62. § (1) Ha a gyámhivatal az anyakönyvvezetőtől vagy más szervtől, személytől ismeretlen szülőktől származó gyermekről értesül, a gyermek törvényes képviseletével és anyakönyveztetésével kapcsolatos eljárást hivatalból folytatja le.

(2)

(3) Az ismeretlen szülőktől származó gyermek részére a gyámhivatal soron kívül gyámot rendel és - a Csjt. 41. §-ának (1) bekezdésében meghatározott intézkedések során - megállapítja mindazokat az adatokat, amelyekre a gyermek születésének anyakönyvezéséhez szükség van.

63. § (1) A gyermek születésének anyakönyvi bejegyzéséhez a gyámhivatal megállapítja

a) a gyermek születési helyét és idejét, valamint családi és utónevét,

b) képzelt szülőként a 60. § rendelkezése alapján az apa és anya családi és utónevét, születési helyét és idejét, lakóhelyét.

(2) A gyermek születési helye a szülés helye vagy a gyermek megtalálásának helye lehet.

(3) Ha a gyermek életkora bizonytalan, a feltételezhető születési időt igazságügyi orvosszakértői vélemény alapján kell megállapítani.

(4) Az anyakönyvi bejegyzéshez szükséges adatokat a gyámhivatal a gyermek gyámjával egyetértésben állapítja meg úgy, hogy az más jogos érdekét ne sértse. A gyermek megtalálásának körülményeire utalni nem lehet. A gyermekre sérelmes családi és utónév nem állapítható meg.

(5) Amennyiben a gyermek valódi adatai, valamint a vér szerinti szülők adatai utóbb ismertté válnak, a gyámhivatal kezdeményezi a gyermek születésének újbóli anyakönyvezését.

Intézkedések a családi jogállás rendezésére irányuló pereknél

64. § (1) A családi jogállás rendezése iránti per megindításához a gyámhivatal a gyermek törvényes képviseletének ellátására eseti gondnokot rendel ki. Az eseti gondnok kirendelését a szülő, a gyám és a 14. életévét betöltött gyermek kérheti, de a kirendelésről a gyámhivatal hivatalból is dönthet.

(2) A családi jogállás megállapítására irányuló per megindítására - ha a gyermek gyámság alatt áll, a gyámhivatal előzetes hozzájárulásával - a gyám is jogosult.

(3) A Csjt. 44. §-ának (2) bekezdése szerinti eljárás során igazolni kell azt, hogy a törvényes képviselő a hozzájárulás megadásában tartósan gátolva van. Ha a törvényes képviselő a perindításhoz nem járul hozzá, ezt a tényt jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

(4) A gyámhivatal annak eldöntésénél, hogy a családi jogállás megállapítására irányuló per megindításához a hozzájárulást megadja-e, azt vizsgálja, hogy a származás kiderítése és a családi jogállás rendezése a gyermek vagy gondnokság alatt álló személy érdekében áll-e.

NEGYEDIK RÉSZ

PÉNZBELI ELLÁTÁSOK

VIII. Fejezet

A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság

65. § (1) A rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény (a továbbiakban: rendszeres kedvezmény) megállapítása iránti kérelemhez csatolni kell

a) a 3. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal együtt,

b) a gyermek elhelyezése vagy ideiglenes hatályú elhelyezése, valamint a gyámrendelés tárgyában hozott bírósági, illetve gyámhatósági határozatot, továbbá a 18. § (2) bekezdésében meghatározott jegyzőkönyvet,

c) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének aa) alpontjában szabályozott egyedülálló kérelmező esetén az egyedülállóság tényére vonatkozó nyilatkozatot,

d) a Gyvt. 19. §-a (2) bekezdésének ab) alpontjában szabályozott esetben a tartósan beteg, illetőleg súlyosan fogyatékos gyermek egészségi állapotára vonatkozó igazolást,

e) a Gyvt. 20. §-ának (3) bekezdésében szabályozott esetben az oktatási intézmény igazolását a nappali oktatás munkarendje szerint fennálló tanulói vagy hallgatói jogviszonyról,

f) a Gyvt. 20. §-ának (4) bekezdésében szabályozott esetben a házassági anyakönyv másolatát.

(2) A kérelem beadásának napja a kérelem átvételének, illetve ha a kérelmet posta útján terjesztették elő a kérelem postára adásának igazolt napja. Amennyiben a rendszeres kedvezményre vonatkozó igényt nem formanyomtatványon nyújtják be, úgy a kérelem benyújtása napjának az írásbeli kérelem benyújtásának igazolt napját kell tekinteni, feltéve, hogy a formanyomtatványon történő utólagos bejelentés megtörténik.

(3) A rendszeres kedvezmény igénylése szempontjából egyedülálló az a személy, aki hajadon, nőtlen, özvegy, elvált, házastársától külön él és nincs élettársa.

