15/1998. (IV. 30.) NM rendelet
2007.08.30. 18:06
15/1998. (IV. 30.)
NM rendelet
a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi
intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról
szóló 1997. évi XXXI. törvény (a továbbiakban: Gyvt.) 162. §-a (2) bekezdésének
a)-b) pontjában kapott felhatalmazás alapján az alábbiakat
rendelem el:
I. Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1.
§ (1) A rendelet hatálya kiterjed valamennyi személyes
gondoskodást nyújtó ellátásra, az ellátásban részesülő gyermekre és szülőjére,
törvényes képviselőjére, a fiatal felnőttre, továbbá az ellátást nyújtó
személyre és intézményre.
(2) E rendelet alkalmazásában személyes gondoskodáson
a Gyvt. 15. § (2) bekezdésében meghatározott gyermekjóléti alapellátást (a
továbbiakban: alapellátás), valamint a Gyvt. 15. § (3) bekezdésében
meghatározott gyermekvédelmi szakellátást (a továbbiakban: szakellátás) kell
érteni.
(3) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni a nem
állami szerv (Gyvt. 30. §) által nyújtott személyes gondoskodásra is.
(4) A Gyvt. 5. §-ában foglalt értelmező rendelkezések
e rendelet vonatkozásában is irányadóak.
(5) E rendelet alkalmazásában ellátást nyújtó: a
gyermek gondozását, nevelését, felügyeletét közvetlenül végző személy, illetve
intézmény.
2.
§ (1) A személyes gondoskodás során a gyermeki és
szülői jogok tiszteletben tartásával, azok érvényesülését biztosítva kell
eljárni.
(2) A gyermeki jogok minél szélesebb körű
érvényesülése érdekében a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi szolgáltató
tevékenységet végzők (a továbbiakban: szolgáltatók) gondoskodnak arról, hogy a
gyermekek számára megismerhető legyen a gyermekjogi képviselő neve,
telefonszáma, valamint fogadóóráinak helye és időpontja.
(3) A szolgáltatók a gyermekjogi képviselő részére
biztosítják
a) annak
odalátogatása során az intézmény területén belül a gyermekek számára könnyen
hozzáférhető és négyszemközti beszélgetés lefolytatására alkalmas megfelelő
helyiséget;
b) a
helyszínen való tájékozódás és az iratokba való betekintés lehetőségét;
c) az
érdek-képviseleti fórum ülésének időpontjáról való tudomásszerzést.
(4) A gyermekjogi képviselő által írásban tett
észrevételekre, megkeresésekre a szolgáltatók 15 napon belül kötelesek
válaszolni, illetőleg megtett intézkedéseikről a gyermekjogi képviselőt
értesíteni.
(5) A személyes gondoskodást nyújtó személy, illetve
intézmény az önkéntesen vagy hatósági intézkedés alapján igénybe vett ellátás
megkezdésekor gondoskodik a gyermeknek és szülőjének (törvényes
képviselőjének), illetve a fiatal felnőttnek a Gyvt. 33. § (2) bekezdése
szerinti tájékoztatásáról. A gyermek szülője (törvényes képviselője), illetve a
fiatal felnőtt írásban nyilatkozik a tájékoztatás megtörténtéről.
(6) Az ellátás megkezdésekor az ellátást nyújtó
felhívja a gyermek törvényes képviselőjét, illetve a fiatal felnőttet az
intézményi nyilvántartásokhoz szükséges adatok szolgáltatására, továbbá a
jogosultsági feltételekben, illetve a nyilvántartásban szereplő adatokban
beállott változások bejelentésére.
2/A.
§ (1) A gyermekjóléti alapellátás - kivéve a gyermekek
napközbeni ellátása - és a gyermekvédelmi szakellátás során a gyermekek
élethelyzetének feltárására, sorsának megtervezésére és végigkísérésére a
gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti
szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által
kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Korm. rendelet (a
továbbiakban: Ar.) alapján létrejövő „Gyermekeink védelmében” elnevezésű
adatlaprendszer (a továbbiakban: gyermekvédelmi nyilvántartás) szolgál.
