149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet második rész
2007.08.30. 18:53
A jogerő
15. § (1) A
kapcsolattartással, a családba fogadással, a nevelésbe vétellel, valamint a
gyámsággal és gondnoksággal összefüggő ügyekben a döntés fellebbezéssel nem
támadott rendelkezései tekintetében beáll a jogerő.
(2) Minden olyan ügyben,
amelyben a döntés más szerv feladatkörét is érinti, vagy a döntés valamely jog
érvényesítéséhez, kötelezettség teljesítéséhez, illetőleg eljárás
lefolytatásához szükséges, az ügyfelet és a feladatkörében érintett más szervet
vagy személyt a döntés részjogerőre, jogerőre emelkedéséről értesíteni kell.
(3) A gyerektartásdíj
megelőlegezéséről és az otthonteremtési támogatás megállapításáról szóló
határozatban foglaltakat a fellebbezési jogra tekintet nélkül teljesíteni kell,
feltéve, ha a fellebbezés az ügyfél javára megállapított egyszeri vagy
rendszeres pénzkifizetés összegén felüli többletigényre vonatkozik.
Újrafelvételi eljárás
15/A. § Nincs helye
újrafelvételi eljárásnak
a) a kiskorú
házasságkötésének engedélyezésével,
b) az örökbe fogadhatóvá
nyilvánítással, az örökbefogadás engedélyezésével és felbontásával,
c) az ideiglenes hatályú elhelyezéssel,
d) az ideiglenes gondnok,
zárgondnok kirendelésével kapcsolatos ügyekben.
Végrehajtás
16. § (1) A végrehajtás
foganatosításáról - a (2)-(4) bekezdésben, valamint a 19. § (3) bekezdésben
foglalt kivétellel - abban az esetben is a foganatosítás helye szerinti
települési önkormányzat jegyzője gondoskodik, ha első fokon a városi
gyámhivatal járt el.
(2) Az ideiglenes
hatállyal elhelyezett gyermeknek a gondozási helyre viteléről a Gyvt. 72.
§-ának (1) bekezdése szerinti beutaló szerv gondoskodik.
(3) A kapcsolattartásra
vonatkozó döntés foganatosításáról - függetlenül attól, hogy a döntést a
bíróság vagy a gyámhivatal hozta - a gyámhivatal gondoskodik.
(4) A gyámhivatal által
kiszabott, illetve megállapított eljárási bírság, eljárási költség és a kapcsolattartás
meghiúsítása folytán keletkezett igazolt költségek behajtásáról a kötelezett
lakóhelye szerinti települési önkormányzat jegyzője gondoskodik.
Eljárási
költség
17. § A gyámhatósági
eljárásban közreműködő szakértők díjazására az igazságügyi szakértők
díjazásáról szóló jogszabályban foglaltak az irányadók.
Elektronikus ügyintézés
17/A. § A gyámhatósági
eljárásban a Ket. 160-162. §-a szerinti elektronikus úton a következő eljárási
cselekmények gyakorolhatók:
a) az ügyfél kérelmének,
nyilatkozatának, bejelentésének, panaszának, igazolásának előterjesztése,
b) az ügyfél tájékoztatása,
hiánypótlásra való felhívása,
c) az idézés és az
értesítés.
MÁSODIK RÉSZ
SZÜLŐI FELÜGYELET ÉS A KAPCSOLATTARTÁS
III. Fejezet
A szülői felügyeleti jog gyakorlásával kapcsolatos ügyek
18. § (1) Ha a szülői
felügyeletet együttesen gyakorló szülők a szülői felügyelet körébe tartozó
kérdésekben [Csjt. 73. § (1) bek.] nem tudnak megegyezésre jutni, a gyámhivatal
döntését bármelyik szülő kérheti.
(2) Ha a szülői
felügyeletet együttesen gyakorolni jogosult különélő szülők megállapodnak
abban, hogy a jövőre nézve a szülői felügyeletet egyikőjük gyakorolja [Csjt.
72. § (1) bek.] a gyámhivatal e megállapodásukat - kérésükre - jegyzőkönyvben
rögzíti. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell azt a tényt is, hogy a gyermek -
megállapodásuk alapján - melyik szülőnél kerül elhelyezésre, illetve, hogy a
gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben a szülői felügyeleti jogot
együttesen gyakorolják.
