szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. Februr
HKSCPSV
27
28
29
30
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
01
02
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
Csald- gyermek- s ifjsgi jog I.
Csald- gyermek- s ifjsgi jog I. : 1952.vi IV. tv. negyedik rsz

1952.vi IV. tv. negyedik rsz

  2007.08.27. 17:16


vagy a kzrdeket egybknt srti, illetve, ha akr a felek, akr az eljrsban egyb mdon kzremkd szemlyek vagy szervezetek rszre haszonszerzssel jr.

(3) A gyermek klfldre trtn rkbefogadsa - a rokonok, illetve a szl hzastrsa ltal trtn rkbefogads kivtelvel - csak rkbefogadhatv nyilvntott intzeti nevelt, valamint llami nevelt gyermek esetben engedlyezhet, feltve, hogy a gyermek rkbefogadsra belfldn nem kerlt sor, mivel azt nem kezdemnyeztk, illetve rkbefogadsa rdekben tett intzkedsek nem vezettek eredmnyre.

Csjt. 50. (1) Az rkbefogads az engedlyez hatrozat jogerre emelkedsvel lp hatlyba. Ha azonban az rkbefogad az eljrs folyamn meghal, az rkbefogads joghatsai - annak engedlyezse esetben - mr az rkbefogad hallval bellnak.

(2)

Csjt. 60. Azokban az gyekben, amelyekben a felek az rkbefogadsi szerzdst az 1953. vi janur h 1. napja eltt gymhatsgi jvhagys, illetleg az igazsggyrt felels miniszter ltali megersts vgett bemutattk, az rkbefogadsi szerzds jvhagysra (megerstsre), joghatsaira s felbontsra a Csjt. hatlybalpse eltt rvnyben volt jogszablyokat kell alkalmazni.

Vhr. 17. A Csjt. 50. -nak (2) bekezdst azokban az gyekben kell alkalmazni, amelyekben a gymhatsg a hozzjrul nyilatkozatot ptolta, fggetlenl attl, hogy az gy a Csjt. hatlybalpse eltt indult-e.

3. Az rkbefogads joghatsai

Csjt. 51. (1) Az rkbefogadott mind az rkbefogadval, mind annak rokonaival szemben az rkbefogad gyermeknek jogllsba lp.

(2) Azt, akit mindkt hzastrs - akr egyttesen, akr kln-kln - rkbefogadott, a hzastrsak kzs gyermeknek kell tekinteni (kzs gyermekk fogads). Kzs gyermekk fogads az is, ha egyik hzastrs a msik hzastrs gyermekt fogadja rkbe.

(3) Az rkbefogads kihat az rkbefogadott leszrmazira is.

Csjt. 52. (1) Az rkbefogads folytn a vr szerinti csaldi jogllsbl szrmaz szli felgyeleti s tartsi jogok, valamint ktelezettsgek megsznnek. Ha azonban az egyik hzastrs a msik hzastrs gyermekt fogadta rkbe, ennek a szlnek a jogait s ktelezettsgeit az rkbefogads nem rinti.

(2) Ha az egyik hzastrs a msik hzastrs korbbi hzassgbl szrmaz gyermekt fogadja rkbe, s az a hzassg, amelybl a gyermek szrmazik, a hzastrs elhallozsa folytn sznt meg, az elhalt hzastrs rokonainak kapcsolattartsi jogt az rkbefogads nem rinti.

Vhr. 29.

Csjt. 53. (1) Az rkbefogadott gyermek az rkbefogad csaldi nevt viseli. Ha az rkbefogad akr a hzassgra utal toldssal, akr anlkl frje (volt frje) nevt viseli, az rkbefogadott j csaldi neve - az rkbefogad vlasztsa szerint - vagy a frje (volt frje) vagy az rkbefogad lenykori csaldi neve. Ugyanazon rkbefogad ltal rkbefogadott tbb gyermek csak azonos csaldi nevet viselhet.