(4) Az egy főre jutó havi jövedelem számításánál a közös háztartásban élő közeli hozzátartozók tényleges nettó összjövedelmét csökkenteni kell a támogatást kérő és házastársa által, bírósági határozat alapján eltartott rokon részére teljesített tartásdíj összegével.

(5) Ha a települési önkormányzat jegyzője vitatja a nyilatkozat

a) ingatlanra vonatkozó becsült forgalmi értékét, az ingatlan fekvése szerinti illetékhivatalnál az ingatlan forgalmi értékének megállapítása iránt intézkedik,

b) járműre vonatkozó becsült forgalmi értékét, akkor az értéket a jármű forgalmi adóval csökkentett belföldi fogyasztói árának és használtsága mértékének figyelembevételével állapítja meg.

(6) A vagyoni helyzet vizsgálata során nem tekinthető hasznosítható ingatlannak különösen a forgalomképtelen, az elidegenítési tilalom alatt álló és - kivéve, ha a haszonélvezeti jog jogosultja a gyermek vagy a vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó - a haszonélvezeti joggal terhelt ingatlan.

(7) A vagyoni helyzet vizsgálata során a lízingelt dolgon fennálló használati jogot meghatározott időre szóló vagyoni értékű jogként kell figyelembe venni. A meghatározott időre szóló vagyoni értékű jog értékének meghatározására az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 72. §-ának (2) bekezdése az irányadó.

(8) Ha a települési önkormányzat jegyzője a Gyvt. 131. §-ának (4) bekezdésében foglalt jogkörében a jövedelmet vélelmezi, a havi egy főre jutó vélelmezett jövedelem nem haladhatja meg a gyermeket gondozó család által lakott lakás és a tulajdonában álló vagyontárgyak egy főre jutó együttes havi fenntartási költségének kétszeresét.

(9) A (8) bekezdés szerinti fenntartási költségnek minősülnek a közüzemi díjak, a lakbér, a közös költség, a telefondíj, a kötelező és önkéntes biztosítás díjai, az adó- és adójellegű befizetések, valamint a hiteltörlesztés és a lízingdíj.

66. § (1) A Gyvt. 19. §-a (4) bekezdésének alkalmazásánál figyelembe kell venni a támogatást kérő szülővel közös háztartásában élő valamennyi vér szerinti és örökbe fogadott gyermeket, valamint a házastárs gyermekeit [az a)-b) pont alattiak a továbbiakban együtt: gyermek].

(2) A támogatást kérővel közös háztartásban élő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki

a) átmenetileg tartózkodik a háztartáson kívül, így különösen diákotthonban, kollégiumban, kórházban, hetes otthonban,

b) 30 napot meg nem haladóan átmeneti gondozásban részesül.

(3) A családba fogadott vagy harmadik személynél elhelyezett gyámság alatt álló gyermek a jövedelemszámítás szempontjából nem tekinthető a támogatást kérővel közös háztartásban élő közeli hozzátartozónak. A reá nézve igényelt támogatás megállapításánál a gyermek megélhetését szolgáló juttatásokat kell figyelembe venni [Csjt. 104. § (1) bek.].

66/A. § (1) A rendszeres kedvezményre való jogosultság kezdő időpontja a kérelem benyújtásának napja.

(2) A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapításához a szülőnek vagy más törvényes képviselőnek, illetve a nagykorú jogosultnak új kérelmet kell előterjesztenie.

(3) A rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti kérelem a korábbi jogosultság időtartama alatt, annak megszűnését megelőző három hónapban is benyújtható. Ha a rendszeres kedvezményre való jogosultság ismételt megállapítása iránti eljárás a korábbi jogosultság megszűnése előtt befejeződik, az új jogosultságot a korábbi jogosultság megszűnését követő naptól kell megállapítani.

67. § (1) Ha a felsőfokú iskola nappali tagozatán tanuló nagykorúvá vált gyermek a rendszeres kedvezményre való jogosultság időtartama alatt házasságot kötött, a rendszeres kedvezmény feltételeit a települési önkormányzat jegyzője soron kívül felülvizsgálja.

(2) A felülvizsgálat során a nagykorú gyermek felhívásra benyújtja a házasságkötése szerinti új családjára vonatkozó, a 65. § (1) bekezdésében, továbbá a 3. számú mellékletben szabályozott nyilatkozatokat, igazolásokat.

(3) Ha a felülvizsgálat eredményeképpen a települési önkormányzat jegyzője azt állapítja meg, hogy a rendszeres kedvezmény megállapításának feltételei nem állnak fenn, a rendszeres kedvezményre való jogosultság megszüntetéséről határozattal dönt.

