Reformpedag�gia

NYME

Benedek Elek Pedag�giai Kar

SOPRON

Dr. Varga L�szl� docens

varga.laszlo@bepf.hu

Irodalom:

oN�meth Andr�s: A reformpedag�gia m�ltja �s jelene (1889-1989). Nemzeti Tank�nyvkiad�, Budapest, 1993.

oN�meth Andr�s -  Ehrenhard Skiera: Reformpedag�gia �s az iskola reformja. Nemzeti Tank�nyvkiad�, Budapest,1999.

oN�meth Andr�s: A reformpedag�gia gyermekk�pe. In: Puk�nszky B�la (szerk.): K�t �vsz�zad gyermekei. E�tv�s J�zsef K�nyvkiad�, Budapest, 2004. 169-184. p.

A "pedag�gia sz�zada"

         A tizennyolcadik sz�zadot joggal nevezt�k a "pedag�gia sz�zad�nak". Franciaorsz�gban, ahol az iskol�k sz�nvonal�t �s a drasztikus m�dszereket m�r a humanizmus moralist�i is �lesen b�r�lt�k, szinte nem is volt olyan filoz�fus, �r�, aki ne foglalkozott volna pedag�giai k�rd�sekkel. A felvil�gosod�s h�vei m�lyen hittek abban, hogy az ifj�s�g meg�jult szellem�, racion�lis nevel�se a szebb j�vend� garanci�ja.

Jean-Jacques Rousseau
(1712-1778)

oRousseau nemcsak filoz�fusk�nt alkotott �r�kbecs� �rt�keket.

         Nevel�ssel-oktat�ssal kapcsolatos gondolatai gy�keres v�ltoz�st (mintegy "kopernikuszi fordulatot") id�ztek el� a pedag�gi�ban.

oA gyermekr�l alkotott k�z�pkorias felfog�s �tform�l�s�ban fontos szerepet t�lt�ttek be a renesz�nsz moralist�i. Tan�t�saik z�me azonban megmaradt az illemtank�nyvek, a gyermekr�l sz�l� �rtekez�sek lapjain, s nem v�lt �l� gyakorlatt�. Rousseau k�nyve, az "Emil, avagy a nevel�sr�l" viszont egyar�nt forradalmas�totta a pedag�gia elm�let�t �s gyakorlat�t.

oKev�s olyan filoz�fus van, akinek �letp�ly�ja �s m�vei annyira szoros egys�gben �s k�lcs�nhat�sban lenn�nek, mint az �v�.

         Reg�nyes fordulatokban b�velked� �let�tj�val �rdemes kiss� b�vebben megismerkedn�nk.

J-J Rousseau �lete

o1712-ben sz�letett a protest�ns Genfben egy purit�n szeml�let� �r�smester fiak�nt. (A hugenotta sz�rmaz�s� csal�d a protest�ns�ld�z�s el�l menek�lt Genfbe.) �desanyja Jean-Jacques sz�let�se ut�n egy h�ttel meghalt.

oA fiatal fi� nem j�rt elemi iskol�ba, ennek ellen�re m�r t�z�ves kor�ra nagy m�velts�gre tett szert. �desapj�val kedvelt sz�rakoz�suk az olvas�s volt, olvasott reg�nyeket, sz�ndarabokat, �rtekez�seket: mindent, ami a keze �gy�be ker�lt.

oTal�n ennek a sokf�le korai olvasm�ny�lm�nynek is szerepe volt Rousseau zsenialit�sa mellett abban, hogy k�s�bb kora legkiv�l�bb polihisztor�v� lett. "Szakm�ja" �gysz�lv�n nem volt, m�gis korszakalkot� m�veket alkotott a legk�l�nb�z�bb t�m�kban.

J-J Rousseau �lete

oT�z�ves kor�ban fordulat �llt be a fi� �let�ben: apja �sszet�z�sbe keveredett egy genfi kapit�nnyal, a k�vetkezm�nyek el�l menek�lnie kellett. Jean-Jacques-ot �gy nagyb�tyja gondjaira b�zta, akinek volt egy hasonl� kor� fia. Neki azonban nem volt ideje a k�t fi� nevel�s�vel foglalkozni, ez�rt - a korabeli elterjedt gyakorlatnak megfelel�en - kiadta �ket egy k�zeli falu lelk�sz�hez, Lambercier-hez, aki v�llalta iskol�ztat�sukat.

oA fi�k itt k�t esztend�n �t kem�nyen tanultak. Mindenekel�tt latinos m�velts�gre tettek szert, s a latinnal egy�tt megtanultak "mindenf�le kacatot, amit nevel�s �r�gy�n hozz�csaptak" - ahogyan Rousseau k�s�bb visszaeml�kez�seiben �rja.

