1/A

A szoci�lis munka fogalmai, ter�letei, eszk�zrendszere, t�rt�neti viszonyai, hi�nyoss�gai

 

Szoci�lpolitika: A t�rsadalompolitika r�sze, mely terveket �s programokat hoz l�tre a nevel�s �s oktat�s, az eg�szs�g�gy �s j�ll�t, a szocializ�l�s �s deviancia, a foglalkoztat�s �s gazdas�gi biztons�g �gy�ben. A tervek �s programok megval�sul�sa az eg�sz t�rsadalomt�l: egy�nekt�l �s csal�dokt�l, �llami, civil �s egyh�zi szervezetekt�l �s k�z�ss�gekt�l f�gg.

 

Szoci�lis h�l�: A szoci�lis probl�m�kat kezel� int�zm�nyh�l�zat. Azok az �llami, egyh�zi �s civil int�zm�nyek tartoznak ide, amelyek az egy�nek, csal�dok �s k�z�ss�gek szoci�lis gondjait �s bajait kezelik. Ilyen int�zm�nyek:

�         Polg�rmesteri hivatal Szoci�lis Oszt�lya

�         Csal�dseg�t� szolg�lat

�         Egyh�zi szeretetszolg�latok

�         Civil szervezetek stb.

 

Szoci�lis munka: A szoci�lis gondokkal k�zd� egy�nek, csal�dok, csoportok �s t�rsadalmi r�tegek konkr�t seg�t�se �s a szoci�lis bajok megel�z�se a szoci�lis szakemberek �s az eg�sz t�rsadalom �sszefog�s�val, seg�tve az egy�n �s csoportok, valamint k�rnyezet�k hat�kony egy�ttm�k�d�s�t.

 

Ment�lhigi�na: R�sze a seg�t� h�l�zatnak, a lelki eg�szs�g, az �rzelmi j�ll�t v�delm�t szolg�lja.

 

Szoci�lis szakemberek: Szoci�lis int�zm�nyekben dolgoznak:

�         Szoci�lis munk�s (Clinical Social Worker)

�         Szoci�lpedag�gus (Scool Social Worker)

�         Csal�dpedag�gus (Family Social Worker)

�         Szoci�lpolitikus (Social Manager)

�         Ment�lhigi�nikus

 

A szoc. munka eszk�zrendszere

�  besz�lget�sek

�  interj�k

�  tesztek

�  ter�pi�k

o       elm�leti: hosszantart�, t�bb �vet tanul a szakember

o       gyakorlati: r�vid ideig tartanak, el�g egy kurzus, vagy valamilyen ter�pia (zene, rajz, lovaster�pia)

 

A szoci�lis munka m�dszerei

�         Egy�ni foglalkoz�s, esetmunka (Case Work)

�         Csoportmunka (Group Work)

�         K�z�ss�g�p�t�s (Community Work)

 

Szoci�lis t�rk�p: Egy telep�l�s vagy megye szoci�lis probl�m�it r�gz�ti �s mutatja ki, �gy, hogy minden probl�ma egy sz�nt kap. Az egyes sz�nek s�r�s�ge jelzi az adott probl�ma elterjedts�g�t, azon a f�ldrajzi ter�leten. Ennek alapj�n k�sz�thet�nk j� szoci�lis tervet.

A szoci�lis t�rk�p �s a szoci�lis terv el�felt�tele a szakszer� szoci�lis seg�t�snek.

A szoci�lis seg�t�s ter�letei:

�         Szoci�lis gondok (szeg�nys�g, munkan�lk�lis�g)

�         �letkori probl�m�k (serd�l�kor, id�skor)

�         Ment�lis bajok (�ngyilkoss�g, f�gg�betegs�gek)

�         Int�zm�nyi fesz�lts�gek (iskolai, lak�telepi, csal�di)

�         Kriminalit�s (b�ntet�-nevel�, p�rtfog�i gondoz�s)

�         �letciklushoz kapcsol�d� probl�m�k (p�lyav�laszt�s, nyugd�jba vonul�k)

