11/B

A cigány gyerekek oktatásának és nevelésének alapproblémái

A cigányság jelen helyzetét befolyásolja:

§         meg kell nézni, hogy milyen körülmények között élnek

§         életvezetés jellegzetességei: ez visszanyúlik a vándorló életmódjukra, ami egy mentalitást is kialakított bennük

§         a cigány populációk viselkedésében, a viselkedési normák meglétében kell keresni az okokat.

A cigány populáció életkörülményeiben, életvezetésében általános lemaradás tapasztalható. A cigányok lemaradásának oki között leggyakrabban a cigány családok életkörülményeit említik.

A rossz szociokulturális körülményeket befolyásolják:

§         lakáskörülmények, ami a nem cigány lakossághoz képest alacsony szintű. A telepes cigányoknál előfordulnak a földes lakások. Nagy többségük ezeknek a lakásoknak egy szoba konyhás lakások. Primitívek a főzési lehetőségek. Jellemző, hogy az ún. lakásokban több geberáció él együtt 10-12 fővel.

Fontos, hogy felkészítsék őket a főzési és higiénés teendőkre, és ismerniük kell a befogadó közösség szokásait. Az együttélésnél törekedni kell arra, hogy konfliktusmentes legyen az együttélés

§         jövedelem: A társadalmi és a gazdasági változások a segédmunkásokat és az alacsony képzettségű munkásokat érintette. A munkanélküliség is egy negatív tényező. Fontos számukra az átképzés és egyéb képzések, melyek a munkavállalást segítik.

Az egy főre jutó átlagjövedelmük alacsonyabb az országos átlaghoz képest. Kevés az aktív kereső, a családok átlagos nagyságához képest. 70-80%-uk szakképzetlen.

§         egészségügyi kulturális színvonal:

A hagyományokra, a jellegzetes körülményekre és a vándorló életmódra lehet visszavezetni. De az is lehet, hogy a nem megfelelő anyagi háttér miatt nincsenek meg a higiénés körülmények.

A cigányságnak több évszázados hagyománya van, amit csak a magasan kvalifikált egyén tud tovább vinni.

Az egészségügyi színvonal egyéb mutatói:

végeztek egy felmérést a telepe és a községben élő cigányok között. A felmérés szempontjai:

A telepen élőknél minden mutató rosszabb volt.

A probléma gyökere általában az alkoholizmus. (Magyarországon 2000-ben 800000 regisztrált alkoholista volt.)

Az alkoholizmus nem viselkedési probléma, hanem szokás, főleg a telepen élő cigányoknál. Ez megnehezíti az alkoholizmus negatív megítélést, nehéz lesz a felemelkedés.

A családi problémák mellett megjelennek a pszichoszomatikus betegségek is. 

A másik tényező az analfabétizmus, ami a felemelkedést segítené. A cigány lakosság 80-85 %-a analfabéta, mert nem használja és elfelejt írni-olvasni. Ez nehezíti a munkához jutást és a felemelkedést. Nagyon alacsony a 8 osztályt végzettek száma.

A cigány gyerekek beiskolázásnak problémái:

A gyógypedagógia és kisegítő (eltérő tantervű) iskolákban nagyobb számmal vannak cigány gyerekek. Ennek oka:

Nem nagyobb arányú náluk az idegrendszeri károsodás, hanem a szociális lemaradás.

Az oktatáspolitika feladata, hogy ezt a helyzetet kezelje. A cigány gyerekekkel többet kellene foglalkozni, speciális programokat kell alkalmazni.

A cigány gyerekek szellemileg nem teljesítenek a szociálisan negatív hatás miatt, ennek oka a cigány szülő nevelési stílusa.

Az otthoni miliőben jelentősebb mértékű negatív, míg az iskolában jelentősebb mértékű pozitív hatása éri a gyermeket. Ez bizonyos szempontból kettős nevelést eredményez. A cigány szülők más módon, más normatívák alapján szertik a gyerekeket, mint ahogy a mi értékítéleteink szerint természetes, megszokott.

Vizsgálat:

A cigány szülő nevelési módjai:

-         adekvát értékítéleten alapuló nevelési módszereket alkalmaz

-         kizárólag büntetéssel nevel

-         jutalmazással nevel

-         szélsőséges magatartással nevel, szituáció jellegű

Normál nevelés:  községben élők –12%

                                telepen élők – 2%

Csak büntetéssel nevel: községben élők – 31%

                                           telepen élők – 23%    (nincsenek szabályok)

Csak jutalmazással: községben élők – 9%

                                    telepen élők – 2%

Szélsőségesen nevelők: községben élők – 48%

                                            kelepen élők – 75%

A cigány családokra jellemző a gyermek centrikusság az elsősorban a telepen élőknél jellemző. Gazdag az érzelmi kapcsolat a gyermek és a szülő között.

