(7) A gondozási helyére visszakerült eltűnt gyermekkel a gyámja bevonásával folytatott egyéni beszélgetés keretében fel kell tárni az eltűnése okát és körülményeit, valamint az eltűnés alatt vele történteket, tartózkodási helyét, megélhetése forrásait. A beszélgetés megtörténtét és tartalmának lényegét írásban dokumentálni kell, és a szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

A családi kapcsolatok, a családgondozás

87. § (1) A kapcsolattartásra jogosult (a továbbiakban: hozzátartozó) és a gondozott gyermek kapcsolattartását a gyámhivatal határozata alapozza meg. Az ellátást nyújtó elősegíti a gondozott gyermeknek hozzátartozójával való folyamatos kapcsolattartását.

(2) A kapcsolattartás formái különösen

a) a gondozott gyermek meglátogatása tartózkodási helyén, továbbá alkalmanként legfeljebb 2 napra történő elvitele (folyamatos kapcsolattartás),

b) a gondozott gyermek szabadságra történő elvitele (időszakos kapcsolattartás),

c) levelezés,

d) telefonkapcsolat,

e) ajándékozás, csomagküldés.

(3) Az eltávozásra, szabadságra vitel alkalmankénti időpontját és módját a gyermekotthon, illetve a fogyatékosokat ápoló-gondozó intézmény, valamint a fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek lakóotthona (a továbbiakban: más bentlakásos intézmény) házirendje, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás határozza meg. A hozzátartozó köteles a gondozott gyermekért a megjelölt időpontban megjelenni, és őt a megadott időben visszavinni.

(4) A gyermekotthon, más bentlakásos intézmény, valamint a nevelőszülői hálózat működtetője a gondozott gyermek, illetve a hozzátartozó kérésére indokolt esetben gondoskodik a gyermeknek a hozzátartozóhoz történő el- és visszakísérésről. A szülővel való kapcsolattartást elő kell segíteni abban az esetben is, ha a szülő előzetes letartóztatásban van, vagy szabadságvesztés büntetését tölti, feltéve, hogy ez megfelel a gyámhivatal döntésének.

(5) A gondozott gyermeket a hozzátartozó a gyermekotthon, illetve más bentlakásos intézmény házirendje, illetve a nevelőszülői hálózat működtetőjével történt előzetes megállapodás szerint látogathatja. A látogatás alkalmával gondoskodni kell arról, hogy a gondozott gyermek és a hozzátartozó találkozása és a látogatás alatti együttléte kulturált formában és zavartalan körülmények között történhessen.

(6) A levelezés és a telefonkapcsolat lehetőségének biztosítása során az ellátást nyújtó a levéltitokhoz, illetve a magántitokhoz való jog biztosításával jár el.

(7) A hozzátartozó a kapcsolattartás során köteles az ellátást nyújtó személlyel, illetve az ellátást nyújtó intézmény munkatársaival a gondozott gyermek érdekét szolgáló módon együttműködni, és az intézmény házirendjét betartani.

(8) Ha a kapcsolattartás kérdésében vita merül fel a hozzátartozó és a gyám között, a gyám köteles a gyámhivataltól döntést kérni.

88. § (1) Az ellátást nyújtó a kapcsolattartás során folyamatosan tájékoztatja a hozzátartozót a gondozott gyermek neveléséről, fejlődéséről és a vele kapcsolatos fontosabb eseményekről.

(2) A gondozott gyermek továbbtanulásának, képzésének, életpályájának kijelölése előtt a gyám kikéri a szülő véleményét.

(3) A gondozott gyermek és a hozzátartozó kapcsolattartásának alakulásáról, a szülőnek az ellátást nyújtóval való együttműködéséről

a) a gyermekotthon rendszeresen - de legalább félévente - írásban tájékoztatja a gyámhivatalt,

b) a hivatásos gyám legalább félévente írásban tájékoztatja a gyámhivatalt,

c) a nevelőszülő folyamatosan beszámol a szakszolgálatnak, hivatásos gyámnak, illetve megkeresésre a gyámhivatalnak, feltéve, hogy a hozzátartozóval közvetlen kapcsolatot tart.

(4) Az ellátást nyújtó jelzi a gyámhivatalnak, ha megítélése szerint a hozzátartozó a kapcsolattartás során a gondozott gyermek személyiségfejlődését hátrányosan befolyásolja, illetve ha kapcsolattartási jogával a gondozott gyermek vagy az ellátást nyújtó sérelmére visszaél.

89. § (1) A gondozott gyermek és családja közötti kapcsolat ápolása, a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele érdekében a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető, illetve a szakszolgálat családgondozója együttműködik az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást az egyéni elhelyezési terv szerint kell végezni.

