(2) A gondozási díj befizetéseket és a keletkezett hátralékot a jegyző köteles nyilvántartani. A befizetett összeg 60%-át negyedévente át kell utalni a gyámhivatal által megjelölt gyermekvédelmi szakszolgálat számlájára, fogyatékos vagy pszichiátriai betegek otthonában történt elhelyezés esetén pedig a szociális intézmény részére a negyedévet követő második hónap 15. napjáig.

118. § (1) A gondozási díjhátralék behajtásáról a kötelezett lakóhelye szerinti jegyző gondoskodik. A jegyző negyedévente tájékoztatja a gyámhivatalt az esetleges hátralékról.

(2) A jegyző a gondozási díj összegének felülvizsgálatához évente megküldi a gondozási díj fizetésére kötelezett körülményeit tanúsító iratokat (környezettanulmány, jövedelemigazolások).

(3) A gondozási díjhátralék elévülés miatt történő törlése a jegyző feladata.

(4) A gyámhivatal tartási kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt feljelentést tesz az ellen, aki a megállapított gondozási díjfizetési kötelezettségét önhibájából nem teljesíti [Btk. 196. §].

119. § A gondozási díj összegét és a fizetési kötelezettséget a gyámhivatal évente felülvizsgálja. A felülvizsgálathoz a gyámhivatal beszerzi a gondozási díj fizetésére kötelezettnek a 7. számú melléklet szerinti jövedelemnyilatkozatát és a környezettanulmányt.

120. § (1) Ha a nevelésbe vett gyermek szülőjét a bíróság a gondozási díjfizetési kötelezettség keletkezése előtt tartásdíj fizetésre kötelezte, a gondozási díj fizetését előíró határozat egy példányát meg kell küldeni az ítéletet hozó bíróságnak. Ha a tartásdíjat letiltás útján folyósítja a fizetésre kötelezett munkáltatója vagy egyéb szerv, a határozat egy példányával a jövedelmet folyósítót is értesíteni kell.

(2) A gyermekgondozási segélyben részesülő személy gondozási díjfizetési kötelezettsége szünetel.

(3) Ha a gyámhivatal illetékessége megszűnik, az ügy áttételével egyidejűleg a gyámhivatal értesíti

a) a gondozási díj fizetésére kötelezettet, illetőleg munkáltatóját, hogy a gondozási díjat a megjelölt időponttól kezdve az illetékessé vált gyámhivatal által meghatározott számlára fizesse meg,

b) a jegyzőt, hogy a gondozási díj fizetésére kötelezettet nyilvántartásából törölje.

XVI. Fejezet

Utógondozás elrendelésével kapcsolatos ügyek

Az utógondozás elrendelése

121. § (1) Az átmeneti vagy tartós nevelés megszűnése vagy megszüntetése esetén a gyámhivatal legalább 1 évi időtartamra elrendeli a gyermek, illetve - kérelme alapján - a fiatal felnőtt utógondozását. Az utógondozás a fiatal felnőtt 24. életévének betöltéséig bármikor, akár ismételten is elrendelhető, kivéve, ha a korábbi utógondozás megszüntetésére a 122. § (2) bekezdésének d) pontjában foglaltak miatt került sor.

(2) Az utógondozás a gyámhivatali határozatban megállapított időpontig, de legfeljebb a fiatal felnőtt 24. életévének, illetve felsőfokú iskola nappali tagozatán tanulmányokat folytató és ezen a jogcímen utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőtt esetén legfeljebb 25. életévének betöltéséig tart. Amennyiben a fiatal felnőtt utógondozói ellátásban részesül, részére a gyámhivatal az ellátás időtartamára elrendeli az utógondozást.

(3) Amennyiben az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor a fiatal felnőtt utógondozásban részesül, a gyámhivatal az utógondozás időtartamát meghosszabbítja az otthonteremtési támogatás elszámolásának időpontjáig. Ellenkező esetben a gyámhivatal az utógondozást az otthonteremtési támogatás iránti kérelem előterjesztésekor rendeli el.

(4) Az utógondozás elrendeléséről szóló határozatban a gyámhivatal felhívja az utógondozás biztosítására köteles intézmény vezetőjét az utógondozó személyének, illetve az utógondozó személyében beállott változás haladéktalan közlésére.

122. § (1) A kirendelt utógondozó félévente, illetve a gyámhivatal felhívására szükség szerint, valamint a kirendelés megszűnésekor köteles tájékoztatást adni a gyámhivatalnak az utógondozás eredményéről.

