10. A csoport fejl�d�s�nek, dinamik�j�nak folyamata. Az egy�n �s a csoport viszonya, a referenciacsoport. A csoportok k�zti viszonyok.

Sheppard szerint a csoportalakul�s szakaszai a k�vetez�ek:

• A kialakul�s szakasza: hierarchi�t �p�ti ki a csoport. A hatalmi viszonyok foglalkoztatj�k a tagokat. Ha megvan a

   vezet�, a  vezet�t�l  v�rj�k az ir�ny�t�st. 

• M�sodik szakasz: a csoporttagok a szem�lyes  kapcsolataikkal vannak elfoglalva.  A csoporthangulat j�.

   Mindenki elragadotts�ggal  besz�l a csoportr�l. 

• Harmadik szakasz: a ki�br�ndul�s jellemz�.  A  rejtve maradt probl�m�k felsz�nre ker�lnek, a sz�nvonal

   visszaesik, lazul a fegyelem.

• Negyedik szakasz: ha vannak er�k a csoportban, akkor �trendez�dnek a kapcsolatok, ekkor kezdik el kialak�tani

   az �rzelmi kapcsolatokat.

Tuckmann:

•  Forming (alakul�s)

•  Storming (viharz�s)

•  Norming (norm�k)

•  Performing (m�k�d�s)

Minden elm�letb�l kider�l, hogy a csoportfejl�d�s kezdeti szakasza a legkritikusabb, itt a legt�bb a s�rl�d�s, addig, m�g a szerepek ki nem alakulnak.

�rett csoport: er�s a koh�zi�, kiegyens�lyozott a l�gk�r, bens�s�gesek a t�rsas kapcsolatok, egy�ni �s csoport�rdek �sszhangban van, m�s k�z�ss�gekkel j� a kapcsolata, megfelel�en nyitott (k�pes �j tagok befogad�s�ra)

Csoportdinamika

A csoportdinamika a csoport bels� mozg�konys�g�t, bels� fejl�d�s�t, v�ltoz�s�t jelenti.

Kurt Lewin nev�hez f�z�dik a fogalom megalkot�sa. A szociometriai ir�nyzat archim�deszi pontja a csoportban v�ltoz� (szeretett vagy gy�l�lt) egy�n volt.  A csoportdinamik�ban jelent meg el�sz�r az a gondolat, hogy a csoport nem kevesebb vagy nem t�bb mint r�szeinek �sszege, hanem m�s min�s�g. A magunk vil�g�ba z�rva, k�ls� csoportokat szeml�lve hajlunk arra a felt�telez�sre, hogy az illet� csoport minden tagja egyforma, a csoport felszippantja tagjai egy�nis�g�t. A magunk tapasztalat�b�l ismert csoportok eset�ben viszont ellenkez�leg gondolkozunk. Ami a csoportok t�rsadalmi t�ny�t illeti, k�t azonos eredet�, de a maga min�s�g�ben k�l�nb�z� jelens�gekkel �llunk szemben: a csoporttal �s az egy�nnel. A kett� k�z�tti �sszef�gg�s dinamikus, az egy�n l�t�nek tere a t�bbi egy�n, az egy�n csoportj�t�l f�gg. F�gg�s�ge nem egyir�ny�, de � is hat a csoportra. Sem egyik, sem a m�sik nem �n�ll� teh�t, hanem viszony, amelyet adott esetben egy�nnek, adott esetben csoportnak nevez�nk.

A csoportl�lektan az 50-es �vekben cs�cspontj�hoz �rt az USA-ban. Lewin nagyhat�s� csoportdinamikai iskol�t teremtett.

Kurt Lewin

Munk�ss�g�ban mindenekel�tt az egy�n ind�t�krendszere, a szem�lyis�g �s a k�rnyezete k�z�tti dinamizmus �rdekelte.

A Lewin-iskola k�s�rletei k�z�l a csoport l�lektani eredm�nyeire utalunk: E vizsg�latok 1933-ban kezd�dtek, amikor a Hitler uralom el�l az USA-ba emigr�lt.

Lewin m�dos�totta a csoport defin�ci�j�t: kor�bban emberek olyan �sszess�g�t tekintett�k csoportnak, akik valamilyen k�z�s attrib�tumot mutattak, pl. vasutasok, n�k, szeg�nyek.