(2) A családgondozó a gyermek befogadását követően két hónapon belül személyesen felkeresi a gyermek egyéni elhelyezési tervében megjelölt szülőt vagy más hozzátartozót, valamint az illetékes gyermekjóléti szolgálatot. A nevelésbe vétel időtartama alatt a családgondozó folyamatosan kapcsolatot tart az illetékes gyermekjóléti szolgálattal.

(3) A családgondozó feladata különösen

a) a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolat elősegítése, szükség esetén javaslattétel a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására,

b) a gondozott gyermek felkészítése a családdal való találkozásra, szükség esetén a gyermeknek a kapcsolattartás helyszínére kísérése, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson való részvétel,

c) az okok mielőbbi felderítése és azoknak a gondozott gyermekkel való közlése, ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben,

d) a gondozott gyermek felkészítése a családba való visszakerülésre,

e) a hazakerülést követő teendők és életvitel - a gondozott gyermekkel és a szülőkkel közös - megtervezése.

Az utógondozás

90. § (1) Az otthont nyújtó ellátás keretében az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnését követően a fiatal felnőtt családjába való sikeres visszailleszkedését, illetve önálló életének megkezdését utógondozással kell segíteni a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint.

(2) A volt gondozott fiatal felnőtt utógondozását a gyámhivatal határozata alapján a gyermekotthon, a nevelőszülői hálózatot működtető vagy - a más bentlakásos intézményben elhelyezett gyermek esetében - a szakszolgálat látja el. A gondozás folyamatosságának biztosítása érdekében célszerű, ha a gondozott gyermekkel, illetve fiatal felnőttel (a továbbiakban: utógondozott) kapcsolatos család-, illetve utógondozási feladatokat ugyanaz a szakember (a továbbiakban: utógondozó) látja el.

(3) Az utógondozás során az utógondozó együttműködik az utógondozott lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálattal, továbbá felkutatja és lehetőség szerint bevonja az utógondozásba azokat a társadalmi szervezeteket, alapítványokat, egyházi szervezeteket és önkéntes segítőket, amelyek, illetve akik az utógondozottat segíteni tudják.

(4) Az utógondozó feladatai különösen, ha az utógondozott

a) visszakerül a családjába vagy önálló életet kezd

aa) a hazakerülést követően figyelemmel kíséri, illetve segíti az utógondozottnak a családjába való beilleszkedését,

ab) segítséget nyújt önálló életvitelének kialakításához, kiemelten kezelve az önálló lakhatásának megoldását,

ac) segíti az utógondozottat a képességeinek, tehetségének megfelelő közoktatási, szakképző, illetve felsőoktatási intézmény vagy munkahely kiválasztásában, és a felvétellel kapcsolatos teendők intézésében,

ad) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában,

ae) tanácsot ad, segítséget nyújt az utógondozottnak konfliktushelyzetei megoldásához,

af) szükség szerinti rendszerességgel - de legalább havonta egyszer - felkeresi az utógondozottat, és tájékozódik az utógondozott körülményeinek és életvezetésének alakulásáról,

ag) legalább heti egy fogadónapon lehetőséget biztosít arra, hogy az utógondozott problémái megbeszélésére felkereshesse;

b) utógondozói ellátásban részesül,

ba) segítséget nyújt az utógondozott továbbtanulási, munkavállalási, életviteli problémái megoldásához,

bb) tanácsot ad munkahelyi, partnerkapcsolati és esetleges konfliktushelyzetei megoldásához, jövedelme beosztásához,

bc) a jogszabályok által biztosított támogatási lehetőségek ismertetésével segíti a fiatalt szociális gondjai megoldásában, kiemelten kezelve önálló lakhatásának megoldását.

(5) A (4) bekezdés b) pontja esetén az utógondozó feladatait a gyermekotthon utógondozó részlegén, illetve az utógondozó otthonban dolgozó nevelő is elláthatja.

91. § (1) Az utógondozó segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához.

(2) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére véleményezi a fiatal felnőtt által benyújtott kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását.

(3) Az utógondozó a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz a támogatás összegével való elszámolás módjára és időpontjára.

(4) Az utógondozó a gyámhivatal határozatában foglaltak szerint együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt.

3. Cím

AZ UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁS

92. § (1) Az utógondozói ellátást a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig kérheti. A gyámhivatal határozatával elrendelt utógondozói ellátás keretében a rászoruló fiatal felnőtt számára

a) szükség esetén teljes körű ellátást kell biztosítani azon időszak alatt, amíg létfenntartását önállóan nem tudja biztosítani, vagy nappali oktatás munkarendje szerinti, illetve felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán tanulmányokat folytat, vagy felvételét várja szociális bentlakásos intézménybe, vagy sorkatonai idejét tölti, továbbá

b) segítséget kell nyújtani azon feltételek megteremtéséhez, amelyek az ellátásból kikerülő fiatal felnőtt önálló életének megkezdéséhez, megélhetéséhez szükségesek.

