15/1998. (IV. 30.) NM rendelet kilencedik rész
2007.08.30. 18:32
129.
§ (1) Az utógondozó otthon olyan gyermekotthon, amely a
szakellátás keretében a fiatal felnőtt számára alaptevékenységként biztosítja
az utógondozói ellátást.
(2) Az utógondozó otthon befogadhatja azt a fiatal
felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és az
ellátását a gyámhivatal elrendelte, az ellátás biztosítójaként az utógondozó
otthont jelölte meg.
(3) A
fiatal felnőtt befogadásáról az utógondozó otthon haladéktalanul értesíti a
szakszolgálatot.
(4) Az utógondozó otthon a fiatal felnőtt kérelmére
befogadja annak gyermekét, feltéve, hogy a gyermek törvényes képviselője ehhez
hozzájárult. A fiatal felnőtt gyermekével kapcsolatos teendőkre a 103. §
(2)-(5) bekezdései az irányadók.
(5) Az utógondozó otthon megszünteti a fiatal felnőtt
utógondozói ellátását, ha
a)
a Gyvt. 93. § (9) bekezdés szerint
megszűnik az ellátás,
b) a
gyámhivatal határozatával megszünteti az ellátást.
Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság
129/A. § (1) Az Országos Gyermekvédelmi
Szakértői Bizottság (a továbbiakban: országos bizottság) feladata
a) szakvéleményt
készíteni a nevelésbevételi eljárás, illetve a
gondozási hely megváltoztatására irányuló eljárás során, ha a gyermek gondozási helyeként a megyei, fővárosi
gyermekvédelmi szakértői bizottság (a továbbiakban: megyei bizottság), illetve
a gondozási hely megváltoztatását javasoló szerv vagy személy a gyermek
gondozási helyeként a Minisztérium speciális gyermekotthonait (a továbbiakban:
a Minisztérium gyermekotthona) javasolja,
b) felülvizsgálni
a megyei bizottságnak a gyermek gondozási helyének
meghatározása tárgyában született szakvéleményét, ha azt az érdemi határozat
elleni fellebbezési eljárásban kérték,
c) a
gyámhivatal felkérésére szakvéleményt készíteni az új elhelyezési tervhez a Gyer. 106. § (4) bekezdésében foglaltak szerint.
(2) Az országos bizottság szakvéleménye tartalmazza,
hogy a gyermek állapota igényli-e a Minisztérium gyermekotthonában történő
elhelyezését, továbbá az egyéni elhelyezési terv elkészítésére, illetve annak
módosítására vonatkozó javaslatot.
(3) Az országos bizottság különösen annak a speciális
ellátást igénylő gyermeknek javasolja a Minisztérium gyermekotthonában történő
elhelyezését, aki
a)
súlyos neurotikus, pszichotikus állapota,
b) súlyos
erőszakos cselekmények elkövetése,
c) pszichoaktív szerek használata
miatt
olyan különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul, amelyet a lakóhelyén,
gondozási helyén nem tudnak biztosítani a számára, illetve akinek kiemelése
eddigi környezetéből a saját érdekében feltétlenül indokolt.
(4) Az országos bizottság a Minisztérium
gyermekotthonának értesítése alapján nyilvántartást vezet a gyermekotthon üres
férőhelyeiről.
(5) Az országos bizottság az (1) bekezdés a) pontja
szerinti szakvéleményének megküldésével egyidejűleg arról is tájékoztatja a
területi gyermekvédelmi szakszolgálatot, hogy a Minisztérium melyik
gyermekotthona, mely időponttól kezdve tudja fogadni a gyermeket. Az országos
bizottság a gyermek elhelyezésére vonatkozó javaslatáról és az elhelyezés
javasolt időpontjáról értesíti a Minisztérium gyermekotthonát is.
(6) Amennyiben nincs üres férőhely, az országos
bizottság felkéri a gyermekotthont, hogy az általa elhelyezni javasolt
gyermeket vegye fel a várakozók nyilvántartásába, és férőhely szabaddá válása
esetén haladéktalanul tájékoztassa a gyermek elhelyezésében illetékes
gyámhivatalt. Erről a bizottság értesíti a tőle szakvéleményt
kérő szakszolgálatot, illetve gyámhivatalt.
(7) Az országos bizottság javaslatot tehet arra, hogy
a gyermek teljes körű ellátása a speciális gyermekotthonban, illetve a
gyermekotthon speciális csoportjában haladja meg a 2 évet [Gyvt. 58. § (2) bek.].
