A nevelőszülői hálózatot működtető a nevelőszülők számára biztosítja a rendszeres - félévente legalább 6 órában történő - továbbképzésen való részvétel lehetőségét. A továbbképzést a működtető is szervezheti. A továbbképzés tematikájának a kidolgozásánál figyelemmel kell lenni az Intézet módszertani levelére.

A nevelőszülő feladatai

Befogadás

101. § (1) A nevelőszülő befogadja

a) - a szakszolgálat kijelölése alapján - a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett,

b) a gyámhivatal által nevelésbe vett

gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a nevelőszülőt jelölték meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gondozott gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti

a) a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,

b) a szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon,

c) a gyermek törvényes képviselőjét,

d) az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gondozott gyermek vérszerinti szülőjét,

e) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,

f) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.

(3) A nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem került a nevelőszülő gondozásába.

102. § (1) A nevelőszülő a nála elhelyezett gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét (a továbbiakban: saját gyermek), feltéve, hogy ehhez a saját gyermek törvényes képviselője hozzájárult. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(2) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a gondozott gyermek saját gyermekével történő együttes elhelyezését, haladéktalanul kezdeményezi a gyámhivatalnál a gondozási hely megváltoztatását olyan gondozási hely kijelölése érdekében, ahol az együttes elhelyezésük biztosítható.

(3) Ha a saját gyermek számára gyám kirendelése vagy más hatósági intézkedés kezdeményezése szükséges, a nevelőszülő megkeresi az illetékes szervet, ezzel egyidejűleg a megkeresésről tájékoztatja a törvényes képviselőt.

(4) A saját gyermek számára a nevelőszülő - helyettes szülőként - az átmeneti gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű ellátást nyújt. A gondozott gyermek saját gyermeke gondozásában részt vesz.

(5) A saját gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti

a) a szakszolgálatot,

b) a saját gyermek törvényes képviselőjét,

c) a nevelt, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek törvényes képviselőjét, valamint az átmeneti nevelt, és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti szülőjét,

d) a nevelt, illetve ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek szülőjének lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.

103. § (1) A nevelőszülő befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását a működtető hozzájárulásával előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, valamint az ellátás biztosítójaként a nevelőszülőt jelölte meg. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(2) A nevelőszülő a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét is, feltéve, hogy ehhez a gyermek törvényes képviselője hozzájárult.

(3) Amennyiben a nevelőszülő nem tudja biztosítani a fiatal felnőtt gyermekével történő együttes elhelyezését, segítséget nyújt a személyes gondoskodás keretén belül olyan ellátási forma kereséséhez, amelyben a szülő és a gyermek együttes elhelyezése biztosítható.

(4) A fiatal felnőtt gyermeke számára a nevelőszülő a működtető hozzájárulásával az átmeneti gondozás keretében teljes körű ellátást nyújt. A fiatal felnőtt saját gyermeke gondozásában részt vesz.

(5) A fiatal felnőtt, illetve gyermeke befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti a szakszolgálatot, valamint a gyermek törvényes képviselőjét, ha az nem a fiatal felnőtt.

104. § (1) A nevelőszülő - ha rendelkezik a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel és, ha erre kijelölték - a védőnő, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket. Az ellátás megkezdésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott gyermek számára a nevelőszülő az átmeneti gondozást elrendelő határozat vagy az intézményvezető döntése alapján teljes körű különleges ellátást nyújt.

(3) A gyermek befogadásáról a nevelőszülői hálózat működtetője értesíti

a) a szakszolgálatot,

b) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot, valamint

c) a védőnőt.

Elhelyezési feltételek

105. § (1) A gondozott gyermek számára a nevelőszülő saját háztartásában biztosítja - az egyéni gondozási-nevelési tervnek megfelelően - a 76-84. §-ok szerinti részletezett ellátást, gondozást, nevelést.

(2) A gondozott gyermek elhelyezésére száraz, világos, jól fűthető lakás alkalmas. Biztosítani kell a nevelőszülők és a gyermekek külön szobában való elhelyezését, ahol a gyermekek személyes élettere legalább 6 m² legyen. A lakásnak a mindennapi életvitelhez szükséges bútorokkal, berendezési tárgyakkal, eszközökkel felszereltnek kell lennie. Nem érheti a gondozott gyermeket hátrány a családban nevelkedő más gyermek elhelyezéséhez és ellátásához viszonyítva.

(3) Egy szobában legfeljebb 4 gyermek helyezhető el. Ettől a gyermek érdekében el lehet térni.

(4) Ha a nevelőszülői hálózatot működtető az utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára külső férőhelyen biztosít lakhatást, a külső férőhely vonatkozásában a 124. § (9) bekezdésében foglaltak az irányadók.

(5) A nevelőszülő - a gyámhivatal határozatában foglaltaknak megfelelően - biztosítja, hogy a gondozott gyermek kapcsolatot tarthasson a hozzátartozóival, ennek érdekében felkészíti a velük való találkozásra, és biztosítja a megjelölt helyen és időben történő megjelenését. A nevelőszülő saját háztartásában, a gondozás helyén is biztosíthatja a gyermek meglátogatásának lehetőségét.

