John Dewey pedag�gi�ja

oDewey hitvall�sa: az iskola maga az �let

oPedag�gi�j�nak filoz�fiai alapvet�se James gondolataiban gy�kerezik. Az egy�nt - v�li Dewey - a t�rsadalmi tev�kenys�g sor�n mindig valami individu�lis c�l, saj�t �rdekeinek megval�s�t�sa vez�rli, ez�rt alapvet� t�rekv�se, hogy ehhez megfelel� eszk�z�ket tal�ljon. Sz�m�ra minden k�ls� �s bels� t�nyez� csup�n eszk�z arra, hogy seg�ts�g�vel cselekv�se sor�n valamilyen feladatot megoldjon. Az eszm�k, az �rz�ki tapasztalatok, a tud�s, a t�rgyi objektumok csup�n addig �rt�kesek az egy�n sz�m�ra, ameddig �s amilyen m�rt�kben cselekv�ses �nmegval�s�t�s�t seg�tik.

John Dewey pedag�gi�ja

oV�lem�nye szerint az �let, a t�rsadalom, a nevel�s folyamata adja a nevel�s c�ljait, �s szolg�ltatja az ezek megval�s�t�s�hoz sz�ks�ges eszk�z�ket.

oA gyermek �gy a t�rsadalmi viszonyok r�sz�v� v�lik. A nevel�s ezen kereszt�l k�sz�ti fel a j�v� t�rsadalm�ra: "A demokr�cia �s a modern termel�si felt�telek miatt nem tudjuk pontosan megj�solni, hogy milyen lesz a civiliz�ci� h�sz �v m�lva. Ez�rt lehetetlen a gyermeket adott helyzetekre felk�sz�teni. Csak �gy lehet �t a j�v�re nevelni, ha megtan�tja arra, hogy ura legyen �nmag�nak.

John Dewey pedag�gi�ja

oA gyermeket ez�rt az �letre kell felk�sz�teni. Az iskola maga legyen a val�s�gos �let, azokb�l a tapasztalatokb�l t�pl�lkozz�k, amelyekkel a gyermek otthon, k�rnyezet�ben, a j�tsz�t�ren tal�lkozik. Az iskol�nak teh�t egy leegyszer�s�tett t�rsadalmi k�rnyezetet kell ny�jtania, ami a csal�di �letb�l �s a gyermek �ltal m�r megismert cselekv�sform�kb�l n�j�n ki.

oSzak�tani kell a Herbart-f�le "k�nyviskol�"-val, mivel abban nem alak�that� ki a cselekv� ember - fogalmazza meg az �les kritik�t. Nem igaz ugyanis, hogy a tud�s �gy j�n l�tre, mint a tiszta lapra �rt bet�k, a viaszba nyomott pecs�t, vagy a f�nyk�pez�g�p lemez�re felvett k�p.

o�gy csup�n ismereteket szerez a gyermek, de nem tanulja meg a legfontosabbat, mag�t az ismeretszerz�st, hiszen az iskol�ban k�szen kap mindent. Az �letben viszont nincsenek k�sz ismeretek, ott az embernek mag�nak kell hasznos�that� tud�st szereznie. Ez�rt az ismeretszerz�s k�szs�g�nek megtan�t�sa a korszer� iskola alapvet� feladata.

Egyetemi Elemi Iskola

         Dewey felfog�sa szerint a k�v�natos nevel�s csak �gy val�s�that� meg, ha felsz�molj�k a hagyom�nyos "tank�nyviskol�t", a tanul�s �s leckefelmond�s iskol�j�t. Megsz�ntetik annak minden tradicion�lis elem�vel egy�tt (hagyom�nyos iskola�p�let, tan�v, tanterv, tan�ra, oszt�ly, tant�rgy, tank�nyv, feleltet�s stb.), �s hely�be olyan iskol�t teremtenek, amely lehet�s�get teremt a gyermekek soksz�n�, saj�t tapasztalataikban gy�kerez� cselekv�s�re, �s szoros kapcsolatban �ll k�rnyezet�vel. Elk�pzel�s�nek gyakorlati megval�s�t�s�ra 1896-ban Chicag�ban l�trehozta els� �n. laborat�riumi iskol�j�t, az Egyetemi Elemi Iskol�t.