Komoly pedagógiai programok vannak a felemelkedés segítésére. Fontos, hogy az oktató, nevelő programokat a specialitásoknak megfelelően alakítsák ki. Az iskolai élet megadja az alapot a felnőtt kori beilleszkedéshez.

Már a XVII. században voltak törekvések a cigány gyerekek olvasás tanítására.

Mátyás király hivatalos letelepedési engedélyt adott a cigányoknak.

Megoldási lehetőségek a tanításon kívül:

§         alkoholizmus kezelése

§         munkáltatás

§         lakáskörülmények javítása

§         bűncselekmények visszaszorítása

§         egészségügyi helyzet javítása

A cigányok helyzetének pozitív változása szempontjából egyik kulcskérdés a fiatalok iskolázása.

Fontos az alkoholizmus, a rendszertelen munkavégzés, a lakáskörülmények, a túlzsúfoltság, egészségügyi helyzet javítása.

A nevelés csak arra képes, hogy a jelenlegi helyzeten javítson, de nem tudja azt gyökeresen megváltoztatni.

Napjainkban a cigányság leszakadó rétegéhet tartoznak azok, akik a nagyipari munkában tönkre mentek és mostanra nemcsak munkanélkülivé, de munkaképtelenné is váltak. Ezekben a családokban az az abszurd helyzet állt elő, hogy a szülőket a gyerekek tartják el, hiszen a család egyetlen jövedelemforrása a családi pótlék.

Van a  munkanélküliek táborában és a leszázalékoltak táborában egy olyan réteg is, amelyik nem vált teljesen munkaképtelenné. Ők kereskednek, alkalmi munkát vállalnak, de csak annyit, amennyi nekik tetszik.

Kialakult a cigány közösségen belül egy sikeres vállalkozó, újgazdag réteg. Ők az iskolát annyira méltányolják csak, hogy amennyire üzleteikhez, jogosítványaikhoz szükséges.

Sajátosan polgárosult világ a zenélésből jól megélő, tanult zenészeké, ők természetesen fontosnak tartják az iskolázást és mindent elkövetnek annak sikere érdekében.

Iskoláztatás problémája

§         a cigány lakosság ž-ed része községekben él

§         a problematikus cigány gyerekek jó része szociálisan hátrányos helyzetből jön

§         a cigány gyerekek körében létezi az kétnyelvűség

§         az iskolába lépéskor már jelentkeznek a problémák. Hiányoznak náluk az alapvető készségek

§         óvodázottság alacsony szintje, az ott dolgozók nem képzettek, így nem várható el a fejlesztés sem

§         11-12 éves kor körül a család már más értékeke vár el a gyermektől (hiányzások, lógások)

§         nincs olyan hosszú gyermekkoruk, mint társaiknak, de a csecsemőkor tovább tart náluk

§         probléma, hogy sok cigány gyereket kisegítő iskolába tanácsolnak.

§         Homogén cigány osztályok létrejötte. A 60-as években ennek családi szerepe volt, mert a rokonság így beszoktatta a gyereket az iskolába. Ma a cigány osztályok ún. gettóvá válnak

§         A cigány fiatalok fele végzi el az általános iskola 8 osztályát. Túlkorosan kerülnek a felső tagozatba. A hiányzások miatt a büntetés a szülőket terheli, de ők nem tudnak fizetni.

§         A túlkoros fiatalok a dolgozók iskolájába kerülnek. Gimnáziumban csak kevesen tanulnak, szakmunkásképzőben többen.

A cigányokkal szemben előforduló előítéletek

1.      A cigányokról milyen tulajdonságok jutnak az eszébe?

§         szegények

§         jó zenei érzékük van

§         szeretik a családot

§         erkölcstelenek

§         primitívek

§         sokat hazudnak

§         piszkosak

§         babonásak

§         lusták

§         munkakerülők

Az emberekben a cigányokkal kapcsolatban nagyrészt negatív tulajdonságok élnek. A válaszadók között legtöbben a munkakerülőket jelölték meg, pedig a férfiak 90 %-a dolgozik.

2.      Ha a buszon egy cigány mellett is van üres hely, de máshol is van, leülne-e mellé?

A megkérdezettek több mint 70 %-a a cigányokkal szemben előítélettel viselkedik, elutasító véleményt képvisel

3.      Ha most kötne házasságot, házastársául választana-e cigányt?

4.      Szívesen venné-e ha közvetlen munkatársa cigány lenne?