(6) A nevelőszülő - az egyéni gondozási, nevelési tervnek megfelelően - elősegíti, hogy a gondozott gyermek sikeresen visszailleszkedjen vérszerinti családjába, illetve örökbefogadó családjába beilleszkedjen.

(7) A nevelőszülő haladéktalanul jelzi a működtetőnek, ha saját vagy a vele egy háztartásban élő személy egészségi állapotában bekövetkezett változás akadályozza a gyermek gondozásában, nevelésében vagy veszélyezteti a gyermek egészségét, fejlődését.

Az ellátás megszüntetése

106. § (1) A nevelőszülő a gyámhivatalnak a gondozott gyermek ideiglenes hatályú elhelyezését, átmeneti, illetve tartós nevelését megszüntető határozata alapján az ellátás nyújtását megszünteti, és a gondozott gyermeket a határozatban megjelölt személynek átadja. Az átadás megtörténtét a gyermeket átvevő személy aláírásával igazolja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(2) Az ellátás megszüntetéséről az időpont és a gondozott gyermeket átvevő személy megjelölésével a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti

a) a gyámhivatalt,

b) a szakszolgálatot az 5. számú melléklet szerinti adatlapon,

c) a gyermek gyámját, illetve vagyonkezelő gondnokát,

d) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,

e) a pártfogó felügyelet alatt álló gyermek pártfogó felügyelőjét.

(3) A Gyvt. 66/E. §-a (1) bekezdésének d) pontjában foglalt esetben a jogviszony megszűnéséről a működtető írásban értesíti a nevelőszülőt és - ha nem a szakszolgálat a működtető - a gyermekvédelmi szakszolgálatot, aki a változást feltünteti a férőhely-nyilvántartásban.

107. § (1) Az átmeneti gondozásban részesített gyermek ellátását a nevelőszülő a szülő kérelmére, vagy a Gyvt.-ben meghatározott okok fennállása esetén megszünteti, és a gyermeket a törvényes képviselőjének átadja. Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(2) A nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a gyámhivatalt, ha az átmeneti gondozásnak a Gyvt.-ben meghatározott időtartama eltelt, de a gyermek a családi környezetébe nem térhet vissza.

(3) Az átmeneti gondozás megszüntetéséről a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti

a) szakszolgálatot,

b) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot.

108. § (1) A nevelőszülő megszünteti a fiatal felnőtt utógondozó ellátását, ha

a) a Gyvt. 93. §-ának (9) bekezdése szerint megszűnik az ellátás,

b) a gyámhivatal határozattal megszünteti az ellátást.

(2) Az ellátás megszűnésének időpontjáról a nevelőszülő haladéktalanul értesíti a működtetőt.

(3) Az utógondozói ellátás megszüntetéséről a nevelőszülői hálózat működtetője haladéktalanul értesíti a szakszolgálatot.

5. Cím

A GYERMEKOTTHON

Feladatai

109. § (1) A gyermekotthon megszakítás nélküli munkarend szerint működő, bentlakásos gyermekintézmény, amely

a) a gondozott gyermek számára alaptevékenységként biztosítja az otthont nyújtó ellátást a gyámhivatal által jóváhagyott egyéni elhelyezési terv és az általa készített egyéni gondozási-nevelési terv szerint,

b) a fiatal felnőtt számára utógondozói ellátást biztosít, szükség esetén külső férőhelyeket működtet.

(2) Külső férőhelyen csak utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt számára biztosítható lakhatás.

(3) A gyermekotthon az alapító okiratában rögzítettek szerint, és az adott szolgáltatás végzésére feljogosító működési engedély alapján alapfeladatként biztosíthat egyéb személyes gondoskodást nyújtó szolgáltatást is, így különösen gyermekek és várandós anyák átmeneti gondozását. Az ellátás jellegének megfelelő személyi és tárgyi feltételeket ellátási formánként külön-külön biztosítani kell.

(4) A gyermekotthon alaptevékenységével összhangban végzett vállalkozási tevékenysége nem veszélyeztetheti alapfeladatainak ellátását, illetve a gyermekotthonban elhelyezett gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődését.

Létesítés

110. § (1) A gyermekotthon létesítésekor figyelemmel kell lenni különösen arra, hogy az

a) ne legyen a gyermek testi, érzelmi, erkölcsi fejlődésére káros környezetben,

b) tömegközlekedési eszközzel megközelíthető legyen.

(2) A gyermekotthon kezdeményezi a kapcsolatfelvételt a helyi közösséggel, és elősegíti a gyermekek részvételét a helyi szervezetek életében.

Dokumentumok

111. § A gyermekotthon nevelési alapdokumentuma a pedagógus munkakörben foglalkoztatott, továbbá a nevelő-gondozó munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű munkatársak (a továbbiakban együtt: nevelőtestület) által elfogadott, az intézményben folyó nevelés célját, alapelveit, módszereit tartalmazó szakmai program.