�         Eg�szs�g�gyi gondok kezel�se (betegek, rokkantak, fogyat�kosok)

A m�k�d�k�pess�g szempontj�b�l h�rom alapvet� ter�letet tartunk szem el�tt:

�         Az �n�rt�kel�s er�s�t�s�t

�         M�sokkal val� kapcsolat k�pess�g�nek fokoz�s�t

�         Sikeress�g lehet�s�g�nek biztos�t�s�t

A seg�t�s eszk�zrendszere

�         P�nzbeli juttat�sok

�         Term�szetbeli juttat�sok

�         Szem�lyes gondoskod�st ny�jt� ell�t�sok

o            Alapell�t�s: pl.: �tkezet�s stb.

o            Szakos�tott ell�t�s: pl.: �tmeneti otthon stb.

�        K�zv�lem�ny form�l�sa

 

A szoci�lis munka alapvet� feladatk�rei:

�         megel�z�s - m�r a korai gyermekkorban, vesz�lyeztet� t�nyez�k �s helyzetek elh�r�t�s�t is jelenti

�         meg�j�t�s - gy�gykezel� �s rehabilit�l�, (�jraszervez� �s �jra�p�t�)

�         ell�t�s �s

�         gondoz�s

Az ell�t�s �s gondoz�s c�lja, hogy n�velje a megl�v� forr�sok hat�konys�g�t, �s vir�gz�sra seg�tse a szem�ly(ek) k�pess�geit a szoci�lis j�l�t �rdek�ben.

A szoci�lis seg�t�s, illetve munkatervezett, c�lszer� beavatkoz�s, ami a szakszer� tud�sra, hum�nus �rt�krendre �s szakavatott �gyess�gekre �p�l abb�l a c�lb�l, hogy az �rintettek �letmin�s�g�t, jav�tsa, helyzet�k roml�s�t megakad�lyozza. A c�l minden esetben az �rintettek k�pess�g�nek er�s�t�se, hogy megoldj�k �letadta feladataikat, probl�m�ikat �s hogy el�seg�ts�k fejl�d�s�ket k�rnyezet�kben az emberi ig�nyek kezel�s�ben.

 

A szoci�lis munka hi�nyoss�gai: Haz�nkban nincsenek elterjedve a szoci�lis t�rk�pek, nem divat a szoci�lis terv k�sz�t�se sem. Emiatt a szoci�lis seg�t�s iroda- �s t�zolt�munk�v� zsugorodik. Magyarorsz�gon a szoci�lis h�l� abb�l a szempontb�l j�, hogy minden szoci�lis probl�m�ra vannak int�zm�nyek, de min�s�gileg nem j� a szoci�lis h�l�. Nem, vagy csak r�szben azt csin�lj�k, ami a feladatuk lenne. Hi�nyoss�gok pl: kismamagondoz�s –nem k�sz�tik fel �ket el�gg� a sz�l�sre.

 

A szoci�lis munk�t folyamatk�nt �rtelmezz�k, ennek k�l�nb�z� f�zisai vannak.

1. f�zis, az adatgy�jt�s

1.1. Az adatgy�jt�s sor�n legf�bb forr�s maga a kliens, ahogyan � l�tja �nmag�t �s helyzet�t. Fontos tov�bb� a kliens �let�ben jelent�s m�sok �ltal ny�jtott inform�ci� is, valamint a k�rnyezet megismer�se.

1.2. Miut�n vil�gos a kliens �llapota a klienssel k�z�sen megfogalmazzuk a ter�pi�s szerz�d�st, amelyben vil�gosan kik�tj�k, hogy mit v�llal a szakember �s mire v�llalkozik a kliens. Ugyanakkor vil�gosan meghat�rozzuk a munk�nk m�dszer�t �s id�keret�t.

Ez a szerz�d�s lehet �r�sos vagy sz�beli meg�llapod�s.

Az �r�sos hivataloskod�, de vil�gosan megmarad, m�g a sz�beli k�zvetlenebb, de elmos�dhat eml�kezet�nkben.

