2 / B T�tel

A szoci�lpedag�gia kialakul�sa (t�rt�neti fejl�d�s �kort�l a felvil�gosod�sig

A szoci�lpedag�gia kialakul�sa

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�g kezdetei m�r az �korba visszany�lnak.

Minden k�z�ss�gnek vannak �s voltak szab�lyoz� rendszerei. Ezek lehet�v� tett�k, hogy rendben tudjanak �lni.

�         Halottak K�nyve (Egyiptom)

Ha megtartj�k az el��r�sokat, a mennyben fognak �lni hal�luk ut�n.

�         Hettita T�rv�nyek (a mai T�r�korsz�g ter�let�n)

�         Hamurapi t�rv�nyei: 300 � szab�lyozza az �kori n�p erk�lcs�t

�         �brah�m kor�b�l is vannak t�rv�nyek, szab�lyok (Diolit oszlopok)

�         10 parancsolat

Ember-ember �s Isten-ember kapcsolat�nak szab�lyoz�sa

Ez Isten aj�nl�sa az ember fel�, hogy �ljen fejl�dj�n, melyek a legalapvet�bb szab�lyok.

A 10 parancsolat ismerete a szoci�lpedag�gus sz�m�ra k�telez�.

1-3             ember �s Isten kapcsolat�t szab�lyozza

4. Aty�dat �s any�dat tiszteld

5. Ne �lj! – a lelki �s a testi b�nt�sok is ide sorolhat�k

6. Ne par�zn�lkodj�l! – a fiatalon kezdett szexu�lis �let m�g�tt lelki �s   egy egy�b probl�m�k �llnak

7. Ne lopj! – b�n�z�s megnyilv�nul�sai (lelki probl�m�k, �rzelmi siv�rs�g miatt kr�nikus lop�s)

8. Ne hazudj, m�sok becs�let�ben k�rt ne t�gy! (szem�lyis�gzavarral k�zd� fiatalok kr�nikus hazudoz�sa)

9. Felebar�tod h�zast�rs�t ne k�v�nd! (a p�rkapcsolatok biztons�ga er�sen hat a fiatalok fejl�d�sre)

10. M�sok tulajdon�t ne k�v�nd!

A korai k�z�pkorra jellemz�, hogy az elesett �s s�r�lt emberek seg�t�s�t az egyh�z v�llalta fel.

A szoci�lpedag�gia kialakul�sa a t�rsadalmi �talakul�s t�nyez�ivel �ll szoros kapcsolatban: az iparosod�si folyamat �s az ezzel kapcsolatos t�rsadalom szerkezeti v�ltoz�sok, a szoci�lpolitika �s a k�zoktat�s-nevel�s fokoz�d� el�t�rbe helyez�se.

A szoci�lpedag�gia gy�kerei a k�z�pkori szeg�nygondoz�sig ny�lnak vissza. A korabeli seg�ts�gny�jt�s legismertebb form�ja az alamizsnany�jt�s volt. Ha manaps�g alamizsn�r�l besz�l�nk az a nyomor enyh�t�s�re szolg�l� p�nzadom�nyt jelenti.

Aquinoi Szent Tam�s h�t olyan testi �s lelki fogyatkoz�s k�z�tt tesz k�l�nbs�get, melyeket el��r�s szer�en h�t-h�t f�le testi �s lelki seg�ts�gny�jt�ssal vagy alamizsn�val kell orvosolni.

Alapgondolata: szeresd felebar�todat, �gy mint tenmagadat.

Testi cselekedetek

�      az �hez�nek enni adni

�      szomjaz�knak italt adni (eg�szs�ges �letm�dra nevel�s; a tiszta v�z nagy kincs volt a XII-XIII. sz�zadban)

�      szeg�nyeket ruh�zni (anyagi seg�ts�g, ruhagy�jt�s a h�tr�nyos helyzet� csal�doknak)

�      utasoknak sz�ll�st adni (hajl�ktalanoknak otthont, �jszakai sz�ll�st biztos�tani) Magyarorsz�g el�sz�r a XV. sz�zadban a v�ndorl� cig�nyoknak adott hajl�kot. Leteleped�st biztos�tott a lengyel, francia dezert�r�knek. A vil�gh�bor� alatt zsid�kat b�jtattak.