Erre különösen akkor kerülhet sor, ha a gyermek terápiája még nem fejeződött
be, és személyiségállapota miatt nem alkalmas a normál csoportban a többi gyermekkel
való együttélésre.
(8) Az országos bizottság minden év január 31-éig beszámolót
készít a miniszter számára az előző évben végzett munkájáról.
A Minisztérium gyermekotthona
130.
§ (1) A Minisztérium országos
illetékességgel speciális gyermekotthonokat működtet.
(2) A Minisztérium gyermekotthonának működésére a speciális
gyermekotthonra vonatkozó rendelkezéseket a 131-135. §-ban
foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
131.
§ (1) A Minisztérium
gyermekotthona annak a 12. - kivételesen indokolt esetben 10. - életévét
betöltött gondozott gyermeknek biztosít speciális ellátást, akinek gondozási
helyéül a gyámhivatal az országos bizottság szakvéleménye alapján - a
Minisztérium gyermekotthonát jelölte meg.
(2) A
Minisztérium gyermekotthona a speciális ellátás keretében a gyermek
állapotához, szükségleteihez igazodó terápiát nyújt azon gyermek számára, aki
a)
súlyos neurotikus, illetve pszichotikus állapota, vagy
b) súlyos
erőszakos cselekmények elkövetése, vagy
c) pszichoaktív szerek rendszeres
használata, vagy
d) szerzett
immunhiányos tünetegyüttesben való megbetegedése
miatt
különleges szakértelmet igénylő terápiára szorul.
(3) A
gyermekek elhelyezéséről a (2) bekezdésben meghatározott problématípusok
szerint elkülönítetten kell gondoskodni.
(4) A
Minisztérium gyermekotthona az üres férőhelyeiről folyamatosan tájékoztatja az
országos bizottságot.
(5) A
Minisztérium gyermekotthona nyilvántartást vezet azokról a gyermekekről,
akiknek az elhelyezésére az országos bizottság javaslatot tett, de férőhely
hiányában elhelyezésükre csak későbbi időpontban kerülhet sor (várakozó lista).
A Minisztérium gyermekotthona haladéktalanul értesíti a várakozó listán
szereplő gyermek ügyében illetékes területi gyermekvédelmi szakszolgálatot és a
törvényes képviselőt, ha a gyermeket fogadni tudja.
132.
§ Ha a gyám a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium
gyermekotthonában történő elhelyezését tartja indokoltnak, javaslatot tesz a
gyámhivatalnak a gyermek gondozási helyének
megváltoztatására.
133.
§ (1) A gyámhivatalnak a
gondozási helyet kijelölő, vagy a gondozási hely megváltoztatását elrendelő
határozata alapján a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a
Minisztérium gyermekotthonába történő kíséréséről.
(2) A
Minisztérium gyermekotthonában elrendelt nevelési felügyelet végrehajtására a
126/A. §-ban foglaltak az irányadóak.
134.
§ (1) A Minisztérium
gyermekotthonában a nevelésbe vett gyermek az ott történő elhelyezését
szükségessé tevő ok megszűnéséig, de legfeljebb 2 évig tartózkodhat.
(2) Az igazgató, amennyiben a nevelésbe vett
gyermeknek a Minisztérium gyermekotthonában való elhelyezését már nem tartja
indokoltnak, javasolhatja a gyámhivatalnak a nevelésbe vett gyermek gondozási
helyének megváltoztatását.
(3) Ha a gyámhivatal - az országos bizottság
véleményének figyelembevételével - határozatot hoz a gyermek gondozási
helyének megváltoztatásáról, a gyám gondoskodik a nevelésbe vett gyermeknek a
gyámhivatal határozatában megjelölt új gondozási helyére való kíséréséről.
135.
§ (1) Ha a nevelésbe vett gyermeknek a Minisztérium
gyermekotthonában történő tartózkodása a gyermek speciális szükségleteihez,
állapotához igazodó terápia, vagy tanulmányainak befejezése érdekében
nagykorúvá válását követően is indokolt, a gyermekotthon igazgatója a nevelésbe
vett gyermek nagykorúságának elérése előtt 3 hónappal javaslatot tesz a gyámnak
a gyermek utógondozói ellátásra történő
felterjesztésére. A Minisztérium gyermekotthonának igazgatója a javaslattal
együtt megküldi a nevelésbe vett gyermek utógondozói ellátásra való
befogadásáról szóló nyilatkozatot.