(2) Egyedlll ltal trtnt rkbefogads esetben a msik vr szerinti szlknt kpzelt szemlyt kell a gyermek szletsi anyaknyvbe bejegyezni. A kpzelt szemly adatait a gymhatsg - az rkbefogad meghallgatsa utn, msok, klnsen a gyermek jogos rdekeinek srelme nlkl - beltsa szerint llaptja meg.

(3) Kzs gyermekk fogads esetn az rkbefogadnak az rkbefogads irnti krelemben nyilatkozniuk kell arra, hogy az rkbefogadott melyik rkbefogad nevt viselje. Ha a hzastrsak a gyermeket nem egytt fogadtk rkbe, megegyezsk hinyban a gyermek a korbbi rkbefogad csaldi nevt viseli.

(4) A gymhatsg kivtelesen megengedheti, hogy az rkbefogadott megtarthassa addigi csaldi nevt.

(5) A gymhatsg engedlyezheti az rkbefogadott utnevnek a megvltoztatst is. Az utnevet az rkbefogadk hatrozzk meg. Az rkbefogadott csaldi nevt s utnevt az rkbefogads engedlyezsvel egyidejleg kell megllaptani.

(6) Ha a szletsi anyaknyvbe - az rkbefogadk kifejezett krsre - az rkbefogadsnak csak a tnyt jegyeztk be, az rkbefogad szlk halla vagy ismeretlen helyen val tartzkodsa esetn az rkbefogadott trvnyes kpviselje, illetleg a nagykor rkbefogadott brmikor krheti, hogy az rkbefogad szlket vr szerinti szlkknt jegyezzk be.

Csjt. 53/A. (1) Az rkbefogadott tjkoztatst krhet a gymhivataltl vr szerinti szljnek adatairl. Errl az rkbefogadsi eljrs sorn a feleket tjkoztatni kell.

(2) A tjkoztats megadshoz a vr szerinti szl meghallgatsa, tovbb, ha az rkbefogadott mg kiskor, az rkbefogad vagy ms trvnyes kpvisel meghallgatsa is szksges.

(3) Nincs szksg sem a vr szerinti szl, sem az rkbefogad vagy ms trvnyes kpvisel meghallgatsra, ha cselekvkptelen, ismeretlen helyen tvol van, vagy meghallgatsa elhrthatatlan akadlyba tkzik.

(4) A vr szerinti szl adatairl val tjkoztatst az elz rendelkezsekben meghatrozott felttelek esetn sem lehet engedlyezni, ha a kiskor rkbefogadott rdekeivel ellenttben ll, klnsen, ha a szl felgyeleti jogt a brsg a 88. (1) bekezdsnek a) vagy c) pontja alapjn szntette meg.

Csjt. 69/B. Az rkbefogadshoz csak akkor fzdhet a hzassgrl, a csaldrl s a gymsgrl szl 1952. vi IV. trvnynek - a Polgri Trvnyknyv ltal rintett egyes jogszablyok mdostsrl, illetleg kiegsztsrl szl 1960. vi 12. trvnyerej rendelet 8-10. -a ltal megllaptott - rendelkezsei szerinti joghatly, ha a gymhatsg az rkbefogadst 1960. mjus 1-jt kveten engedlyezte.

4. Az rkbefogads hatlytalann vlsa

Csjt. 54. Az rkbefogads hatlytalann vlik, ha az rkbefogad az rkbefogadottat teljes hatly apai elismer nyilatkozattal gyermeknek ismeri el, vagy ha az rkbefogadt jogers brsgi tlet, illetleg utlagos hzassgktse kvetkeztben az rkbefogadott apjnak kell tekinteni.

Csjt. 55. Ha az rkbefogads hatlytalann vlik, ezt gy kell tekinteni, mintha az rkbefogads engedlyezst a gymhatsg mr eredetileg megtagadta volna.

5. Az rkbefogads megsznse

Csjt. 56. (1) Az rkbefogadst a felek klcsns krelme alapjn a gymhatsg felbonthatja.

