalépése előtt született; az azonban, aki az 1946. évi XXIX. törvény hatálybalépésének napján (1947. június 1.) nagykorúságát már elérte, az apaság megállapítása iránt a Csjt. alapján sem indíthat keresetet.

(3) Azt a rendelkezést, hogy az anya utólagos házasságának hatálya egyéb előfeltételek fennállása esetén is csak akkor áll be, ha az anya férje a gyermeknél legalább tizenhat évvel idősebb [Csjt. 39. § (1) bek. b) pont], a Csjt. hatálybalépése előtt kötött utólagos házasság hatályának megállapításánál is alkalmazni kell, ha a férj a gyermek apjaként még nincs a születési anyakönyvbe bejegyezve. Alkalmazni kell ezt a rendelkezést az utólagos házasság hatályának megállapítása iránt a Csjt. előtt indított folyamatban lévő perekben is.

Csjté. 57. § A korábbi jogszabályok alapján államfői kegyelemmel törvényesített gyermek mind apjával, mind apja rokonaival rokonságban áll.

VI. fejezet

Az örökbefogadás

1. Az örökbefogadás célja

Csjt. 46. § Az örökbefogadás célja az, hogy az örökbefogadó, valamint annak rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolatot létesítsen és elsősorban az olyan kiskorúak családi nevelését biztosítsa, akiknek szülei nem élnek, vagy akiket szüleik megfelelően nevelni nem képesek.

2. Az örökbefogadás feltételei

Csjt. 47. § (1) Örökbefogadó csak az a teljesen cselekvőképes, nagykorú személy lehet, aki - a külön jogszabályban meghatározott - örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon eredménnyel részt vett, és személyisége, valamint körülményei alapján - a gyámhivatal örökbefogadás előtti eljárása során hozott határozata értelmében - alkalmas a gyermek örökbefogadására, továbbá a gyermeknél legalább 16, legfeljebb 45 évvel idősebb. A rokoni, illetve a házastársi örökbefogadás esetén a korkülönbségtől, illetve a felkészítő tanfolyam elvégzésétől el kell tekinteni.

(2) A gyámhivatal a rokonok, a szülő házastársa, illetve a gyermeket a szülő hozzájárulásával legalább egy éve folyamatosan a saját háztartásában nevelő örökbe fogadni szándékozó személy, továbbá a külföldi állampolgárságú örökbe fogadni szándékozó személy (1) bekezdésben meghatározott alkalmasságát az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során állapítja meg.

(3) Nem fogadhat örökbe az, aki a szülői felügyelet megszüntetését vagy a közügyektől való eltiltást kimondó jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll.

(4) Örökbe fogadni csak kiskorú személyt lehet.

(5) Az örökbefogadott személyt az örökbefogadás fennállása alatt csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe, az örökbefogadó halála után azonban más személy is. Az utóbbi esetben a korábbi örökbefogadás megszűnik.

Csjt. 48. § (1) Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.

(2) Az engedély megadásához a felek egyetértő kérelmét tartalmazó nyilatkozat, továbbá a gyermek szüleinek, valamint a házasságban élő örökbefogadó házastársának hozzájárulása szükséges. A szülő a hozzájáruló nyilatkozatát - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - nem vonhatja vissza, és erre őt figyelmeztetni kell. Az érdekeltek hozzájárulását követően az örökbe fogadni szándékozó személy a gyermeket legalább egy hónapig gondozza. Az örökbefogadás csak ezen gondozást követően engedélyezhető.

(3) Az örökbefogadáshoz a szülő úgy is megadhatja hozzájárulását, hogy az örökbefogadó személyét és személyi adatait nem ismeri. A nyilatkozattételre a gyermek születése előtt is sor kerülhet. A szülő hozzájáruló nyilatkozatát a gyermek hathetes korának betöltéséig visszavonhatja és erre őt figyelmeztetni kell. A szülő felügyeleti joga, amennyiben nyilatkozata hathetesnél idősebb gyermekre vonatkozik a nyilatkozattételkor, a hathetesnél fiatalabb gyermekre tett nyilatkozat esetén pedig a gyermek hathetes korában szűnik meg. A szülői felügyeleti jog megszűnését a gyámhivatal határozata állapítja meg.