(3) A szülőket
tájékoztatni kell arról, hogy a (2) bekezdésben meghatározott megállapodásukat
módosíthatják, valamint ezen megállapodásuk nem azonos hatályú a bíróság ilyen
ügyben hozott határozatával.
19. § (1) Ha a gyermek szülei
nem élnek együtt és a gyermek azért nem áll szülői felügyelet alatt, mert az őt
eddig nevelő szülő felügyeleti jogát a bíróság megszüntette, illetőleg a szülő
felügyeleti joga a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a)-b) pontja alapján
szünetel vagy a szülő meghalt, a gyámhivatal megállapítja a másik szülő szülői
felügyeleti jogának feléledését és felhívja őt joga gyakorlására, feltéve, hogy
nem áll a szülői felügyelet megszüntetését kimondó ítélet hatálya alatt, vagy a
szülői felügyeleti joga nem szünetel a Csjt. 91. § (1) bekezdésének a) és
b) pontja alapján, illetőleg a gyermek másnál történő elhelyezése iránt
nem indokolt pert indítani.
(2) A gyámhivatal az (1)
bekezdésben meghatározott okok fennállása esetén kötelezi a gyermeket gondozó
személyt, hogy a gyermeket a szülői felügyeleti joggal rendelkező szülőnek adja
ki.
(3) Amennyiben a gyermeket
gondozó személy a (2) bekezdésben foglalt kötelezésnek önként nem tesz eleget,
a gyámhivatal a végrehajtás érdekében a Ket. meghatározott cselekmény
végrehajtására vonatkozó rendelkezései szerint jár el [Ket. 140-142. §].
(4) Ha a Csjt. 88. §-ának
(3) bekezdésére tekintettel a szülői felügyeleti jog megszüntetéséről szóló
ítélet hatálya kihat a később született gyermekre is, ennek tényét a gyermek
ideiglenes hatályú elhelyezésével vagy nevelésbe vételével egyidejűleg a
gyámhivatal határozatban állapítja meg, feltéve, hogy a gyermek nem áll a másik
szülő szülői felügyelete alatt.
A gyermek családi és utónevének megállapítása
20. § A gyámhivatal állapítja
meg a gyermek nevét, ha
a) a szülői felügyeleti
jogot csak az egyik szülő gyakorolja, aki az anyakönyvvezető vagy a gyámhivatal
felhívása ellenére a gyermek utónevét - a felhívás közlésétől számított harminc
napon belül - nem határozza meg,
b) a szülői felügyeletet
együttesen gyakorló szülők a gyermek családi, illetve utónevének
meghatározásával kapcsolatos megállapodásukat a gyámhivatal felhívásától
számítva 30 napon belül nem jelentik be,
c) a különélő szülők a
gyermek nevével kapcsolatosan nem tudnak egyetértésre jutni, és a gyámhivatal
felhívása ellenére - a felhívás közlésétől számított harminc napon belül - nem
igazolják a bírósági eljárás megindítását.
A szülői ház elhagyása
21. § (1) A szülői ház
elhagyásával kapcsolatos eljárás a gyermek, a szülői felügyeleti jogot gyakorló
szülő, illetve a gyermeket gondozó vagy a gyermek gondozását vállalni szándékozó
személy kérelmére indul.
(2) A gyámhivatal a
szülői ház vagy a szülők által kijelölt más tartózkodási hely elhagyásának
engedélyezése során [Csjt. 77. § (2) bek.] vizsgálja, hogy a gyermek törvényes
képviselete, lakhatása és tartása a kérelemben megjelölt helyen miképpen
biztosítható.
(3) A gyámhivatal a (2)
bekezdésben megjelölt eljárása során, ha a gyermek nem intézménybe, hanem
magánszemélyhez kíván költözni, köteles a magánszemélyt is meghallgatni és nála
környezettanulmányt készíteni.
(4) Ha a gyámhivatal a
szülői ház elhagyását engedélyezi, egyúttal megállapítja, hogy a szülői ház
elhagyásának engedélyezése - a gondozás, nevelés kivételével - a szülők szülői
felügyeleti jogát és tartási kötelezettségét nem érinti.