(2) Az rkbefogads felbontst csak akkor lehet engedlyezni, ha az a kzrdeket nem srti, ha pedig az rkbefogadott mg kiskor, ezenfell csak akkor, ha a felbonts a kiskor rdekben ll. Az eljrs sorn a gymhatsg az rkbefogadott vr szerinti szleit is meghallgatja, ha ennek nincs elhrthatatlan akadlya.

(3) A felbonts kihat az rkbefogadra, annak rokonaira, tovbb az rkbefogadottra s annak leszrmazira is.

(4) Az rkbefogads a felbonts esetben a gymhatsgi hatrozat jogerre emelkedsvel sznik meg. Ha azonban brmelyik fl az eljrs folyamn meghal, az rkbefogads joghatsai - a felbonts engedlyezse esetben - a krelem beadsnak napjra visszamen hatllyal sznnek meg.

Csjt. 57. (1) Az rkbefogadst a brsg felbontja, ha akr az rkbefogad, akr az rkbefogadott olyan magatartst tanstott, amely miatt az rkbefogads fenntartsa a msik flre elviselhetetlenn vlt vagy, ha az rkbefogads cljt s trsadalmi rendeltetst nem tlti be.

(2) Az rkbefogad halla utn az rkbefogadst annak rdekben is fel lehet bontani, hogy az rkbefogadott vr szerinti csaldi jogllst visszanyerje.

(3) Az rkbefogads brsgi felbontst brmelyik fl krheti. Kiskor rkbefogadott rdekben az rkbefogads brsgi felbontsa irnt a gymhatsg s az gysz is indthat pert. Ha az a fl, aki ellen a pert indtani kellene, nem l, azt a brsg ltal kirendelt gygondnok ellen kell megindtani.

(4) Az rkbefogads a felbont tlet jogerre emelkedsnek napjn sznik meg. Ha azonban brmelyik fl az eljrs folyamn meghal, az rkbefogads joghatsai - felbonts esetben - a keresetlevl beadsnak napjra visszamen hatllyal sznnek meg.

(5) A felbont tlet kihat az rkbefogadra, annak rokonaira, tovbb az rkbefogadottra s annak leszrmazira. Az rkbefogadst felbont tlet mindenkivel szemben hatlyos.

Vhr. 18. (1) Ha a folyamatban lev perben a felperes a korbbi jogszablyok alapjn krte az rkbefogads felbontst, a peres eljrs sorn brmelyik fl ttrhet a felbontsnak a Csjt.-ben meghatrozott egyb okaira (elviselhetetlen magatarts, az rkbefogads cljt s trsadalmi rendeltetst nem tlti be).

(2) Ha az rkbefogad az eljrs sorn meghal, ez a mr megindtott eljrs folytatst nem akadlyozza. Ilyen esetben a pert a brsg ltal kirendelt gygondnokkal szemben kell folytatni.

(3) Az rkbefogads felbontsnak a Csjt.-ben megllaptott joghatsai csak a Csjt. hatlybalpse utn hozott s jogerre emelkedett tlet vonatkozsban kvetkeznek be.

(4) Az a rendelkezs, hogy az rkbefogadst felbont tlet mindenkivel szemben hatlyos, 1953. janur 1. ta hozott minden felbont tletre vonatkozik.

Vhr. 30.

Az rkbefogads felbontsa

Csjtr. 5. Az rkbefogads felbontsa nem rinti az eljrs megindtsa eltt [Csjt. 56. (4) s 57. (4) bekezdsei] meghalt rkbefogad utn mr megszerzett jogokat. A mr tszllott rksget visszakvetelni ilyen esetben nem lehet.

Csjt. 58. (1) Ha az rkbefogadst csak az egyik rkbefogad krelmre bontottk fel - a gymhatsg, illetleg a brsg eltr rendelkezse hinyban - az rkbefogads is csak az , illetleg az rokonai vonatkozsban sznik meg.

(2) Az rkbefogads felbontsa utn az rkbefogadott s leszrmazi az rkbefogadssal felvett csaldi s utnevet nem viselhetik, kivve ha a gymhatsg, illetleg a brsg mskpp rendelkezik.

Vhr. 19. A Csjt. 58. -t a folyamatban lev gyekben akkor kell alkalmazni, ha a brsg, illetleg a gymhatsg a hatrozatot els fokon mg nem hozta meg.