(2) Ha a Minisztérium gyermekotthonában elhelyezett,
utógondozói ellátott fiatal felnőtt speciális szükségleteihez, állapotához
igazodó terápia befejeződött, vagy tanulmányait befejezte, de utógondozói ellátása
továbbra is indokolt, ez irányú kérelmét az
utógondozást elrendelő gyámhivatalnál terjesztheti elő.
6. Cím
A TERÜLETI GYERMEKVÉDELMI SZAKSZOLGÁLTATÁS ÉS A SZAKSZOLGÁLAT
136.
§ A
személyes gondoskodást nyújtó gyermekvédelmi szakellátás keretében szakszolgáltatásként
biztosítani kell
a)
a gondozási hely meghatározásával,
b) az
ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölésével,
c) a
nevelőszülői hálózattal,
d) az
örökbefogadás szakmai előkészítésével,
e)
a gondozott gyermek gondozásával,
f)
egyes nevelésbe vett gyermek gyámságával, gondnokságával, a Gyvt. 80. §-ának (3) bekezdése
szerinti hivatásos gyámsággal,
g)
a szaktanácsadással,
h)
a nyilvántartással,
i) a
megyei bizottság működtetésével
kapcsolatos
feladatokat.
A szakszolgálat feladatai
Javaslat a gondozási hely meghatározásához
137.
§ (1) A gyermek gondozási
helyének meghatározása érdekében a szakszolgálat által működtetett megyei
bizottság - a gyámhivatal megkeresésére - a gyermekre vonatkozóan szakvéleményt
ad, és javaslatot tesz az elhelyezés formájára. A szakszolgálat ennek alapján
készíti el az elhelyezési javaslatot.
(2) A
szakvélemény elkészítéséhez el kell végezni a gyermek személyiségvizsgálatát,
melynek célja a gyermek egészségi, illetve személyiségállapotának
meghatározása.
(3) A
vizsgálat keretében
a)
az egészségügyi vizsgálat megállapítja a testi fejlettséget,
az esetleges testi, illetve érzékszervi fogyatékosságokat, betegségeket és
idegrendszeri károsodásokat,
b) a pedagógiai
és pszichológiai vizsgálat a rendelkezésre álló adatok és dokumentáció,
valamint a gyermek megfigyelése, és megfelelő vizsgálati módszerek segítségével
megállapítja a gyermek értelmi képességeinek szintjét, valamint személyiségfejlettségének fokát, neveltségi állapotát,
továbbá a személyiségfejlődés, illetőleg a magatartás esetleges zavarainak okát
és természetét.
(4) A (3) bekezdés szerinti részvizsgálatok elvégzésétől akkor
lehet eltekinteni, ha két hónapnál nem régebbi vizsgálati eredmény áll rendelkezésre.
A vizsgálatok eredményei alapján a megyei bizottság szakvéleményt készít.
(5) Fogyatékos gyermek esetében a szakszolgálat a
megyei bizottság részére beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító
szakvéleményt.
(6) A Gyvt. 82. §-ának (7) bekezdésében
meghatározott 5 tagból álló megyei bizottság elvégzi a speciális ellátást
igénylő gyermek személyiségvizsgálatát, és szakvéleményének kialakítását
követően javaslatot tesz a gyermek állapotának leginkább megfelelő elhelyezési
formára.
(7) Ha a megyei bizottság a Minisztérium
gyermekotthonában történő elhelyezésre tesz javaslatot, a szakszolgálat - a
megyei bizottság szakvéleményének egyidejű megküldésével - értesíti az országos
bizottságot, és felkéri szakvélemény elkészítésére.
(8) Ha az országos bizottság szakvéleménye alapján is
indokolt a gyermek gondozási
helyeként a Minisztérium gyermekotthonát kijelölni, a szakszolgálat erre
irányuló javaslatot tesz a gyámhivatalnak. Ha az országos bizottság
szakvéleménye szerint nem indokolt, vagy férőhely hiányában nem lehetséges a
Minisztérium gyermekotthonában történő elhelyezés, a szakszolgálat más, a
gyermek állapotának megfelelő gondozási helyre tesz javaslatot.
(9) Az elhelyezési javaslat előkészítése során a
szakszolgálat figyelembe veszi a gyámhivatal által rendelkezésére bocsátott, az
esetleges korábbi gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó iratokat, valamint az
ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket befogadó gyermekotthon vezetőjének
írásos összefoglalóját a gyermekkel kapcsolatos tapasztalatairól.