(2) A gyámhivatal az utógondozást megszünteti, ha

a) a gyermek védelembe vétele, családba fogadása, ideiglenes hatályú elhelyezése, átmeneti vagy tartós nevelésbe vétele válik szükségessé,

b) a fiatalkorú vagy a fiatal felnőtt pártfogó felügyeletét elrendelték, kivéve, ha a fiatal felnőtt otthonteremtési támogatásban részesült,

c) azt a fiatal felnőtt kéri, kivéve, ha utógondozói ellátásban vagy otthonteremtési támogatásban részesül,

d) a fiatal felnőtt az utógondozóval önhibájából legalább három hónapja nem működik együtt.

(3) Megszűnik az utógondozás

a) a fiatal felnőtt 24. életévének betöltésével,

b) az utógondozói ellátás megszűnésével,

c) az otthonteremtési támogatással való elszámolással.

Az utógondozói ellátás elrendelése

123. § (1) A gyám a gyermek nagykorúságának elérése előtt legalább két hónappal felterjeszti a gyámhivatalnak

a) a gyermek utógondozói ellátására vonatkozó javaslatot és a 124. § szerinti igazolásokat,

b) az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozó otthon vagy a gyermekvédelmi szakszolgálat külső férőhelyre vonatkozó befogadó nyilatkozatát.

(2) Ha a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezése cselekvőképességének hiánya vagy korlátozottsága miatt látszik indokoltnak, az utógondozói ellátás elrendelése előtt a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.

(3) A gondnokság alá helyezés iránti per megindítására a gyám is tehet javaslatot a gyámhivatalnak, ha annak szükségessége felmerül.

124. § A gyámhivatal a fiatal felnőtt kérelmének benyújtását követően az utógondozói ellátás elrendeléséhez beszerzi

a) a fiatal felnőtt jövedelemigazolását vagy a munkaügyi központnak a nyilvántartásba vételéről szóló értesítését,

b) a középfokú, felsőfokú tanulói, hallgatói jogviszonyról a képző intézmény igazolását,

c) a szociális bentlakásos intézménybe történő elhelyezéséről szóló határozatot vagy a szociális bentlakásos intézmény értesítését a felvétel várható időpontjáról,

d)

e) a fiatal felnőtt nagykorúvá válásának időpontjában a rendelkezésére bocsátott készpénzvagyon összegéről szóló igazolást,

f) a fiatal felnőtt és a közeli hozzátartozó nyilatkozatát arról, hogy lakhatása saját vagy közeli hozzátartozójának lakókörnyezetében nem megoldható,

g) a környezettanulmányt.

A határozat tartalma

125. § Az utógondozói ellátásról szóló határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza

a) az utógondozói ellátást biztosító nevelőszülő, gyermekotthon, utógondozói otthon vagy lakhatást nyújtó külső férőhely megnevezését,

b) az utógondozói ellátás jogcímét és kezdő időpontját,

c) a fiatal felnőtt számára meghatározott magatartási szabályokat, így különösen:

ca) a munkaügyi központtal való együttműködést, ha nappali tagozaton tanulmányokat nem folytat és munkaképes,

cb) a nevelőszülőjével szembeni megfelelő magatartásra való felhívást,

cc) a gyermekotthon, utógondozói otthon házirendjének betartására való felhívást,

cd) a lakhatást nyújtó külső férőhelyen a férőhely működtetőjével kötött megállapodásban foglaltak betartására való felhívást,

ce) az utógondozóval való együttműködési kötelezettségre történő felhívást.

d) a fiatal felnőttnek az utógondozói ellátás igénybevétele elmulasztásából származó jogkövetkezményekre való figyelmeztetését,

e) az utógondozói ellátásban részesülő felhívását arra, hogy a jogosultság feltételeinek megváltozását vagy megszűnését a gyámhivatalnak 15 napon belül jelentse be,

f) az utógondozás elrendelését.

126. § (1) A gyámhivatal az utógondozói ellátást megállapító határozatát módosítja, ha az ellátás elrendelésének feltételei megváltoztak, de szükségessége a fiatal felnőtt kérelme alapján továbbra is fennáll.

(2) Ha az utógondozói ellátás elrendelése a fiatal felnőtt szociális bentlakásos intézményi elhelyezésének hiányán alapul, a gyámhivatal megvizsgálja a cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezés iránti perindítás szükségességét.