Lewinn�l a csoport ism�rve nem a k�z�s jegy, hanem az „interdependencia”, az egym�st�l val� k�lcs�n�s f�gg�s�g. A csoportot kezelt�k eg�szk�nt, re�lis l�tez�k�nt (nem pedig kateg�riak�nt) felfogni.

Csoportd�nt�s

A h�bor� alatt az ell�t�si neh�zs�gek nyom�n sz�ks�gess� v�lt, hogy az USA lakoss�ga bels�s�geket is fogyasszon (ez nekik idegen volt). Lewin h�ziasszonyok �s csal�dany�k sz�m�ra szervezett csoportokat, amelynek egy h�nyad�ban szakavatott el�ad�sokat hallgattak v�gig, egy m�sik r�sz�ben egy szak�rt� egy�nileg adott �tmutat�st az asszonyoknak, megint m�s csoportokban pedig vit�t tartottak, am�g a r�sztvev�k maguk hoztak d�nt�st a t�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoz�s�r�l. A tapasztalatok azt mutatt�k, hogy a csoportos d�nt�shozatal a szok�sok j�v�beli megv�ltoz�s�t illet�en szignifik�nsan hat�konyabb, mint ak�r a szak�rt�i el�ad�s vagy az egy�ni meggy�z�s.

T-csoportok

10-15 f�b�l �ll� k�tetlen besz�lget� csoportok ezek. C�ljuk a viselked�s tudatos�t�sa, az �nismeret fejleszt�se, a t�rsas hat�konys�g gyarap�t�sa a ny�lt �s spont�n kommunik�ci� �ltal. E csoport l�nyegesebb c�ljai:

�         k�lcs�n�s �rintkez�s – el�feltev�sekt�l �s tulajdon�t�sokt�l mentesen

�         saj�t magatart�s fel�lvizsg�lata, megl�v� kapcsolati mint�k tudatos�t�sa

�         k�lcs�n�s egy�ttm�k�d�s el�mozd�t�sa

A form�lis csoport fejl�d�se

Nem spont�n, automatikus folyamat, hanem saj�tos dinamikus t�rt�n�ssor, amelynek meghat�rozott id�- �s min�s�gbeli jellemz�i vannak. Ha e fejl�d�s folyamata el�remutat� pozit�v ir�ny�, akkor a csoport stabiliz�l�d�s�hoz, majd kiteljesed�s�hez vezet. Ha azonban probl�m�kkal terhes, az eredm�ny k�nkeserves m�k�d�s, majd felboml�s �s sz�tes�s. A fejl�d�s kiindul� �llapota a t�rsakt�l f�ggetlen�l v�gzett egy�ni tev�kenys�g, v�g�llapota a csoporttagok egy�ttm�k�d�s�ben realiz�l�d� csoporttev�kenys�g.

H. Sheppard szerint a csoportba ker�l�skor k�tf�le bizonytalans�ggal kell szemben�zni, a f�gg�ssel �s a f�gg�s k�lcs�n�ss�g�vel. Ez alapj�n a fejl�d�s k�t szakasza: 1. Csoport tagjait a hatalmi viszonyok foglalkoztatj�k ez�rt jobb�ra csak semleges t�m�kr�l esik sz�. 2. M�r a szem�lyes kapcsolatokkal vannak elfoglalva.

Bion szerint: 1. Csoport �s a vezet� aszimmetri�j�ra utal� �llapot 2. Tagok k�z�tt kialakul� k�lcs�n�s f�gg�sek rendszer�nek kialakul�sa 3. Harc �s menek�l�s.

A Sch�tz szerint: 1. Affili�ci�s hajlam 2. Kontroll 3. Affektusok.

M�rei Ferenc szerint: 1. Topol�giai egy�ttl�t 2. Diszpozicion�lis konvergencia 3. Teljesen kifejl�d�tt csoport.

B. Tuckmann szerint: 1. Alakul�s 2. Viharz�s 3. Norm�z�s 4. M�k�d�s.

Lev Umanszki szerintj a csoport megsz�let�s�nek pillanat�t�l kezdve a k�z�ss�gig megszak�thatatlan kontinuummal �llunk szemben, melynek k�t jelent�s szakasza: egy�ttm�k�d�s �s �n�ll�s�g.

