A c�lzott besz�lget�s

Mi�rt sz�ks�ges:

-         mert mihamarabb fel kell ismern�nk azokat az �rz�seket, vagy jelent�seket, amelyeket a kliens megfogalmazott

-         ha besz�lget�nk, besz�l�nk – alkalmat adunk a probl�ma kibesz�l�s�re

-         megismerj�k a klienst – szubjektum�t – s kinyilatkoztatjuk elfogad�sunkat

-         �jra hallja, amit � mondott

�jrafogalmaz�s: egy lehet�s�g a folyamatos korrig�l�sra

L�p�sei:

1. Visszat�kr�z� �jrafogalmaz�s

(k�r�l�rjuk, amit hallottunk – �gy, hogy az a m�sik sz�m�ra felismerhet� legyen)

-         visszhangv�lasz

-         visszat�kr�z� �jrafogalmaz�s (�gy h�t �n szerint, azt akarja mondani, v�lem�nye szerint…)

-         �sszefoglal� �jrafogalmaz�s (l�nyeget ragad meg m�s szavakkal)

2. Az �jrafogalmaz�s, mint az alap - h�tt�r viszony megford�t�sa

(semmit nem vesz�nk el, semmit nem adunk hozz� az elmondottakhoz, de megjelenik valami, ami eddig rejtve volt)

3. Tulajdonk�ppeni megvil�g�t� �jrafogalmaz�s

(�rthet�v�, hallhat�v� teszi a kliens sz�m�ra ugyanazt az �rzelmet, amit elmondott)

Ehhez nagyon finom intu�ci� kell.

A  m�sik ember megismer�se

Kiindul�pont: az egyik ember (szem�ly) interakci� �s kommunik�ci� r�v�n kapcsolatba ker�l a m�sik emberrel (szem�llyel) �s a kapcsolat eredm�nyek�nt megismerik egym�st.

A szem�lyek megismer�s�nek alapfelt�tele:

Alapvet� azonoss�g felt�telez�se (emberk�nt ismerj�k el egym�st – �nmag�t �pp �gy, mint azt akit megismerni k�v�n)

A szem�lyek mindig valami cselekv�s, akci� k�z�ppontj�nak t�nnek sz�munkra. �ltal�ban nem k�z�mb�s hat�st gyakorolnak r�nk. (seg�tenek, g�ncsolnak, �t�lnek, k�z�mb�sek) Ezen cselekv�seik t�bbnyire sz�nd�kosak.

A szem�lyeket teh�t valamilyen sz�nd�kos cselekv�s f�ggv�ny�ben �szlelj�k, s ez megford�tva is igaz!

Azt az �rz�st, amit a m�sik ember benn�nk t�maszt a h�tk�znapi �let�nkben �rt�kel� jelz�kkel (okos, buta, j�, rossz, j�k�p�, cs�nya, k�v�r, csont sov�ny, stb.) fejezz�k ki.

Statikus megismer�s: olyan megismer�s, melyben kiz�rjuk a tetteket, szavakat, jellemz� helyzeteket. Keveset tudunk �gy meg az emberr�l, nem ismerj�k meg jellem�t, �rz�seit, v�gyait. (k�polvas�sok)

Objekt�v megismer�s: teljess�gre t�rekv�, mely �lethelyzetekben, tev�kenys�gekben nyilv�nulhat meg – azonban az eg�sz szem�lyis�g megismer�se szinte lehetetlen, mivel az �sszetett rendszer.

Mik�nt ismerhetj�k meg m�gis a szem�lyt?

-         helyzetben (minden szem�lyt m�sk�nt �szlel�nk elt�r� k�rnyezetben)

-         szem�lyek egym�shoz val� viszony�ban (�rzelmi sz�lak, ismeretlens�g)

Ezt t�roljuk, majd k�s�bb �sszevetj�k, �s ennek t�kr�ben alak�tjuk ki a kapcsolatokat (m�ly�t�nk vagy laz�tunk a kapcsolatokon)

A szem�lyek �rt�kel�se:

-         a h�tk�znapi k�rnyezetre jellemz� �rt�kel�s

-         az �rt�kel�s nem mentes az �nk�nyess�gt�l (stabil vagy rendezetlen �rt�kel�s, - f�gg att�l, hogy az egy�nt milyen szem�lyes �szlel�snek vetj�k al�: mit akarunk l�tni �s mit nem.

Tapasztalati �s �ltal�nos �rt�kel�sek.

Carl Rogers 1902 – 1987

�letp�ly�ja:

-         Apa m�rn�k, �p�t�si v�llalkoz�, �s farm Chicago mellett.

-         A csal�di �let k�t f� �rt�krendje: a kem�ny munka �s a protest�ns vall�s. Kor�n munk�ra fogt�k. Rendk�v�l mag�nyos, az iskol�ban is visszah�z�d�, fant�zi�j�ban sz�vesen elmer�l� gyermek volt. Soha nem l�tt�k j�tszani t�rsaival.

