Adolphe Ferri�re –
a reformmozgalom szervez�je

         A sz�zad elej�n kibontakoz� "�j iskol�k" tev�kenys�g�nek koordin�l�s�ra, a k�lcs�n�s inform�ci�- �s tapasztalatcsere biztos�t�s�ra - a mozgalom ifj� szervez�je - a sv�jci Adolphe Ferri�re (1879-1960) 1899-ben megalap�totta az "�j Iskol�k Nemzetk�zi Irod�j�t" (Bureau International des �coles Nouvelles). Ferri�re 1912-t�l, Clapar�de megh�v�s�ra, a Rousseau Int�zet tan�ra lett. A kiterjedt nemzetk�zi levelez�s �s Eur�pa sz�mos orsz�g�ban tett tanulm�ny�tjainak tapasztalatai alapj�n �ll�totta �ssze azt a 30 krit�riumot tartalmaz� list�t, amely az "�j iskol�ban" foly� testi, szellemi �s erk�lcsi-vall�sos nevel�s saj�toss�gait tartalmazza.

Akt�v iskola

         K�s�bbi munk�ss�ga sor�n kidolgozta az "�cole activ" [tev�keny, cselekv� iskola] pedag�giai koncepci�j�t is, amely mag�ba foglalja az id�k�zben megjelen� �jabb reformpedag�giai ir�nyzatok (Montessori, Decroly) jellegzetes elk�pzel�seit. Mik�nt megfogalmazza: "Azt az iskol�t, mely gyermekpszichol�gi�n alapszik, s az egy�n egys�g�hez, helyesebben eg�sz�hez: �rzelmi vil�g�hoz, �rtelm�hez �s akarat�hoz sz�l, r�viden tev�keny (akt�v) iskol�nak nevezz�k".

Pedag�giai optimizmus

         Az "�cole activ" ir�nyzat m�sik jellegzetes von�sa a hat�rtalan optimizmus. Ez nyilv�nul meg az emberis�g j�v�j�be vetett hitben �s a nevel�s ir�nt t�pl�lt bizalomban, amelynek seg�ts�g�vel az emberi fejl�d�s �j korszaka k�sz�nt majd be. Ennek megval�s�t�s�ra tesznek majd k�s�rletet az els� vil�gh�bor� ut�n kibontakoz� nagy, k�z�ss�gi jelleg� reformiskolai koncepci�k.

A reformpedag�gia fejl�d�s�nek m�sodik szakasza

oA kor�bbiakban v�zolt - nagyj�b�l a m�lt sz�zad utols� �vtizedeit�l az els� vil�gh�bor�ig tart� - fejl�d�si peri�dus egyik jellegzetes von�sa a gyermeki egy�nis�g, �n�ll�s�g, szabads�g kibontakoz�s�nak min�l teljesebb el�seg�t�se volt a hagyom�nyos iskola szerkezet�nek, bels� vil�g�nak, tananyag�nak radik�lis �talak�t�s �tj�n. Ez a folyamat a h�szas �vekt�l �j elemmel - a k�z�ss�gi �letforma megteremt�s�nek ig�ny�vel - gazdagodott.

oAz els� nagy vil�g�g�s ut�n - a h�bor� borzalmait megszenvedve - sokan tov�bbra is azt vallott�k, hogy a nevel�s seg�ts�g�vel lehet majd olyan �j vil�got megteremteni, amelyben a n�pek, nemzetek b�k�ben �lnek egym�ssal. Az �j szeml�let� nevel�s is hozz�j�rul ahhoz, hogy bek�sz�nts�n az emberis�g r�g�ta v�gyott b�k�s korszaka.

Vil�gmozgalom

oA vil�gh�bor�t k�vet� id�szakban jelenik meg a reformpedag�gia m�sik jellegzetes von�sa: t�rekv�s a vil�gmozgalomm� szervez�d�sre. 1921 nyar�n Calais-ban ker�lt sor az "�j Korszak Nemzetk�zi Konferencia" megrendez�s�re.

oEgy nemzetk�zi pedag�giai szervezet l�trehoz�sa, amely az "�j Nevel�s Egyes�lete" (New Education Fellowship) n�ven j�tt l�tre.

oAz ezt k�vet� �vekben sorra sz�lettek a nemzetk�zi szervezetek �s adt�k ki �n�ll� foly�irataikat. A magyar nyelv� kiadv�ny "A J�v� �tjain" c�mmel 1926-t�l jelent meg Nemesn� M�ller M�rta szerkeszt�s�ben.

oAz "�j Nevel�s Lig�ja" - ahogyan a szervezetet haz�nkban nevezt�k - a h�szas �vek elej�t�l kezdve v�ltoz� helysz�neken eg�szen 1939-ig rendszeresen megtartotta �sszej�veteleit.