(2) Az utógondozói ellátás keretében a fiatal felnőtt számára a befogadását vállaló nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó otthon, továbbá a külső férőhely működtetője lakhatási lehetőségről gondoskodik és a fiatal felnőtt szükségleteihez, helyzetéhez igazodó ellátást nyújt. Ha a fiatal felnőtt ellátásához zsebpénz biztosítása is szükséges, annak összege nem lehet kevesebb a 82. § (1) bekezdésének c) pontjában meghatározott mértéknél.

(3) A fiatal felnőtt kérelmére az ellátást nyújtó nyilatkozik a fiatal felnőtt utógondozói ellátásra történő befogadásáról, ha a fiatal felnőtt a Gyvt. 93. §-ának (1) bekezdésében meghatározott helyzetben van, és elhelyezése az ellátást nyújtó férőhelyén megoldható.

(4) Az ellátást nyújtó a befogadást megtagadhatja, ha a fiatal felnőtt korábbi ellátása során a Gyvt. 93. §-a (10) bekezdésének c) vagy d) pontjában meghatározott magatartást tanúsította.

(5) Ha az ellátást nyújtó a befogadást megtagadja, a fiatal felnőtt kérelmét az elutasítás indokolásával együtt az intézmény érdek-képviseleti fóruma elé terjeszti.

(6) Az érdek-képviseleti fórum a kérelmet és az elutasítás okát megvizsgálja és véleményt nyilvánít a kérelem, illetve az elutasítás indokoltságáról.

(7) Az ellátást nyújtó és a fiatal felnőtt az utógondozói ellátásról a külön jogszabályban meghatározottak szerint írásbeli megállapodást köt. A megállapodás megkötésekor figyelemmel kell lenni különösen a fiatal felnőtt

a) vagyoni, jövedelmi viszonyaira,

b) egészségi állapotára és személyiségére,

c) családi körülményeire,

d) tanulmányai folytatására,

e) kötelezettségeire.

(8) Az utógondozói ellátást igénybe vevő fiatal felnőtt az ellátásért külön jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet.

93. § (1) Az ellátást nyújtó nevelőszülő, gyermekotthon vagy utógondozó otthon a fiatal felnőtt befogadásáról értesíti a szakszolgálatot.

(2) Az (1) bekezdés szerinti szervek az utógondozói ellátásról szóló gyámhivatali határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül értesítik a gyámhivatalt, és kezdeményezik az ellátás megszüntetését, ha a fiatal felnőtt az ellátást nem vette igénybe, és ennek okáról az ellátást nyújtót nem tájékoztatta.

(3) A gyámhivatalnak az utógondozói ellátás megszüntetését javasolja

a) a nevelőszülő, ha vele szemben a fiatal felnőtt elfogadhatatlan magatartást tanúsít,

b) a gyermekotthon, az utógondozó otthon, ha a fiatal felnőtt a házirendet többször súlyosan megsérti.

4. Cím

A NEVELŐSZÜLŐ

A nevelőszülői hálózatot működtető feladatai

94. § (1) A nevelőszülői hálózat szervezeti és működési rendjét a működtető SZMSZ-e határozza meg. Az SZMSZ mellékleteként szabályozni kell a nevelőszülői, a hivatásos nevelőszülői és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 261/2002. (XII. 18.) Korm. rendelet 12. §-ában meghatározott költségtérítés feltételeit.

(2) A nevelőszülői hálózat nevelési alapdokumentuma a nevelőszülők és nevelőszülői tanácsadók által elfogadott, a nevelőszülői hálózatban folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program.

95. § (1) A Gyvt. 54. §-a (1) bekezdésének b) pontja szerinti egészségi állapot vizsgálatát a nevelőszülőnek jelentkező személy háziorvosa végzi. A háziorvosi véleménynek tartalmaznia kell, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy nem szenved-e

a) a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban,

b) súlyos pszichotikus zavarban,

c) alkoholfüggőségben,

d) kábítószer-függőségben,

e) olyan betegségben, amely - akár időszakosan is - akadályozza a gyermekről való gondoskodást, illetve amely a gyermek egészségét veszélyezteti.

(2) Ha a nevelőszülői hálózat működtetője a nevelőszülői tevékenység ellátása, vagy a nevelőszülő háromévenkénti, illetve rendkívüli felülvizsgálata során az alkalmasság hiányát észleli, a nevelőszülőt orvosi, pszichológiai vizsgálaton való részvételre kötelezheti.