(2) A gyermekvédelmi nyilvántartás célja, hogy
biztosítsa a különböző gyermekvédelmi szolgáltatások, intézmények, valamint a
hatóságok között a Gyvt. adatkezelésre vonatkozó rendelkezéseinek
figyelembevételével a kölcsönös tájékoztatást és az együttműködést, továbbá
megjelölje az elvégzendő gondozási-nevelési feladatokat, illetőleg lehetővé
tegye a gyermek sorsának alakításában részt vevő intézmények és hatóságok
tevékenységének ellenőrzését.
3.
§ (1) A gyermekjóléti szolgáltatás és az átmeneti
gondozás formáinak szakmai létszám irányszámait, továbbá a bölcsődei
ellátásnak, valamint a szakellátás formáinak szakmai létszámminimum
követelményeit az 1. számú melléklet tartalmazza. A feladatellátás
érdekében további munkakörök is létesíthetők.
(2) Magasabb vezetői, vezetői beosztást
a) a
három vagy annál több szakmai munkát végző személyt foglalkoztató gyermekjóléti
szolgálatnál,
b) a
tizenkét férőhely feletti átmeneti ellátást nyújtó intézménynél,
c) a
tíz vagy ennél több nevelőszülő munkáját irányító gyermekvédelmi
szolgáltatónál,
d) a
tizenkét férőhely feletti gyermekotthonnál, illetve speciális gyermekotthonnál,
e) a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál
betöltő személyek - a (3) bekezdésben foglaltak figyelembevételével -
szociális szakvizsga letételére kötelezettek. Ezek a követelmények a bölcsődei
igazgatóságoknál és bölcsődék egyesített intézményeinél csak a magasabb
vezetőre vonatkoznak.
(3) A (2) bekezdésben felsorolt személyes
gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézményekben magasabb
vezetői, vezetői beosztást betöltő személy,
a) amennyiben
a magasabb vezetői, vezetői megbízást 2004. január 1-jét megelőzően kapta 2005.
december 31-ig,
b) amennyiben
2004. január 1-jével vagy azt követően kap, illetve kapott magasabb vezetői,
vezetői megbízást, a megbízást követő két éven belül
köteles a szociális szakvizsgát letenni. E határidőt követően szociális
szakvizsgával nem rendelkező személy magasabb vezetői, vezetői beosztásban nem
foglalkoztatható.
(4) Mentesül a szakvizsga letételének kötelezettsége
alól az, aki a gyermekjóléti, gyermekvédelmi szakképesítéshez kapcsolódó
szakterületen tudományos fokozatot vagy doktori cselekmény alapján doktori
címet szerzett, továbbá akinek 2001. január 1-jét követően öt vagy öt évnél
kevesebb időtartam van hátra a reá irányadó nyugdíjkorhatár betöltéséig.
(5) Az egyes munkakörökben foglalkoztatott személyek
képesítési előírásait a 2. számú melléklet tartalmazza.
(6) A munkáltató a személyes gondoskodás körébe
tartozó feladatokat ellátó személyek részére - a közalkalmazottak jogállásáról
szóló 1992. évi XXXIII. törvény 79. §-ának (1)-(2) bekezdésében foglaltak
szerint - munkaruhát biztosít.
(7) A munkáltató beszerzi az 1. számú mellékletben
meghatározott munkakörben foglalkoztatni kívánt személy nyilatkozatát arról,
hogy nem áll fenn vele szemben a Gyvt. 15. §-ának (8) bekezdésében
meghatározott kizáró ok.
4.