A Waldorf-pedag�gia - az alap�t�, Rudolf Steiner munk�ss�ga

oRudolf Steiner (1861-1926) a korabeli eur�pai gondolkod�s - m�ig sok vit�t kavar� �s sz�les k�rben hat� - szem�lyis�ge az egykori Osztr�k-Magyar Monarchia hat�r�n, Kraljevecben sz�letett. Sz�les k�r� �s elm�lyedt matematikai-term�szettudom�nyos tanulm�nyait k�vet�en 1891-ben filoz�fi�b�l doktor�lt.

oElk�pzel�seinek gyakorlati kivitelez�s�re akkor kapott lehet�s�get, amikor bar�tja �s tisztel�je, Emil Molt a stuttgarti Waldorf-Astoria cigarettagy�r igazgat�ja 1919-ben felk�ri, hogy alkalmazottai �s munk�sai gyermekei sz�m�ra egy iskol�t hozzon l�tre. Az els� Waldorf-iskola m�g ugyanazon �v �sz�n megny�lt.

A koncepci� antropol�giai alapjai

oSteiner pedag�giai tanai �s erre alapozott iskolakoncepci�ja az antropoz�fia embertan�ban gy�kerezik. Ennek egyik legfontosabb gondolata, hogy az emberi l�tez�s val�di l�nyege - aminek megragad�sa a nevel�s alapvet� feladata - nem fogalmazhat� meg kiz�r�lagosan a materializmus eszk�zeivel.

oAz ember fizikai, f�ldi l�te nem v�laszthat� el a sz�let�s el�tti szellemi l�tez�st�l - amivel megszak�thatatlan kapcsolatban �ll - �s ahov� hal�la ut�n, a fizikai test megsz�n�s�t k�vet�en �jra visszat�r.

Az  ember

Steiner szerint az ember l�nye n�gy alapvet�, egym�sra �p�l� r�tegre �s ezzel �sszef�gg� fejl�d�si peri�dusra tagol�dik:

oAz els� szint - a materializmus emberfelfog�sa szerint az ember l�nyis�g�nek egyetlen l�tez� eleme - a fizikai test, amely az embert az �lettelen, �sv�nyi vil�ggal teszi k�z�ss�.

A f�l�tte elhelyezked� magasabb l�tform�k a szellemtudom�ny (antropoz�fia) seg�ts�g�vel k�zel�thet�k meg:

oEzek els� szintje az �let - vagy �tertest, amelyben az ember a n�v�nyekkel, �llatokkal az alapvet� �letm�k�d�s�ben, a n�veked�sben �s szaporod�s�ban k�z�s.

oErre �p�l az �rz� vagy asztr�ltest, amely az �rzelmi �let - f�jdalom, temperamentum, �szt�n�k, szenved�lyek stb. - hordoz�ja.

oA l�tez�s - csup�n az emberre jellemz� - negyedik szintje az "�n test", az "�n" hordoz�ja, �ltala v�lik az ember a f�ldi l�tez�s legmagasabb szint� form�j�v�.

Az egyedfejl�d�s

o0-7 �v: a sz�let�st�l a fogv�lt�sig tart� id�szak legf�bb jellemz�je a fizikai szervek kialakul�s�val f�gg �ssze. Ennek l�nyege a vil�g �rz�kszervi befogad�s�nak, megtapasztal�s�nak sz�ks�glete. Ebben az �letkorban a gyermek kritika n�lk�li ut�nz� l�ny, ez�rt kiemelt jelent�s�ge van az ingergazdag k�rnyezetnek, a feln�tt �ltal k�zvet�tett pozit�v p�ldak�pnek, a nevel� �szinte der�j�nek, �rzelmi biztons�got ny�jt� szeretet�nek.

o7-14 �v: a fogv�lt�st�l a serd�l�sig tart� id�szak legf�bb jellemz�je a gyermek p�ldak�vet�se �s az ehhez seg�ts�get ny�jt� - j� �rtelemben vett - tan�ri autorit�s. Ebben a korban alakul ki a gyermek �ntudata, ami azut�n majd vil�gtudatt� teljesedik.

Az egyedfejl�d�s

o14-21 �v: a pubert�skor dr�mai testi �talakul�s�val veszi kezdet�t a fejl�d�s harmadik szakasza, amelynek sor�n kialakul az ifj� ember auton�m �t�letalkot�sa �s a val�di fogalmi gondolkod�s. A gyermek ebben a korban m�r nem ut�noz, hanem �rt�krendet saj�t�t el.

o21-28 �v: az ifj�kor �veiben fejez�dik be a fejl�d�s, ennek sor�n k�vetkezik be az emberi teljess�g, a magasabb szint� emberi l�lek kimunk�l�sa.