Vhr. 31.

Csjtr. 6. (1) Az rkbefogadottnak nyilatkoznia kell arrl, hogy az rkbefogads megszntetst csak az egyik, vagy mindkt rkbefogad vonatkozsban kri.

(2) Az, hogy a krelem (kereset) benyjtsakor csak az egyik rkbefogad l, nem akadlya annak, hogy az rkbefogads felbontst a mg l rkbefogad a mr meghalt rkbefogad vonatkozsban is krje. Erre akr a mr meghalt, akr a tll rkbefogadval szemben tanstott elviselhetetlen magatarts is okot adhat.

6. Az rkbefogadssal kapcsolatos jognyilatkozatok

Csjt. 59. (1) Az rkbefogadssal kapcsolatos jognyilatkozatokat - az albbi kivtelekkel - csak szemlyesen lehet megtenni. Szemlyesen, trvnyes kpviselje hozzjrulsa nlkl teheti meg a jognyilatkozatt a korltozottan cselekvkpes kiskor gyermek is.

(2) A cselekvkptelen fl helyett az rkbefogadssal kapcsolatos jognyilatkozatokat trvnyes kpviselje teheti meg.

(3) A korltozottan cselekvkpes nagykor flnek az rkbefogadssal kapcsolatos jognyilatkozathoz trvnyes kpviseljnek hozzjrulsa szksges.

(4) Az rkbefogads felbontsval kapcsolatban az rkbefogad nem jrhat el az rkbefogadott trvnyes kpviseljeknt.

VII. fejezet

A rokonok eltartsa

1. A rokontarts kzs szablyai

Csjt. 60. (1) Rokonaival szemben, az albbi rendelkezsekben meghatrozott krben, az jogosult tartsra, aki magt eltartani nem tudja s akinek tartsra ktelezhet hzastrsa sincs.

(2) Tartsra a munkakpes leszrmaz is jogosult, ha erre szksges tanulmnyai folytatsa rdekben rszorul.

(3) Nem jogosult tartsra a nagykor, ha magatartsa miatt arra rdemtelenn vlt.

(4) A gyermek a szl rdemtelensgre ltalban nem hivatkozhat, ha a szl tartsi, gondozsi s nevelsi ktelessgnek eleget tett.

Csjt. 61. (1) A tartsra jogosultat rokonai kzl elssorban leszrmazi ktelesek eltartani.

(2) Amennyiben a tartsra jogosultnak tartsra ktelezhet leszrmazi nincsenek, eltartsa felmen rokonait terheli.

(3) Az a rokon, amelyik a tartsra jogosulthoz a leszrmazs rendjben kzelebb ll, a tarts ktelezettsgben a tvolabbit megelzi.

(4) Azt a kiskort, akinek tartsra ktelezhet egyenesgi rokona nincs, nagykor testvre kteles eltartani; ez a ktelezettsg azonban csak annyiban terheli, amennyiben ezt sajt maga, hzastrsa s tartsra rszorul egyenesgi rokonai tartsnak veszlyeztetse nlkl teljesteni kpes.

Csjt. 62. (1) A hzastrs kteles hztartsban eltartani a vele egytt l hzastrsnak olyan, tartsra szorul kiskor gyermekt (mostohagyermek), akit hzastrsa az beleegyezsvel hozott a kzs hztartsba. A tartsi ktelezettsg mindkt hzastrsat egysorban terheli.

(2) A mostohagyermek akkor kteles eltartani tartsra rszorul mostohaszljt, ha a mostohaszl az eltartsrl hosszabb idn t gondoskodott.

A rokontarts kzs szablyai

Csjtr. 7. A mostohaszl tartsi ktelezettsge nem rinti a vr szerinti szl tartsdjfizetsi ktelezettsgt.

Csjt. 63. (1) Tbb egysorban ktelezett kztt a tartsi ktelezettsg a kereseti, jvedelmi, vagyoni viszonyaik s teljest kpessgk arnyban oszlik meg.