Dewey iskolamodellje

         "Minden egyes iskol�nk egy kicsi kis t�rsadalmi k�z�ss�gg� v�lik (embryonic community life) az alkot� munka t�pusaival, amely a nagyobb t�rsadalom �let�nek t�kre."

Az �ltala elk�pzelt iskola k�lcs�nhat�sban �ll:

•a gyermek otthoni k�rnyezet�vel,

•a term�szeti k�rnyezettel, amelybe beletartozik az iskola k�zvetlen �s t�volabbi k�rnyezete,

•az �zleti �lettel �s a termel�ssel,

•a tudom�nnyal (kutat�ssal) �s az arra el�k�sz�t� egyetemmel.

Az iskola �p�lete

oMegkonstru�lja a "j�v� iskol�j�nak" �p�let�t, amelynek "f�ldszintj�n" az otthon �s az �zleti �let (termel�s) kapcsolatai val�sulnak meg. Az ehhez kapcsol�d� gyakorlati tev�kenys�gek sz�ntere a konyha, az eb�dl�, a m�helyek (fa-, f�mmegmunk�l�s, textilk�sz�t�s: sz�v�de-fonoda), ezekhez kapcsol�dik a k�nyvt�r, mindazoknak az �rtelmi �s szellemi forr�soknak a gy�jt�helye, amelyek megvil�g�tj�k a gyakorlati tev�kenys�get, amelyek ennek a munk�nak �rtelmet �s �ltal�nos �rt�ket k�lcs�n�znek".

oAz iskola "emelet�n" a "f�ldszinten" foly� gyakorlati munk�hoz kapcsol�d� laborat�riumi vizsg�latok (fizikai, k�miai, biol�giai), m�v�szeti tev�kenys�gek (zene, rajz) folyn�nak, a k�z�ppontban pedig a m�zeum kapna helyet.

oA Dewey-f�le iskolakoncepci� legszembet�n�bb saj�toss�ga, hogy megsz�nteti a hagyom�nyos oszt�lytermet a katedr�val, az iskolapadokkal �s a szok�sos fali szeml�ltet� eszk�z�kkel. Ezek hely�be j�l felszerelt laborat�riumokat, m�helyeket, m�termeket (fest�szet, szobr�szat) zenetermeket k�v�n berendezni.

Projekt m�dszer

o"Az egyed�l t�rv�nyes eszk�z arra - �rja Dewey -, hogy a neh�zs�gb�l ki lehessen jutni az lenne, ha a tan�t�si anyagot �tform�ln�k, a gyermek �let�hez alkalmazn�k �s bevinn�nk szellemi l�t�k�r�be."

oDewey ezen gondolat�n alapszik a tan�tv�nya, W. H. Kilpatrick (1871-1965) �ltal kidolgozott - a reformpedag�giai mozgalmak hat�s�ra vil�gszerte ismertt� v�lt - project m�dszer. Ez a hagyom�nyos tanterv helyett a tananyagot a gyermek �rdekl�d�s�n alapul�, �letszer� feladategys�gek k�r� csoportos�totta, melyek elsaj�t�t�sa �n�ll�an, az egyes tanul�k fejl�d�si saj�toss�gainak, egy�ni fejl�d�si �tem�nek megfelel�en t�rt�nt.