J-J Rousseau �lete

oK�t �ves falusi idill ut�n visszat�rt Genfbe. El�bb egy �rnok mellett inaskodott, majd egy v�sn�k mell� ker�lt. A m�helyben megismerkedhetett azzal az embertelen b�n�sm�ddal, mely a korabeli inas�letet jellemezte. Kis h�j�n maga is elz�ll�tt: a ver�s, az �heztet�s �s megal�ztat�s miatt egyre ink�bb csak a lop�son, hazudoz�son j�rt az esze. Egyed�l a k�nyvek ir�nti lankadatlan �rdekl�d�se maradt a r�gi: falta a k�nyveket gyakran munka helyett is.

o1728 m�rcius�ban ism�t fordulat k�vetkezett be �let�ben. Egy vas�rnap este, kir�ndul�sr�l hazat�rve z�rva tal�lta Genf v�ros�nak kapuj�t. �gy d�nt�tt, hogy nem megy vissza kegyetlen gazd�j�hoz, helyette a kalandos �letet v�lasztotta.

J-J Rousseau �lete

oNem vakt�ban v�gott neki a vil�gnak. A protest�ns Genf akkoriban kicsiny sziget volt a katolikus "tenger" k�zepette. A szomsz�d faluba sietett, a m�r katolikus Szavoja ter�let�re, ahol a pl�b�nos pomp�s eb�ddel �s cs�b�t� �g�retekkel fogadta. Warensn�hoz, a katolikus hitt�r�t� szervezet megb�zottj�hoz k�ldte a "kis eretneket". A csinos fiatalasszony, akinek "szem�b�l �radt a kedvess�g", p�rtfog�sba vette a fiatal fi�t, anyja helyett anyj�v� lett.

oA k�vetkez� esztend�k a k�borl�s �s a pr�b�lkoz�sok �vei voltak: El�bb Torin�ba ker�lt, ahol lak�jk�nt pr�b�lt kenyeret keresni; szokatlan m�velts�ge, intelligenci�ja viszont idegenn� tett�k a szolg�k k�z�tt. Warensn�hoz visszat�rve szenved�lyes tanul�sba kezdett: fizik�t, matematik�t, �lettant, anat�mi�t, zeneelm�letet tanult szinte megsz�llott nekibuzdul�ssal.

J-J Rousseau �lete

oHuszonnyolc esztend�s kor�ban mag�nnevel�nek szeg�d�tt Mably, a lyoni csend�rf�parancsnok h�z�ba. K�s�rlet�t viszonylag szer�ny siker koron�zza: "Csak h�rom eszk�zt tudtam alkalmazni ismeri el k�s�bb: az �rzelmet, az okoskod�st �s a haragot, s gyerekn�l haszontalan �s gyakran veszedelmes mind a h�rom."

oEls� pedag�giai t�rgy� �r�sa akkor keletkezett, mikor elfoglalta �ll�s�t: egy lev�l form�ban k�sz�tett nevel�si terv, amelyet tan�tv�nya apj�nak �rt. Ebben megfogalmazza c�lj�t: j�, szabad �s boldog embert kell a gyerekb�l nevelni.

J-J Rousseau �lete

oMiut�n h�zitan�t�k�nt nem sok sikert aratott, a zenei tanulm�nyokra vetette mag�t. Itt is �j utakat keresett: kidolgozott egy kotta�r�si rendszert, melyben a hangjegyeket sz�mok helyettes�tik. M�lys�gesen hitt abban, hogy lelem�ny�vel megh�d�tja a p�rizsi Akad�mi�t, ez�rt 1742 nyar�n tizen�t arannyal �s jelent�s bar�tok aj�nl�leveleivel a zseb�ben P�rizsba ment szerencs�t pr�b�lni.

oFelolvas�st tartott az Akad�mi�n, s b�r megtapsolt�k, kotta�r�si rendszere m�gis megbukott. Kudarca ellen�re m�s ter�leten sikert aratott. Egy csap�sra beker�lt a p�rizsi szalonok pezsg� szellemis�g� vil�g�ba: el�kel� �s gazdag csal�dok vett�k p�rtfog�sukba.

