Tételek
A szerk. 2008.01.11. 11:48
III/A
Ortopédiai vizsgáló módszerek. Korszerű edzésmódszerek alkalmazása a gyógytestnevelésben
1. Családi anamnézis: előfordult –e a családban valamilyen mozgásszervi betegség? Spontán abortuszok, halvaszületések, fejlődési rendellenességek, rendszerbetegségek előfordulása, illetve magának a terhességnek, a szülésnek a lefolyása.
2. Fizikális vizsgálat: az izületek mozgását összehasonlítva vizsgáljuk, és megállapítjuk a kórosan fokozott vagy csökkent mozgathatóságot. Ismerni kell a mozgásterjedelmet, melyet: 0-5 ig pontozhatunk. A végtag-hosszkülönbség és körfogatkülönbség mérőszalaggal lemérhető.
- szubjektív panaszok
- beteg megtekintése
- tapintásos vizsgálat, hőmérséklet, folyadékgyülem, mély és felületes tapintásos vizsgálat
3. Radiológiai vizsgálat
1. röntgen vizsgálat: végtagok esetében összehasonlító felvétel készítendő.
2. Izotópvizsgálat: gyulladásos gócokat daganatokat, daganatáttéteket mutathatjuk ki.
3. Komputertomográfia: elősegíti a térbeli tájékozódás, felvilágosítást ad a csontrészek állásáról és a daganatok kiterjedéséről.
4. Ultrahang: ma a csípőficam szűrővizsgálatára alkalmazzák inkább
5. Elektromiográfia: segítséget nyújthat az idegrendszeri és izombetegségek elkülönítésében
4. Arthroscopia (kamerás) vizsgálat
5. Laboratóriumi vizsgálatok : gyulladásáokról, anyagcserezavarokrol, izomrendszer-betegségekről adhat felvilágosítást. ( szövettan, vérvétel, stb…)
Korszerű edzésmódszerek alkalmazása a gyógytestnevelésben
Az edzést a gyógytestnevelésben a teljesítőképesség fokozása, illetve az elért teljesítményszint fenntartása céljából végzett rendszeres gyakorlásként értjük. Jóllehet a végső cél az egészségi állapot kedvező befolyásolása, de közvetlen cél a beteg gyermek csökkent vagy nem kívánatos alacsony teljesítményszintjének fokozása, illetve minél hosszabb ideig való fenntartása.
Az edzés fő területei a gyógytestnevelésben:
1. fizikai, pszichikai tervelések tervszerű és adekvát adagolása
2. meghatározott testgyakorlatok elsajátítása az elváltozások javítására pl: tartásjavító korrekciós gyakorlatok
3. nevelő hatások alkalmazása a kedvező személyiségformálás céljából
4. az életmód célszerű átalakítása tekintettel az elváltozásokra
Ezen felül fontos az edzés:
- az izületi mozgások kóros beszűkülésének oldása, az üzleti mobolizálás szempontjából
- A mozgáskoordináció, a reakcióképesség edzésében. Ebbe a csoportba – az idegrendszeri edzéshez – sorolhatjuk a vegetatív működés gyakorlását is, vagyis a pszichotóniás edzésmódszereket.
- Fontos feladata van a mozgásszervi elváltozások gyógyításában a hibás tartási és mozgásprogramok kijavításában, a helyes és gazdaságos mozgáskoordináció kialakításában.
- Az állóképesség hatékony fokozásában, mely különösen a szív- és a keringési rendszer betegségeinek kezelése esetén érvényesül.
- A csökkenő izomerő fejlesztése szempontjából.
III/B
Szénhidrát anyagcsere betegség (cukorbetegség)
Szénhidrát anyagcsere: Cukorbetegség, népbetegség , a lakosság 5 %-át súlytja. A cukor, zsír és fehérje anyagcsere komplex zavara, amelynek oka az inzulin abszolút illetve relatív hiánya.
Típusai:
1. Inzulin Dependes Diabétes Mellitus: inkább gyerekeken vagy fiatal felnőtt korban jelentkezik. Az inzulin mennyisége csökkent, inzulin ellenes anyagok keringenek a vérben.
2. Non Inzulin Dependens Diabétes Mellitus: inkább idősebb korban jelentkezik. A hasnyálmirigy csökkentve termeli ki az inzulint. Kövér, magas vérnyomásos betegeknél található. Későn kezdi el termelni a hasnyálmirigy az inzulint, akkor amikor nem kellene, ezért alacsony lesz a vércukorszint.
Tünetei: sok folyadék fogyasztás, bőséges vizelet, fokozott étvágy mellett fogyás, bőrviszketés, gyakori pattanások.
Szövődmények: végtagokon érszűkület, a szemen szürkehályog, vesebetegségek, perifériás idegkárosodás – érzészavar, bakteriális és gombás betegedések.
Terápia: Sport, folyamatos terheléssel – ahol figyelembe kell venni az inzulin beadását.
|