§ (1) A megyei, fővárosi gyámhivatal (a továbbiakban: megyei gyámhivatal),
illetve az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter (a továbbiakban:
miniszter) által kijelölt módszertani és továbbképzési feladatokat ellátó
intézmény (a továbbiakban: módszertani intézmény) a Gyvt. 96. §-ának (9)
bekezdésében foglaltak szerint segíti illetékességi területén a szolgáltatók
munkáját. Tevékenysége során együttműködik a Szociálpolitikai és Munkaügyi
Intézettel (a továbbiakban: Intézet).
(2) Módszertani intézményi feladatok ellátására az a
gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmény jelölhető ki, amely
a) külön
jogszabályban meghatározott működési engedéllyel rendelkezik,
b) legalább
öt éve működik,
c) vezetője
legalább ötéves szakmai és kétéves vezetői gyakorlattal rendelkezik,
d) a
módszertani munkára vonatkozó szakmai programmal rendelkezik.
(3) A módszertani intézmény
a)
az Intézet irányításával részt vesz a minőségfejlesztési elvek
kidolgozásában, és segítséget nyújt azok gyakorlati alkalmazásához;
b) figyelemmel
kíséri az alap- és szakellátásokat érintő tudományos kutatásokat,
publikációkat, a modellértékű új kezdeményezéseket, továbbá elősegíti ezek mind
szélesebb körű megismerését, gyakorlati alkalmazását;
c) szervezi
a gyermekjóléti, gyermekvédelmi területen dolgozók tapasztalatcseréjét és
továbbképzését;
d) elemzi
és értékeli a szolgáltatók működését, valamint javaslatot tesz a hiányzó
ellátások megszervezésére, a működés lehetőség szerinti javítására;
e) információkat
gyűjt az illetékességi területén az ellátórendszer sajátosságairól,
problémáiról;
f) szaktanácsadás
keretében szakmai módszertani segítséget nyújt a gyermekjóléti, gyermekvédelmi
területen dolgozók szakmai problémáinak megoldásához;
g)
részt vesz az Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium (a
továbbiakban: Minisztérium), valamint az Intézet által szervezett szakmai
programok lebonyolításában, megszervezésében, valamint az e szervektől származó
anyagoknak, információknak a szolgáltatókhoz való eljuttatásában,
h) szervezi
a főiskolai és egyetemi hallgatók terepgyakorlatát.
(4) A módszertani intézmény a megyei gyámhivatal,
valamint a fenntartója felkérésére térítésmentesen, más fenntartó vagy a
működést engedélyező jegyző felkérésére eseti megbízás alapján, térítés
ellenében részt vesz a szolgáltató ellenőrzésében.
(5) A módszertani intézmény a módszertani feladatok
ellátásába, egyes új módszerek modellkísérletének elvégzésébe állandó vagy
eseti jelleggel más szolgáltatót is bevonhat. Az állandó jellegű
munkakapcsolathoz a módszertani intézmény fenntartójának hozzájárulása
szükséges.
(6)
A módszertani intézmény éves munkatervet, valamint módszertani feladatai
ellátásáról szakmai beszámolót készít, melyet minden év február 15-éig megküld
a fenntartónak, a Minisztériumnak, az Intézetnek és a megyei gyámhivatalnak.
II. Fejezet
A GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK
1. Cím
ÁLTALÁNOS SZABÁLYOK
5.
§ (1) Az alapellátásnak a gyermek szükségleteit
figyelembe véve kell szolgálnia a Gyvt. 38. § (1) bekezdésében meghatározott
célokat.
(2) A települési önkormányzatnak az igénybe vehető
alapellátásokról tájékoztatnia kell a városi gyámhivatalt, valamint a
lakosságot a helyben szokásos módon.
(3) Az alapellátást a jogosult lakóhelyéhez vagy
tartózkodási helyéhez legközelebb eső szolgáltatást nyújtó személynél vagy
intézménynél kell biztosítani, kivéve, ha ez nem áll a gyermek érdekében.
2. Cím
GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS
6.
