Az értékelés irányulhat:

      A gyermek tevékenységére, teljesítményére

      Viselkedésére

Konkrét értékelés. Ne értékeljük egy-egy cselekvésből, viselkedésből az egész személyiséget.

Individuális fejlődési értékelés.

Normatív értékelés.

Kritériumorientált értékelés.

Az énkép, önértékelés alakulásában meghatározó az értékelés.

      A 6-9 éves tanulók legfontosabb jellemzői:

      A 9-12 évesek jellemzői

      12-15évesek

      15-18 évesek

      Az iskolaérettség kritériumai

      Testi fejlettség

      Idegrendszeri fejlettség

      Pszichikus fejlettség:

Észlelés: alaklátás, forma-szín-térészlelés

Figyelem, Emlékezet, Gondolkodási műveletek, Tájékozódási képesség

      Motoros fejlettség

      Szociális érettség

Feladattudat, kitartás, teljesítményigény, helyzetmegértés, viselkedési stabilitás

      ISKOLAÉRETTSÉGI VIZSGÁLAT

1. Anamnézis
2. Csoportban megfigyelés
3. Egyéni vizsgálat
4. Kiegészítő vizsgálatok
5. Konzultáció a szülővel

Pedagógiai szakszolgálat

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

A rugalmas beiskolázás fogalma

      Személyiség megismerési területek (Harsányi István):

1. Testi (szomatikus) terület: testi fejlettség, egészségi állapot
2. Megismerési (intellektuális) terület
3. Érzelmi (affektív) terület
4. Akarati (konatív) terület
5. Társadalmi (szociatív) élet
6. Eszménykép (ideatív terület)

      A PEDAGÓGIAI JELLEMZÉS

1. Személyi adatok
2. Kinek készül a jellemzés és miért?
3. Problémacentrikus, célirányos jellemzés készüljön

      a gyermek jelenlegi szociális környezete

      a gyermek mostani fejlettségi szintje: testi fejlettsége, egészségi állapota, érzelmi állapota, viselkedése.

      pszichikus fejlettsége: szubjektív érdeklődése; mentális képessége, erőfeszítése, kitartása, kreativitása; eredményei; szabadidős tevékenysége; önértékelése; társas helyzete; személyiségvonásai.

      iskolai teljesítménye

      Nevelési módszerek

1. Követelés: utasítás, parancs, tiltás
2. Meggyőzés
3. Gyakorlás (szoktatás)
4. Példaadás
5. Büntetés-jutalmazás

      Jutalmazás-büntetés formái

Indirekt: nemverbális kommunikáció

Direkt: verbális kommunikáció: dicséret-szidás

Szimbolikus

Tárgyi

Érdemjegyek

Szöveges értékelés

Ajándékozás – jutalmazás, büntetés

      Hatékony büntetési módszerek

1. a pozitív alternatív válasz jutalmazása a nem kívánatos viselkedés büntetésével párhuzamosan
2. jutalom és a büntetés kombinálása
3. konzisztens büntetés
4. fokozatossági elv
5. azonnali büntetés
6. megfelelő mértékű büntetés
7. magyarázat

      Viselkedésformáló technikák iskolai alkalmazása:

      Tervszerű megerősítések

      Örömmel végzett tevékenységgel való jutalmazás

      „Nagymama szabály”: előbb edd meg a spenótot, utána kapsz süteményt!

      Szerződés a tanulóval

      Figyelmen kívül hagyás

      Negatív megerősítés: több feladat kijelölése, megfelelő viselkedést követően a tanár enged belőle.

      A zaklatás és a pszichoterror fogalma:

      A zaklatás (bullying):

olyan agresszív megnyilvánulásra utal, amely gyenge, sérülékeny egyénre irányul, aki nem tudja saját magát megvédeni (iskolai zaklatás, munkahelyi zaklatás)

      pszichoterror (mobbing):

olyan lelki agressziót jelent, amely során a csoport valamelyik gyengébb tagját a többiek rendszeresen megaláznak, megszégyenítenek stb.

      A bántalmazók és az áldozatok százalékos aránya az egyes országok 7-18 éves korosztályában (Aszmann, 2002;  Figula, 2004.)

      Tekintélyelvű (megkövetelő) stílus

      szabályközpontúság

      engedelmességre nevelés

      a rend, a munka és a hagyomány tisztelete

      saját elvárás, tekintély fontosabb, mint a gyerek igényei

      nincs alkudozás

      gyakori büntetés.

A gyerekek jellemzői:

       kezdeményezés hiánya

      kreativitás hiánya

      visszahúzódás

      alacsony teljesítménymotiváció

      agresszivitás

      bűntudat.

      Engedékeny (megengedő) stílus:

      gyerekcentrikus nevelői attitűd

      kevés korlátozás

      nagy szabadságot adnak a gyerekeknek

      nem nagyon fegyelmeznek

      túlzottan engedékenyek.

A gyerekek jellemzői:

Éretlenség

Önállótlanság

Felelőtlenség

Gyakran indulatosak.

      Elhanyagoló stílus

      Közönyösség

      Elutasítás

A gyerekek jellemzői:

      Impulzivitás

      Agresszivitás

      Gyakran kapcsolódnak antiszociális csoportokhoz

      Hedonizmus.

      Adelson 3-féle tanári modellt különböztetett meg:

Sámán típusú pedagógus:

      nárcisztikus

      karizmatikus

      nagy tudású tanárok akik csodálatra vágynak.

Lelkész típusú tanár:

      küldetéstudat

      pasztorálás

      kiválasztottság.

Misztikus gyógyító:

      Gyerekközpontúság

      Gyerekek fejlesztése

      Altruizmus.

      Kelemen László: A pedagógus kívánatos pszichológiai jellemzői:

1. társadalmi hivatástudat: értékek továbbadása
2. magabiztos világnézet
3. legyen fejlettebb mint növendékei
4. tudás átadásának képessége, érzelmek és akarat kifejezésének képessége
5. legyen humánus, megértő, szeresse a gyerekeket.

      Vekerdy Tamás szerint:

      meleg, biztonságot nyújtó érzelmi légkör

      szeresse a gyerekeket

      gyerekközpontúság jellemezze

      gyerek szükségleteinek megfelelő tevékenységekkel tudjon kapcsolatot teremteni a gyerekekkel