112. § (1) A gyermekotthon belső életének rendjét, a gyermek, fiatal felnőtt jogai gyakorlásának és kötelességei teljesítésének szabályait a házirend tartalmazza. A házirendben kell megállapítani különösen

a) a napirendből adódó feladatokra,

b) a gyermek, fiatal felnőtt viselkedésére, továbbá a gyermekeknek, fiatal felnőtteknek egymással, valamint a gyermekotthon dolgozóival szemben tanúsítandó magatartására,

c) a gyermeknek, fiatal felnőttnek a hozzátartozókkal, illetve más személyekkel történő kapcsolattartására, a látogatás rendjére, az intézetből történő eltávozás és visszatérés rendjére,

d) a panaszjog érvényesítésének módjára [Gyvt. 36. § (1) bek.],

e) az érdek-képviseleti fórum véleményezési és egyetértési jogának gyakorlására

vonatkozó előírásokat.

(2) A házirendet az igazgató a nevelőtestület, valamint a gyermekönkormányzat véleményének figyelembevételével és az intézményben működő érdek-képviseleti fórum egyetértésével hagyja jóvá.

(3) A házirend egy példányát a gyermekotthonban jól látható helyen ki kell függeszteni.

Befogadás

113. § (1) A gyermekotthon befogadja

a) a szakszolgálat kijelölése alapján a Gyvt. 72. § (1) bekezdésében megjelölt beutaló szerv által ideiglenes hatállyal elhelyezett,

b) a gyámhivatal által nevelésbe vett

gyermeket, ha a határozatban a gyermek gondozási helyeként a gyermekotthont jelölték meg.

(2) Az (1) bekezdés a) pontja szerint kijelölt intézmény befogadó gyermekotthonként is működik.

(3) A befogadásról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti

a) a beutaló szervet, illetve a gyámhivatalt,

b) a szakszolgálatot a 4. számú melléklet szerinti adatlapon,

c) a gondozott gyermek törvényes képviselőjét,

d) az átmeneti nevelt és ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermek vérszerinti szülőjét,

e) a szülő lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálatot,

f) a pártfogó felügyelet alatt álló gondozott gyermek pártfogó felügyelőjét.

(4) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a nevelésbe vételt elrendelő gyámhivatalt, ha a gondozott gyermek a határozatban megjelölt időpontig nem érkezett meg a gyermekotthonba.

114. § A gyermekotthon a gondozott gyermek kérelmére befogadhatja annak saját gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 102. § rendelkezéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

115. § (1) A gyermekotthon befogadja azt a fiatal felnőttet, akinek befogadását előzetesen nyilatkozatban vállalta, és utógondozói ellátását a gyámhivatal elrendelte, és az ellátás biztosítójaként a gyermekotthont jelölte meg.

(2) A gyermekotthon a fiatal felnőtt kérelmére befogadhatja annak gyermekét. A saját gyermekre vonatkozóan egyebekben a 103. § (2)-(5) bekezdéseit értelemszerűen alkalmazni kell.

116. § (1) A gyermekotthon - ha rendelkezik a kora miatt különleges ellátást igénylő gyermek elhelyezésének, ellátásának feltételeivel - a védőnő, a háziorvos, a házi gyermekorvos vagy a kórházi gyermekorvos javaslatára átmeneti gondozásra befogadhatja a 3 éven aluli, egészségügyi okok miatt ellátást igénylő gyermeket.

(2) Az (1) bekezdés szerint befogadott gyermekre vonatkozóan egyebekben a 104. § (2)-(3) bekezdéseit megfelelően alkalmazni kell.

(3) A gyermekotthon befogadhatja a gyermek otthontalanná vált szülőjét, valamint a szociális válsághelyzetben levő várandós anyát is.

117. § (1) A gyermekotthon legfeljebb 3 napra átmeneti gondozásra befogadja azt az ellátást kérő gyermeket, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta, és emiatt ellátás és felügyelet nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani.

(2) A gyermekotthon a befogadásról értesíti a gyermek szülőjének lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, valamint a gondozási napok nyilvántartása érdekében a szakszolgálatot.

118. § (1) A befogadó gyermekotthon ideiglenesen befogadja

a) azt a gondozott gyermeket, aki gondozási helyéről önkényesen eltávozott, így ellátás és felügyelet nélkül maradt, valamint

b) a Gyvt. 46. §-ának (1) bekezdésében meghatározott okból a rendőrség által bekísért, ideiglenes gondozást igénylő gyermeket.

(2) Az (1) bekezdés a) pontjában megjelölt gondozott gyermek befogadásáról a gyermekotthon haladéktalanul értesíti a gyermek gondozási helyét és egyben kéri, hogy a gyermek visszaviteléről gondoskodjanak.

119. § (1) A gyermekotthon haladéktalanul értesíti a törvényes képviselőt a befogadott gyermekkel kapcsolatos minden lényeges eseményről, így különösen

a) az egészségi állapotában bekövetkezett jelentős változásról,

b) a bűncselekmény áldozatává válásáról,