Kult�rfokok

oAz iskolai nevel�snek ezt a m�lyebb �rtelm� fejl�d�st kell szolg�lnia, az antropoz�fia �ltal felt�rt szellemi �sszef�gg�sek seg�ts�g�vel. �lland�an szem el�tt tartva hogy a gyermek nem csup�n biol�giai, hanem szellemi l�ny is egy�ttal.

oSteiner fejl�d�stan�nak m�sik - a korabeli tudom�nyos gondolkod�sban gy�kerez� - alapvet� gondolata, ami a Waldorf-iskola tanterv�nek legfontosabb rendez� elve, hogy a gyermek egyedfejl�d�se sor�n megism�tli az emberis�gnek az �skort�l napjainkig tart� kultur�lis fejl�d�s�nek f�bb szakaszait.

oEnnek megfelel�en az 1-8. oszt�ly tananyag�nak line�ris �s koncentrikus elrendez�se az �ltala felv�zolt kult�rfokok alapj�n t�rt�nik.

A Waldorf-pedag�gia saj�tos von�sai

oA Steiner �ltal alap�tott Waldorf-iskola 12 �vfolyamos egys�ges iskola, amelyben nem t�rt�nik �rtelmi k�pess�gek alapj�n val� elk�l�n�t�s. Felfog�sa szerint ugyanis a gyermeki szem�lyis�g optim�lis fejl�d�se csak �gy val�sul meg. Mindenki egyedi, csak r� jellemz� tulajdons�gokkal rendelkezik, az iskola feladata ezeknek a min�l teljesebb kibontakoztat�sa.

oA Waldorf-iskol�k a sz�l�k-tan�rok-tanul�k egy�ttm�k�d�s�re alapozva, legt�bbsz�r egyes�leti form�ban m�k�dnek. A 12 �vfolyamos iskol�hoz �ltal�ban �voda is kapcsol�dik. Az iskol�k ir�ny�t�s�t a sz�l�i �s tan�ri test�let kollegi�lis alapon v�gzi. A legf�bb f�rum a hetente megtartott, a l�nyeges szervezeti, de els�sorban pedag�giai-pszichol�giai, aktu�lis nevel�si k�rd�sekkel foglalkoz� tan�ri konferencia, ami egyben a tov�bbk�pz�s egyik legf�bb form�ja.

A Waldorf-pedag�gia saj�tos von�sai

oAz iskolai nevel�s legfontosabb szem�lyis�ge az oszt�lytan�t�, aki az 1-8. oszt�lyig a napi f� oktat�si id�ben (a reggel els� 2-3 �r�ja)a f� t�rgyakat tan�tja, �gy nyolc �ven �t naponta hossz� id�t t�lt egy�tt di�kjaival. Ez nem csup�n a gyermek-tan�t�, hanem a tanul�k egym�s k�z�tti kapcsolat�ra is nagy hat�ssal van. Az �lland�s�g, ism�tl�d�s, a biztons�got ny�jt� viszonyul�si lehet�s�gek gyakorl�sa nagym�rt�kben el�seg�ti a Waldorf-iskol�kra oly jellemz� bens�s�ges, csal�dias oszt�ly- �s iskolai l�gk�r kialakul�s�t.

oAz oszt�lyban v�gzett tanulm�nyi munka saj�tos eleme az �n. epoch�lis oktat�s, ami azt jelenti, hogy a gyermekek tanrendje nem naponta �s �r�nk�nt v�ltozik, hanem a f�oktat�s tant�rgyainak (anyanyelv, �r�s, olvas�s, sz�mol�s, k�s�bb term�szet- �s t�rsadalomtudom�nyi t�rgyak) tananyaga t�mb�s�tve, egy-m�sf�l h�napos szakaszokban ker�l feldolgoz�sra.

A Waldorf-pedag�gia saj�tos von�sai

         A Waldorf-iskol�kban ismeretlen a buk�s, valamint a hagyom�nyos �rtelemben vett feleltet�s �s oszt�lyoz�s. Az egyes tant�rgyi szakaszok (epoch�k) befejez�se ut�n nyilv�nos oszt�lybemutat�t tartanak, �v v�g�n pedig a tan�t� a gyermek szem�lyis�g�nek eg�sz�re kiterjed� r�szletes sz�veges �rt�kel�st ad minden n�vend�kr�l. Ehhez az �rt�kel�shez szem�lyre sz�l� rajzokat �s verseket is mell�kelnek.