A gyermektanulm�ny

oA m�lt sz�zad utols� �vtized�ben - Dewey koncepci�j�val p�rhuzamosan - szint�n az Egyes�lt �llamokb�l indult h�d�t� �tj�ra a korszak m�sik jelent�s pedag�giai-pszichol�giai ir�nyzata, a gyermektanulm�ny. K�s�bb szorosan �sszefon�dott a kibontakoz� reformpedag�gi�val, s egyben pszichol�giai-antropol�giai megalapoz�st biztos�tott sz�m�ra.

oA gyermektanulm�ny l�trej�tt�nek h�tter�ben ott tal�ljuk Rousseau gyermekfelfog�s�t, a XIX. sz�zadi pozitivizmus tudom�nyfelfog�s�t, a spenceri evol�ci�s pszichol�gia hat�s�t, a vil�gszerte felgyorsul� ipari-term�szettudom�nyos fejl�d�st.

Stanley Hall

oA t�rekv�sek k�z�ppontj�ban a worchesteri Clark Egyetem �llt. Ennek rektora, a kiv�l� pszichol�gus-gyermektanulm�nyoz�, Stanley Hall �gy v�lte, hogy a gyermekre vonatkoz� ismereteket - megbontva ezzel az emberrel foglalkoz� tudom�nyok hagyom�nyos rendszer�t - �n�ll�, �j diszcipl�nak�nt kell kezelni: minden tudom�nyb�l kiemelve a gyermekkel kapcsolatos ismereteket. Az �j tudom�ny�g, a gyermektanulm�ny - vagy ahogy Hall egyik tan�tv�nya tal�l�an elnevezte, a pedol�gia - anat�miai, fiziol�giai, biol�giai, antropol�giai, pszichol�giai, etnogr�fiai, szociol�giai, �s egy�b tudom�nyos ismeretek rendszere, melyeket k�z�s t�rgyuk, a gyermek f�z laza egys�gbe.

�j nevel�studom�ny

         A mozgalom jeles k�pvisel�i, mit p�ld�ul A. Binet, E. Clapar�de, E. Meumann nagy hat�st gyakoroltak a pedag�gia elm�let�re �s a hagyom�nyos nevel�studom�nyt �s iskolai gyakorlatot b�r�l� - hely�re gyermekk�zpont� iskolamodelleket kidolgoz� - reformpedag�gia fejl�d�s�re. Arra t�rekedtek, hogy a hagyom�nyos normat�v pedag�gia helyett egy gy�keresen �j, a gyermeki l�t saj�toss�gait - a tudom�nyos l�lektani megfigyel�sek �s vizsg�latok alapj�n - le�r�, tudom�nyos m�dszerekkel ellen�rz�tt nevel�studom�nyt hozzanak l�tre.

Binet

         A gyermektanulm�nyoz�k elk�pzel�seit err�l az �j pedag�gi�r�l j�l t�kr�zi A. Binet (1857-1911) 1898-ban kiadott m�ve, "A szellemi f�radts�g" el�szava: "Tulajdonk�ppen nem arr�l van sz�, hogy a r�gi pedag�gi�t megreform�ljuk, hanem, hogy �j pedag�gi�t teremts�nk. A r�gi pedag�gi�t, b�r vannak egyes j� r�szei, teljesen el kell vetni, mert gy�ker�ig hat� hib�ja van: tetszeni akar. [...] Az �j pedag�gi�nak megfigyel�sen �s tapasztal�son kell alapulnia, s mindenekel�tt k�s�rletinek kell lennie."

Pedag�giai k�s�rlet

oA k�s�rleti pedag�gia �gy felfogva nem m�s, mint empirikus pedag�giai kutat�s, amely a tapasztalati kutat�s minden eszk�z�t (t�meges vizsg�latok, k�s�rlet, megfigyel�s, m�r�s, ank�t, matematikai statisztika stb.) a pedag�giai vizsg�l�d�s szolg�lat�ba �ll�tja.

oLegf�bb m�dszere a pedag�giai k�s�rlet, amely a fejl�d� �s tev�keny gyermekre alkalmazott pszichol�giai k�s�rlet.

oA k�s�rleti pedag�gia legnagyobb m�dszertani �s tartalmi �j�t�sa az, hogy valamennyi pedag�giai probl�m�t a n�vend�kb�l kiindulva igyekszik megoldani.