(2) Annak a tartsra ktelezettnek javra, aki a tartsra jogosultat szemlyesen gondozza, az ezzel jr munkt s egyb terhet a tartsi ktelezettsg megllaptsnl figyelembe kell venni.

Csjt. 64. (1) Ha valaki tbb jogosult eltartsra kteles s mindegyiket nem kpes eltartani, a gyermek s a szl a tbbi rokont, a leszrmaz a felmen rokont, a kzelebbi rokon a tvolabbit a jogosultsgban megelzi.

(2) A tartsra jogosultsg sorrendjben a gyermek a hzastrsat s az elvlt hzastrsat, a hzastrs s az elvlt hzastrs pedig - egymssal egysorban - a tbbi rokont megelzi.

(3) A brsg indokolt esetben - krelemre - a tartsra jogosultsg sorrendjt az (1) s (2) bekezdstl eltren is megllapthatja.

Vhr. 20. A Csjt. 64. -t azokban az gyekben kell alkalmazni, amelyekben a brsg tlete mg nem emelkedett jogerre.

Vhr. 32.

Csjtr. 8. Tartsra a vr szerinti gyermek s a mostohagyermek, illetleg a vr szerinti szl s - ha a trvnyi felttelek egybknt fennllnak - a mostohaszl egysorban jogosult.

Csjtr. 44. A Csjt. 64. -nak (1) s (3) bekezdst azokban az gyekben kell alkalmazni, amelyekben a brsg els fokon mg nem hozott tletet.

Csjt. 65. (1) A ktelezett a tarts teljestsekppen kteles anyagi viszonyaihoz kpest a jogosultat mindazzal elltni, ami annak a meglhetshez szksges. A leszrmaz s a testvr eltartsa a nevels s a szksges tanttats kltsgnek viselsre is kiterjed.

(2) A tartsi ktelezettsg kiterjed az reg kornl fogva vagy egybknt is tehetetlen s gondozsra szorul rokonnal kapcsolatos gondozs kltsgeire, illetleg az azzal kapcsolatos szolgltatsokra is.

Csjt. 66. (1) Nem kteles mst eltartani, aki ezltal a sajt szksges tartst veszlyeztetn. E szably all a trvny kivtelt tehet.

(2) Ha a tartsra kteles ez all mentesl, a r es tarts a vele egy sorban ll ktelezettre, ilyenek hinyban pedig a sorban utna kvetkez ktelezettekre hrul.

(3) A tartst a ktelezett - vlasztsa szerint - sajt hztartsban termszetben vagy havonknt pnzben szolgltathatja. A jogosult krheti, hogy a ktelezett a tartst pnzben szolgltassa. A brsg a felek viszonyainak figyelembevtelvel a tarts ms mdjt is meghatrozhatja.

Csjt. 67. (1) A kiskort illet tartsi kvetels irnt a kiskor rdekben a gymhatsg s az gysz, a szlt illet tartsi kvetels irnt pedig a szl rdekben a jegyz s az gysz is indthat pert.

(2) Az a tartsra ktelezett rokon, aki a jogosultat sajt hztartsban tartja s gondozza, a tbbi ktelezett ellen sajt jogn is pert indthat.

Csjt. 68. (1) A tartsi kvetels hat hnapra visszamenleg, valamint a jvre nzve rvnyesthet.

(2) Hat hnapnl rgebbi idre tartsi kvetelst csak akkor lehet visszamenleg rvnyesteni, ha a jogosultat a kvetels rvnyestsben mulaszts nem terheli.

Csjt. 69. (1) Ha a kzs egyetrtssel vagy brsgi tlettel megllaptott rokoni tarts megllaptsnak alapjul szolgl krlmnyekben lnyeges vltozs llott be, a tarts mrtknek megvltoztatst vagy a tarts megszntetst lehet krni.

(2) A tarts felemelst lehet krni akkor is, ha a tartst kzs egyetrtssel mr eredetileg is szmbaveheten kisebb sszegben llaptottk meg, mint amennyi a trvny szerint jrna.