-         Egyetemi tanulm�nyait mez�gazdas�gi szakon kezdi meg, de 1920-t�l m�r teol�giai tanulm�nyokat folytat.

-         1924. H�zass�got k�t – sz�lei ellenzik. 1926-t�l a pszichol�gia fel� fordul �rdekl�d�se => gyermeknevel�si tan�csad�ban tev�kenykedik.

-         1940-t�l Ohio �llam egyetem�nek – Colombus pszichol�giai tansz�k�t vezeti. Itt kezdi kidolgozni a seg�t� kapcsolat �s tan�csad�s l�lektan�ra vonatkoz� elm�let�t, �s maga is akt�v tan�csad�i tev�kenys�get folytat. K�s�bb a chicago-i egyetem tan�csad�i szolg�lat�t szervezi meg. Az Amerikai Pszichol�giai T�rsas�g ekkor m�r d�jjal t�nteti ki.

-         1969-ben saj�t int�zetet alap�t: Centre of the study of the Person n�ven.

-         1964-t�l csoportokkal kezd foglalkozni, az el�sz�r �ltala megfogalmazott elvek alapj�n : ezek az �n. „tal�lkoz�si” – encounter csoportok.

-         1974-t�l csoportjai egyre nagyobbak, �s �n. „mammut-csoportokkal” foglalkozik. (3 – 600 f�sek) Ebbe a sorba illeszthet�k az �n. szegedi tal�lkoz�k is.

Elm�lete:

-         D�nt� mozzanata: a seg�t� kapcsolatban nem a v�lasztott m�dszer a legfontosabb, hanem maga a seg�t� szem�ly. �gy a hat�konys�g is ennek f�ggv�nye, �s nem a m�dszerek�.

-         A kliens kifejez�sre juttatja �nmag�val �s a vil�ggal kapcsolatos �rz�seit, probl�m�it, tapasztalatait.

-         A terapeuta f� feladata pedig ezeknek az �rzelmeknek a visszat�kr�z�se. Rogers hangs�lyozza, hogy a bele�l�sen, emp�ti�n t�l a visszat�kr�z�s a d�nt� mozzanat. A visszat�kr�z�snek is van m�v�szete: �gy t�kr�zze vissza a kliens �rz�seit, amely az � �llapot�ban felfoghat�. Ennek sor�n az egy�n �nmag�r�l szerzett ismeretei kib�v�lnek, �nismerete fokoz�dik.

-         A terapeuta ugyanis a visszat�kr�z�s sor�n olyan mozzanatokra utal, amelyek a kliens sz�m�ra nem, vagy alig tudatosak.

-         A lelki zavarok nagy r�sze ugyanis abb�l fakad, hogy az egy�n �nmag�r�l hamis k�pet alkot, �gy �n�rt�kel�se, �s k�rnyezet�nek r�la alkotott k�pe minduntalan ellentmond�sba ker�l.

-         A ter�pia sor�n az egy�n szabadon megnyilv�nulhat, a terapeuta nem ir�ny�tja: „non-direkt�v elj�r�s”

-         Rogers szeml�let�nek k�z�ppontj�ban teh�t nem a lelki zavar �s m�dszer �ll, hanem a szem�ly => „kliens-centrikus ter�pia” ~ „szem�lyk�zpont� ter�pia”

-         A terapeut�nak felt�tel n�lk�l kell elfogadni kliens�t. Csak akkor tud seg�teni, ha �nmag�t is k�pes elfogadni, maga is k�pes fejl�dni, ha k�zl�sei �s �rz�sei egym�st fedik, hitelesek. (kongruens)

2 nagy eur�pai h�r� iskola alakult ki a szem�lyk�zpont� ir�nyzaton bel�l:

-         Hamburgban – Tausch

-         az egykori Kelet-Berlinben – Helm

A k�s�rletek nyom�n meg�llap�tott�k, hogy a kliensben egyfajta �nmag�val folytatott p�rbesz�d indul el. A folyamat �nexplor�ci� ~ �nfelt�r�s. Ez min�l magasabb fok�, ann�l nagyobb a val�sz�n�s�ge, hogy a ter�pia eredm�nyes lesz.

Szem�lyk�zpont� pszichoter�pia k�t f� �ramlata:

-         ortodox – angolsz�sz orsz�gokban a szem�lyk�zpont� elvek �n. mozgalomjelleget �ltenek.

-         a m�sik �g arra t�rekszik, hogy mind az elm�letet, mind a szakemberk�pz�st tudom�nyos alapokra helyezze. – els� Eur�p�ban n�met nyelvter�leten.

Haz�nkban a szem�lyk�zpont� ir�nyzat minden �ga k�pviselve van. Klein S�ndor f�iskolai tan�rnak k�sz�nhet�en j�tt l�tre kapcsolat haz�nk �s Carl Rogers k�z�tt.

� kezdem�nyezte a szegedi tal�lkoz�kat.