§ (1) A Gyvt. 39. §-a szerinti gyermekjóléti
szolgáltatást úgy kell szervezni, hogy az - szükség esetén - kiterjedjen a
településen vagy településrészen élő valamennyi gyermekre.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatást ellátások
teljesítésével (gondozással), ellátások közvetítésével (szolgáltatás) vagy
szervező tevékenységgel (szervezés) kell biztosítani.
(3) A gyermekkel és családjával végzett szociális
munkát (a továbbiakban: családgondozás) a gyermekjóléti szolgálat alkalmazottja
vagy a gyermekjóléti szolgálattal megbízási jogviszonyban álló, a képesítési
feltételeknek megfelelő személy látja el.
(4) A gyermekjóléti szolgálat szolgáltatás
közvetítésével segíti elő a gyermek vagy családtagja hozzájutását valamely -
nem a szolgálat által nyújtott - szolgáltatáshoz.
(5) A gyermekjóléti szolgálat szervezési feladatai
körében gondoskodik a szabadidős programoknak, a gyermekvédelmi feladatokat
ellátó személyek és intézmények együttműködésének, valamint a helyettes szülői
hálózatnak a szervezéséről, működtetéséről, vagy az önálló helyettes szülők
foglalkoztatásáról.
(6) A gyermekjóléti szolgáltatás alapfeladatain túl a
gyermekjóléti szolgálat speciális szolgáltatásokat is nyújthat. Így különösen
elláthatja a gyermekjóléti központ speciális szolgáltatásainak, valamint az
ifjúsági lelkisegély-telefonvonalnak a működtetését.
Gyermekjóléti központ
7.
§ A gyermekjóléti központ a gyermekjóléti szolgáltatás
alapfeladatain túl speciális szolgáltatásokat, így utcai és lakótelepi
szociális munkát, kapcsolattartási ügyeletet, kórházi szociális munkát és
készenléti szolgálatot biztosít.
7/A.
§ (1) Az utcai és lakótelepi szociális munka célja
a) a
magatartásával testi, lelki, értelmi fejlődését veszélyeztető, a szabadidejét
az utcán töltő, kallódó, csellengő gyermek speciális segítése,
b) a
lakóhelyéről önkényesen eltávozó, vagy gondozója által a lakásból kitett,
ellátás és felügyelet nélkül maradó gyermek felkutatása, lakóhelyére történő
visszakerülésének elősegítése, szükség esetén átmeneti gondozásának vagy
gyermekvédelmi gondoskodásban részesítésének kezdeményezése.
(2) A gyermekjóléti központ az érintett gyermekek
lakókörnyezetében, az általuk látogatott bevásárlóközpontokban vagy a saját
szolgálatában szervezi a gyermekeknek szóló, beilleszkedésüket, szabad idejük
hasznos eltöltését segítő programokat. A gyermekjóléti központ a programokba
lehetőség szerint a gyermek családját is bevonja.
7/B.
§ (1) A kapcsolattartási ügyelet célja a gyermek és a
kapcsolattartásra jogosult szülő vagy más kapcsolattartásra jogosult személy
számára a találkozásra, együttlétre alkalmas semleges hely biztosítása mellett
a) konfliktuskezelő,
segítő szolgáltatás nyújtása, vagy
b) az érintettek
kérésére, illetőleg a gyámhivatal kezdeményezésére gyermekvédelmi közvetítői
eljárás (mediáció) biztosítása, melynek célja a felek közötti konfliktusok
feloldásának segítése, közöttük a megállapodás létrehozása, és annak mindkét
fél részéről történő betartása, vagy
c) önálló
szakmai módszertani programmal rendelkező kapcsolatügyeleti szolgáltatás
nyújtása.
(2) A kapcsolattartási ügyelet feladatát ellátó
intézmény a nevelőszülői hálózat működtetőjével kötött külön megállapodás
alapján a szolgáltatást a nevelőszülőnél elhelyezett gyermek és a
kapcsolattartásra jogosult vér szerinti szülő vagy más kapcsolattartásra
jogosult személy között is biztosíthatja.