J-J Rousseau �lete

oA sorsd�nt� fordulat, amelyet maga k�s�bb "pillanatnyi elt�velyed�snek" nevezett, 1749 egyik okt�beri napj�n k�vetkezett be �let�ben:

oDiderot egyik �r�sa miatt r�vid id�re b�rt�nbe ker�lt, �t k�sz�lt megl�togatni Rousseau, amikor �tk�zben kez�be akadt a dijoni Akad�mia egyik p�ly�zati felh�v�sa. A k�rd�s, melyre v�laszt v�rtak �gy hangzott: "A tudom�nyok �s m�v�szetek fejl�d�se rombolta avagy fejlesztette az erk�lcs�ket?" A felvil�gosult �sz korszak�ban az egyetlen elv�rt v�lasz az lett volna, hogy a tudom�nyok �s m�v�szetek fejl�d�se term�szetesen finom�tott�k az erk�lcs�ket is. Rousseau azonban l�ngelme volt, nem szokv�nyos filoz�fus.

oFon�kj�r�l szeml�lte a dolgokat, �s az igazs�got egy csom� f�ligazs�ggal elegy�tve az egykori szofist�k virtu�z bizony�t�si technik�j�hoz m�lt� szinten fejtette ki v�lem�ny�t: A becs�let a tudatlans�g gyermeke, a tudom�ny �s az er�ny teh�t �sszef�rhetetlenek. "Megj�ttek a b�lcsek, elmennek a j�k" - id�zi Senec�t, amikor v�gletekig �lezi ki az ellentmond�st: a tudom�ny �s a m�v�szet egyenesen az emberis�g b�neib�l fakad.

J-J Rousseau �lete

oNem v�rta a sikert, meglep�d�tt, amikor �rtekez�s�vel �ri�si sikert aratva elnyerte a dijoni akad�mia p�lyad�j�t. (A "vissza a term�szethez" - jelsz�t ett�l kezdve t�rs�tj�k Rousseau nev�hez, noha ez a felsz�l�t�s nem is szerepel a p�lyam�ben.)

o1754-ben �rja m�sodik �rtekez�s�t ugyancsak a dijoni Akad�mia p�ly�zat�ra az emberi egyenl�tlens�g okair�l.

o"Az els� ember, aki egy f�lddarabot k�r�l-ker�tve �gy sz�lt: ez az eny�m, �s tal�lt balga embereket, akik hittek neki, az volt a polg�ri t�rsadalom val�di alap�t�ja" - �rja Rousseau harminc�t esztend�vel a francia forradalom kit�r�se, �s sz�z �vvel Marx el�tt.

J-J Rousseau �lete

oJ�val hevesebb reakci�kat id�zett el� az "Emil, avagy a nevel�sr�l" c�m� pedag�giai reg�nye (1762). Olvas�i k�r�ben nem is annyira a nevel�ssel kapcsolatos forradalmian �j gondolatai v�ltottak ki heves ellen�rz�seket, hanem a "term�szetes vall�ssal" foglalkoz� r�sz.

oA hat�s nem maradt el: a p�rizsi herceg�rsek p�sztorlevelet adott ki a k�nyv ellen. Hamarosan Rousseau ellen is elfogat�parancsot adtak ki, csak nagy viszontags�gok �r�n menek�lhetett. K�nyv�t, az "Emil"-t pedig nyilv�nosan el�gett�k az igazs�g�gyi palota udvar�n.

oA bujdos�s esztendei kezd�dtek Rousseau sz�m�ra. El�bb Sv�jcba ment, majd - David Hume angol filoz�fus megh�v�s�ra - Angli�ba. Egy darabig kiegyens�lyozott k�r�lm�nyek k�z�tt �lt, de gyanakv� term�szete csakhamar paranoi�s r�geszm�v� fajult, �ld�ztet�ses m�nia lett �rr� rajta. Bar�taiban is ellens�get l�tott, Hume-ot is szenved�lyesen t�madta.