(4) A rendszeres kedvezményre való jogosultság bármely okból történő megszüntetése esetén a jogosultság a megszüntető határozat meghozatalát követő második hónap első napján szűnik meg.

Pénzbeli támogatás

68. § (1) A Gyvt. 20/A. §-ában meghatározott pénzbeli támogatás folyósításáról nem kell határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 4. számú melléklet szerinti adatlapon

a) a tárgyév július hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév július 10-éig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 10-éig

értesíti a Magyar Államkincstár illetékes Területi Igazgatóságát - a fővárosban és Pest megyében a Budapesti és Pest Megyei Regionális Igazgatóságot (a továbbiakban együtt: Igazgatóság) - a Gyvt. 20/A. §-a alapján megállapított pénzbeli támogatás összegéről.

(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat

a) a tárgyév július hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév július 15-éig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 15-éig

megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak.

(4) A Minisztérium

a) a tárgyév július hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév július 18-áig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pénzbeli támogatás folyósításához a tárgyév november 18-áig

rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 4. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

Kiegészítő gyermekvédelmi támogatás

68/A. § (1) A Gyvt. 20/B. §-ában meghatározott kiegészítő gyermekvédelmi támogatás iránti kérelmet a gyám lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál kell előterjeszteni.

(2) A kérelemhez a kérelmező igazolást csatol arról, hogy a Gyvt. 20/B. §-a (1) bekezdésének b) pontjában foglalt ellátások valamelyikében részesül.

(3) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás megállapítása során a települési önkormányzat jegyzője

a) beszerzi a gyámrendelő határozat másolatát,

b) a Csjt. 61. §-ában foglaltak alapján megvizsgálja a kérelmező tartási kötelezettségét.

68/B. § (1) A települési önkormányzat jegyzője - a (4) bekezdésben foglalt kivétellel - határozatban rendelkezik a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra való jogosultság

a) megállapításáról,

b) éves felülvizsgálatának eredményéről,

c) megszüntetéséről.

(2) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás kizárólag pénzbeni ellátásként állapítható meg.

(3) A tárgyhónapra esedékes kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegét a települési önkormányzat jegyzője a tárgyhónapot követő hónap 5. napjáig utólag folyósítja.

(4) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegének az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének változása miatti módosulásáról nem kell külön határozatot hozni.

(5) A kiegészítő gyermekvédelmi támogatás jogosultsági feltételeinek felülvizsgálata során az ugyanezen jogcímen korábban folyósított támogatás összegét jövedelemként nem lehet figyelembe venni.

68/C. § (1) Ha a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy lakóhelye a támogatás folyósításának időtartama alatt megváltozik, a változás hónapjára járó támogatást a korábban folyósító jegyző teljes összegben folyósítja.

(2) Lakóhelyváltozás esetén a kiegészítő gyermekvédelmi támogatásra jogosult személy kérésére vagy az új lakóhely szerint illetékes jegyző megkeresésére az ügyben keletkezett iratokat haladéktalanul meg kell küldeni a jogosult új lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek.

(3) Az új lakóhely szerint illetékes jegyző a kiegészítő gyermekvédelmi támogatást a lakóhelyváltozást követő hónap 1. napjától folyósítja.

68/D. § (1) A települési önkormányzat jegyzője az 5. számú melléklet szerinti adatlapon minden hónap 10-éig értesíti az Igazgatóságot a kiegészítő gyermekvédelmi támogatás összegéről, valamint az e jogcím alapján igényelhető előleg összegéről. A tárgyév december hónapjában előleg nem igényelhető.

(2) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat minden hónap 15-éig megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak.

(3) A Minisztérium minden hónap 18-áig rendelkezik a Magyar Államkincstár felé az 5. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

(4) Az (1)-(3) bekezdés szerint igényelt kiegészítő gyermekvédelmi támogatással az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben foglaltak szerint kell elszámolni.

68/E. § (1) A Gyvt. 20/B. §-a (4) bekezdésében meghatározott pótlék folyósításáról nem kell határozatot hozni, illetve végzést kibocsátani.

(2) A települési önkormányzat jegyzője a 6. számú melléklet szerinti adatlapon

a) a tárgyév július hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév július 10-éig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 10-éig

értesíti az Igazgatóságot a Gyvt. 20/B. §-a (5) bekezdése alapján megállapított pótlék összegéről.

(3) Az Igazgatóság a beérkezett adatokat feldolgozza, és az összesített adatokat

a) a tárgyév július hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév július 15-éig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 15-éig

megyénként, önkormányzatonkénti bontásban - számítógépes hálózaton - megküldi a Belügyminisztérium részére. A Belügyminisztérium az összesített adatokat soron kívül megküldi a Minisztériumnak.