L�nyeges az any�k �s gyermekeik sz�m��ra l�tes�tett otthonok

�      fogs�gban l�v�ket kiv�ltani: az el�t�lteknek lelki vigaszt ny�jtani (a XIII-XIV. sz�zadban m�g volt rabszolgatart�s egyes orsz�gokban)

�      betegeket l�togatni (sokr�t� munka, szervetetten m�k�dnek a szervezetek)

K�rh�zban olyan betegekhez, akiknek nincs hozz�tartoz�ja �s hossz� betegs�gben szenved, �rzelmi �s �rtelmi t�mogat�st ny�jtani

�      halottakat eltemetni (lelki vigasz, tan�csad�s)

Lelki cselekedetek

�      B�n�s�ket meginteni

�      Tudattalanokat tan�tani: a szoci�lpedag�gus feladata a tan�t�s

�      A k�telked�ket j� tan�ccsal ell�tni

A szoci�lpedag�gus kr�zisben l�v� emberekkel foglalkozik

�      szomor�akat vigasztalni

�      b�ntalmakat b�k�ben t�rni.

A szoci�lpedag�gus szem�lyis�ge olyan legyen, hogy a gondokkal meg tudjon k�zdeni, m�g akkor is, ha a kliens a b�nt�.

�      Az ellen�nk v�tkez�knek megbocs�tani

A m�sik embert olyannak tekinteni, mint �n magam. Tisztelet, al�zat, szeretet sz�ks�ges

�      Az �l�k�rt �s holtak�rt im�dkozni

F�ggetlen�l a vall�s vil�gn�zet�r�l. Fontos, hogy az elesett ember �rezze a lelki k�zels�get.

A ma embere felismerheti, hogy az istenszeretetnek e sokf�le megnyilv�nul�s�t a mai vil�gunkban a szoci�lis szem�lyes szolg�ltat�sok ki�p�tett rendszer�nek keret�ben hivat�sk�nt l�tjuk el.

A XVII. sz�zadban keletkezett r�szben szerzetesrendi, de t�bbnyire sz�vets�gi, �s t�rsulati szint� szervezetek reprezent�lj�k a modern �rtelemben vett szoci�lpedag�giai tev�kenys�g els� szervezeti form�it. A felserd�l� nemzed�k sz�m�ra pedag�giai form�ban ny�jtott szolg�ltat�saikat (tan�t�st) a hit terjeszt�se �rdek�ben v�gzik, m�sr�szt azonban a karitat�v tev�kenys�gre is nagy hangs�lyt helyeztek.

Korabeli szervezetek:

v     Angolkisasszonyok (alap�t�: Mary Ward)

v     Szal�zi le�nyai (alap�t�: Szent Ferenc)

v     Vince le�nyai (alap�t�: Szent Vince)

E szervezetek tev�kenys�g�t a saj�t szem�lyi sz�ks�gletekr�l val� lemond�ssal p�rosul�, �nfel�ldoz�an ny�jtott, nem anyagi jelleg� alamizsnany�jt�s jellemezte.

A k�z�pkor felfog�sa szerint a szeg�lyek tiszteletrem�lt�, a t�rsadalomba szervesen beletartoz� r�teget jelentettek.

A humanizmus, a reform�ci� majd a megindul� iparosod�s, m�r megv�ltoztatja az el�z� felfog�st. A szeg�nys�get az egy�ni kudarc kifejez�d�sek�nt, negat�vumk�nt �rt�kelik. A szeg�nys�g gyan�ss� v�lik. Az alamizsnany�jt�s m�r nem mag�t�l �rtend� sz�ks�g. Megk�l�nb�ztetnek m�lt� szeg�nyeket, akik �nhib�jukon k�v�l ker�ltek ebbe a helyzetbe, valamint m�lt�nytalanokat, akik maguk tehetnek jelenlegi nyomor�s�gukr�l. A humanista Ludvig Vives nevel�si programja, a munka �ltal munk�ra nevel�s s�ma lesz Eur�ba soksz�z dologh�z�ban. Vele p�rhuzamosan egy m�sik program is indul, a gyerekek oktat�s�nak �s nevel�s�nek k�l�nv�l�sa a feln�ttek oktat�s�t�l �s nevel�s�t�l. A gyerekeket az �rva- �s dologh�zakban el kell v�lasztani a munk�t ker�l� feln�ttekt�l. A modern �llam l�trej�tt�vel fokozatosan kialakultak a pedag�gushivat�s felt�telei is. Az oktat� pedag�gusok els� k�pvisel�i a XIX. sz�zadban jelentkeztek, m�g a szoci�lpedag�gusok ut�nuk, a XX. sz�zadban t�ntek fel.

A felvil�gosod�s kor�ban a gyermekek fel� fordult a figyelem. A gyermeket tiszt�nak �s romlatlannak tekintik - Tabula Rasa-nak, �res lapnak. Felismerik, hogy a gyermek szellemi �s erk�lcsi fejl�d�s�hez j�, tiszta p�lda kell.