J-J Rousseau �lete

         Franciaorsz�gba visszat�rve el�bb el�kel� bar�tainak vid�ki kast�ly�ban �lt, majd P�rizsba k�lt�z�tt. A szer�ny meg�lhet�st v�lasztotta: kottam�sol�sb�l tartotta fenn mag�t. Nyugalm�t a teljes mag�nyban v�lte megtal�lni, ez�rt ism�t menek�lt: utols� der�s napjait egy P�rizs k�rny�ki birtokon: Ermenonville-ben t�lt�tte. Itt �rte a hal�l 1778-ban, n�h�ny h�ttel a nagy ellenf�l, Voltaire hal�la ut�n.

A gyermek felfedez�se

         Az "Emil"-ben ezt mondja: Az ap�t "sem a szeg�nys�g, sem a munka, sem m�s emberi szempont nem menti fel az al�l, hogy eltartsa �s hogy maga nevelje gyermekeit". Ennek ellen�re �t gyermek�t adta lelench�zba. Kifejez�bben tal�n senki sem sz�lt a csal�di �let sz�ps�geir�l, �m neki sohasem volt igazi otthona. Dics��tette az �llampolg�ri er�nyeket, de � maga gyakran v�lasztotta a term�szet megnyugv�st ny�jt� mag�ny�t.

A gyermek felfedez�se

         Rousseau jellem�nek tal�n legsaj�tosabb von�sa az, hogy folyamatos k�zdelmet v�vott �nn�n esend�s�g�vel. �lland�an kereste a lelki t�k�letesed�s �tjait. Az emberi �rt�kek m�rc�je n�la nem a konvenci� vagy a hamis k�zv�lem�ny volt, az abszol�t emberi �rt�kekben val� kiteljesed�sre t�rekedett. Ez a fejl�d�s - melyet saj�t �let�vel is p�ld�zott - hat�rozta meg a gyermeknevel�ssel kapcsolatos felfog�s�t is.

A gyermek felfedez�se

oA k�z�pkor alapvet�en pesszimista gyermekfelfog�sa hossz� �vsz�zadokon �t meghat�rozta a mag�nnevel�s �s iskolai oktat�s gyakorlat�t. A b�nben fogant gyermeket meg kell �vni saj�t rosszra hajl� term�szete ellen, ez�rt felt�tlen engedelmess�ggel tartozik sz�leinek, tan�t�j�nak.

oA gyermekfelfog�s fejl�d�s�nek egy �jabb �llom�sa volt, amikor m�r egyre t�bb olyan �rtekez�st, illemtank�nyvet �rtak, melyben a gyermekek erk�lcsi �v�s�t, nevel�s�t s�rgetik. A gyermekkor egyre t�bb szerz�n�l m�r a "krisztusi �rtatlans�g" korszakak�nt jelenik meg, de ezt az �rtatlans�got meg kell v�deni a b�n�s vil�gt�l.

A gyermek felfedez�se

oM�gis Rousseau volt az, aki gy�keresen �j alapokra helyezte a gyermekr�l, a gyermekkorr�l alkotott felfog�st.

oSokat id�zett t�tele, �gy hangzik: a gyermek mint term�szeti l�ny eredend�en j�, csak a t�rsadalmi egy�tt�l�s rontja meg. "Minden j�, amid�n kil�p a dolgok alkot�j�nak kez�b�l, de minden elfajul az ember kezei k�z�tt„ - ezekkel a szavakkal kezdi "botr�nyk�v�" v�lt pedag�giai reg�ny�t.

oMa m�r l�that�, hogy a k�rd�s ilyen sark�tott felvet�se - j� vagy rossz-e a gyermek sz�let�se pillanat�ban - zs�kutc�ba vezet. A csecsem� ugyanis sz�let�sekor etikailag nem min�s�thet� �szt�nl�nyk�nt j�n a vil�gra. Term�szetesen azt is l�tnunk kell, hogy Rousseau optimista felfog�sa radik�lis tagad�sa valaminek, ez�rt ilyen sark�tott: hevesen b�r�lja �s elutas�tja a k�z�pkor gyermekk�p�n alapul�, a gyermeket lealacsony�t�, megsz�gyen�t� korabeli nevel�si gyakorlatot.

