1.      A szegénység a XIX.-XX. században, a pauperizmus jelenség kezelése.

A szociálpedagógiai tevékenység értelmezése a különböző országokban.

pauperizmus: tömeges elszegényedés, fő érintett rétege a kizsákmányolt proletáriátus.

Fő ok az ipari forradalom előretörésével, az ipari – gazdasági változások hatására bekövetkező nyomor, szegénység elharapodzása.

Kezelésében 3 fő irányvonalat különböztetünk meg:

1.      Konzervatív, hagyományos: Az egyház karitatív segítő rendszere folytatódik, és erősödik. A lélek megmentése és az anyagi segítségnyújtás jellemzi. Elsődleges cél mégis: az emberek lelkének a megmentése.

2.      Forradalmi: MARX-Engels álláspontja érvényesül: az elszegényedett rétegen csak egy forradalom segíthet. Cél a fennálló társadalmi rendet eltörölni, a burzsuá osztályt megsemmisíteni, a hatalmat a munkások kezébe adni. (Eredmény: a kommunizmus álodozatai: 60 millió ember!!!)

3.      Reformisztikus:

-         Olyan újításokat vezet be, amely elindítja a szociális munkát

-         Megjelennek az oktató-nevelő munkában nem pedagógiai jellegű munkák, amelyek közelítenek a szociálpedagógia felé.

-         Nem elég a pedagógiai módszer, más is kell ahhoz, hogy az egzisztencia javuljon.

-         A társadalomnak is tennie kell a helyzet javítása érdekében.

Az alábbi területeken indult meg változás:

1. Egészségügy: felismerik, hogy  összefüggés van a társadalom szerkezete és a lakosságban egyenlőtlenül megoszló morbiditás (betegség) és mortalitás (halálozás) között.

§         Szakemberek felismerik a betegségeket, melyek népbetegséggé válnak ( pl.tifusz, vérhas, a tuberkolózis a szegény réteg betegsége)

§         Új terület a mentálhigiéné, a higiénia elve pedagógiai téma lesz.

§         Fejlődik az orvostudomány, megfékezik a járványt

§         Étkezési akciók indulnak ( tejakciók, uzsonnaakciók)

§         A gyógyászat is a megelőzés jelentőségét hangsúlyozza.

2. Jog

§         Különválik a gyermek és fiatalkorúak büntetése

§         Gyermekvédelmi törvények, ligák jönnek létre

§         Szakemberek átcsoportosulnak

§         Fiatalkorú is munkát vállalhat

§         Iskolakötelezettség – problémát jelent, felismerik, hogy törvényben kell szabályozni!

3. Szociálpolitika :  az állam figyelme a szociális feladatok felé fordul. Kiemelendő a kötelező oktatási idő bevezetése, mely segíti a gyermekeket kivonni az ipari termelésből.

§         Támogatások

§         Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek alakulnak

§         Az állam egyre több törvényt ad ki a gyermek és ifjúságvédelem , az ifjúsággondozás területére.

A gyerekek és fiatalok higiénés ellátásait törvény szabályozza

A szociálpedagógiai tevékenység értelmezése a különböző országokban

Németország: a szociális nevelés nem csupán a társadalmi fejlődés bizonyos szakaszainak nevelési feladata, hanem a nevelés általános vonása. A nevelés célja megváltoztathatatlan, feladata éppen ezért nem vezethető le a különleges társadalmi viszonyokból. Az iskolán kívül helyezi a szociálpedagógiát.

A németnyelvű országokban olyan közösségi feladatkör jön létre mely a család és az iskola mellett sajátos pedagógiai jelleggel rendelkezik és ennek megfelelően saját intézményekre és szakosítottan kiképzett szakemberekre épül.

Franciaország:  1945. után kezdődik el a segítő szakmák differenciálódása. A tanár mellett létrejön a nevelő hivatás is. Felismerik hogy a nevelői hivatás nem korlátozódik a gyermek, serdülő – és ifjúsági korosztályokra, be kell vonni a felnőtt lakosságot is!

Szovjetunió: itt válik a szociálpedagógia szélsőséges állami pedagógiájává, melyet összefűz a marxista pedagógiával. A kommunizmus szociálpedagógiája: az embert használhatóvá tenni a kollektiva céljaira!

Amerikai Egyesült Államok:

„Social Work” – mely törekvései középpontjába az egyént helyezi. Figyelembe veszi az egyén önrendelkezési jogának sérthetetlenségét.

Jellemzője a szociális kapcsolatok eszközszerű felhasználása.

3 működési aspektus jellemzi:

-         feltárás, helyreállítás

-         fejlesztés

-         megóvás.

Magába foglalja a szociális egyéni segítségnyújtást:

-         a szociális csoportmunkát

-         a szociális közösségi munkát

-         a szociális munka kutató tevékenységét.

A Social Work önmagát a társadalmat egy szerveként definiálja, kivívja magának a külön hivatásként való elismerést.

Csehszlovákiában az oktatókat és nevelőket együtt képezik, és ugyanabba a szakszervezetbe tömörítik őket.

Lengyelországban sok specifikus kifejezést használnak: gondozópedagógus, milliőpedagógus, lakótelepi pedagógus és ugyanakkor tanárnak is tekintik őket, nem csak nevelőnek.