Eduard Clapar�de

oA gyermektanulm�ny �s a k�s�rleti pedag�gia egyik legkiv�l�bb k�pvisel�je a sv�jci Eduard Clapar�de (1873-1940). Orvosi tanulm�nyai befejezt�vel 1899-ben a pszichol�gia mag�ntan�ra lett a genfi egyetemen.

oEzt megel�z�en behat� k�s�rleti �s �llatpszichol�giai tanulm�nyokat folytatott. 1908-t�l az egyetem professzora �s a k�s�rleti pszichol�giai laborat�rium vezet�je.

oVizsg�latai meggy�zt�k arr�l, hogy a pedag�gi�t tudom�nyos k�s�rleti alapokra kell helyezni, ez�rt belefogott az �j szeml�let� pedag�gia oktat�s�ra szolg�l� f�iskola szervez�s�be. Ez 1912-ben Rousseau Int�zet n�ven ny�lt meg Genfben, s hamarosan a gyermektanulm�ny nagyh�r� k�zpontj�v� v�lt.

A gyermektanulm�ny term�szettudom�nyos jellege

oClapar�de felfog�sa szerint - mik�nt ezt k�nyv�ben r�szletesen kifejti - a nevel�s alapvet� t�nyez�je a gyermek: "Elemi igazs�gnak l�tszik, hogy a pedag�gi�nak a gyermek ismeret�n kell alapulnia �pp �gy, mint ahogy a kert�szet a n�v�nyek ismeret�n alapszik. [...] A nevel�s probl�m�ja k�t dolgot foglal mag�ban: a tan�tani val� anyagot �s azt, akit tan�tunk - azaz a tantervet �s a tan�tv�nyt. Eddig a legt�bb gondot a tantervekre �s k�zik�nyvekre ford�tott�k. Ideje, hogy kiss� m�r azokkal is foglalkozzunk, akik sz�m�ra mindezek k�sz�lnek. Nem szabad elfelejteni, hogy m�g egy harmadik t�nyez� is van: maga a nevel�.

Pedol�gia

oA gyermektanulm�ny (pedol�gia) mint tiszta tudom�ny a r�sztudom�nyok eg�sz sor�t foglalja mag�ba (gyermekpszichol�gia, gyermekfiziol�gia stb.), olyan tudom�nyokat, amelyek k�zvetlen�l a gyermekre vonatkoznak.

oClapar�de felfog�s�ban a k�s�rleti pedag�gia nem m�s, mint a gyermektanulm�ny pedag�giai alkalmaz�s�nak tudom�nyos rendszere. Az �gy felfogott pedag�giai gyermektanulm�ny, a k�s�rleti pedag�gia term�szettudom�nyos jelleg�: "A term�szettudom�ny megmagyar�zza a jelens�gek lefoly�s�t, de nem szabja meg soha, hogyan kell ezeknek a jelens�geknek lefolyniuk.

A funkcion�lis nevel�s

oA gyermekkornak biol�giai jelent�se - m�s n�ven funkci�ja van. A nevel� feladata �ppen ez�rt nem az, hogy n�vend�k�t min�l hamarabb feln�tt� alak�tsa azzal, hogy r�k�nyszer�ti a feln�tt ember gondolkod�s- �s viselked�sm�dj�t; hanem, hogy lehet�v� tegye a gyermek saj�tos tev�kenys�g�nek kifejl�d�s�t. Ebben tanulm�nyoznia kell a gyermek term�szetes megnyilv�nul�sait, hogy ezekhez tudja adapt�lni nevel�i elj�r�sait.

oErre alapozva fogalmazta meg Clapar�de a funkcion�lis nevel�s gondolat�t, "amely a lelki folyamatokat �gy igyekszik kifejleszteni, hogy nem �nmagukban, hanem biol�giai jelent�s�kben, jelenlegi vagy j�v�beli cselekv�st szolg�l� szerep�kben, az �let sz�m�ra val� hasznoss�gukban szeml�li �ket. A funkcion�lis nevel�s a gyermek ig�ny�t, sz�ks�gleteit, valamilyen c�lra ir�nyul� �rdek�t annak az aktivit�snak mozgat�jak�nt fogja fel, amelyet fel szeretn�nk kelteni benne."