Emil

         Sokan m�g ma is f�lre�rtik az "Emil"-t. Azt gondolj�k, hogy besorolhat� az ezersz�mra �rt nevel�si �tmutat� k�z�, amelyek praktikus tan�csokkal igyekeztek megk�nny�teni a sz�l�k �s a hivat�sos nevel�k dolg�t. Rousseau k�nyve val�j�ban t�bb enn�l. Ink�bb filoz�fiai, pontosabban filoz�fiai-antropol�giai m� ez, amely "arr�l az elvr�l sz�l [...], hogy az ember term�szet�n�l fogva j�". A szerz� maga is elismeri egy ismer�s�nek �rt level�ben, hogy "arra nincs m�d, hogy egy Emilt nevelj�nk". Rousseau Emilj�nek nevel�se sok szempontb�l az eszm�nyek, a "kell�" birodalm�ba �tvezet� ut�pia, de olyan ut�pia, amelynek eg�sz sor magvas gondolata term�keny�tette meg a pedag�giai elm�letet �s gyakorlatot.

Emil

         K�pzelt reg�nyh�se nevel�s�re a k�nyv lapjain maga Rousseau v�llalkozik, mag�ra �ltve a h�zitan�t� szerep�t.

         Legf�bb c�lja, hogy Emilt boldognak l�ssa : "Boldognak kell lenni kedves Emil, ez minden �rz�keny l�ny c�lja; ez az els� v�gy amelyet bel�nk oltott a term�szet, �s az egyetlen, amely sohasem hagy el benn�nket." De ez a boldogs�g n�la nemcsak t�voli elvont c�l, hanem a nevel�s eg�sz folyamat�t �that� �rzelem. Pedag�gi�j�nak c�lja az evil�gi boldogul�s, etik�ja egyfajta boldogs�getika.

Emil

oRousseau neveltje gyermekk�nt is boldog, hiszen nevel�je nem k�nyszer�ti feln�ttes megnyilv�nul�sokra. "A term�szet azt akarja - olvashatjuk Rousseau-t�l -, hogy a gyermek gyermek legyen, miel�tt feln�tt lenne." M�sutt ezt �rja - nem minden indulat n�lk�l: "Hagyj�tok meg�rni a gyermekkort a gyermekben", hiszen ha feln�ttnek sz�letne, mint sokan szeretn�k "ez a gyermekember t�k�letesen h�lye lenne, akarat n�lk�li b�b".

oCsak �gy lehet feln�ttkor�ra ember a sz� legnemesebb �rtelm�ben. Olyan ember, aki a boldogs�g, a szabads�g �s az erk�lcsi er�ny jegy�ben k�pes �let�t ir�ny�tani.

oRousseau teh�t mindenekel�tt embert k�v�n faragni Emilb�l. "Amikor majd kiker�l a kezemb�l, nem lesz b�r�, sem katona, mindenekel�tt ember lesz." Olyan ember, aki k�pes minden�tt meg�llnia a l�b�n ahov� a "forgand� szerencse" veti.

Lelkiismeret

         Rousseau nem hisz az �sz mindenhat�s�g�ban:

         "Az �sz gyakran megcsal benn�nket - mondja az emancip�lt �rtelem sz�zad�ban -, s bizony nagyon is megszerezt�k a jogot arra, hogy visszautas�tsuk. �m a lelkiismeret sohasem csal meg. � az ember igazi vezet�je. Ami az �szt�n a testnek, az a lelkiismeret a l�leknek."

A m�dszerek

oRousseau "Emil"-j�ben tet�z�d�tt egy olyan folyamat, amely a renesz�nszban kezd�d�tt: a gyermek, a gyermekkor �t�rt�kel�se, "emancip�l�sa". Am�g �vezredeken kereszt�l az elsaj�t�tand� m�velts�g volt a figyelem k�z�ppontj�ban, s maga a gyermek is "a tud�s k�r�l forgott"; most �j helyzet �llt el�: a pedag�gia a gyermek k�r� rendel�d�tt.

oEz a hangs�ly�ttev�d�s egy�ttal saj�tosan �j nevel�si m�dszereket eredm�nyezett. S noha Rousseau nem t�rgyalja ezeket a nevel�si-oktat�si elj�r�sokat olyan r�szletes alaposs�ggal, mint mondjuk Comenius a "Didactica Magn�"-ban, bizonyos m�dszertani elvek az "Emil" szeml�letes p�ld�i alapj�n kikrist�lyosodnak az olvas� el�tt.