(5) Ha a gyámhivatal a
kérelmet elutasítja és a gyermek a szülői házat már engedély nélkül elhagyta,
egyidejűleg kötelezi a gyermeket a visszatérésre. Ugyanígy jár el abban az
esetben is, ha az engedély megadását követően a feltételek megváltozása miatt
az engedélyt visszavonja.
A gyermek végleges külföldre távozása
22. § (1) A gyermek végleges
külföldre távozására vonatkozó nyilatkozat jóváhagyása [Csjt. 77. § (3) bek.]
iránti kérelemhez csatolni kell azokat az okiratokat (különösen: a külföldi
hatóság által kiállított környezettanulmányt, iskolalátogatási igazolást,
jövedelemigazolást, befogadó nyilatkozatot), amelyekből megállapítható, hogy a
gyermek nevelése, tartása, ellátása, tanulmányainak folytatása külföldön
biztosítva van.
(2) A gyermek végleges
külföldre távozására vonatkozó jognyilatkozat elbírálása során mérlegelni kell,
hogy a kapcsolattartást szabályozó bírósági vagy gyámhivatali határozat
végrehajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság hiányában biztosítható-e.
(3) Ha a különélő szülők
a gyermek külföldi tartózkodási helyének kijelölésében nem tudnak egyezségre
jutni, a gyámhivatal tájékoztatja a feleket a bírósági eljárás megindításának
lehetőségéről.
(4) A gyermek végleges
külföldre távozása esetén a gyámhivatal tájékoztatja
a) a gyermek törvényes
képviselőjét a lakcímváltozásra vonatkozó jogszabályban előírt bejelentési
kötelezettségéről, továbbá arról, hogy kérheti a kapcsolattartás
újraszabályozását,
b) a kapcsolattartásra
jogosult szülőt arról, hogy a külföldre költözést követő 3 hónapon belül
kérheti a gyámhivataltól a kapcsolattartás szabályozását, újraszabályozását, ha
a gyermek a törvényes képviselőjével az Európai Unió valamely tagállamába
jogszerűen távozik.
Az életpálya kijelölése
23. § (1) A szülői
felügyeletet együttesen gyakorló szülők, valamint a szülő és a gyermek között
az életpálya kijelölésével, az iskola megválasztásával, a gyermek
taníttatásával kapcsolatban felmerült vitában a gyámhivatal a szülő vagy a
gyermek kérelmére dönt. A korlátozottan cselekvőképes gyermek a kérelmet
önállóan is előterjesztheti. Kérelem hiányában a gyámhivatal a közoktatási
intézmény jelzésére hivatalból jár el.
(2) A gyámhivatalnak az
eljárás során elsősorban a szülők és a gyermek közötti megegyezésre kell
törekednie.
(3) Az eljárás során
gondosan vizsgálni és mérlegelni kell a gyermek képességeit, eddigi
tanulmányait és annak eredményeit, továbbá egészségi állapotát.
(4) A (3) bekezdésben
foglaltak vizsgálata során be kell szerezni a nevelési tanácsadó vagy a gyermek
nevelési-oktatási intézményének véleményét, továbbá - szükség esetén - a
gyermek-pszichiátriai gondozó vagy egyéb egészségügyi intézet szakvéleményét.
A szülők vagyonkezelése
24. § (1) A gyámhivatal a
szülők vagyonkezelői jogát a Csjt. 79. §-ának (2) bekezdése, valamint 81.
§-ának (2) bekezdése alapján a gyermek érdekében korlátozhatja, továbbá a
vagyonkezeléssel kapcsolatos törvényes képviseleti jogát a Csjt. 87. §-ának (2)
bekezdése alapján megvonhatja.
(2) Ha a gyermek azzal a
kikötéssel kapott valamely vagyont, hogy azt a szülő nem kezelheti, a
gyámhivatal e vagyon kezelésére - a vagyont juttató személy javaslatának
figyelembevételével - eseti gondnokot rendel ki.
(3) A gyermek törvényes
képviselője vagy gondozója kezéhez kiutalt gyermektartásdíj, megelőlegezett
gyermektartásdíj felhasználását a gyámhivatal - a gyermekjóléti szolgálat
javaslatára - indokolt esetben ellenőrizheti.
(4) Ha a (3) bekezdésben
meghatározott személy a kezéhez kiutalt gyermektartásdíjat, megelőlegezett
gyermektartásdíjat nem a gyermek érdekében használja fel, a gyámhivatal
a) szülő esetében a Csjt.