Egy�n �s csoport viszonya

Az egy�n �s csoport egym�st felt�telez� fogalmak, k�z�tt�k k�lcs�n�ss�g, egym�st meghat�roz� viszony �ll fenn. Csoport nem j�het l�tre t�rsul�sra hajl� egy�nek n�lk�l, �s az egy�n sem �lhet t�rsadalmi �letet csoport n�lk�l. Az egy�n szem�lyes tulajdons�gai �ltal hat a kollekt�v�ra, vagyis cselekv� r�szese a csoporton bel�li viszonyok alakul�s�nak; akt�v k�zrem�k�d�se n�lk�l a csoport nem lenne fejl�d�k�pes. Ez a hat�s akkor igaz�n jelent�s, ha az egy�nben er�s az adh�zi�, ha �rzi �s tudja, hogy a csoport elfogadja �t, nincsenek vele szemben fenntart�sai.  A pozit�v �rzelmi be�ll�t�d�s k�vetkezt�ben k�nnyebben aktiviz�l�dik, nagyobb meg�rt�st tan�s�t a k�z�s probl�m�k ir�nt, kapcsolatteremt� k�szs�ge feler�s�dik �s tev�kenys�ge is hat�konyabb� v�lik. A csoporttag mindezzel kedvez� befoly�st gyakorol a kollekt�va l�gk�r�nek, normarendszer�nek alakul�s�ra.

A csoport hat�rozza meg azokat a funkci�kat, amelyeket az egy�nnek be kell t�ltenie �s azokat a feladatokat, melyeket el kell l�tnia. A csoport teremti meg azokat a felt�teleket, amelyekben az egy�n fejl�dhet, kibontakozhat �s azt a szoci�lis �letteret, amelyben lehet�s�ge ny�lik az egy�nnek az �letc�ljai megval�s�t�s�ra, szem�lyes ig�nyeinek kiel�g�t�s�re.

A pozit�v orient�lts�g� csoport megv�di tagjait a negat�v hat�sokkal szemben, nem nyomja el az egy�nt. A csoport biztos�tja az egy�n sz�m�ra a szabads�got �s biztons�got.

Referenciacsoport

Az egy�n attit�dj�nek legf�bb forr�s�t azoknak a csoportoknak a norm�i, �rt�kei alkotj�k, amelyekhez �nmag�t vonatkoztatja. Ez a csoport ritk�n esik egybe azzal a kollekt�v�val, amelynek az egy�n t�nyleges a tagja. Egy�bk�nt is ritka az olyan tags�gi csoport, amely ak�r a norm�k, ak�r az �rt�kek ter�n a tagok minden ig�ny�t k�pes kiel�g�teni. Az emberek ez�rt m�s csoportok fel� is orient�l�dnak. Ezeket a csoportokat vonatkoztat�si, vagy referenciacsoportoknak nevezz�k.

Merton szerint a vonatkoztat�si csoport az az alakulat, amelyet az egy�n vonatkoztat�si keret�l v�laszt �nmaga meg�t�l�s�hez, amelyhez pszichol�giailag igyekszik kapcsol�dni. Az egy�n az�rt azonosul a vonatkoztat�si csoporttal, hogy �tvegye annak norm�it, viselked�sm�dj�t. A vonatkoztat�snak nem sz�ks�ges el�felt�tele a k�rd�ses csoport tev�kenys�g�ben, annak tagjak�nt val� r�szv�tel. Egyazon szem�lynek t�bb referenciacsoportja is lehet.

Kelley a referenciacsoportnak kett�s funkci�t tulajdon�tott: egy normat�v �s egy �sszehasonl�t�si funkci�t. Az el�bbi bizonyos magatart�si �s felfog�sbeli standardok r�gz�t�s�t �s t�mogat�s�t jelenti; az ut�bbi pedig azokat az �sszehasonl�t�si pontokat, amelyekkel az emberek �nmagukat �sszevetik. Az egy�n minden esetben a referenciacsoport helyesl�s�nek a kiv�lt�s�ra t�rekszik, s igyekszik el�rni, hogy a csoport �t elfogadja. Ennek ellen�re el�fordul, hogy az illet� egy sz�m�ra ellenszenves csoport befoly�sa al� ker�l, ezt nevezi Kelley negat�v referenciacsoportnak.

A referenciacsoport a k�zl�si folyamatokban szoci�lis t�maszk�nt funkcion�l: min�s�ti a k�zl� szavahihet�s�g�t.