(4) A Minisztérium

a) a tárgyév július hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév július 18-áig,

b) a tárgyév november hónapjában esedékes pótlék folyósításához a tárgyév november 18-áig

rendelkezik a Magyar Államkincstár felé a 6. számú melléklet szerint igényelt támogatásoknak a települési önkormányzatok részére történő átutalásáról.

IX. Fejezet

A gyermektartásdíj megelőlegezése

69. § (1) A gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a gyermektartásdíjra jogosult gyermek szülőjének vagy más törvényes képviselőjének kérelmére indul.

(2) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdése alapján történő gyermektartásdíj megelőlegezése iránti eljárás a nagykorúvá vált gyermek kérelmére is indulhat.

(3) A kérelemben

a) nyilatkozni kell, hogy nem áll fenn a Gyvt. 22. §-ának (5)-(6) bekezdése szerinti kizáró ok,

b) meg kell jelölni azokat az okokat, tényeket, amelyek a kérelmet megalapozzák.

(4) A kérelemhez csatolni kell:

a) a 7. számú melléklet szerinti nyilatkozatot a megfelelő igazolásokkal,

b) a gyermektartásdíjat megállapító jogerős bírósági határozatot,

c) a Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglaltak szerinti megelőlegezés iránti kérelem esetén a középfokú nappali oktatás munkarendje szerinti tanulmányok folytatását igazoló iratot,

d) a gyermektartásdíj eredménytelen végrehajtását igazoló, illetve a végrehajtás szünetelését kimondó 6 hónapnál nem régebbi foglalási jegyzőkönyvet, vagy a gyermektartásdíj behajtása iránti eljárás megindítását igazoló okiratot.

(5) A Gyvt. 22. §-ának (7) bekezdésében foglalt továbbfolyósítás esetén az erre vonatkozó kérelmet a gyermektartásdíj megelőlegezésének lejártát megelőzően kell benyújtani. A kérelemhez csatolni kell a (4) bekezdés c) pontja szerinti igazolást.

(6) A Gyvt. 4. § (1) bekezdés b) pontja szerinti személy a kérelméhez a (4) bekezdésben meghatározottakon túl csatolja a személyi azonosítóról és a lakcímről szóló hatósági igazolványának a lakcímről szóló hatósági igazolvány részéről készült másolatát.

70. § (1) A gyámhivatalnak meg kell győződnie a gyermektartásdíj átmeneti - a kérelem benyújtását közvetlenül megelőző legalább 6 havi - behajthatatlanságáról.

(2) A gyermektartásdíj megelőlegezésére - az (5) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor kerülhet sor, ha a jogosult kérte a bírósági határozatban megállapított gyermektartásdíj bírósági végrehajtását, és

a) a kötelezett munkabérére, más rendszeres jövedelmére, illetve egyéb vagyonára vezetett végrehajtás eredménytelen volt, vagy a végrehajtás szünetel,

b) a részösszegű megfizetés vagy behajtás mértéke a bíróság által megállapított gyermektartásdíj alapösszegének 50%-át nem haladta meg.

(3)

(4) Amennyiben a jogosult a már megelőlegezett gyermektartásdíj folyósításának további, legfeljebb 3 évre történő ismételt elrendelését kéri, azt a tényt, hogy a Gyvt. 24. §-ának (1) bekezdésében foglalt kizáró feltétel nem áll fenn, a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző által végzett, a megelőlegezett gyermektartásdíj adók módjára történő behajtásának teljes vagy részbeni eredményességét tanúsító irattal kell igazolni. Az iratot a gyámhivatal szerzi be.

(5) Ha a kötelezett lakóhelye olyan államban van, ahol a tartásdíj behajtása nemzetközi szerződés vagy viszonosság alapján lehetséges, a jogosultnak közokirattal kell igazolnia, hogy a gyermektartásdíj behajtását és igényének érvényesítését kezdeményezte.

(6) Ha a jövedelemszámításnál nem forintban megszerzett jövedelmet is figyelembe kell venni, az átszámítás a kérelem benyújtásának napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által közzétett hivatalos devizaárfolyamon történik.

71. § (1) A gyámhivatal szükség esetén megkeresi a bíróságot, illetve az önálló bírósági végrehajtót a kérelmező által megindított végrehajtási eljárás eredményének közlése végett.

(2) Amennyiben a tényállás tisztázása indokolja, a gyámhivatal megkeresi a munkáltatót a letiltással kapcsolatos adatok közlésére.

72. § A gyámhivatal az eljárás megindításáról szóló értesítésében [8. § (5) bek.] felhívja a gyermektartásdíj fizetésére kötelezett személyt a tartásdíj haladéktalan megfizetésére, valamint az erre vonatkozó nyilatkozattételre. A kötelezettet figyelmeztetni kell a Gyvt. 24. §-ának (8) bekezdésében foglalt következményekre.