(10) Az elhelyezési javaslatot a szakszolgálat a Gyvt. 82. §-ának
(2)-(3) bekezdésében meghatározott szempontok figyelembevételével készíti el,
és kiemelt figyelmet fordít arra, hogy a különleges, illetve speciális ellátást
igénylő gyermek hozzájusson az állapotának megfelelő ellátáshoz. Több
telephellyel működő gyermekotthon esetében az elhelyezési javaslatot
telephelyekre vonatkozóan kell megtenni.
(11) Az elhelyezési javaslat kialakítása érdekében a
szakszolgálat elhelyezési értekezletet hív össze. Az értekezletre meg kell
hívni a gyermeket és szülőjét, valamint a gyermek lakóhelye szerint illetékes
gyermekjóléti szolgálat, illetve a javasolni kívánt gondozási hely képviselőjét
vagy a javasolni kívánt nevelőszülőt és működtetőjének képviselőjét, akiknek a
szakszolgálat által előterjesztett elhelyezési javaslatra vonatkozó véleményét
írásban kell rögzíteni. A speciális ellátást igénylő gyermek esetén az
elhelyezési értekezletre a fentieken kívül meg kell hívni a gyermekjogi
képviselőt is. A javasolni kívánt gondozási hely képviselője - fenntartója
egyetértésével - vállalhatja a más megye (illetve a főváros) ellátási
kötelezettsége alá tartozó gyermek befogadását.
(12) Az elhelyezési javaslatot a gyermekvédelmi
nyilvántartás megfelelő adatlapjának kitöltésével kell elkészíteni. Az
elhelyezési javaslatot a megkereséstől számított 30 napon belül kell a
gyámhivatal részére megküldeni.
Javaslat a gondozási hely megváltoztatásához
138.
§ (1) A szakszolgálat javaslatot tesz a gyámhivatalnak
a gondozott gyermek gondozási helyének
megváltoztatására, ha lényegesen megváltoztak azok a körülmények, amelyekre a
gyámhivatal az elhelyezési döntését alapította, illetve, ha az a gyermek
érdekében más okból szükséges.
(2) A
gondozási hely megváltoztatását célzó javaslat kialakítására a 137. § (10)-(11)
bekezdésében foglaltak az irányadók.
(3) Ha a gondozási hely megváltoztatására irányuló
javaslat a Minisztérium gyermekotthonában való elhelyezésre irányul, az
országos bizottság szakvéleményét figyelembe véve a szakszolgálat a 137. § (8)
bekezdésében foglaltak szerint jár el.
Egyéni elhelyezési terv készítése
139.
§ (1) A szakszolgálat a
gyámhivatal megkeresésére, a gyermekvédelmi nyilvántartás megfelelő adatlapját
kitöltve elkészíti - a szülő, a gyermek, valamint a gondozási hely, illetve a
gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozója és a
hivatásos gyám bevonásával - a gyermek további életútjának alakítására
vonatkozó célkitűzéseket és a szükséges intézkedéseket magában foglaló egyéni
elhelyezési tervet.
(2) Az elhelyezési terv elkészítésére a szakszolgálat
értekezletet hív össze, amelyre meghívja az (1) bekezdésben felsorolt
személyeket. A szakszolgálat, illetve a meghívott személyek további a Gyvt. 17. § (1) bekezdésében meghatározott
szervezetek képviselőit is meghívhatják, illetve olyan további személyeket,
akiket az elhelyezési terv megvalósítása iránt, illetve, akik a megvalósításhoz
hatékony segítséget nyújthatnak.
140.
§ (1) Az egyéni elhelyezési tervet úgy kell elkészíteni,
hogy alkalmas legyen a gondozott gyermek saját családjába történő
visszatérésének, az örökbefogadásnak, vagy más családot pótló környezetbe
kerülésének elősegítésére.
(2) Az egyéni elhelyezési tervnek a Gyer. 107. § (2)-(3) bekezdésében,
illetve a Gyer. 113. §-ban
meghatározott rendelkezéseket kell tartalmaznia.
(3) A tervben külön fel kell tüntetni a gyámhivatal jóváhagyását igénylő
rendelkezéseket.
(4) A
speciális ellátást igénylő gyermek esetén az elhelyezési tervnek - a (2)-(3)
bekezdésben meghatározottakon túl - tartalmaznia kell a speciális
gyermekotthoni elhelyezés várható idejét, a speciális ellátást szükségessé tevő
problémát, továbbá annak a személynek, nevelőszülőnek vagy gyermekotthonnak a
megjelölését, ahova a speciális gyermekotthoni elhelyezés megszüntetését
követően a gyermek kerülni fog.
141.
