SZOCPED. ELM ÉS GYAK.
A szerk. 2007.08.30. 11:22
1. A szegénység a XIX.-XX. században, a pauperizmus jelenség kezelése.
A szociálpedagógiai tevékenység értelmezése a különböző országokban.
pauperizmus: tömeges elszegényedés, fő érintett rétege a kizsákmányolt proletáriátus.
Fő ok az ipari forradalom előretörésével, az ipari – gazdasági változások hatására bekövetkező nyomor, szegénység elharapodzása.
Kezelésében 3 fő irányvonalat különböztetünk meg:
1. Konzervatív, hagyományos: Az egyház karitatív segítő rendszere folytatódik, és erősödik. A lélek megmentése és az anyagi segítségnyújtás jellemzi. Elsődleges cél mégis: az emberek lelkének a megmentése.
2. Forradalmi: MARX-Engels álláspontja érvényesül: az elszegényedett rétegen csak egy forradalom segíthet. Cél a fennálló társadalmi rendet eltörölni, a burzsuá osztályt megsemmisíteni, a hatalmat a munkások kezébe adni. (Eredmény: a kommunizmus álodozatai: 60 millió ember!!!)
3. Reformisztikus:
- Olyan újításokat vezet be, amely elindítja a szociális munkát
- Megjelennek az oktató-nevelő munkában nem pedagógiai jellegű munkák, amelyek közelítenek a szociálpedagógia felé.
- Nem elég a pedagógiai módszer, más is kell ahhoz, hogy az egzisztencia javuljon.
- A társadalomnak is tennie kell a helyzet javítása érdekében.
Az alábbi területeken indult meg változás:
- Egészségügy: felismerik, hogy összefüggés van a társadalom szerkezete és a lakosságban egyenlőtlenül megoszló morbiditás (betegség) és mortalitás (halálozás) között.
§ Szakemberek felismerik a betegségeket, melyek népbetegséggé válnak ( pl.tifusz, vérhas, a tuberkolózis a szegény réteg betegsége)
§ Új terület a mentálhigiéné, a higiénia elve pedagógiai téma lesz.
§ Fejlődik az orvostudomány, megfékezik a járványt
§ Étkezési akciók indulnak ( tejakciók, uzsonnaakciók)
§ A gyógyászat is a megelőzés jelentőségét hangsúlyozza.
- Jog
§ Különválik a gyermek és fiatalkorúak büntetése
§ Gyermekvédelmi törvények, ligák jönnek létre
§ Szakemberek átcsoportosulnak
§ Fiatalkorú is munkát vállalhat
§ Iskolakötelezettség – problémát jelent, felismerik, hogy törvényben kell szabályozni!
- Szociálpolitika : az állam figyelme a szociális feladatok felé fordul. Kiemelendő a kötelező oktatási idő bevezetése, mely segíti a gyermekeket kivonni az ipari termelésből.
§ Támogatások
§ Gyermek és ifjúságvédelmi szervezetek alakulnak
§ Az állam egyre több törvényt ad ki a gyermek és ifjúságvédelem , az ifjúsággondozás területére.
A gyerekek és fiatalok higiénés ellátásait törvény szabályozza
A szociálpedagógiai tevékenység értelmezése a különböző országokban
Németország: a szociális nevelés nem csupán a társadalmi fejlődés bizonyos szakaszainak nevelési feladata, hanem a nevelés általános vonása. A nevelés célja megváltoztathatatlan, feladata éppen ezért nem vezethető le a különleges társadalmi viszonyokból. Az iskolán kívül helyezi a szociálpedagógiát.
A németnyelvű országokban olyan közösségi feladatkör jön létre mely a család és az iskola mellett sajátos pedagógiai jelleggel rendelkezik és ennek megfelelően saját intézményekre és szakosítottan kiképzett szakemberekre épül.
Franciaország: 1945. után kezdődik el a segítő szakmák differenciálódása. A tanár mellett létrejön a nevelő hivatás is. Felismerik hogy a nevelői hivatás nem korlátozódik a gyermek, serdülő – és ifjúsági korosztályokra, be kell vonni a felnőtt lakosságot is!
Szovjetunió: itt válik a szociálpedagógia szélsőséges állami pedagógiájává, melyet összefűz a marxista pedagógiával. A kommunizmus szociálpedagógiája: az embert használhatóvá tenni a kollektiva céljaira!
Amerikai Egyesült Államok:
„Social Work” – mely törekvései középpontjába az egyént helyezi. Figyelembe veszi az egyén önrendelkezési jogának sérthetetlenségét.
Jellemzője a szociális kapcsolatok eszközszerű felhasználása.
3 működési aspektus jellemzi:
- feltárás, helyreállítás
- fejlesztés
- megóvás.
Magába foglalja a szociális egyéni segítségnyújtást:
- a szociális csoportmunkát
- a szociális közösségi munkát
- a szociális munka kutató tevékenységét.
A Social Work önmagát a társadalmat egy szerveként definiálja, kivívja magának a külön hivatásként való elismerést.
Csehszlovákiában az oktatókat és nevelőket együtt képezik, és ugyanabba a szakszervezetbe tömörítik őket.
Lengyelországban sok specifikus kifejezést használnak: gondozópedagógus, milliőpedagógus, lakótelepi pedagógus és ugyanakkor tanárnak is tekintik őket, nem csak nevelőnek.
|