1.    T�TEL

T�RSADALMI V�LTOZ�SOK AZ IPARI FORRADALOM NYOM�N, UT�PIKUS, EGYH�ZI �S „CIVIL” KEZDEM�NYEZ�SEK A SZOCI�LIS PROBL�M�K KEZEL�S�BEN

Az emberis�g t�rt�net�ben t�bb jelent�s fordulat volt, de  a  legjelent�sebb fordulat a 18. sz�zad v�g�n �s a 19. sz�zad elej�n. Kett�s forradalom alakult ki ekkor Eur�p�ban:

1)    Politikai forradalom: Nagy Francia Forradalom

2)    Ipari forradalom, mely a 18. sz�zad k�zep�n kezd�d�tt, �s folyamatosan tart.

Ut�bbi v�ltoztatta meg a legm�lyrehat�bban az emberek �let�t.

Az ipari forradalom befoly�sa az emberek �let�re a 19. sz�zadban

Az ipari forradalom kezdeti szakasza bizonyos r�tegeknek gazdags�got, m�soknak azonban soha nem l�tott szeg�nys�get, nyomort hozott.

A legl�nyegesebb t�rsadalmi v�ltoz�sok:

-          A lakoss�g sz�ma n�vekedett Eur�p�ban. Bizony�tj�k ezt a korabeli n�pess�gadatok, melyek szerint 1750-ben Eur�p�ban 157 milli� ember �lt, amely 1900-ra 420 milli�ra n�vekedett.

-          L�gyeges volt a migr�ci�, azaz a falusi lakoss�g v�rosba v�ndorl�sa, azaz a v�rosiasod�s.

-          Az ipari forradalom kezdet�n csak 2 nagy v�ros volt, majd 1910-ben Eur�p�ban 7 olyan v�ros volt m�r, ahol t�bb mint 1 milli�, �s 10 olyan, amelyben t�bb mint 500.000 ember �lt.

-          Az ipari forradalom kezdet�n Eur�pa lakoss�g�nak kb. 90% mez�gazdas�gb�l �lt, 1910-ben a lakoss�g d�nt� t�bbs�ge m�r m�sb�l.

-          Nemcsak a v�rosok l�leksz�ma n�vekedett. A kialakul� modern v�rosok teljesen �j k�pet mutattak. Elk�l�n�ltek k�l�nb�z� negyedek: ipari �s gy�rnegyedek, munk�snegyedek, gazdag-negyedek, stb.

Az ipari munk�sok az ipari-, munk�snegyedekben laktak. Ezek a lak�sok a 19. sz�zad m�sodik fel�ben borzalmas k�pet mutattak. Az emberek nyomor�s�gos visk�kban laktak, komfort n�lk�l, sz�rny� higi�niai k�r�lm�nyek k�z�tt. Emiatt gyakoriak voltak a j�rv�nyok, mint a t�fusz �s a kolera. Az ott sz�letett csecsem�k mind�ssze n�h�ny h�napot �ltek.

Munkak�r�lm�nyeik szigor�ak �s rosszak voltak.

-          A gy�rakban szigor� fegyelem uralkodott.

-          Hossz� volt a munkaid�. Napi 12-14 �r�t, de sz�ks�g eset�n 18-20 �r�t is dolgoztak heti 6 napon.

-          Elterjedt volt a n�i �s gyermekmunka, melynek oka, hogy �ket k�nnyebb volt kord�ban tartani, kevesebb b�rt kellett nekik fizetni, mindezzel kizs�km�nyolhat�bbak voltak.

-          A munk��rt kev�s b�rt fizettek, amelyb�l f�lretenni, takar�koskodni nem lehetett.

-          A munkak�r�lm�nyek rosszak voltak, szennyezett volt a leveg�, �rt� volt a zaj, monoton a munka.

Mindezek ellen�re dolgozni jobb volt, mint munka n�lk�l maradni.

Az id�nk�nt bek�vetkez� v�ls�gok eset�n a munk�sokat elbocs�tott�k, �s mivel a kev�s b�rb�l f�lretenni nem tudtak, milli�k �lete v�lt nyomor�s�goss�, kiv�ndoroltak Amerik�ba.

-          A lak�helyi �s munkahelyi k�r�lm�nyek miatt megrend�lt az emberek eg�szs�ge.

Eleve megr�z� volt, hogy ki kellett szakadniuk a falu, a csal�d v�delm�b�l, �s helyette a v�rosba k�lt�zni, ahol kiszolg�ltatottak voltak.