A viselked�sben fellelhet� k�vetkezetlens�gek jelent�s r�sze is a referenciacsoport hat�s�val hozhat� �sszef�gg�sbe. T�bb vonatkoz�si csoport eset�n a k�l�nb�z� elv�r�sok gyakorta ker�lnek konfliktusba egym�ssal, aminek k�vetkezm�nye a k�vetkezetlen viselked�s.

Az egy�n a k�l�nb�z� csoportok norm�i k�z�tt l�trej�tt ellenmond�sokat olyan m�rt�kben �li �t, amilyen m�rt�kben azonosul azokkal. A konfliktus alakul�s�ban az is szerepet j�tszik, hogy milyen rangsort �ll�t fel az egy�n a k�l�nb�z� referenciacsoportok k�z�tt.  A rangsorban jelent�sebb helyre ker�lt csoporttal szembeni elk�telezetts�ge mindig nagyobb. A rangsorol�s k�vetkezt�ben el��ll� konfliktusokat st�tuszkiegyenl�t�d�ssel pr�b�lj�k elker�lni.

A vonatkoz�snak nemcsak pozit�v, de negat�v form�ja is lehet. Ez ut�bbi esetben a csoport a tasz�t�s forr�s�v� v�lik, vagyis a t�le val� elszakad�s motiv�lja. Ilyen negat�v �szt�nz� szerepe van a devi�ns csoportoknak.

El�fordulhat, hogy az egy�n egyetlen csoportra sem vonatkoztatja  mag�t k�vetkezetesen, azaz nem rendelkezik saj�t referenciacsoporttal, hanem hol az egyik, hol a m�sik  csoport �rt�krendj�vel pr�b�l azonosulni., ami v�g�l peremhelyzetbe sodorja. (pl.: munk�sb�l lett m�vezet�)

Csoporttags�g fejl�d�se

A csoportt�rsul�s �r�si folyamat�t M�rei Ferenc kutatta. � �rta le el�sz�r, hogy a csoport alak�t�si k�pess�g egy fejl�d�si folyamaton megy kereszt�l.

K�r�lbel�l serd�l�korunkra lesz�nk k�pesek egy csoportban csoporttagk�nt szerepeket vinni. M�rei m�dszere, amivel a gyerekek csoporton bel�li helyzet�t vizsg�lta, az aktometria volt, melynek l�nyege, hogy a gyerekek kapcsolatait az egy�ttes tev�kenys�gekb�l m�rte fel (pl.: k�z�s j�t�k)

Azt n�zte, hogy a gyerekek j�t�k k�zben hogyan �s mivel veszi fel a kapcsolatot, kivel tev�kenykednek egy�tt.

Csoporttags�g fejl�d�si szakaszai

1. szakasz. 2-3 �ves gyerekekn�l figyelhet� meg. Az � egy�ttl�t�k m�g csak tipol�giai, egym�s mellett v�gzik mag�nyos tev�kenys�g�ket. A csoport�lm�nyt az egy�ttes hely szimbolik�ja adja meg

2. Egy�ttmozg�s szakasza

A csoportot a mozg�s tartja �ssze. Mik�zben n�gyk�zl�b m�sznak, t�rgyakat tologatnak, ritmusuk �sszehangol�dik. Nem verb�lis �ton m�lyen bev�s�dnek a csoporthoz val� tartoz�s �lm�nyei, motiv�ci�ja. Egy-egy mozg�s v�letlenszer� modellje lesz a t�bbiek mozg�s�nak.  A terjed�s mintegy fert�z�sszer�.

3. szakasz: �sszever�d�s (4-5 �ves kor)

Egy t�rgy vagy egy �lm�ny k�r� gy�lnek a gyerekek, a k�z�s �rdekl�d�s �gy m�r valamilyen szab�lyszer�s�get visz az egy�bk�nt m�g adhoc szervez�d� t�rsas �letbe (spont�n). Itt tanuljuk meg, hogy a csoporttagokkal azonos az �rdekl�d�si k�r�nk.

4. �sszedolgoz�s szakasza

A cselekv�sek koordin�l�dnak, a tev�kenys�g egy�ttm�k�d�sen �s munkamegoszt�son alapul egy k�z�s c�l �rdek�ben

5. A szerepszer� differenci�l�d�s szakasza

Az al�-, f�l�rendelts�gi viszonyok mellett a szerepeket is kiosztja ekkor a csoport.