81. §-ának (2) bekezdésében,
b) gyám esetében a 158. §
(6) bekezdésében, valamint a Csjt. 108. §-ában
foglaltak szerint jár el.
A törvényes képviselet
25. § (1) A szülő
jognyilatkozatainak érvényességéhez a gyámhivatal jóváhagyása szükséges, ha a
jognyilatkozat
a) a gyermeket megillető
tartásról történő lemondásra [Ptk. 13. § (1) bekezdés a) pont],
b) a gyermeket örökösödési
jogviszony alapján megillető jogra vagy kötelezettségre [Ptk. 13. § (1)
bekezdés b) pont, 656. §],
c) a külön is
visszautasítható vagyontárgyak öröklésének visszautasítására [Ptk. 13. § (1)
bekezdés b) pont],
d) a gyermek
ingatlantulajdonának átruházására vagy bármely módon történő megterhelésére
vonatkozik, ide nem értve azt az esetet, amikor az ingatlan ellenérték nélküli
megszerzésével egyidejűleg kerül sor haszonélvezet alapítására [Ptk. 13. § (1)
bek. c) pont],
e) a gyermek tulajdonában
álló ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon az építtető részére
tulajdonszerzést jelentő építési, épületbővítési vagy más értéknövelő beruházás
engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
f) a gyermek tulajdonában
lévő ingatlanon vagy ingatlantulajdoni hányadon álló felépítmény teljes vagy
részleges bontásának engedélyezésére [Ptk. 13. § (1) bek. c) pont],
g) a gyermek lakásbérleti
szerződésének közös megegyezéssel történő megszüntetésére vagy lakáscseréjéhez
történő hozzájárulás megszerzésére,
h) a gyermek által kötött
tartási vagy életjáradéki szerződésre,
i) a gyermek személyes
tulajdonát képező, százezer forint értéket meghaladó mértékű ingó és
készpénzvagyonát, illetve vagyoni értékű jogát érintő jogügyletre [Ptk. 13. §
(1) bek. e) pont],
j) a gyermek tulajdonát
képező - százezer forint értéket meghaladó - értékpapírt, üzletrészt, részvényt
érintő jogügyletre [Ptk. 13. § (1) bek. e) pont],
k) a gyermek
beszolgáltatott vagyonára [Csjt. 82. § (2) bek., Ptk. 13. § (1) bek. d) pont],
l) a gyermek részére ígért
vagy adott ajándék visszautasítására [Ptk. 12/A. § (4) bek.],
m) a gyermek
ingatlantulajdonát érintő közös tulajdon átruházással történő megszüntetésére
[Ptk. 13. § (1) bek. c) pont]
vonatkozik.
(2) A gyámhivatal az (1)
bekezdésben felsorolt jognyilatkozat jóváhagyását elutasítja, ha a
jognyilatkozatot tartalmazó okirat alaki szempontból érvénytelen. A
jognyilatkozat gyámhivatali jóváhagyása a jognyilatkozat érvényességéhez
szükséges - jogszabályban előírt - egyéb feltételeket nem pótolja.
Gyámnevezés és a gyámságból való kizárás
26. § (1) Ha a szülő a gyámot
nevező vagy a gyámságból kizáró nyilatkozatát [Csjt. 71. § (2) bek.] a
gyámhivatal előtt teszi, a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a gyermek, a
nevezett gyám vagy a gyámságból kizárt személy természetes személyazonosító
adatait, valamint a szülő felhívását lakóhely változásának bejelentésére.
(2) A gyámnevezést
tartalmazó vagy a gyámságból kizáró jognyilatkozatról a gyámhivatal naprakész
nyilvántartást vezet és a szülő lakóhely változása esetén az illetékessé vált
gyámhivatalt a jegyzőkönyv egy példányának megküldésével értesíti.
IV. Fejezet
A kapcsolattartási ügyek
27. § (1) A kapcsolattartás
célja, hogy
a) a gyermek és a 28. § (1)
bekezdése szerinti kapcsolattartásra jogosult személyek (a továbbiakban:
kapcsolattartásra jogosult) közötti családi kapcsolatot fenntartsa, továbbá
b) a kapcsolattartásra
jogosult szülő a gyermek nevelését, fejlődését folyamatosan figyelemmel
kísérje, tőle telhetően segítse.