A j�t�k

oEzzel �sszef�gg�sben fogalmaz�dik meg a k�vetkez� l�nyeges k�rd�s: mi a gyermekkor funkci�ja? Clapar�de v�lasza szerint az, hogy felk�sz�lj�n a feln�tt �let feladataira a saj�tos gyermeki tev�kenys�gform�k: az ut�nz�s �s a j�t�k seg�ts�g�vel.

oA j�t�k funkci�ja nem a jelenben, hanem a gyermek j�v�j�ben nyer magyar�zatot: "A j�t�k nem a ma j�tsz� gyermek, hanem a holnapi feln�tt viszonylat�ban lesz funkcion�lis. A j�t�k �el�gyakorlat�. M�s sz�val a j�t�k csak akkor lesz funkcion�lis, ha a gyermeket longitudin�lis (hosszanti) aspektusb�l szeml�lj�k, azaz abb�l a szempontb�l, amiv� k�s�bb v�lik. [...] A j�t�k transzverz�lis (keresztir�ny�) szempontb�l is funkcion�lis, vagyis a gyermek jelenlegi sz�ks�gleteinek szempontj�b�l is, mert aktu�lis �s k�zvetlen kiel�g�l�st szerez neki, �s mert a j�t�k a j�v�t a jelenlegi sz�ks�gletek r�v�n k�sz�ti el�."

Ennek az iskol�nak az alapvet� saj�toss�gait az al�bbiakban �sszegzi:

oA gyermeket tegye c�lkit�z�seinek, m�dszertani megfontol�sainak k�z�ppontj�ba.

oAz ott foly� nevel�s rug�ja - a jutalom v�r�sa helyett - a v�grehajtand� feladat ir�nti �rdekl�d�s legyen.

oAz engedelmess�g, k�ls� fegyelem hely�t foglalja el a gyermek munkav�gy�b�l fakad� bels� fegyelem.

oHagyja meg�lni a gyermekkort, tartsa tiszteletben annak saj�toss�gait, fejl�d�si szakaszait.

oAz ott foly� oktat�s ne haszontalan ismeretanyaggal t�ltse tele a gyermek fej�t, hanem fejlessze �rtelmi �s erk�lcsi funkci�it.

oAz iskola legyen akt�v, haszn�lja ki a gyermek cselekv�si v�gy�t, t�maszkodj�k a j�t�kra.

o�letszer� munkatev�kenys�geivel szerettesse meg a gyermekkel a munk�t.

oA pedag�gus "iskolai mindentud�" helyett a gyermekek munkat�rsa, egy�ni munk�juk seg�t�je legyen.

oAz iskola t�maszkodj�k a gyermek egy�ni k�pess�geire �s fejlessze azokat.

�j iskol�k

         A gyermekkor funkcion�lis szeml�let�b�l ad�dik a k�vetkeztet�s, hogy olyan iskol�ra, nevel�sre van sz�ks�g, amely alkalmazkodik a gyermek funkci�ihoz, az egyes gyermek egy�ni saj�toss�gaihoz.

         A fenti elvek szerint m�k�d� gyermek- �s cselekv�sk�zpont� "�j iskol�kat" - amelyek gyermekl�pt�k�ek, a gyermek funkci�ihoz m�retezettek - a sz�zadfordul� ut�n kibontakoz� reformpedag�giai ir�nyzatok iskolakoncepci�i teremtik majd meg.