149/1997. (IX. 10.) Korm. rendelet tizedik rész
2007.08.30. 19:49
(2) A gondozási díj
befizetéseket és a keletkezett hátralékot a jegyző köteles nyilvántartani. A
befizetett összeg 60%-át negyedévente át kell utalni a gyámhivatal által
megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, fogyatékos vagy
pszichiátriai betegek otthonában történt elhelyezés esetén pedig a szociális
intézmény részére a negyedévet követő második hónap 15. napjáig.
118. § (1) A
gondozási díjhátralék behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző
gondoskodik. A jegyző negyedévente tájékoztatja a gyámhivatalt az esetleges
hátralékról.
(2) A jegyző a gondozási
díj összegének felülvizsgálatához évente megküldi a gondozási díj fizetésére
kötelezett körülményeit tanúsító iratokat
(környezettanulmány, jövedelemigazolások).
(3) A
gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata.
(4) A
gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést
tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét
önhibájából nem teljesíti [Btk. 196. §].
119. § A gondozási díj összegét
és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A
felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díj fizetésére
kötelezettnek a 7. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatát és a
környezettanulmányt.
120. § (1) Ha a nevelésbe vett
gyermek szülőjét a bíróság a gondozási díjfizetési kötelezettség keletkezése
előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj
fizetését előíró határozat egy példányát meg kell küldeni az ítéletet hozó
bíróságnak. Ha a tartásdíjat letiltás útján folyósítja a fizetésre kötelezett
munkáltatója vagy egyéb szerv, a határozat egy példányával a jövedelmet
folyósítót is értesíteni kell.
(2) A gyermekgondozási
segélyben részesülő személy gondozási díjfizetési
kötelezettsége szünetel.
(3) Ha a gyámhivatal
illetékessége megszűnik, az ügy áttételével egyidejűleg a gyámhivatal értesíti
a) a gondozási díj
fizetésére kötelezettet, illetőleg munkáltatóját, hogy a gondozási díjat a
megjelölt időponttól kezdve az illetékessé vált gyámhivatal által meghatározott
számlára fizesse meg,
b) a jegyzőt, hogy a
gondozási díj fizetésére kötelezettet nyilvántartásából törölje.
XVI. Fejezet
Utógondozás elrendelésével kapcsolatos ügyek
Az utógondozás elrendelése
121. § (1) Az átmeneti vagy
tartós nevelés megszűnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1
évi időtartamra elrendeli a gyermek, illetve - kérelme alapján - a fiatal
felnőtt utógondozását. Az utógondozás a fiatal felnőtt 24. életévének
betöltéséig bármikor, akár ismételten is elrendelhető, kivéve, ha a korábbi
utógondozás megszüntetésére a 122. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak
miatt került sor.
(2) Az utógondozás a
gyámhivatali határozatban megállapított időpontig, de legfeljebb a fiatal
felnőtt 24. életévének, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán
tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő
fiatal felnőtt esetén legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a
fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az
ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást.
(3) Amennyiben az
otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor a fiatal felnőtt
utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás időtartamát
meghosszabbítja az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig.
Ellenkező esetben a gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás
iránti kérelem előterjesztésekor rendeli el.
(4) Az utógondozás
elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás
biztosítására köteles intézmény vezetőjét az utógondozó személyének, illetve az
utógondozó személyében beállott változás haladéktalan közlésére.
122. § (1) A
kirendelt utógondozó félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség
szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a
gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.
(2) A
gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha
a) a gyermek
védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése,
átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé,
b) a fiatalkorú vagy a
fiatal felnőtt pártfogó felügyeletét elrendelték, kivéve, ha a fiatal felnőtt
otthonteremtési támogatásban részesült,
c) azt a fiatal felnőtt
kéri, kivéve, ha utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban
részesül,
d) a fiatal felnőtt az
utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.
(3) Megszűnik az
utógondozás
a) a fiatal felnőtt 24. életévének
betöltésével,
b) az utógondozói ellátás
megszűnésével,
c) az otthonteremtési támogatással való elszámolással.