1.3. A szoci�lis munka els� f�zis�t a diagn�zis fel�ll�t�sa z�rja le az el�rel�tott beavatkoz�sok sor�val.

2. f�zis, a seg�t� munka sor�n gyakran keletkezik ellen�ll�s, negat�v indulat�tt�tel. Fontos a kapcsolat er�s�t�se, az indulatok ventill�ci�ja �s a pozit�v, t�mogat�, b�tor�t� beavatkoz�s (intervenci�).

3. f�zis, a lez�r�s k�zben megvil�g�tjuk az al�bbi k�rd�seket �s apr�l�kos felvil�gos�t�st, valamint �tmutat�st adunk a j�v�re vonatkoz�an.

3.1. Hol voltunk, illetve honnan indultunk el?

3.2. Hova jutottunk a seg�t�, ter�pi�s kapcsolat �s munka sor�n? 3.3. Mire �gyeljen kliens�nk a j�v�ben? (Hogyan tov�bb?)

 

A szoci�lis munka t�rt�nete

 

            Mi�ta ember az ember, az�ta mindig voltak szoci�lis gondok �s azokon mindig seg�tettek. T�bb 10 ezer �vvel ezel�tt a s�m�n hivatott ezt a feladatot ell�tni (a magyarokn�l ez a t�ltos volt). � gondozta a szoci�lis h�l�t a t�rzsi kult�r�kban. Orvos volt, szeg�nygondoz�, az �rv�kat is gondozta, seg�tette az �zvegyeket, gondoskodott a vall�si szertart�sokr�l, a t�rzsi etik�r�l.

            Az �llamrend megjelen�se ut�n a vall�si szervezetekre sz�lltak ezeknek a feladatoknak a v�grehajt�sa. A kereszt�ny egyh�zak megjelen�s�vel ez folytat�dott. K�rh�zakat, �rvah�zakat, szeretetotthonokat l�tes�tettek.

            A IV. sz�zadt�l jelenik meg a szoci�lis gondoskod�s az egyh�z �ltal. A III-IV. sz�zadt�l kialakul az orvostudom�ny. Kozma �s D�mj�n szerzetesek hozt�k l�tre az els� k�rh�zat.

            A feudalizmus idej�n az �h�ns�g �s a j�rv�nyok k�vetkezt�ben megn�tt a szeg�nyek �s az �rv�k sz�ma. Ebben az id�ben a szoci�lis feladatokat az egyh�z v�gezte. Az egyh�z volt a csal�dseg�t�, nevel�si tan�csad�. Iskol�kat tartott fenn.

            A XVIII. sz�zadban az angolok �brednek r� arra, hogy a k�rh�zak l�tes�t�se �llami feladat, �s l�trehozz�k a dologh�zakat. Ide hozt�k azokat, akiknek szoci�lis helyzete rossz.

            Az 1900-as �vek elej�n jelenik meg a biztos�t�s, ami a szoci�lis gondoskod�s cs�csa. A szoci�lis gondoz�s az �llam legnagyobb terhe.

            Magyarorsz�gon Szent Istv�n kor�ig ny�lik vissza a szoci�lis gondoz�s t�rt�nete. Megjelent a negyedel�s, ami azt jelentette, hogy az egyh�zi vagyon �-�t szoci�lis c�lokra kell ford�tani. A r�gi k�rh�zakat ispot�lynak h�vt�k. Az aggok h�zait aggmenh�znak, majd szeretetotthonnak nevezt�k. 999-ban Pannonhalm�n volt az els� ispot�ly, majd 1000-ben P�csv�radon �s Bakonyb�lben, 1013–ban Zal�n, 1061-ban Kolozsmonostoron, 1216-t�l Poroszl�n �s 1217-ben Miskolcon.

A benc�s szerzetesek iskol�kat, a keresztesn�v�rek k�rh�zakat alap�tottak.