Ez a fejl�d�s teremti meg az alapj�t annak, hogy a csal�d mell� kezdetben kieg�sz�t�s k�pen, k�s�bb a csal�dok ellenmint�jak�nt bel�pjen egy �j szocializ�ci�s �gens (hat�t�nyez�), a kort�rscsoport.

Az aktometriai m�dszer tette lehet�v�, hogy kimutathassuk, valamely gyerek szem�lyes hat�konys�g�t t�rsas helyzetben. Ez a t�rsas hat�konys�g az alapja a feln�ttkori szoci�lis kompetenci�nak. T�nyez�: h�nyszor ad utas�t�st valamely gyerek a t�bbi gyereknek, amit valaki k�vet, h�nyszor ny�jt mint�t az ut�nz�shoz. A gyermekcsoportokban azok a j� vezet�k, akiknek a t�rsas hat�konys�g-mutat�ja magas.

M�rei elv�gzett egy k�s�rletet, melyben arra volt k�v�ncsi, hogy ki az er�sebb, a csoport, vagy a vezet�. A csoporttagok m�r �sszej�ttek j�tszani, amikor betettek k�z�j�k egy magas hat�konys�ggal b�r� gyermekvezet�t.

Eredm�ny: a vezet� meg�rizte a maga parancsol� poz�ci�j�t, � adta az utas�t�sokat, de a csoport kor�bban kialakult hagyom�nyait k�nyszer�ttette r� a tagokra. Egyr�szt a vezet� er�sebb a csoportn�l, mert vezet� maradt, m�sr�szt a csoport gy�rte le, mert folytatta trad�ci�it, az utas�t�s hatalma csak azokra a cselekv�sekre terjed ki, melyeket a tagok el�z�leg is gyakoroltak m�r. 

M�s helyzet t�rt�nik, ha egy p�ros ker�l be a csoportba. Az el�k�sz�t� szakaszban a p�r tagjai k�l�n egym�ssal, a csoport t�bbi tagja k�l�n j�tszottak.  A csoport �s a p�r 3 f�le viszonyt alak�that ki:

·         Felbomlik a p�r: t�l er�s a csoportnyom�s, a csoport a koh�zi�j�t az �ltal biztos�tja, hogy feloldja mag�ban a p�rt, vagy az egyiket kirekeszti

·         Kett�s k�t�d�s: a p�r megmarad, meg�rzi szok�srendszer�t, de a csoport trad�ci�it is �tveszi.  A cselekv�sben egyenl� ar�nyban fordulnak el� a saj�t �s a csoportb�l sz�rmaz� hagyom�nyok

·         Kompromisszumos beilleszked�s: olyan esetekben j�n l�tre, amikor rendk�v�l er�s a csoport, de er�s  a p�r is, ez�rt nagyon sok az agresszi�, a konfliktus, mindig harc d�nti el, hogy a csoport vagy a p�r hagyom�nyai m�k�dnek �ppen.

Csoportk�zi viszonyok

Pszichol�giai vet�letben a csoportk�zi helyzeteket �s az ilyen helyzetekkel kapcsolatosan tan�s�tott viselked�st, valamint azokat a n�zeteket �s attit�d�ket vizsg�lj�k, amelyeknek az egy�n saj�t csoportj�ra �s az � szempontj�b�l n�zve fontos m�s csoportokra vonatkoznak. A csoportk�zi viszonyok verseng� vagy egy�ttm�k�d�, ellens�ges vagy bar�ti jelleg�t igen nagym�rt�kben azoknak a helyzeteknek a logik�ja szabja meg, amelyekben a viszonyok l�trej�ttek.

A csoportok k�z�tti viszonyok

Ha a k�l�nb�z� csoporthoz tartoz� emberek ker�lnek �rintkez�sbe egym�ssal, k�lcs�nhat�sukat a szem�lyes jellegzetess�g�k�n (vonzerej�k�n, egy�ni ind�t�kaikon) t�lmen�en elt�r� csoport-hovatartoz�suk is sz�nezi, �s nemegyszer drasztikusan megv�ltoztatja.

Tajfel k�s�rlete

A r�sztvev�knek n�h�ny m�sodpercre ponthalmazokat villantottak fel, ennek a sz�m�t kellett megbecs�lni�k. K�t csoport volt: 1. t�lbecsl�k,   2. alulbecsl�k. Mindenkivel k�z�lt�k, hogy melyik csoportba tartoznak – tudat.