HATODIK RÉSZ

GYÁMSÁG ÉS GONDNOKSÁG

XVII. Fejezet

A gyám és gondnok kirendelésével kapcsolatos ügyek

A gyám kirendelése

127. § (1) Ha a gyermek részére gyámrendelés szükséges, ennek tényét a Gyvt. 5. §-ának d) pontjában meghatározott hozzátartozók, valamint a Csjt. 94. §-ának (3) bekezdésében meghatározott szervek és személyek kötelesek jelezni a gyámhivatalnak. A gyám kirendelését azonban bármely más szerv vagy személy is kezdeményezheti.

(2) A gyámhivatal gyámot a szülői felügyelet alatt nem álló gyermek részére rendel. Nem áll szülői felügyelet alatt a gyermek, ha

a) a szülők meghaltak,

b) a szülők szülői felügyeletét a bíróság megszüntette,

c) a szülők cselekvőképtelenek vagy cselekvőképességükben korlátozva vannak,

d) a szülők ismeretlen helyen távol vannak, vagy ténylegesen akadályozva vannak,

e) a bíróság a gyermeket harmadik személynél helyezte el,

f) a gyermeket a gyámhivatal átmeneti vagy tartós nevelésbe vette,

g) a gyámhivatal a gyermek családba fogadásához hozzájárult,

h) a gyámhivatal a gyermeket ideiglenes hatállyal hozzátartozónál vagy más személynél, illetőleg nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy fogyatékosok és pszichiátriai betegek intézményében helyezte el és szülője ellen szülői felügyelet megszüntetése, illetőleg gyermek elhelyezése iránt per van folyamatban,

i) a szülő hathetes életkornál fiatalabb gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához hozzájárult,

j) a szülő a gyermeke ismert személy általi örökbefogadásához hozzájárult, kivéve, ha a szülő a házastárs által történő örökbefogadáshoz járult hozzá.

(3) A gyámhivatal hivatásos gyámot rendel a gyermek részére, ha a szülő hozzájárult gyermeke ismeretlen személy általi örökbefogadásához, és a gyermeket ideiglenesen a leendő örökbefogadó szülőnél helyezték el [Csjt. 98. § (4) bek. d) pont].

(4) Ha a szülő gyermekének általa ismert személy részéről történő örökbefogadásához járult hozzá, és az örökbefogadás engedélyezését a megnevezett leendő örökbefogadó szülő egyidejűleg maga is kéri - alkalmassága esetén -, az örökbefogadni szándékozó személyt a gyámhivatal a gyermek gyámjául rendeli ki.

(5) Ha a szülői felügyeleti jogot gyakorló szülő meghal, szülői felügyeletét a bíróság megszüntette vagy az szünetel, de a másik szülő él és szülői felügyeletét gyakorolhatja, gyám rendelésének nincs helye.

128. § (1) A gyámrendelés előtt a gyámhivatalnak vizsgálnia kell:

a) a gyámrendelés okát,

b) azt, hogy a gyermek kinek a gondozásában él és a gyermek ellátására személye és körülményei alkalmasak-e,

c) van-e nevezett gyám vagy gyámságból kizárt személy; van-e a gyermeknek olyan rokona, hozzátartozója, aki gyámként kirendelhető,

d) van-e a gyermeknek vagyona és azt ki kezeli.

(2) A gyámrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi:

a) a gyámrendelés alapjául szolgáló okiratokat (szülők halotti anyakönyvi másolata, bírói ítélet),

b) a gyermek születési anyakönyvi másolatát,

c) a gyermek ingó, ingatlan vagyonáról készült leltárt, értékhatártól függetlenül.

(3) A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ában meghatározottakon kívül meghallgatja a gyámi tisztség viselésére figyelembe vehető személyt, továbbá vizsgálja, hogy viselhet-e gyámságot, és személyiségénél fogva alkalmas-e a tisztség ellátására. E rendelkezés a hivatásos gyámra és a gyermekotthon vezetőjére nem vonatkozik.

(4) A gyámhivatal a (3) bekezdésben foglaltak vizsgálata során - szükség szerint - orvosi, pszichológiai véleményt és jövedelemigazolást szerez be.

129. § (1) A hivatásos gyám feladatait közszolgálati jogviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony keretében látja el.

(2) Hivatásos gyám nem lehet a gyámhivatal vezetője, illetve ügyintézője, továbbá a Csjt. 96. §-ának (2) bekezdésében meghatározott azon személy, akinél bíróság vagy a gyámhivatal a gyermeket elhelyezte.

(3) Ha a gyámhivatal valamely okból a testvérek részére nem közös gyámot rendel [Csjt. 97. § (2) bek.], a gyámok közül - meghallgatásuk után - kijelöli azt, aki a testvérek osztatlan közös tulajdonában lévő vagyontárgyakat kezeli.