G�za kir�ly idej�n a J�nos-lovagok 20 k�rh�zat hoztak l�tre. A szerzetesek hat�s�ra a XIV. sz�zadt�l a vil�gi uralkod�k is hoztak l�tre k�rh�zakat. A gondoz�s ebben az id�ben m�g ingyenes volt, csak a XX. sz�zadt�l l�tezik az �pol�si d�j.

Gy�rben az 1600-as �vekben m�r l�tezett p�sp�ks�g �s volt p�sp�ki ispot�ly is, ez az els� vil�gh�bor�ig m�k�d�tt �s 500 beteget tudott ell�tni. Sopronban is volt szoci�lis int�zm�nyrendszer, az 1939-es adatok szerint szoci�lisan a legjobban ell�tott v�rmegye volt.

 

 

 

 

Szoci�lis jelleg� szervezetek

 

�         Magyar Pedag�giai T�rsas�g – 1891.

Kisgyermeknevel�si, napk�ziotthonos, gy�gypedag�giai, gyermek �s ifj�s�gv�delmi szakoszt�ly.

�js�ga: Pedag�giai Szemle

1949-ban megsz�ntett�k. Majd 1962-ban �jra m�k�dni kezdett

�         Magyar Gyermektanulm�nyi T�rsas�g – 1906-1944

Nagy L�szl� nev�hez f�z�dik, � volt az eln�ke is.

-         1907. Gyermek c�m� foly�irat

-         1911. Gyermektanulm�nyi M�zeum

-         1913. Gyermektanulm�nyi K�nyvt�r

-         1913. Gyermektanulm�nyi F�zetek sorozat kiad�sa

-         1913. Budapesti Gyermektanulm�nyi Kongresszus

-         1923. Sz�l�k Sz�vets�ge

-         1928. Csal�d �s Gyermek c�m� foly�irat

�         Orsz�gos Gyermekv�d� Liga – 1906-1944

A magyar n�k �s kiv�l�s�gok szervezete volt. Nem �llami t�mogat�s�. Gyermekv�delem Lapja c�m� �js�g l�trehoz�sa.

Feladatai voltak:

-         tanyai, falusi gyerekek orvosi ell�t�sa

-         b�lcs�d�k, napk�zi otthonok, �rvah�zak l�trehoz�sa

-         nevel�int�zetek

-         ipari tanul�k otthonai

-         csecsem�otthon

-         anyaotthon

-         orvosi rendel�k

-         szeg�ny gyerekeket k�lf�ldre vitt�k nyaralni.

 

A szoci�lis munk�ban kimagasl� egy�nek

 

Dr. Ranschburg P�l (1870-1945)

Idegorvos volt a k�s�rleti pszichol�gia megalap�t�ja Magyarorsz�gon 1899-ben. Els� magyar pszichol�giai labor megnyit�ja �s vezet�je. Sokat tett a fogyat�kos gyerekek�rt

Shnell J�nos (1893-1970)

1929-ban Nevel�si �s p�lyav�laszt�si tan�csad�t szervez

1934-ban �llami Gyermekl�lektani tudom�nyos Int�zetet

1947-ban Gyermekl�lektani �llom�sokat akart l�trehozni orsz�gszerte, de ez nem siker�lt, csak Budapesten.

�d�m Zsigmond (1906-1962)

Pedag�gus volt. Gyermekv�rosok l�trehoz�ja Magyarorsz�gon.

1946-ban Hajd�hath�za –els� gyermekv�ros l�tes�t�se

1957-ban F�ton

1958-ban Sapony�n

Nemes Lip�t (1886-1960)

A gyermekv�delem hazai �tt�r�je. A b�nelk�vet� fiatalokat vette p�rtfog�sba. A gyermekb�r�s�gokon a pedag�gus r�szv�tel�t kiharcolta. 1918-ban iskolaorvosi h�l�zatot pr�b�l ki�p�teni. Megszervezi az iskolagy�ms�got: v�di a gyermekek lelki fejl�d�s�t.

Iskolai gyermekv�delmi k�zpont l�trehoz�sa �s igazgat�ja.

1945. F�v�rosi Gyermek-�s Ifj�s�gv�delmi K�zpont. (GYIVI)