(4) Ha a gyermek a hatodik életévét betöltötte, vagy egészségileg károsodott, a (3) bekezdés szerinti hozzájáruló nyilatkozat érvényességéhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges.

(5) Nincs szükség

a) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki a szülői felügyeletet megszüntető jogerős bírósági ítélet hatálya alatt áll (88. §);

b) annak a szülőnek a hozzájárulására, akinek intézeti nevelt gyermekét a gyámhatóság örökbefogadhatónak nyilvánította (48/A. §);

c) annak a szülőnek a hozzájárulására, aki gyermekét annak érdekében, hogy más nevelje fel - személyazonosságának feltárása nélkül - az egészségügyi intézmény erre kijelölt helyén helyezi el, feltéve, hogy hat héten belül a gyermekéért nem jelentkezik;

d) az örökbefogadó házastársának hozzájárulására, ha a házastársak között az életközösség megszűnt;

e) sem a szülő, sem a házastárs hozzájárulására, ha cselekvőképtelen, vagy ismeretlen helyen távol van.

(6) Az örökbefogadási eljárás a (3)-(4) bekezdésben, valamint az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott esetben titkos. A szülő az örökbefogadásról értesítést nem kap, és az örökbefogadásról hozott határozatot sem fellebbezéssel, sem egyéb módon nem támadhatja meg.

Vhr. 16. § A Csjt. 48. §-ának (3) bekezdését a folyamatban levő ügyekben akkor kell alkalmazni, ha a szülő kifejezetten kérte, hogy az örökbefogadást e rendelkezés szerint folytassák. Ebben az esetben a szükséges nyilatkozatokat pótlólag kell megtenni.

Csjtr. 43. § (1) A Csjt. 48. § (3) bekezdését a folyamatban levő, valamint az olyan ügyekben is alkalmazni kell, amelyekben a szülő a hozzájáruló nyilatkozatát már megadta, de a gyermek örökbefogadása még nem történt meg.

(2) A Csjt. 48. § (4)-(5) bekezdését a Tv. hatálybalépése után indult ügyekben kell alkalmazni.

Csjt. 48/A. § (1) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja, ha a szülő gyermekével önhibájából egy éve nem tart rendszeres kapcsolatot, életvitelén, körülményein nem változtat, és emiatt az átmeneti nevelés nem szüntethető meg. Erre a jogkövetkezményre a szülőt az átmeneti nevelést elrendelő határozatban figyelmeztetni kell.

(2) A gyámhivatal az átmeneti nevelésbe vett gyermeket örökbefogadhatónak nyilvánítja abban az esetben is, ha

a) a szülő lakó- és tartózkodási helyét az új lakó- és tartózkodási helye hátrahagyása nélkül megváltoztatja, melynek felderítésére irányuló intézkedések fél éven belül nem vezetnek eredményre, vagy

b) a szülő fél éven át gyermekével semmilyen formában nem tart kapcsolatot.

(3) A gyámhivatal a gyermek örökbefogadása érdekében az örökbefogadhatónak nyilvánítással egyidejűleg a szülő kapcsolattartási jogát is korlátozhatja, vagy szüneteltetheti.

(4) Ha a kiskorú örökbefogadására nem került sor, és utóbb a gyámhatóság az intézeti nevelést megszünteti, az örökbefogadhatónak nyilvánító határozat hatályát veszti.

Csjt. 49. § (1) A gyámhivatal - az örökbefogadás céljának megfelelően - a gyermek érdekében elsősorban a házasságban élő örökbefogadók által történő örökbefogadást engedélyezi.

(2) Az örökbefogadást az előző rendelkezésekben megszabott feltételek esetében sem lehet engedélyezni, ha az a kiskorú érdekeivel ellentétben áll, vagy a kö