Rosszak voltak a lak�s �s munkak�r�lm�nyeik. Egyre terjedt az alkoholizmus, a prostit�ci�, a b�n�z�s. Mindez a gyermekek k�r�ben is.

A sz�zad 2 fel�ben, azaz a 19. sz�zad v�g�n ez a szoci�lis helyzet rendk�v�l gyorsan j�tt l�tre Eur�pa nyugati fel�ben, �gy arra az addigi, pl. egyh�zi seg�t�k nem voltak felk�sz�lve. Neh�z szoci�lis helyzet alakult ki, egyenl�re megold�sra v�rva.

Az emberek a g�pekben l�tt�k a f� ellens�get, ekkor t�rt�ntek az �n. g�prombol�sok, munk�sfelkel�sek. Ezeket azonban megtorolt�k. Sikeresebb kezdem�nyez�snek bizonyultak a szakszervezetek �s a munk�ssz�vetkezetek.

Kik, milyen ir�nyb�l �s m�don pr�b�ltak seg�teni? (Nem �llami, hanem egyh�zi k�r�k tekintet�ben.)

A kezdem�nyez�seket, melyek a szeg�nys�g megseg�t�s�re alakultak 3 csoportra lehet osztani.

1)    Ut�pikus (baloldali) szocialista kezdem�nyez�s

2)    Kereszt�ny (jobboldali) szocialista kezdem�nyez�s

3)    Civil kezdem�nyez�sek (t�rsadalmi egyes�letek)

1) Ut�pikus (baloldali) szocialista kezdem�nyez�s

A 19. sz�zad II. fel�ben elterjedt szellemi ir�nyzat volt. Ut�pikus, mert kidolgoz�i nem a m�ltat akart�k visszahozni. �k soha nem l�tez� ide�lis t�rsadalmi berendez�st akartak megval�s�tani, ahol az egyenl�s�g nagy szerepet kap. Legjelent�sebb k�pvisel�i: Robert Owen; C. Fourier.

Robert Owen angol sz�rmaz�s�, szeg�ny csal�dban sz�letett. Gyermekmunk�sk�nt kezdte, majd �zletember, k�s�bb Anglia egyik leggazdagabb embere lett. DE szeretett volna a munk�sok helyzet�n seg�teni. Elveit igyekezett a gyakorlatban is kipr�b�lni. Els� teszt-telep�t Sk�ci�ban hozta l�tre (gy�r, szoci�lis lak�sok). Jellemz�i:

-          R�vid munkaid�t vezetett be (napi 10 �r�t).

-          Igyekezett biztos�tani a munk�n k�v�li kultur�lis id�t�lt�st (k�nyvt�r, sz�ni el�ad�sok, stb.).

-          Megfelel� lak�sokat �p�tett a munk�sainak.

-          L�trehozott a gy�rtelepen egy boltot, ahol a megv�s�rolt term�keket olcs�bban �rus�totta munk�sainak.

-          Nem csak a munk�saival t�r�d�tt, hanem azok gyermekeivel is. L�trehozta az �n. Jellemalak�t�s Int�zet�t (�voda, iskola, menhely egy�tt).

-          Els�k�nt a vil�gon �vodai int�zetet hozott l�tre 2-4 �ves gyermekek sz�m�ra.

-          L�trehozott elemi iskol�t is az 5-12 �vesek gyerekek sz�m�ra.

-          L�trehozott tov�bb� egy „felvil�gos�t� int�zetet” tov�bbk�pz�s�l a feln�ttek sz�m�ra.

-          Tiltotta a gyermekmunk�t, vagyis 12 �v alatt a gyermekek nem dolgozhattak. A korhat�rt t�ll�pve azonban munk�t kaptak a gy�rban, de ha ig�nyelt�k, tov�bb is tanulhattak.

Owent nem fogadta el kora, t�nkre is ment. Az Angol egyh�z sem t�mogatta.

Charles Fourier-t s�rtette a munka szem�lyis�grombol� hat�sa. Sz�mos �r�s�ban harcolt ez ellen. Szerinte semmilyen �rdekekre hivatkozva nem szabad elnyomni a szem�lyis�get. Szerinte az embereket nem fegyelmezni �s kizs�km�nyolni kell, hanem meg kell fizetni �s megfelel� k�r�lm�nyeket kell biztos�tani, amelyek k�vetkezt�ben jobb munk�t felt�telezett.