Oberlin: a fiatal l�nyokat k�pezte ki gyermekek gondoz�s�ra, �s �gy neki siker�lt el�sz�r a csal�don �s iskol�n k�v�l els��zben szervezett form�ban a szoci�lpedag�giai gondoz�st megval�s�tania. Oberlin tan�tv�nyait �gy a k�s�bbi �v�n�k �s gyermekgondoz�n�k el�fut�rainak tekintj�k, olyan ambul�ns szoci�lpedag�giai tev�kenys�gnek, amely a XIX-XX. sz�zad fordul�j�n f�leg n�i hivat�ss� fejl�d�tt ki.

A szeg�nyeket nevel�k

Pestalozzi „az eg�sz otthon” mint�j�ra hoz l�tre szeg�ny-�tnevel� int�zetet gyermekek r�sz�re. Az ott alkalmazott feln�tteknek a modellszer�en �br�zolt feln�tt vil�got kellett bemutatniuk �s �lni�k.

Pestalozzi k�vetkezetesen sz�tv�lasztotta az oktat�sra �s nevel�sre szorul� gyermekeket �s a fiatalokat, a munkaker�l� �s b�n�z� feln�ttekt�l. Val�j�ban � �gy m�r egyfajta b�nmegel�z�si munk�t is v�gzett.

Szervez�si elve az volt, hogy a nevel�int�zeteket f�ggetlen t�rsadalmi szervezetek tarts�k fenn, nagyvonal� �llami t�mogat�s mellett.

Fellenberg nev�hez f�z�d� �n. ipari-iskola, szeg�nyek iskol�ja az als�bb n�pr�tegekb�l sz�rmaz�, t�bbnyire elhanyagolt �rvagyerekek r�sz�re alakult. E gyermekeket itt �gy nevelt�k, hogy szeg�nyk�nt is meg tudjanak k�zdeni az �let neh�zs�geivel. A szeg�nyt a szeg�nys�gre nevelt�k.

Az els� szakmai egyes�let, a Szeg�nyeket Nevel�k Sz�vets�ge

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�get folytat�k egyes�letbe t�m�r�l�se a XX. sz�zadba ny�lik �t. Kiv�telt k�pez a n�met Sv�jcban 1844-ben l�trej�tt Szeg�nyeket Nevel�k Sz�vets�ge. A kollekt�v szolidarit�s abban jut itt kifejez�d�sre, hogy egy olyan szoci�lis �nseg�lyez� szervezetet alap�tanak, mely k�teles a bajbajutott tagjain seg�teni.

A t�rsadalmi helyzet alakul�sa �s a szoci�lis jelleg� pedag�gia l�trej�tte

A XIX. sz�zadban az iparosod�s el�rehaladt�val a t�rsadalmi strukt�ra is �trendez�d�tt. A szeg�nys�g nemzetk�zi t�megjelens�gg� v�lt, mely f�k�nt a munk�soszt�ly egy bizonyos r�teg�t, a kizs�km�nyolt prolet�ri�tust s�jtotta.

Wichern, a szoci�lpedag�gia egyik klasszikusa szerint a fiatalok sz�m�ra l�tes�tett menhelyeket nem b�ntet� int�zeteknek kell elk�pzelni, hanem olyan int�zeteknek, ahol a b�ntet�s helyett a kereszt�nyi felfog�snak megfelel� eszk�z�kkel pr�b�lnak a fiatalokra hatni. A csal�di elv fontoss�g�t hangs�lyozza.

Az �ltala l�trehozott „Rauhes Hausban” az int�zm�nyes nevel�s mintegy ut�nozta a csal�di �letet.

A szoci�lis gondoskod�s a sz�zadfordul�n m�r 3 f� ter�leten zajlik:

-         gyermekgondoz�s

-         szeg�nygondoz�s

-         fogolygondoz�s

A sz�zadfordul� k�rny�k�n az �llami szeg�nygondoz�s mellett jelent�s szerepet j�tszottak az egyh�zi karitat�v szervezetek, illetve a k�l�nb�z� polg�ri kezdem�nyez�sek. A legink�bb �nk�ntes seg�t�k t�bbnyire n�k voltak, id�vel sz�ks�gess� v�lt rendszeres k�pz�s�k.

A I. vil�gh�bor� ut�n m�r f�rfiakat is bevontak a szoci�lis szakm�ba, �s biztos�tott�k k�pz�s�ket is. Az 1960-as �vekre tehet� a szoci�lis szakm�k k�pz�s�nek teljes rendez�se.

Erre az id�re tehet�, hogy az eddigi szakiskol�k emelt szint� szakiskol�kk� alakultak, melyeket nem sokkal k�s�bb szakf�iskolai szintre emeltek.