Csjtr. 9. A tartsdj mrtke megvltoztatsnak - ha a tarts megllaptsnak alapjul szolgl krlmnyek egybknt nem vltoztak - nincs helye azon az alapon, hogy a jogszably a tartsdj kiszmtsnak alapjt vagy mrtkt a korbbiaktl eltren hatrozza meg.

2. A gyermek tartsa

Csjt. 69/A. (1) A szl a sajt szksges tartsnak rovsra is kteles megosztani kiskor gyermekvel azt, ami kzs eltartsukra rendelkezsre ll. Ez a szably nem irnyad, ha a gyermek tartsa vagyonnak jvedelmbl kitelik, vagy a gyermeknek tartsra ktelezhet ms egyenesgi rokona van.

(2) A gyermeket gondoz szl a tartst termszetben, a klnl szl elssorban pnzben szolgltatja (gyermektartsdj).

Csjt. 69/B. A gyermektartsdjrl a szlk megegyezsnek hinyban a brsg dnt.

Csjt. 69/C. (1) A tartsdj sszegt gyermekenknt ltalban a ktelezett tlagos jvedelmnek 15-25%-ban kell megllaptani. A gyermektartsdj meghatrozsnl figyelemmel kell lenni:

a) a gyermek tnyleges szksgleteire,

b) mindkt szl jvedelmi s vagyoni viszonyaira,

c) a szlk hztartsban eltartott ms - sajt, illetleg mostoha - gyermekekre,

d) a gyermek sajt jvedelmre is.

(2) A ktelezettel szemben rvnyesthet sszes tartsi igny a jvedelme 50%-t nem haladhatja meg. Ha a szlk kt vagy tbb gyermek tartsra ktelesek, a tartsdjat gy kell megllaptani, hogy egyik gyermek se kerljn a msiknl kedveztlenebb helyzetbe, klnsen akkor, ha nem egy hztartsban nevelkednek.

(3) A tartsdjat

a) szzalkos arnyban, vagy

b) hatrozott sszegben, vagy

c) hatrozott sszegben s bizonyos jvedelmek szzalkban

kell meghatrozni.

(4) A tartsdj szzalkos megllaptsa esetben meg kell jellni a tartsdj alapsszegt is.

Csjtr. 10. (1) A tartsdj megllaptshoz be kell szerezni mindkt szl jvedelmi s vagyoni viszonyaira vonatkoz adatokat.

(2) A tartsdj alapja elssorban a tartsra kteles szemly rszre

a) a brkltsg (alapbr, brptlk, kiegszt fizets, prmium, jutalom, 13. s tovbbi havi fizets stb.), illetleg a rendszeres szemlyi juttats (alapilletmny, illetmnykiegszts, illetmnyptlk, egyb ktelez ptlk, 13. havi illetmny stb.) cmn juttatott sszes jrandsg, valamint

b) a szemlyi jelleg egyb kifizetsknt, illetleg nem rendszeres szemlyi juttatsknt jr egyb jvedelem (vgkielgts, betegszabadsg idejre jr djazs, tlra, gyeleti dj, tvollti dj stb.).

(3) Ha a (2) bekezds szerint nem llapthat meg tartsdj, illetve a (2) bekezds alapjn megllapthat sszeg - a gyermeket gondoz szl jvedelmi viszonyait is figyelembe vve - a gyermek szksglett nem fedezi, a tartsdj megllaptsnl a ms, munkaviszonybl, tovbbi munkaviszonybl, munkavgzsre irnyul egyb jogviszonybl, illetleg a nem munkaviszonybl szrmaz rendszeres jvedelmet (pl. megbzsi dj, tppnz, nyugdj, munkanlkli jradk, jtsi dj, tkejvedelem) is alapul kell venni.

(4) A tartsdj alapjnak megllaptsnl a brsgnak ltalban a keresetlevl beadst megelz egy vi sszes, a (2)-(3) bekezds szerinti jvedelemre figyelemmel kell lennie.