(2) A kapcsolattartás
formái a folyamatos és az időszakos kapcsolattartás.
(3) A folyamatos
kapcsolattartás magában foglalja
a) a gyermekkel a gyermek
szokásos tartózkodási helyén való személyes találkozást (meglátogatás),
b) a gyermeknek a szokásos
tartózkodási helyéről rendszeresen, meghatározott időtartamra - a visszaadás
kötelezettségével történő - elvitelét,
c) a gyermekkel személyes
érintkezés nélkül történő rendszeres kapcsolattartást, így különösen a
levelezést, a telefonkapcsolatot, az ajándékozást, a csomagküldést.
(4) Az időszakos
kapcsolattartás magában foglalja a gyermekkel a tanítási szünetek és a
többnapos ünnepek időszakában való huzamos együttlétet.
(5) Nincs helye
folyamatos kapcsolattartásnak
a) az időszakos
kapcsolattartás ideje alatt,
b) a gyermeket gondozó
szülőt megillető, a gyermekkel folyamatosan együtt tölthető időtartam alatt,
amelynek mértéke
ba) a kapcsolattartásra
jogosultat a kapcsolattartást rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás
engedélyezése tárgyában hozott határozat szerint megillető időszakos
kapcsolattartás időtartamát,
bb) ha a kapcsolattartást
rendező egyezség, illetve a kapcsolattartás engedélyezése tárgyában hozott
határozat nem rendelkezik a kapcsolattartásra jogosultat megillető időszakos
kapcsolattartás időtartamáról, a két hetet
nem haladhatja meg.
(6) A gyermek érdekét
veszélyeztető felróható magatartás vagy körülmény hiányában a kapcsolattartásra
jogosulttól az elvitel jogát is magában foglaló kapcsolattartás nem vonható
meg.
(7) A gyermek
elvitelével felmerülő költségek a kapcsolattartásra jogosultat terhelik.
28. § (1) A gyermekkel való
kapcsolattartásra mind a szülő, mind a nagyszülő, mind a nagykorú testvér,
továbbá - ha a szülő és a nagyszülő nem él, illetőleg a kapcsolattartásban
tartósan akadályozva van, vagy kapcsolattartási jogát önhibájából nem
gyakorolja - a gyermek szülőjének testvére, valamint szülőjének házastársa is
jogosult.
(2) A kapcsolattartás
szabályozására, újraszabályozására irányuló kérelmet a korlátozottan
cselekvőképes gyermek önállóan is előterjesztheti.
(3) Indokolt esetben -
ha az a gyermek érdekében áll és különösen, ha azt maga is kéri - a
gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló gyermek gyámja biztosíthatja, hogy a
gyermek személyes kapcsolatait az (1) bekezdésben foglaltakon túl is ápolhassa.
A gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt.
(4) Az (1) bekezdésben
meghatározott személyek kapcsolattartását nem érinti a Csjt. 52. §-ának (2)
bekezdése szerinti közös gyermekké fogadás, ha az a házasság, amelyből az
örökbe fogadott gyermek származik, a gyermek szülőjének elhalálozása folytán
szűnt meg.
(5) A gyámhivatal
indokolt esetben előmozdítja a szabadságvesztésben vagy előzetes
letartóztatásban lévő szülő gyermekével való kapcsolattartását, ha ez a
gyermeket nem veszélyezteti. Ennek érdekében a gyámhivatal a szülő kérelmére,
illetve a büntetés-végrehajtási intézet megkeresésére - a jegyző véleményének
figyelembevételével - a gyermekkel kapcsolatos információkat adhat.
29. § (1) A gyámhivatal vita
esetében a kapcsolattartást bármelyik fél kérelmére szabályozza, illetve
újraszabályozza, kivéve, ha a szülő és a gyermek kapcsolattartásának
megállapítása a Csjt. 92. §-ának (5) bekezdése szerint a bíróság hatáskörébe
tartozik. A kapcsolattartásról a gyámhivatal, illetve a bíróság a gyermek
korának, egészségi állapotának, életkörülményeinek, a felek személyes
körülményeinek, valamint az ítélőképessége birtokában levő gyermek véleményének
figyelembevételével rendelkezik.
