SZOCPED Szigorlat
A szerk. 2008.01.28. 11:53
2/B
A szociálpedagógia kialakulása
(történeti fejlődés ókortól a felvilágosodásig)
A társadalmi fejlődés az iparosodással járó társadalmi változás, gazdasági változás elsősorban befolyásolták a létrejöttét. Az iparosodás mellett különösen a XIX. század végén és a XX. Század elején tömegesen nagy lett a szegény réteg, mely a társadalmakat arra kényszerítette, hogy a szociálpolitika számára a közoktatás fontossá vált.
A harmadik tényező az előző kettő következménye: az államnak nagyobb szerepet kellett vállalni a segítésben; a szekularizációs folyamat erősödött, az egyházak segítették a munkát azzal, hogy szociális tevékenységet folytattak.
Minden közösségnek vannak és voltak szabályozó rendszerei. Ezek lehetővé tették, hogy rendben tudjanak élni.
§ Halottak Könyve (Egyiptom)
Ha megtartják az előírásokat, a mennyben fognak élni haláluk után.
§ Hettita Törvények (a mai Törökország területén)
§ Hamurapi törvényei: 300 § szabályozza az ókori nép erkölcsét
§ Ábrahám korából is vannak törvények, szabályok (Diolit oszlopok)
§ 10 parancsolat
Ember-ember és Isten-ember kapcsolatának szabályozása
Ez Isten ajánlása az ember felé, hogy éljen fejlődjön, melyek a legalapvetőbb szabályok.
A 10 parancsolat ismerete a szociálpedagógus számára kötelező.
1-3 ember és Isten kapcsolatát szabályozza
4. Atyádat és anyádat tiszteld
5. Ne ölj! – a lelki és a testi bántások is ide sorolhatók
6. Ne paráználkodjál! – a fiatalon kezdett szexuális élet mögött lelki és egy egyéb problémák állnak
7. Ne lopj! – bűnözés megnyilvánulásai (lelki problémák, érzelmi sivárság miatt krónikus lopás)
8. Ne hazudj, mások becsületében kárt ne tégy! (személyiségzavarral küzdő fiatalok krónikus hazudozása)
9. Felebarátod házastársát ne kívánd! (a párkapcsolatok biztonsága erősen hat a fiatalok fejlődésre)
10. Mások tulajdonát ne kívánd!
A korai középkorra jellemző, hogy az elesett és sérült emberek segítését az egyház vállalta fel.
Az alamizsnáról ma a nyomor enyhítésére szolgáló pénzadomány jut az eszünkbe. Az az ember, aki rossz sorban él, sokat szenved, ezzel a szenvedéssel megváltja a mennybe jutást, az üdvözülést.
Aquinoi Szent Tamás hét olyan testi és lelki fogyatkozás között tesz különbséget, melyeket előírás szerűen hét-hét féle testi és lelki segítségnyújtással vagy alamizsnával kell orvosolni.
Alapgondolata: szeresd felebarátodat, úgy mint tenmagadat.
Testi cselekedetek:
§ az éhezőnek enni adni
§ szomjazóknak italt adni (egészséges életmódra nevelés; a tiszta víz nagy kincs volt a XII-XIII. században)
§ szegényeket ruházni (anyagi segítség, ruhagyűjtés a hátrányos helyzetű családoknak)
§ utasoknak szállást adni (hajléktalanoknak otthont, éjszakai szállást biztosítani) Magyarország először a XV. században a vándorló cigányoknak adott hajlékot. Letelepedést biztosított a lengyel, francia dezertőröknek. A világháború alatt zsidókat bújtattak.
Lényeges az anyák és gyermekeik számáéra létesített otthonok
§ fogságban lévőket kiváltani: az elítélteknek lelki vigaszt nyújtani (a XIII-XIV. században még volt rabszolgatartás egyes országokban)
§ betegeket látogatni (sokrétű munka, szervetetten működnek a szervezetek)
Kórházban olyan betegekhez, akiknek nincs hozzátartozója és hosszú betegségben szenved, érzelmi és értelmi támogatást nyújtani
§ halottakat eltemetni (lelki vigasz, tanácsadás)
Lelki cselekedetek
§ Bűnösöket meginteni
§ Tudattalanokat tanítani: a szociálpedagógus feladata a tanítás
§ A kételkedőket jó tanáccsal ellátni
A szociálpedagógus krízisben lévő emberekkel foglalkozik
§ szomorúakat vigasztalni
§ bántalmakat békében tűrni.
A szociálpedagógus személyisége olyan legyen, hogy a gondokkal meg tudjon küzdeni, még akkor is, ha a kliens a bántó.
§ Az ellenünk vétkezőknek megbocsátani
A másik embert olyannak tekinteni, mint én magam. Tisztelet, alázat, szeretet szükséges
§ Az élőkért és holtakért imádkozni
Függetlenül a vallás világnézetéről. Fontos, hogy az elesett ember érezze a lelki közelséget.