Meg kell lesni a gyermek term�szet�t…

oA gyermeknek mindenekel�tt "meg kell lesni a term�szet�t", a nevel�nek ismereteket kell gy�jteni neveltj�r�l. A j�val k�s�bb kibontakoz� tudom�ny�gnak, a gyermekl�lektannak adott j� el�re programot Rousseau: "Szeretn�m - �rja az �Emil�-ben -, ha egy j�zan �t�let� ember arr�l �rna �rtekez�st, hogyan figyelj�k meg a gyermekeket. Nagyon fontos volna, ha birtok�ban voln�nk ennek a m�v�szetnek: az ap�k �s a tan�t�k m�g csak elemeit sem ismerik."

oRousseau Emilre els�sorban az �rzelmein, a k�pzelet�n kereszt�l akar hatni, nem pedig a racion�lis �rvek �tj�n. �j gondolat ez az �vsz�zadok pedag�giai gyakorlat�t meghat�roz� "etikai intellektualizmus" ut�n: "A szellem hangja a sz�ven kereszt�l sz�ljon, mert csak �gy tal�l meghallgat�sra. A hideg �rvek meghat�rozhatj�k v�lem�nyeinket, de cselekedeteinket nem; el�rhetik, hogy higgy�nk, de azt nem, hogy cselekedj�nk."

Spont�n fejl�d�s

         A nevel� legfontosabb feladata nem az, hogy n�vend�ke fej�t "telet�ltse tudom�nnyal". Mindenekel�tt alkalmass� kell tennie �t a nevel�sre, s ehhez el�sz�r is �gyelnie kell arra, hogy a gyermek spont�n fejl�d�se zavartalan legyen. Vigy�znunk kell a gyermekre "az els� pillanatt�l kezdve, hogy vil�gra j�tt", az�rt, hogy "eredeti form�j�t" meg�rizhesse. Ennek a form�nak, azaz: a gyerekben szunnyad� lehet�s�geknek, er�nyeknek a kibont�sa a nevel�re v�r.

Negat�v nevel�s

oMindezt nem k�zvetlen m�don, az addig egyed�l ismert "pozit�v nevel�s" (itt: eredm�nyre t�r�, c�ltudatos nevel�s) eszk�zeivel, mivel az Rousseau szerint csak a "megrontott t�rsadalom" nevel�se lehet. A gyermeket �ppen ez�rt "fallal" kell k�r�lb�sty�zni, amely meg�vja a t�rsadalom k�ros hat�sait�l.

oEzt a nevel�st - melyet m�r a kort�rsai k�z�l is sokan t�madtak - nevezi Rousseau negat�v nevel�snek: „a negat�v nevel�s [...] nem ad er�nyeket, de meg�v a b�n�kt�l, nem tan�t meg az igazs�gra, de meg�v a t�ved�st�l; alkalmass� teszi a gyermeket mindarra, ami majd az igazs�ghoz vezetheti, amikor m�r k�pes lesz meg�rteni, �s a j�hoz, amikor m�r k�pes lesz szeretni."

A tan�t� az �let

         T�vedn�nk, ha azt gondoln�nk, hogy a "negat�v nevel�s" passz�v. Nagyon is akt�v tev�kenys�g ez: a gyermekre fejleszt� hat�st gyakorl� nevel�si k�r�lm�nyek megteremt�se.

         Olyan k�r�lm�nyek�, melyek mindenkor �sszhangban vannak a gyermek fizikai-lelki fejletts�g�vel. A nevel� szerepe ebben olyan, mint a sz�nh�zi rendez��: val�s�ggal "megrendezi" a gyermek �letk�r�lm�nyeit, mik�zben � maga szinte "l�thatatlan" marad. Olyan helyzeteket, szitu�ci�kat kell teremtenie, amelyek seg�ts�g�vel a n�vend�k �letre sz�l� tapasztalatokat szerezhet. �gy v�lik tan�t�j�v� a k�nyvek helyett maga az �let; a korai intellektualiz�l�s, a medd� magol�s helyett a v�gtelen gazdags�g� term�szet. A term�szet, hiszen Rousseau tan�tv�ny�t a romlott erk�lcs� v�rosb�l a term�szet k�zvetlen k�zel�be: vid�kre, falura k�v�nja k�lt�ztetni.