(2) Különélő szülők
kapcsolattartás iránti kérelmének elbírálása előtt tisztázni kell, hogy a
gyermek melyiküknél van elhelyezve [Csjt. 72. § (2) bek.].
(3) A gyámhivatal,
illetőleg a bíróság - kérelemre - elsősorban akkor jogosítja fel a gyermek
szülői felügyeleti jogától megfosztott szülőjét a kapcsolattartásra, ha a
gyermek érzelmi fejlődését a szülőtől való teljes elszakadása veszélyeztetné.
30. § (1) A gyámhivatal,
illetőleg a bíróság a kapcsolattartást elsősorban egyezség létrehozásával -
tárgyalás megtartásával - rendezi. Ennek során a gyermeket gondozó szülő, más
személy (a továbbiakban: kapcsolattartásra kötelezett) és a kapcsolattartásra
jogosult megegyeznek
a) a folyamatos, valamint
az időszakos kapcsolattartás gyakoriságáról, időtartamáról,
b) a gyermek átadásának és
visszaadásának helyéről, idejéről, módjáról,
c) a kapcsolattartás
elmaradására vonatkozó értesítési kötelezettségről,
d) az elmaradt
kapcsolattartás pótlásának rendjéről,
e) a kapcsolattartás egyéb
formáiról.
(2) A gyámhivatalnak és
a bíróságnak az egyezség létrehozása során törekednie kell a felek és a
korlátozottan cselekvőképes gyermek közötti megegyezésre. Nem lehet az
egyezséget jóváhagyni, ha az ellen az ítélőképessége birtokában lévő gyermek
kifejezetten tiltakozik.
(3) Az egyezséget a
bíróság végzéssel jóváhagyja, a gyámhivatal határozatba foglalja és jóváhagyja,
ha az megfelel a gyermek érdekének és a kapcsolattartás céljának. Az egyezség
jóváhagyásával egyidejűleg a feleket tájékoztatni kell a 31-33/B. §-okban
meghatározott jogkövetkezményekről, valamint arról, hogy a tanítási szünetek
időpontjára, illetve tartamára az oktatási miniszternek a tanév rendjét
meghatározó rendeletében foglaltak az irányadók.
(4) Egyezség hiányában a
gyámhivatal, illetőleg a bíróság - a kapcsolattartás céljának megfelelően - a
kapcsolattartásra jogosult és a kapcsolattartásra kötelezett méltányos
érdekére, körülményeire, valamint a gyermek korára, egészségi állapotára,
tanulmányi előmenetelére tekintettel a gyermek érdekében dönt.
(5) A kapcsolattartás
engedélyezése tárgyában hozott határozat rendelkező része a 14. §-ban
foglaltakon kívül tartalmazza
a) a kapcsolattartás
formáját,
b) a kapcsolattartást
akadályozó körülményekről történő előzetes értesítési kötelezettség szabályait,
c) az elmaradt
kapcsolattartás pótlásának rendjét,
d) a 31-33/B. §-ban
meghatározott jogkövetkezményekről való tájékoztatást.
(6) A gyámhivatal,
illetve a bíróság a kapcsolattartás helyszíneként a gyermekjóléti központ vagy
a kapcsolattartási ügyeletet működtető gyermekjóléti szolgálat helyiségét is
megjelölheti, egyben előírhatja a kapcsolattartásra kötelezett számára a
gyermeknek ezen a helyen történő átadását, illetve a kapcsolattartásra jogosult
számára a gyermeknek ezen a helyen történő átvételét.
(7) A kapcsolattartást
akadályozó körülményekről a felek előzetesen, lehetőleg írásban vagy egyéb
igazolható módon tájékoztatják egymást.
(8) Az elmaradt
kapcsolattartást pótolni kell, ha
a) az a kapcsolattartásra
kötelezett miatt maradt el,
b) az a kapcsolattartásra
jogosultnak fel nem róható okból maradt el, feltéve, hogy a kapcsolattartást
szabályozó döntésben foglaltak szerint eleget tett előzetes értesítési
kötelezettségének, illetve az előre nem látható akadályok felmerülését utólag
igazolja. Az elmaradt kapcsolattartás pótlása nem veszélyeztetheti a gyermek
egészséges fejlődését.
|