A humanizmus, a reformáció és a meginduló korai iparosodás együttesen eredményezték a szegénységről alkotott felfogás egészen korunkig ható gyökeres megváltozását.
E felfogás a szegénységet az egyéni kudarc kifejeződéseként, sőt jellembeli fogyatékosságként vegyis negatívan értékeli.
A szegények a munkára való hajlandóság szerint választhatók ketté:
§ méltó
§ méltatlan szegények
Agy a szegénység és annak leküzdése nevelési probléma lesz, benne gazdasági és szociálpolitikai érdekek is összefonódnak.
Ludwig Vives – humanista nevelési programja a munka által munkára nevelés. Ezt alkalmazták a XVI-XX században Európa sok száz árva- és gondozóházában.
A gyermek Jézus a felvilágosodás idején átalakult a gyermekiség olyan értelmezésévé, mely a gyermekkorban még romlatlan, változatlan emberi természet kifejeződését látja, így válik szabaddá a modern pedagógiához vezető út, mely a gyermek és a gyermeki lélek magyarázójának tekinti magát. Ennek következménye a gyermek nevelésének és oktatásának különválasztása a felnőttekétől. Még előtérben áll a munka, mint a nevelés célja és eszköze.
Pestalozzi által szervezett szegény-átnevelő intézetében csak a gyermekek és ifjak kaptak helyet.
A modern állam létrejöttével kialakultak a pedagógus hivatás feltételei is. Az alkotó pedagógusok első képviselői a XIX. században jelentkeztek, míg a szociálpedagógusok a XX. Században tűntek fel.
Oberlin – francia lelkipásztor
Az óvónők előfutárait képezte ki Európában. Felismerte, hogy vannak jól képezhető fiatal lányok, akikre gyerekeket lehet bízni, olyanokat, kiknek szülei mezőgazdaságban dolgoznak. Neki sikerült elő ízben szervezett formában a szociológiai gondozás megvalósítania.
Szegényeket nevelők
Pestalozzi
Az elárvult és az elhanyagolt gyermekek részére létesítendő szegénynevelő intézet koncepcióját többször leírta és a gyakorlatban is kipróbálta.
Nagy jelentőségű, hogy különválasztotta az oktatásra és nevelésre szoruló gyerekeket és fiatalokat az elhanyagolt, munkakerülő és bűnöző felnőttektől.
Szegénynevelő intézeteit vidéki övezetbe helyzete. Szerinte a nevelőintézményeket független társadalmi szervezetek, egyesületek tartsák fenn állami támogatás mellett.
Fellenberg
Európai szociálpedagógia legvállalkozóbb alakjai közé tartozik. A szegények intézete vagy más néven ipari-iskola és szegények iskolája az alsóbb rétegekből származó, elhanyagolt vagy kolduló, árvagyerekek részére alakult. Ezeket gyerekeket úgy nevelték, hogy szegényként is tudjanak küzdeni az élet nehézségeivel.
Wehrli
Az általa irányított szegények intézete európai hírű lett.
Zellweger
Szegényiskolai tanuló, később maga is tanár. Könyvet írt, ez volt az első, az intézeti nevelésbe bevezető és arról tájékoztató mű, mely 1845-ben jelent meg:
„A Fellenberg-féle alapelvek szerint
működő svájci szegények iskolája”
Mesterképzés
Pestalozzinál is felmerült már a gondolat, hogy a szegények nevelőintézeteiben felnevelt „kiváló szegény gyerekeket” pedagógiai pályára kel küldeni. Ez be is vált Fellenberg és Wehrli átvették ezt az elvet. Ebből fejlődött ki egyfajta mesterképzés szegényiskolás nevelővé ill. oktatóvá.
További lépés az intézményesített képzéshez a szegényeket tanítók szemináriuma volt. A szegények nevelőintézeteit a szegényeket tanítók képzőivel látták el.
A szegényeket tanító egy személyben oktató, nevelő, mezőgazdász és intéző, ő felel a gyermekek oktatásáért, szocializációjáért és neveléséért.
Képzésükre külön állami képzőket létesítettek.
A szegények tanítóit nemcsak a szegények intézetei számára képezték, hanem falusi tanítóknak is a mezőgazdaságilag elmaradott területekre.
A szociálpedagógiai tevékenységet folytatók egyesületbe tömörüléséről nagyobb mértékben általában csak a XX. Században lehet hallani. Kivételt képez a szegénynevelői szövetség, mely Svájcban már 1844-ben megalakult és mely ma is, mint a Svájci Nevelőotthonok Szövetsége fennáll. Olyan szociális önsegélyező szervezetet alapítanak, mely köteles bajbajutott tagjain segíteni.
|