Az utógondozói ellátás elrendelése
123. § (1) A
gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti
a gyámhivatalnak
a) a gyermek utógondozói
ellátására vonatkozó javaslatot és a 124. § szerinti igazolásokat,
b) az utógondozói ellátást
biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy a gyermekvédelmi
szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó befogadó nyilatkozatát.
(2) Ha a fiatal felnőtt
szociális bentlakásos intézményi elhelyezése cselekvőképességének hiánya vagy
korlátozottsága miatt látszik indokoltnak, az utógondozói ellátás elrendelése
előtt a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá
helyezés iránti perindítás szükségességét.
(3) A
gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a gyám is tehet javaslatot a
gyámhivatalnak, ha annak szükségessége felmerül.
124. § A gyámhivatal a fiatal
felnőtt kérelmének benyújtását követően az utógondozói ellátás elrendeléséhez
beszerzi
a) a fiatal felnőtt
jövedelemigazolását vagy a munkaügyi központnak a nyilvántartásba vételéről
szóló értesítését,
b) a középfokú, felsőfokú
tanulói, hallgatói jogviszonyról a képző intézmény igazolását,
c) a szociális bentlakásos
intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális
bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,
d)
e) a fiatal felnőtt
nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyon
összegéről szóló igazolást,
f) a fiatal felnőtt és a
közeli hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy lakhatása saját vagy közeli
hozzátartozójának lakókörnyezetében nem megoldható,
g) a környezettanulmányt.
A határozat tartalma
125. § Az utógondozói ellátásról
szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban
foglaltakon kívül tartalmazza
a) az utógondozói ellátást
biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon vagy lakhatást nyújtó
külső férőhely megnevezését,
b) az utógondozói ellátás
jogcímét és kezdő időpontját,
c) a fiatal felnőtt számára
meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:
ca) a munkaügyi központtal
való együttműködést, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és
munkaképes,
cb) a nevelőszülőjével
szembeni megfelelő magatartásra való felhívást,
cc) a gyermekotthon,
utógondozói otthon házirendjének betartására való felhívást,
cd) a lakhatást nyújtó külső
férőhelyen a férőhely működtetőjével kötött megállapodásban foglaltak
betartására való felhívást,
ce) az utógondozóval való
együttműködési kötelezettségre történő felhívást.
d) a fiatal felnőttnek az
utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre
való figyelmeztetését,
e) az utógondozói
ellátásban részesülő felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek
megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be,
f) az utógondozás
elrendelését.
126. § (1) A gyámhivatal az
utógondozói ellátást megállapító határozatát
módosítja, ha az ellátás elrendelésének feltételei megváltoztak, de
szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll.
(2) Ha az utógondozói
ellátás elrendelése a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi
elhelyezésének hiányán alapul, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet
érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.
HATODIK RÉSZ
GYÁMSÁG ÉS GONDNOKSÁG
XVII. Fejezet
A gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek
A gyám kirendelése
127. § (1) Ha a gyermek részére
gyámrendelés szükséges, ennek tényét a Gyvt. 5. §-ának d) pontjában meghatározott hozzátartozók,
valamint a Csjt. 94. §-ának
(3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek kötelesek jelezni a
gyámhivatalnak. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is
kezdeményezheti.
(2) A
gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel.
Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha
a) a szülők meghaltak,
b) a szülők szülői
felügyeletét a bíróság megszüntette,
c) a szülők
cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak,
d) a szülők ismeretlen
helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak,
e) a bíróság a gyermeket
harmadik személynél helyezte el,
f) a gyermeket a
gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,
g) a gyámhivatal a gyermek
családba fogadásához hozzájárult,
h) a gyámhivatal a
gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg
nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és
pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet
megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban,
i) a szülő hathetes
életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához
hozzájárult,
j) a szülő a gyermeke
ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a
házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá.
(3) A
gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülő hozzájárult
gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket
ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt.
98. § (4) bek. d) pont].
(4) Ha a szülő
gyermekének általa ismert személy részéről történő örökbefogadásához járult
hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendő örökbefogadó
szülő egyidejűleg maga is kéri - alkalmassága esetén -, az örökbefogadni
szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki.