(3) A felek - hatósági eljárást mellőző -
kezdeményezése esetén gyermekvédelmi közvetítést az a személy végezhet, akit a
szociális továbbképzések rendszerében minősített konfliktuskezelő vagy
mediációs programon kiképeztek, illetve az ilyen program trénere. Kiképzettnek
kell tekinteni azt a személyt is, akiről a programot minősíttető személy, illetve
szervezet igazolja, hogy olyan programon szerzett tanúsítványt, amelyet később,
de még e rendelet hatálybalépése előtt minősítettek.
7/C.
§ (1) A kórházi szociális munka célja
a) a
szülészeti-nőgyógyászati osztályon a kórházi védőnővel együttműködve a szociális
válsághelyzetben lévő anya és gyermekének segítése;
b) a
gyermekosztályon a gyermekelhanyagolás és bántalmazás észlelése esetén a Gyvt.
17. §-ának (2) bekezdése szerint szükséges intézkedések megtétele.
(2) A gyermekjóléti központ szerződést köt az
egészségügyi intézménnyel, amelyben rögzítik a kórházi szociális munka
biztosításának kereteit, valamint az együttműködés módját.
(3) A gyermekjóléti központ az illetékessége alá nem
tartozó gyermeket, a gyermek további ellátása biztosításának érdekében az
illetékes gyermekjóléti szolgálathoz vagy központhoz irányítja.
7/D.
§ (1) A készenléti szolgálat célja a gyermekjóléti
központ nyitvatartási idején túl felmerülő krízishelyzetekben történő azonnali
segítség, tanácsadás vagy tájékoztatás nyújtása.
(2) A készenléti szolgálatot egy állandóan hívható,
közismert telefonszám biztosításával kell megszervezni úgy, hogy a készenlétben
lévő munkatárs szakszerű segítséget tudjon nyújtani, vagy ilyen segítséget
tudjon mozgósítani.
A gyermekjóléti szolgáltatás feladatai
A gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése
8.
§ (1) A gyermeket, illetve szülőjét tájékoztatni kell
mindazokról a jogokról, támogatásokról és ellátásokról, amelyek összefüggésben
állnak a gyermek testi, lelki egészségének biztosításával, családban történő
nevelkedésének elősegítésével.
(2) A jogokról, támogatásokról és ellátásokról
történő tájékoztatást úgy kell szervezni, hogy arról a gyermek - fejlettségétől
függően - önállóan, törvényes képviselője nélkül is tudomást szerezhessen.
9.
§ A gyermekjóléti szolgálat a támogatásokhoz,
ellátásokhoz való hozzájutás érdekében
a) segítséget
nyújt a gyermek vagy szülője (törvényes képviselője) kérelmének
előterjesztéséhez,
b) szükség
esetén kezdeményezi a támogatás megállapítását, az ellátás igénybevételét a
hatáskörrel rendelkező illetékes hatóságnál, szolgáltatónál,
c) a
gyermeket, illetve a szülőt (törvényes képviselőt) felkészíti a támogatás
célszerű felhasználására.
10.
§ Amennyiben a családtervezési, a pszichológiai, a
nevelési, az egészségügyi, a mentálhigiénés tanácsadást nem a gyermekjóléti
szolgálat végzi, a szolgálat a gyermeket, illetve szülőjét (törvényes
képviselőjét)
a) felhívja
a tanácsadás igénybevételének lehetőségére,
b) tájékoztatja
a tanácsadás céljáról és feltételeiről,
c) segíti
a tanácsadást nyújtó felkeresésében.
11.
§ (1) A gyermekjóléti szolgálat a szociális
válsághelyzetben levő várandós anyát
a) tájékoztatja
az őt, illetve a magzatot megillető jogokról, támogatásokról és ellátásokról,
b) segíti
a támogatásokhoz, ellátásokhoz, szükség esetén a családok átmeneti otthonában
igénybe vehető ellátáshoz való hozzájutásban,
c) személyes
segítő kapcsolat keretében közreműködik problémái rendezésében.