Kidolgozta a Falanszter-rendszert, mely szerint olyan egys�gek j�hetnek l�tre, ahol a munkahely �s a lak�hely teljesen egy helyen lesz (munkahely, lak�hely, kultur�lis int�zm�ny), ahol mindenki hajlama szerint dolgozik, �s mindenki ig�nye szerint r�szes�l a javakban. Kb. 40 ilyen int�zm�nyt l�tes�tett Amerik�ban, de valamennyi t�nkrement m�g a

2) Kereszt�ny (jobboldali) szocialista kezdem�nyez�s

Giovanni Boscot 1841-ben papp� szentelik, � az els� „szoci�lpedag�gus”. A par�ki�ba fogdta be az elhagyott gyereket,  majd menhelyet l�tes�tett. P�ldak�pe M�ri Szent F�l�p volt, az � munk�ss�g�t szerette volna folytatni. Az elhagyott fiatalokkal foglalkozott, menhelyein 3-400-an is voltak, majd iskol�t alap�tott.

A szeg�ny gyerekek �s fiatalok nevel�s�t jobban tudja biztos�tani, l�trehozta a Szal�zi-t�rsas�got. A mai napig 1536 int�zm�ny van a vil�gon.

Adolf Kolping szint�n katolikus volt. 1849-ben, K�lnben munk�s fiatalok sz�m�ra megalak�totta a Katolikus Leg�nyegyletet. A legfontosabb feladata, hogy a fiatalokat katolikus szellemben nevelje. J� csal�dap�kat, j� polg�rokat akart nevelni.

Jochan Wichern evang�likus lelk�sz volt. A fiatalok helyzet�t tartotta tragikusnak a 19. sz�zad I. fel�ben. �gy gondolta, a gyermekeket ki kell ragadni a csal�db�l (mivel a csal�d megmenthetetlen). H�zakat l�tes�tett, ahol a gyerekeket 14 f�s „csal�dban” pr�b�lta nevelni. Iskol�kat hozott l�tre, ahol a fiatalokat vall�sos szellemis�gben nevelte.

A Megv�lt�s n�v�rek – ap�carendet 1849-ben hozta l�tre M�ria Alfonza anya K�t f� c�ljuk volt:

-          szeg�ny betegek h�zi gondoz�sa,

-          szeg�ny sors� gyermekek t�mogat�sa.

K�s�bb hitoktat�ssal is foglalkoztak. Magyarorsz�gon nem volt k�zpontjuk.

Ausztri�ban jelen voltak, ahonn�t Sopronba ker�lnek. Iskol�kat nyitnak, �gy pl. 1900-ban megind�tj�k �v�n�i k�pz�s�ket iskol�nk �p�let�ben.

1880-t�l az Erzs�bet K�rh�zban �k voltak a n�v�rek.

3) Civil kezdem�nyez�sek (t�rsadalmi egyes�letek)

A Settlement-mozgalom Angli�b�l indult. A szoci�lis probl�m�kon lehet �s kell seg�teni. F�k�nt egyetemi tan�rokb�l �llt. K�t legjelent�sebb k�pvisel�je: A Toynbee �s J. Ruskin. C�ljuk az elit ifj�s�got megismertetni a munk�sok tev�kenys�g�vel.

1884-ben Banett megalak�totta az els� settlementet, amelyet Toynbee-r�l nevezett el. Ez egy szoci�lis iroda volt. Munk�snegyedben hozt�k l�tre, ahol a szoci�lis seg�t�s minden form�j�t pr�b�lt�k ell�tni, amelyre a munk�soknak sz�ks�ge volt. �gy pl. eg�szs�g�gyi ell�t�s, jogv�delem, kultur�lis rendezv�nyek, adom�nygy�jt�s, stb. A tan�rok �s di�kok egy r�sze oda is k�lt�z�tt, egy r�sze csak dolgozni j�rt oda.

K�s�bb eg�sz Eur�p�ban elterjed az int�zm�ny, �s Amerik�ba is �tker�lt.

1910-ben a budapesti egyetemist�k is hoztak l�tre ilyen szoci�lis telepeket a munk�snegyedben. K�s�bb Szegeden is l�trej�tt egy int�zm�ny Szegedi Fiatalok M�v�szeti Koll�giuma n�ven. A tanyai lakoss�g v�delm�ben tev�kenykedtek. Magyarorsz�gon 1910-ben �jpesten alakult meg a F�iskolai Szoci�lis Telep, Szegeden pedig a Szegedi Fiatalok M�v�szeti Koll�giuma.