(5) Ha a szülői
felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői
felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye.
128. § (1) A
gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell:
a) a gyámrendelés okát,
b) azt, hogy a gyermek
kinek a gondozásában él és a gyermek ellátására személye és körülményei alkalmasak-e,
c) van-e nevezett gyám vagy
gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki
gyámként kirendelhető,
d) van-e a gyermeknek
vagyona és azt ki kezeli.
(2) A
gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:
a) a gyámrendelés alapjául
szolgáló okiratokat (szülők halotti anyakönyvi másolata, bírói ítélet),
b) a gyermek születési
anyakönyvi másolatát,
c) a gyermek
ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül.
(3) A
gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ában
meghatározottakon kívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe
vehető személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és
személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására. E rendelkezés a
hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére nem vonatkozik.
(4) A
gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során - szükség szerint -
orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be.
129. § (1) A
hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszony keretében látja el.
(2) Hivatásos gyám nem
lehet a gyámhivatal vezetője, illetve ügyintézője, továbbá a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdésében
meghatározott azon személy, akinél bíróság vagy a gyámhivatal a gyermeket
elhelyezte.
(3) Ha a gyámhivatal
valamely okból a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt.
97. § (2) bek.], a gyámok közül - meghallgatásuk után
- kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő
vagyontárgyakat kezeli.
A határozat tartalma
130. § (1) A
gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban
foglaltakon kívül tartalmazza:
a) tájékoztatást a gyámi
tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről,
b) a gyámi tisztséggel járó
jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,
c) a vagyonleltár alapján
az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám
vagyonkezelésre jogosult,
d) vagyonkezelésre jogosult
gyám esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő
benyújtásának időpontját.
(2) A
gyámhivatal határozatát azonnal végrehajthatónak nyilvánítja.
A gondnok kirendelése
131. § (1) A
gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja
a) a gondnokrendelés okát,
b) van-e nevezett gondnok,
c) a gondnokolt kinek a
gondozásában áll,
d) van-e olyan házastárs,
szülő vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul ki lehet rendelni,
e) van-e vagyona a
gondnokrendeléssel érintett személynek.
(2) A
gondnokrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés alapjául
szolgáló bizonyítékokat, így különösen a jogerős bírósági határozatot, valamint
a gondnokolt születési anyakönyvi másolatát.
(3) A
gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ával
meghatározott személyeken kívül meghallgatja - ha mentális állapota lehetővé
teszi - a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség
ellátását vállaló személyt.
132. § (1) A
gyámhivatal annak a személynek,
a) akit a bíróság
cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több
gondnokot,
b) akinek az ügyei
viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §), kivételesen
azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,
c) akit körülményei adott
ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy
ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van eseti gondnokot
vagy ügygondnokot [Ket. 40. § (5) bek.],
d) akinek részére gondnokot
rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az
feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot
rendel.
(2) A
gyámhivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl gondnokot
(Ptk. 224. §) rendel annak a személynek is, akit
körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag
hosszabb időn át képviseletre szorul.
(3) A
gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakon túl eseti
gondnokot rendel akkor is, ha
a) a korlátozottan
cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között
érdekellentét áll fenn [Ptk. 225. § (1) bek.], vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály
miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes
képviseletét,
b) a szülő
mint törvényes képviselő a gyermeket a Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint nem képviselheti,
c) a különleges
szakértelmet igénylő ügyekben a gyám vagy gondnok nem képes a törvényes
képviselet ellátására,
d) határozatában nem
hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok
ellátására [Gyvt. 88. § (1) bek.].
(4) A
gyámhivatal az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl
a) ha a születendő gyermek
jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot,
b) a vagyonvédelem
érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az
ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot
rendel.
(5) Az eseti és
ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik,
a) ha erre az előtte folyó
eljárásban van szükség,
b) ha az államigazgatási
szerv, a bíróság, illetőleg más eljáró szerv vagy személy megkeresi, feltéve,
hogy - jogszabály rendelkezése szerint - az eseti gondnok működése nem a
gyámhivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó eljárásban indokolt.
133. § (1) A
gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául
szolgáló bizonyítékokat, így különösen
|