A szociális munka háttere:

lakáspolitika, mobilitás, vándorlás és menekültpolitika

Lakáskérdés

Magyarországon kevés a lakás. Több millió ember él panellakásban. A panellakásokat meg kellene szüntetni, mert már régiek. Ha a panellakások nem avultak volna el, akkor nem lenne lakáskrízis. Lakásokat kellene építeni. Lehetővé kellene tenni, hogy akik lakást szeretnének venni, olcsóbban jussanak hozzá.  Hosszú lejáratú, kis kamatozású kölcsönt kellene bevezetni.

Támogatni kellene a fiatalok lakáshoz jutását.

A meglévő lakásokat nem korszerűsítik.

Társadalmi mobilitás

A társadalomban különböző rétegek vannak.

§         Generációk közti mobilitás:

Pl. egy szakmunkás fia elvégez egy főiskolát, akkor az felfelé irányuló mobilitás.

            A mobilitás során egy másik társadalmi rétegbe kerül, és azt az idegen környezetet nehezen szokja meg, de az új társadalmi réteg nem biztos, hogy befogadja.

Nemzedékek közötti: a szülőhöz képest

Nemzedéken belüli: az előző foglalkozáshoz képest.

Belépési mobilitás: az egyén egy új társadalmi rétegbe kerül

Kilépési mobilitás: az egyén elhagy egy társadalmi réteget.

§         Családi mobilitás: (házassági mobilitás)

Különböző társadalmi rétegek házasodnak össze.

A nő sokkal jobban tud alkalmazkodni műveltebb férjéhez. Mint ha pl. egy férfi magasabb pozíciójú nőt vesz feleségül. A férfi szenvedni fog, mert nem ő lesz a családfenntartó.

§         Térbeli mobilitás:

Lehet egy faluból a városba költözés. Magyarországon a faluból mennek a városba. A nyugati országokban a városból a faluba. A család feladja a szociális terét. A városon nem lesz senkije. A gyermek ezért a fejlődésben visszaeshet.

-         ingázás: egyik településen lakik, a munkahelye pedig egy másik településen van. A fáradtság miatt kiállhatatlanabb, kérdés a, hogy ezt a család meddig bírja. Ez lehet: napi, havi, heti.

Az ingázás az ipari társadalom kialakulásával vettek kezdetét. A 30-as években a magyar ingázók száma meghaladta a százezres nagyságrendet. A 60-as években 600 ezer volt.  Ennek is komoly társadalmi okai voltak.

-         Bevándorlás: országok közötti vándorlás.

-         Kivándorlás: egy másik országba költözik, ott próbál letelepedni. Ez az ember elgyökértelenedik, nincstelenné válik. Ez mindig először zuhanás, majd felemelkedés következik.

Migráció: a társadalmi mobilitással rokon fogalom, az előbbi a társadalmi szerkezetben, az utóbbi pedig a földrajzi értelemben vett helyváltoztatást jelenti.

A migráció valamely településforma közigazgatási határának tartós átlépését jelenti. A migráció főleg demográfiai fogalom.

A vándorlásnak két fajtája van:

§         belső: az országhatáron belüli

§         külső: országhatárok átlépését jelenti.

Az ember történelmében a migráció állandóan jellemző volt, de bizonyos időszakokban hullámszerűen megnőtt a vándorlók száma , ennek lehettek társadalmi, történeti és természeti okai.

Mobilitáspolitika

Egy modern világban nem lehet leállítani a mobilitást. Vannak a mobilitásnak nehézségei, amire fel kell készíteni az embert. El kellene érni, hogy a mobilitás minimális legyen, ehhez azonban az szükséges, hogy a falukban is legyen munkahely.

A menekültek jogairól a 1997. Évi 139 számú törvény határoz. Ehhez kapcsolódik a 24/98 sz. kormányrendelet, amely a menekültekkel való eljárás részletes szabályait tartalmazza.

Menekült:

Az a külföldi állampolgár, vagy hontalan személy, aki faji ill. vallási okok, nemzeti hovatartozás, meghatározott társadalmi csoporthoz való tartozás avagy politikai meggyőződése miatti üldözése, az üldözéstől való megalapozott félelme miatt az állampolgársága – hontalan esetén szokásos tartózkodási helye – szerinti országon kívüli, a Magyar Köztársaság területén tartózkodik és nem tudja, vagy az üldözéstől való félelmében nem kívánja annak az országnak a védelmét igénybe venni, továbbá e személy közvetlen családtagja, feltéve, hogy az érintettek kérelmére a menekültügyi hatóság menekültként elismerte.

Menedékjog:

Jogcím a magyar Köztársaság területén való tartózkodásra. Egyidejű védelem a visszaküldés, a kiutasítás és a kiadatás ellen.

A menekültet, ha a törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik, a magyar állampolgárokra vonatkozó jogok illetik meg és kötelezettségek terhelik.

Nem rendelkezik választójoggal, nem hadköteles és nem tölthet be olyan munkakört, amelynek ellátást a jogszabály magyar állampolgársághoz köti. A menekült jogosult külön jogszabályban meghatározott személyi azonosító igazolványra és a Genfi egyezményben foglalt kétnyelvű úti okmányra. Jogosult még a törvényben és kormányrendeletben meghatározott körben és feltételek szerint ellátásra, továbbá támogatásra. Díjmentes magyar nyelvoktatásban való részvételre.

A menekültügyi hatóság

(Belügyminisztérium Bevándorlási és Állampolgársági hivatal)

jogszabályok keretei között együttműködik a menekültügyi eljárás során a kérelmezőknek jogsegélyt nyújtó, valamint  a befogadó állomáson biztosított életkörülmények figyelemmel kísérése, a társadalomba való beilleszkedés elősegítése, továbbá az ellátások és támogatások biztosítása érdekében feladatot vállaló társadalmi szervezetekkel, egyházakkal és személyekkel. A menekült, ill. a befogadott lakcíme vagy szálláshelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzője ill. Budapesten a főjegyző gondoskodik a törvényben és kormányrendeletben meghatározott  egyes ellátások folyósításáról.

Az ellátások és támogatások csoportjai:

§         személyes gondoskodás körébe tartozó ellátások

§         pénzbeli ellátások

§         természetbeli ellátások

A menekült a kormányrendeletben meghatározott egészségügyi ellátásokra térítésmenésesen jogosult.

A menekültstátuszt kérő külföldi személy különböző helyeken szállásolható el. Ilyenek:

§         befogadó állomás

§         szerződés alapján fenntartott szálláshely

§         idegenrendészeti hatóság által elrendelt kötelező tartózkodási hely

§         idegenrendészet őrizeti helye

§         az érintett részére magánszálláshely is engedélyezhető.