Steiner �s munkat�rsai �ltal kidolgozott kerettanterv

oAz els� iskola�vt�l kezd�d�en k�t idegen nyelv oktat�sa (lehet�s�g szerint egy keleti �s egy nyugati nyelv).

oAz iskol�k munk�j�ban kiemelked� szerepe van a m�v�szeti nevel�snek, minden gyermek tanul zen�lni, �nekelni, r�szt vesz a k�z�s kar�neken. Az els� oszt�lyt�l kezdve haszn�lj�k a furuly�t �s az �t�hangszereket, a tehets�gesebb gyermekek k�s�bb h�ros hangszereken is j�tszanak. Az oszt�lyoknak �n�ll� zenekara van. A rajzon �s fest�sen kereszt�l t�rt�n� �nkifejez�s jelen van az els� oszt�lyt�l kezdve; a rajzi elemek seg�ts�g�vel jutnak el az �r�s-olvas�s-sz�mol�s tan�t�s�hoz is. A dramatikus j�t�k, szaval�s, sz�nj�t�k az iskolai �let szerves r�sze, a v�ltozatos, �lm�nyszer�, gazdag tartalm� iskolai �nnepek programj�nak alapja.

Steiner �s munkat�rsai �ltal kidolgozott kerettanterv

oA Waldorf-pedag�gia jellegzetes m�v�szeti tev�kenys�gform�ja az euritmia - a t�ncos mozdulatm�v�szet, amely a t�r, id� �s az emberi test mozg�sos megjelen�t�si, �nkifejez�si form�ja.

oKiemelt szerep jut a munk�ra nevel�snek is, ami a k�zimunk�t�l (k�t�s, varr�s, horgol�s, h�mz�s), a k�l�nb�z� k�zm�ves technik�k (fafarag�s, agyag- �s f�mmegmunk�l�s stb.) elsaj�t�t�s�n �t a bonyolultabb technol�gi�k (pap�rgy�rt�s, h�z�p�t�s stb.), a mez�gazdas�gi munk�k (n�v�nytermeszt�s, kertm�vel�s, �llatteny�szt�s) a gyakorlati tev�kenys�gek (f�ldm�r�s, t�rk�prajzol�s) �s az eg�szs�g�gyi-szoci�lis feladatok (els�seg�lyny�jt�s, beteg�pol�s stb.) elv�gz�s�ig terjed.

Amerikai reformpedag�giai t�rekv�sek

         Az eur�pai reformpedag�gia m�sodik fejl�d�si szakasz�val �sszhangban a h�szas �vek elej�n �jabb - r�szben a Dewey-f�le pragmatista pedag�giai alapelveken nyugv�, r�szben a Monessori-pedag�gi�t tov�bbfejleszt� - iskolamodellek, m�dszertani jelleg� ir�nyzatok bontakoznak ki az Egyes�lt �llamokban is, amelyek k�z�l a Dalton- �s a Winnetka-plan v�lt vil�gszerte ismertt�.

Helen Parkhurst �s a Dalton-plan

         Montessori szellem�ben (akinek tan�tv�nya �s elk�telezett h�ve volt) megsz�ntette a hagyom�nyos z�rt oszt�lyszerkezetet, mivel Parkhurst �gy v�lte, hogy a k�z�s front�lis oktat�s nincs tekintettel a tanul�k egy�ni saj�toss�gaira, elt�r� k�pess�geire, �rtelmi fejl�d�s�k elt�r� �tem�re. Ezzel egy�tt egyszerre megsz�nt a hagyom�nyos oszt�lytagol�d�ssal k�nyszer�en egy�tt j�r� h�tr�ny, a buk�s is.

Dalton-terv

         "A kijel�lt �vi, havi �s heti feladatokon bel�l a tanul� teljesen szabad" - olvashatjuk a Dalton-terv egy korabeli ismertet�s�ben.

         "Minden tanul� a saj�t t�rgy�ban egy maxim�lis, k�z�p �s minim�lis programot �ll�t fel. A tanul� tetsz�s szerint v�lasztja munk�j�t. Munka k�zben pedig felismeri igazi k�pess�geit s megtudja, mennyi id�t s munk�t kell egy-egy t�rgyra ford�tania. A t�rgyak v�laszt�s�n�l kezdetben a tan�t� seg�t�sre k�szen �ll mellette, tan�csokkal l�tja el, an�lk�l, hogy gy�mkodni akarna f�l�tte vagy befoly�solni akarn� v�laszt�s�ban."