(3) A nevelőszülői hálózat működtetője környezettanulmányt készít annak megállapítása érdekében, hogy a nevelőszülőnek jelentkező személy körülményei alkalmasak-e a gyermek fogadására. A környezettanulmány elkészítésére a működtető a gyermekjóléti szolgálatot is felkérheti.

(4) A nevelőszülő háziorvosi véleménnyel igazolja a működtető felé, hogy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapota nem veszélyezteti az ellátandó gyermeket.

96. § (1) Ha a nevelőszülői feladat ellátására a nevelőszülőnek jelentkező személy alkalmas, a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti a jelentkezőt a nevelőszülői tanfolyam időpontjáról.

(2) A nevelőszülői tanfolyamot a külön jogszabályban meghatározottak szerint kell megszervezni.

(3) A nevelőszülő működésétől kezdődően félévente legalább hat órában továbbképzésen vesz részt.

97. § (1) A felkészítő tanfolyamot eredményesen elvégző személyt, mint nevelőszülői férőhelyet biztosítót - a működtető és a jelentkező személy közös kérelmére - a szakszolgálat nyilvántartásba veszi. A több megyére kiterjedően ellátást nyújtó működtető több szakszolgálattól is kérheti a nevelőszülő nyilvántartásba vételét.

(2) Amennyiben a szakszolgálat az elhelyezési javaslatában a nevelőszülőnél történő elhelyezést indítványozza a gyámhivatalnak, a javaslat megküldésével egyidőben a működtető megállapodást [Gyvt. 66/A. § (1) bek.] köt a nevelőszülői feladatokra alkalmas személlyel.

(3) Amennyiben a gyámhivatal a nevelőszülőnél további gyermeket helyez el, a működtető az ideiglenes hatályú elhelyezésről, illetve a nevelésbe vételről szóló határozat kézhezvételét követően - a Gyvt. rendelkezése szerint - módosítja a nevelőszülővel kötött megállapodást.

98. § (1) A működtető a Gyvt. 66/K. §-ában meghatározott esetekben gondozó foglalkoztatásával segíti a hivatásos nevelőszülőt feladatai folyamatos ellátásában.

(2) A hivatásos nevelőszülő 30 napot meghaladó betegsége vagy egyéb akadályoztatása esetén a működtető tájékoztatja a gyámhivatalt, illetve szükség szerint kezdeményezi a hivatásos nevelőszülőnél elhelyezett gyermekek tartózkodási helyének vagy elhelyezésének megváltoztatását, és ennek érdekében elhelyezési értekezlet összehívását.

99. § A működtető a gondozott gyermeknek a nevelőszülőnél történt elhelyezésével egyidőben biztosítja a gyermek számára a befogadáskor szükséges ruházatot, valamint a tanulmányaihoz szükséges iskolai felszereléseket.

100. § (1) A nevelőszülői hálózat működtetője nevelőszülői tanácsadó alkalmazásával folyamatosan segíti a nevelőszülőt feladatai ellátásában, illetve biztosítja szakmai ellenőrzését.

(2) A nevelőszülői tanácsadó feladata különösen

a) a nevelőszülőnél elhelyezett gondozott gyermek egyéni gondozási nevelési tervének - a 84. § szerinti - a nevelőszülővel közösen történő elkészítése,

b) a nevelőszülői család rendszeres, szükség szerinti alkalommal - de legalább 3 hetente - történő meglátogatása, és tájékozódás a gondozott gyermek helyzetéről, fejlődéséről, a nevelőszülőnek a gyermek gondozásával, nevelésével kapcsolatos tapasztalatairól, esetleges problémáiról,

c) a gondozott gyermek nevelési-oktatási intézményének rendszeres, szükség szerinti alkalommal történő felkeresése, és tájékozódás a gyermek viselkedéséről, tanulmányi eredményéről,

d) tanácsadás keretében a nevelőszülő segítése a gondozott gyermekkel kapcsolatos problémák megoldásában, szükség esetén a nevelőszülő, illetve a gyermek megfelelő szakemberhez történő irányítása, továbbá a szükséges ellátáshoz való hozzájutásuk elősegítése,

e) ellenőrzés keretében annak vizsgálata, hogy a nevelőszülő megtesz-e mindent a gondozott gyermek harmonikus fejlődése érdekében, továbbá, hogy a gyermek ellátására kapott nevelési díjat, ellátmányt, illetve családi pótlékot a gyermekre fordítja-e,

f) a 89. § szerinti családgondozás.

(3) A nevelőszülői tanácsadó haladéktalanul tájékoztatja a működtetőt, ha a nevelőszülő tevékenységének ellenőrzése során a Gyvt. 66/E. §-ának (7) bekezdésében foglaltakat tapasztalja.