A határozat tartalma

130. § (1) A gyámrendelő határozat rendelkező része a 14. §-ban foglaltakon kívül tartalmazza:

a) tájékoztatást a gyámi tisztséggel járó jogokról és kötelezettségekről,

b) a gyámi tisztséggel járó jogok és kötelezettségek kezdetének időpontját,

c) a vagyonleltár alapján az ingó és ingatlan vagyon gyám kezelésébe adását, feltéve, hogy a gyám vagyonkezelésre jogosult,

d) vagyonkezelésre jogosult gyám esetén a 158. § (1) bekezdése szerinti számadás gyámhivatalhoz történő benyújtásának időpontját.

(2) A gyámhivatal határozatát azonnal végrehajthatónak nyilvánítja.

A gondnok kirendelése

131. § (1) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal megvizsgálja

a) a gondnokrendelés okát,

b) van-e nevezett gondnok,

c) a gondnokolt kinek a gondozásában áll,

d) van-e olyan házastárs, szülő vagy más hozzátartozó, illetve rokon, akit gondnokul ki lehet rendelni,

e) van-e vagyona a gondnokrendeléssel érintett személynek.

(2) A gondnokrendelés előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés alapjául szolgáló bizonyítékokat, így különösen a jogerős bírósági határozatot, valamint a gondnokolt születési anyakönyvi másolatát.

(3) A gyámhivatal a Gyvt. 128. §-ával meghatározott személyeken kívül meghallgatja - ha mentális állapota lehetővé teszi - a gondnokság alá helyezéssel érintett személyt, valamint a gondnoki tisztség ellátását vállaló személyt.

132. § (1) A gyámhivatal annak a személynek,

a) akit a bíróság cselekvőképességet érintő gondnokság alá helyezett gondnokot, kivételesen több gondnokot,

b) akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége tartósan, teljes mértékben hiányzik (Ptk. 18/A. §), kivételesen azonnali intézkedést igénylő esetben ideiglenes gondnokot,

c) akit körülményei adott ügy vitelében akadályoznak, különösen, ha ismeretlen helyen tartózkodik, vagy ismert helyen tartózkodik ugyan, de visszatérésében gátolva van eseti gondnokot vagy ügygondnokot [Ket. 40. § (5) bek.],

d) akinek részére gondnokot rendelt, a gondnok helyettesítésére, ha az feladatainak ellátásában tartósan akadályozva van, helyettes gondnokot

rendel.

(2) A gyámhivatal az (1) bekezdés a) pontjában meghatározottakon túl gondnokot (Ptk. 224. §) rendel annak a személynek is, akit körülményei ügyei vitelében tartósan akadályoznak, és emiatt előreláthatólag hosszabb időn át képviseletre szorul.

(3) A gyámhivatal az (1) bekezdés c) pontjában meghatározottakon túl eseti gondnokot rendel akkor is, ha

a) a korlátozottan cselekvőképes vagy cselekvőképtelen személy és törvényes képviselője között érdekellentét áll fenn [Ptk. 225. § (1) bek.], vagy a törvényes képviselő más tényleges akadály miatt nem járhat el, illetve a szülő nem láthatja el a gyermek törvényes képviseletét,

b) a szülő mint törvényes képviselő a gyermeket a Csjt. 87. §-ának (1) bekezdése szerint nem képviselheti,

c) a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyám vagy gondnok nem képes a törvényes képviselet ellátására,

d) határozatában nem hatalmazta fel a gyámot a gyermek vagyonának kezelésével járó feladatok ellátására [Gyvt. 88. § (1) bek.].

(4) A gyámhivatal az (1)-(2) bekezdésben meghatározottakon túl

a) ha a születendő gyermek jogainak megóvása érdekében szükséges a méhmagzat részére gondnokot,

b) a vagyonvédelem érdekében, ha gondnokság alá helyezés iránt per indítása indokolt, vagy az ilyen per során elrendelt zárlat esetén, zárgondnokot

rendel.

(5) Az eseti és ügygondnok kirendelése iránt a jegyző intézkedik,

a) ha erre az előtte folyó eljárásban van szükség,

b) ha az államigazgatási szerv, a bíróság, illetőleg más eljáró szerv vagy személy megkeresi, feltéve, hogy - jogszabály rendelkezése szerint - az eseti gondnok működése nem a gyámhivatal kizárólagos hatáskörébe tartozó eljárásban indokolt.

133. § (1) A gondnok kirendelése előtt a gyámhivatal beszerzi a gondnokrendelés okául szolgáló bizonyítékokat, így különösen