§ (1) A tervben meg kell
jelölni azt a személyt, akinek gondozásába kerül a gyermek, az átmeneti
nevelésbe vétel megszüntetését követően. Általában annak a szülőnek vagy más
közeli hozzátartozónak a gondozására kell bízni a gyermeket, aki őt az átmeneti
nevelésbe vételkor jogszerűen tartotta magánál és gondozta. Amennyiben ez
ellentétes a gyermek érdekeivel, a gyermek gondozását arra alkalmas más
személynél kell biztosítani.
(2) A
tervben meg kell határozni azt a határidőt, ameddig az átmeneti nevelésbe vétel
megszüntetéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell. A határidő lejártakor
felül kell vizsgálni, hogy ezek megvalósultak-e. A tervben meg kell határozni
az egyes feltételek megteremtésének határidejét is.
(3) A
tervben meg kell határozni
a) a
gondozott gyermek és a szülő kapcsolattartására vonatkozó elvárásokat és a kapcsolattartást segítő szolgáltatásokat,
b) azokat
a feltételeket, melyeket a szülőnek biztosítani kell az átmeneti nevelésbe
vétel megszüntetéséhez (pl. megfelelő lakás, a megfelelő lakberendezés, a
rendszeres jövedelem, az alkoholfüggőség, drogfüggőség rendeződése, az
antiszociális magatartás megszüntetése stb.),
c) azokat
a feltételeket, melyeket a gondozott gyermeknek teljesítenie kell az átmeneti
nevelésbe vétel megszüntetéséhez (pl. szüleihez vagy másokhoz fűződő személyes
viszonyának megváltoztatása, az alkoholfüggőség vagy más kóros szenvedély
rendeződése, az antiszociális magatartásának megszüntetéséhez stb.).
(4) A
szülőt, illetve a gondozott gyermeket figyelmeztetni kell arra, hogy a (3)
bekezdésben meghatározott feltételek teljesítése nem kötelező, de a teljesítés
hiányában az átmeneti nevelés nem szüntethető meg.
142.
§ (1) Az egyéni elhelyezési tervben olyan szakmailag
indokolt feltételek határozhatók meg, melyek rögzítése a gyermek, a szülő
(törvényes képviselő), a családgondozók, illetve mások együttműködésének
szervezéséhez szükségesek.
(2) A
tervben a gondozott gyermek, illetve a szülő részére biztosítandó támogatásokat
egyaránt rögzíteni kell. A terv tartalmazza ezek megnevezését és azt, hogy ki
gondoskodik azok megszerzéséről.
Ideiglenes elhelyezési feladatot ellátók kijelölése
143.
§ (1) A szakszolgálat - a
megyei, fővárosi önkormányzat vagy más működtető felkérésére - javaslatot
készít az ideiglenes elhelyezést igénylő,
a)
a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség
által bekísért,
b) ideiglenes
hatállyal elhelyezett,
c) gondozási
helyéről önkényesen eltávozó gondozott
gyermeket ellátó
nevelőszülő és gyermekotthon kijelölésére.
(2) A szakszolgálat
írásban tájékoztatja a nevelőszülőt és a
gyermekotthont az ideiglenes elhelyezéssel kapcsolatos feladatokról, a gyermek
bekerülésének lehetséges körülményeiről.
(3) Az ideiglenes elhelyezés ellátására
a)
a nevelőszülő a feladatvállalását tartalmazó írásbeli
nyilatkozata alapján, a nevelőszülői hálózatot működtető egyetértésével,
b) a
gyermekotthon - a vezetője véleményének előzetes kikérése alapján - a fenntartó
egyetértésével
jelölhető ki.
(4) Az ideiglenes elhelyezés ellátására az a
nevelőszülő, illetve gyermekotthon jelölhető ki, ahol a bekerülő gyermekek
elkülönített elhelyezése biztosítható aktuális egészségi, illetve
személyiségállapotukra és a bekerülés körülményeire figyelemmel. A 3 éven aluli
gyermekek ideiglenes elhelyezésére olyan nevelőszülőt, illetve gyermekotthont
kell kijelölni, ahol a korosztály ellátásához szükséges feltételek
rendelkezésre állnak.
(5) A
nevelőszülők, illetve a gyermekotthonok kijelölésénél törekedni kell a megye, a
főváros valamennyi - megközelítőleg azonos földrajzi nagyságú - körzetének
ellátására.
A nevelőszülői hálózat működtetése
144.
§ (1) A szakszolgálat a
nevelőszülői hálózat működteté
|