(5) Tarts klfldi szolglatot teljest, klfldn magyar hatsgi engedllyel munkt vllal, valamint sztndjasknt klfldn tartzkod ktelezett esetben a tartsdj alapja a ktelezett belfldi munkaviszonyra megllaptott munkabr s juttats, ennek hinyban a nem munkaviszonybl szrmaz jvedelem. A (3) bekezdst ebben az esetben is megfelelen alkalmazni kell.

(6) Nem kpezi a tartsdj alapjt a kltsgtrts, tkezsi hozzjruls, dlsi hozzjruls, illetve a hasonl jelleg egyb jrandsg.

Csjtr. 11. A tartsdj megllaptsnl, valamint kifizetsnl a jvedelmet terhel ad (adelleg), nyugdjjrulk, egszsgbiztostsi jrulk, magn-nyugdjpnztri tagdj, s munkavllali jrulk levonsa utn fennmarad sszeget kell alapul venni.

Csjtr. 12. (1) A gyermektartsdjnak a 10. (2) bekezdse alapjn, szzalkos arnyban trtn megllaptsa esetn a brsgnak kln-kln meg kell hatroznia, hogy a 10. (2) bekezdsnek a), illetve b) pontja alapjn kifizetett jrandsgnak hny szzalka illeti meg a jogosultat tartsdjknt.

(2) A tartsdj alapsszege a 10. (2) bekezdsnek a) pontja alapjn kifizetett minden rendszeres djazsnak a brsg ltal meghatrozott szzalka, melyet a brsg forintsszegben is megjell.

Csjtr. 13. A szzalkos arnyban, valamint a hatrozott sszegben s bizonyos juttatsok szzalkban megllaptott tartsdj esetben az alapsszegen, illetleg a hatrozott sszegen fell a 10. (2) bekezdsnek b) pontja, illetve a 10. (3) bekezdse alapjn kifizetett djazsnak olyan szzalkt kell tartsdjknt meghatrozni, hogy azok egyttesen feleljenek meg a Csjt. 69/C. (1) bekezdsben foglalt mrtknek.

Csjtr. 14. (1) A sorkatonai szolglat idtartama alatt a sorkatona tartsdjfizetsi ktelezettsgnek teljestse csaldi segly tjn trtnik.

(2) A csaldi seglyt a kln jogszablyban megjellt szerv llaptja meg, illetleg folystja.

(3) Ha a ktelezett a tartsdj megllaptsakor sorkatonai szolglatot teljest, a brsg a tartsdjat megllapt hatrozatt a ktelezett sorkatona lland lakhelye szerint illetkes jegyznek is megkldi.

(4) A sorkatonai szolglat alatt esedkes tartsdjat, illetleg annak a csaldi seglyt meghalad hnyadt htralkknt nyilvntartani nem lehet.

Csjtr. 15. A brsg a gyermektartsdj vgrehajtst megsznteti s errl - kzvetlen brsgi letilts vagy felhvs alapjn trtn vgrehajts esetn - a munkltatt is rtesti, ha a gymhatsg arrl tjkoztatja, hogy a tartsdj fizetsre ktelezettet gondozsi dj fizetsre ktelezte.

Csjtr. 16. A kiskort illet tartsdjat a szli felgyeletet gyakorl szl (gym) - indokolt esetben a gyermeket gondoz ms szemly - rszre kell kifizetni, aki azt kteles a gyermek szksgleteire fordtani.

Csjtr. 17. (1) A munkltat, a szvetkezet, illetleg a jrandsgot folyst ms szerv (a tovbbiakban egytt: munkltat) a letiltsra vonatkoz hatrozat kzhezvteltl kezdden a jogosult rszre rendszeresen folystja a megtlt tartsdjat. Ha a tartsdjat a brsg szzalkosan llaptotta meg, a munkltat a kiutalsra kerl sszeget esetenknt e szzalk alapjn szmtja ki, akkor is, ha a munkabr, illetleg a juttats sszege emelkedik. A munkabr cskkense esetben sem lehet azonban jabb brsgi hatrozat nlkl kevesebb tartsdjat folystani, mint amennyit a brsg a szzalkos megllapts mellett alapsszegknt megllaptott.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!