(2) A gyermekjóléti szolgálat a születendő gyermeke
felnevelését nem vállaló várandós anyát tájékoztatja az örökbeadás
lehetőségéről, az örökbefogadást közvetítő civil szervezetekről, valamint
arról, hogy melyik gyámhivatal, területi gyermekvédelmi szakszolgálat ad
részletes tájékoztatást az örökbefogadási eljárásról.
(3) A gyermekjóléti szolgálat és az illetékes védőnő
haladéktalanul tájékoztatják egymást, ha a várandós anya szociális
válsághelyzetben van.
11/A.
§ (1) A gyermekjóléti szolgálat segíti a gyermeket,
illetve a családját az átmeneti gondozáshoz való hozzájutásban.
(2) A gyermekjóléti szolgálat családgondozója
segítséget nyújt a családnak az átmeneti gondozást szükségessé tevő okok
megszüntetésében, illetve elősegíti a gyermek mielőbbi hazakerülését.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott tevékenysége során
a családgondozó együttműködik az átmeneti gondozást nyújtó szolgáltatóval.
12.
§ (1) A gyermek számára olyan szabadidős programokat
kell szervezni, amelyek
a) a
családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak
enyhítését célozzák, illetve
b) megszervezése
a rossz szociális helyzetben lévő szülőnek aránytalan nehézséget okozna.
(2) A gyermekjóléti szolgálat kezdeményezi, hogy a
közoktatási intézmények, az ifjúsággal foglalkozó szociális és kulturális
intézmények, valamint a társadalmi szervezetek szervezzenek az (1) bekezdés
szerinti célokat szolgáló programokat.
(3) A gyermek részvételének elősegítése céljából a
gyermekjóléti szolgálat nyilvántartást vezet a településen rendelkezésre álló,
szabadidős programokat nyújtó szervezetekről, és felkéri őket, hogy nyújtsanak
tájékoztatást programjaikról, amelyekről értesíti a gyermekeket, a szülőket
(törvényes képviselőket), valamint az iskolai gyermek- és ifjúságvédelmi
felelősöket.
13.
§ A hivatalos ügyek intézésében való közreműködés során
a gyermekjóléti szolgálat
a) segítséget
nyújt a gyermeknek, illetve a szülőnek ügyeik hatékony intézéséhez,
b) tájékoztatja
a gyermeket, illetve a szülőt az igénybe vehető jogi képviselet lehetőségéről,
c) a
gyámhatóság felkérésére a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját
kitöltve környezettanulmányt készít.
A gyermek veszélyeztetettségének megelőzése
14.
§ (1) A települési önkormányzat a településen élő
gyermekek veszélyeztetettségének megelőzését a gyermekjóléti szolgáltatás útján
szervezi.
(2) A gyermekjóléti szolgáltatás olyan észlelő- és
jelzőrendszert működtet, amely lehetővé teszi a gyermekeket általában
veszélyeztető okok feltárását, valamint az egyes gyermek veszélyeztetettségének
időben történő felismerését. Ennek keretében figyelemmel kíséri a településen
élő gyermekek
a) életkörülményeit
és szociális helyzetét,
b) gyermekjóléti
és egyéb szociális ellátások iránti szükségletét,
c) gyermekvédelmi
vagy egyéb hatósági beavatkozást igénylő helyzetét.
(3) A gyermekjóléti szolgálat
a) kezdeményezi,
szervezi és összehangolja a Gyvt. 17. §-ában meghatározott, valamint más
érintett személyek és szervezetek részvételét az észlelő- és jelzőrendszerben,
b) felhívja
a Gyvt. 17. §-ában meghatározott személyeket és szerveket (a továbbiakban: a
jelzőrendszer tagjai) jelzési kötelezettségük írásban - krízishelyzet esetén
utólagosan - történő teljesítésére,
c) nyilvántartja,
és a külön jogszabályban meghatározott módon felhasználja az általa kezelt
adatokat.<
|