A Dalton-iskola

oA hagyom�nyos oszt�lytermeket szakkabinetekk� (laborat�rium) alak�totta �t, minden a fejl�d�si �temnek �s a tanul�i �rdekl�d�snek megfelel�en t�rt�nt.

oMindenki, minden t�rgyb�l egy feladatlapot kapott, amin az elv�gzend� feladat �s az elsaj�t�t�s v�rhat� id�tartama szerepelt.

oA n�vend�kek meg�llapod�st (contract) k�t�ttek a nevel�vel.

oA feladatlap alapj�n a szaktantermekben (laborat�riumokban) az ott tal�lhat� seg�deszk�z�k ig�nybev�tel�vel �n�ll�an dolgoztak, a jelen l�v� szaktan�rok sz�ks�g eset�n seg�tett�k a munk�t.

oA v�llalt feladatok elv�gz�se ut�n vizsg�ra jelentkezhettek.

oMindenki saj�t fejl�d�si �tem�nek megfelel�en haladhatott, teljes�tm�ny�t tanulm�nyi t�bl�zata alapj�n b�rmikor ellen�rizhette.

A Winnetka-plan pedag�giai alapelvei

oA Dalton-planhoz sokban hasonl� elveken nyugszik Carleton W. Washburne (1889-1968) reformja, amit 1922-ben Chicago egyik k�lv�ros�ban Winnetk�ban val�s�tott meg. A Winnetka-plan a tantervi anyagot k�t alapvet� egys�gre bontotta:

o1. Az �ltal�nos, illetve a tov�bbtanul�shoz sz�ks�ges ismeretek (common essentials, academic subject).

o2. Alkot� �s csoportmunk�k (group and creative activities).

A Progressz�v Nevel�si T�rsas�g l�trej�tte

         Az els� vil�gh�bor�t k�vet�en - az �j amerikai reformpedag�giai koncepci�k megjelen�s�vel egy id�ben - az Egyes�lt �llamokban is megkezd�d�tt a kor�bban spont�n m�don terjed� �j nevel�si t�rekv�sek mozgalomm� fejl�d�se. Ennek els� l�p�sek�nt 1919 elej�n Stanwood Cobb kezdem�nyez�s�re Washingtonban l�trej�tt a "Progressz�v Nevel�si T�rsas�g" (Progressive Education Assotiation), amely hamarosan a kontinens tekint�lyes pedag�giai mozgalm�v� szervez�d�tt. 1924-ben saj�t lapot ind�tott "Progressive Education" c�mmel, amelyben a hazai t�rekv�sek mellett az azzal p�rhuzamosan kibontakoz� eur�pai reformpedag�giai mozgalom k�pvisel�inek n�zeteit is igyekeztek sz�les k�rben terjeszteni.

A Progressz�v Nevel�si T�rsas�g alapelvei

oA gyermek term�szetes fejl�d�s�nek szabads�ga.

oMinden gyermeki tev�kenys�g alapja az �rdekl�d�s legyen.

oA pedag�gus vezet�-ir�ny�t� �s nem feladatkijel�l�-leckefelad� legyen.

oA gyermeki fejl�d�s tudom�nyos ig�ny� tanulm�nyoz�sa.

oNagyobb figyelmet kell ford�tani a gyermek testi fejl�d�s�t meghat�roz� t�nyez�kre.

oA gyermek �letsz�ks�gleteinek kiel�g�t�se �rdek�ben a csal�d �s iskola egy�ttm�k�d�se sz�ks�ges.

oA pedag�giai mozgalmak vezet� ereje a "progressz�v iskola" legyen.

A Jena-plan, a reformpedag�gia egyik z�r� szint�zise
Peter Petersen (1884-1952)

oPetersen iskolamodellje a korszak reformpedag�giai t�rekv�seinek mintegy �sszegz�-z�r� szint�zisek�nt �rtelmezhet�.

oA Jena-plan koncepci� sokfel� �gaz� gy�kerei, a l�trej�tt�t befoly�sol� soksz�n� szellemi hat�sok ellen�re is egy�ni alkot�s, ami megnyilv�nul abban, hogy a korabeli szakirodalom �s szakmai k�zv�lem�ny a reformpedag�gia egyik cs�csteljes�tm�nyek�nt �rt�kelte. Ez a magyar�zata annak, hogy az 1930-as �vekben az egyetem gyakorl�iskol�ja az �rdekl�d� k�l- �s belf�ldi pedag�gusok l�togat�s�nak c�lpontja lett, maga Petersen pedig a korszak egyik legkeresettebb pedag�giai el�ad�j�v�, vend�gprofesszor�v� v�lt.