Ezt k�vet�en egy k�rd��vet kellett kit�lteni�k, hogy a r�szvev�k a k�s�rletben val� k�zrem�k�d�s�k�rt milyen jutalmaz�sban r�szes�ljenek. Megadott alternat�v�k k�z�tt kellett v�lasztani, n�v n�lk�l, csak a csoport neve volt felt�ntetve.

Alternat�v�k:

·         maxim�lis k�z�s haszon elve: az eg�sz k�s�rlet�rt kb. 150$-t �s minden csoport 75$-t kapott volna

·         saj�t csoport maxim�lis haszna: olyan ar�nyban osztj�k a p�nzt, hogy a legt�bbet kapj�k:  80+60 = 140

·         maxim�lis k�l�nbs�g elve:  70+30 = 100

·         tisztess�ges d�nt�s: egyenl� ar�nyban r�szesednek a csoportok, de nem �rik el a maximumot    50+50 = 100

Els�pr� a 3. verzi�, a k�t csoport k�z�tti maxim�lis k�l�nbs�g.

A leger�sebb tendencia a csoportok k�z�tti k�l�nbs�gek hangs�lyoz�sa volt, a t�bbi v�ltoz� csak m�rs�kelt szerephez jutott.

Mindez olyan csoportok k�z�tt val�sult meg, ahol a csoportok k�z�tt l�nyeges k�l�nbs�g nincs, mert r�ad�sul a csoport sem l�tezett val�j�ban, ugyanis a csoportba sorol�s v�letlenszer�en t�rt�nt meg.

Ezt nevezte Tajfel minim�lis csoportnak, vagyis minim�lis volt az a felt�tel, amellyel az egy�n megk�l�nb�ztette a saj�t �s az idegennek �rzett csoportot.

A csoportok k�zti ellens�gesked�s

Sherif ny�ri cserk�szt�bort szervezett 12 �ves fi�k sz�m�ra, melyet 4 �vig k�sz�tett el�, mert a szak�csn�t�l kezdve minden feln�tt a kutat�csoport tagja volt.

A fi�k el�bb egy k�z�s t�borban �ltek, majd Moreno m�dszer�vel felm�rt�k a spont�n rokonszenvi v�laszt�sokat, majd a szociometriai kapcsolatokat sz�tv�gva, k�t k�l�n csoportba helyezt�k �ket: buldogok �s �rd�g�k csapata.

A csoportok k�l�n voltak, am�g kialakultak �s megszil�rdultak az �j szociometriai viszonyok. A k�vetkez� l�p�sben �jra k�z�s t�borba ker�ltek, de k�l�n, az egyik helyre a buldogok, m�sik helyre az �rd�g�k.

A kutat�csoport tagjai ett�l kezdve mesters�ges ellent�teket gerjesztettek k�z�tt�k.

Napokon bel�l kialakult a kollekt�v egy�ttm�k�d�s. R�videsen ellent�tes csoportk�nt �llt szemben a k�t csoport.

Hogyan lehet az ellens�gesked�st megsz�ntetni?

M�dszerek a b�k�t�sre:

Mivel cserk�szek voltak, papot h�vtak, aki a kereszt�nyi szeretetr�l besz�lt

K�z�s ellens�g keres�se: egy m�sik t�bort h�vtak focizni �gy, hogy az �rd�g�k �s a buldogok egy csapatot
alkottak. A j�t�k alatt egyet�rt�s volt.

B�k�t� t�rgyal�sok: a csoport vezet�it h�vt�k �ssze, a vezet�k belementek a t�rgyal�sba, de emiatt a saj�t
csoportjuk tekintette �rul�nak, a vezet� poz�ci�juk megingott.

Egyetlen megold�s volt sikeres: a f�l�rendelt c�lok kit�z�se

Kir�ndul�s szervez�se, de �gy hogy a busz ne tudjon elindulni, csak �gy, ha k�t�llel megh�zz�k; v. elromlott a v�zell�t� rendszer, de �gy javult meg, ha k�z�sen megcsin�lt�k; k�z�sen f�ztek. Ezek olyan feladatok voltak, ahol a csoportoknak egy�tt kellett m�k�dni.

A csoportk�zi ellens�gesked�s megsz�nt, v�llalt�k a k�z�s t�rsas�got.