11. / B Tétel

A roma származású gyermekek és fiatalok nevelési-oktatási problémái,

 keretei

Nevelés

A családok 93 %-nál a nevelési módszerek alkalmazásában az iskolától negatív jellegű eltérés tapasztalható. (nevel, csak jutalmaz, csak büntet, szélsőséges). Az jellemző, hogy az otthoni miliőben jelentősebb ménkű negatív, míg az iskolában jelentősebb mérvű pozitív hatás éri a gyermekeket. Ez' bizonyos szempontból kettős nevelést eredményez. A cigány szülők más módon más normatívák alapján szeretik gyermekeiket, mint ahogyan az a mi értékítéleteink szerint természetes, megszokott.

A cigány szülőknek a gyengédséget, a szeretetet gyakran 6-10 különböző életkorú és ebből eredően a legkülönfélébb sajátosságú nevelési probléma megoldását igénylő gyermek között kell megosztani.

Cigányoktatás

Még a nem cigány gyerek esetében is előfordul, hogy a nehezen kezelhető tanuló, valóságos szellemi képességei megvizsgálása nélkül, pusztán körülményei miatti szellemi retardáltsága és rosszabb magatartása okán gyógypedagógiai osztályba adják. Cigánygyerekek esetében ez szinte általánossá vált.

Az osztályismétlések gyakori következménye a gyógypedagógiai intézménybe kerülés, ilyen esetben a tanuló nem képes eleget tenni többszöri osztályismétlés után sem az adott életkori átlagkövetelményeknek. Az ilyen tanuló azért részesül gyógypedagógiai nevelő-oktató foglalkozásban, mert azt igényel- adottságainak, képességének állapotából eredően.

A gyógypedagógiai osztályba való áthelyezés és az ált iskolai osztályátlag javulása között van összefüggés, az átlag javulása az áthelyezés következménye.

A cigány tanulók között nagyobb gyakorisággal fordul elő, értelmi fogyatékosság, mint a magyar gyermekek kőzött. A jelentősebb gyakoriságú előfordulás okát, a fejlődő gyermek közvetlen környezeti tényezőinek huzamos időn át tartó folyamatos, dominánsan negatív jellegű és az átlaghoz képest alacsonyabb szintű hatásrendszerében látjuk, amely nem egyszerű mennyiségi lemaradást eredményez, hanem a lemaradás már minőségileg más személyiséget feltételez. Az átlagtól nem csupán egyszerűen lemaradt, hanem az átlaghoz képest minőségileg más személyiségstruktúrával rendelkezik.

 

A cigánygyermekek már csecsemőkorban más viselkedésmintát kapnak, másképpen alakulnak interakciói, mások interperszonális kapcsolatai.

A cigány és a magyar gyermekek közötti különbség nem származási adottságokból, nem képességeikből, hanem a személyiség fejlődése szempontjából az első 6-7 év környezeti hatásaiból adódik. A cigánygyerekek rosszabb körülmények közül kerülnek az iskolába, kevésbé előkészítettek.

A cigánygyerekek jelentős része a rendszeres foglalkozás ellenére sem képes elérni a többiek szintjét.

ˇ      Az egyik fő ok az, hogy a cigánytanulónál, iskolai tanulmányai idején, a negatív miliő hatásrendszere nem szűnik meg, továbbra is dominánsan negatív jellegű marad.

ˇ      A másik fő ok az, hogy e növendékek gyorsabb fejlődési ütemre lenne szükség a lemaradás felszámolása érdekében.

A cigányság helyzetének pozitív változása szempontjából a kulcskérdés a fiatalok iskolázása. Az alkoholizmus, a rendszertelen munkavégzés, az állandó munkahely gyakori változtatása, a borzalmas lakáskörülmények, a túlzsúfoltság, a bűncselekmények gyakorisága az egészségügyi helyzet elképesztő állapota eredményezik a cigányok általános elmaradottságát. Az iskola szerepe a komplex megoldás szempontjából a cél megfelelő kijelölés esetén válhat döntő jelentőségűvé és megvalósíthatóvá, azaz ha a célt abban jelöljük meg, hogy a cigányok helyzetén javítani kívánunk. A nevelés csupán arra képes, hogy a jelenlegi helyzeten változtasson, javítson.

Lehetővé kell tenni számára a zavartalan egyéni tanulást, pótolni a szülői segítséget, nyugodt körülményeket biztosítani neki, hogy megismerhesse a szellemi munka örömét. Emellett pótolnia kellene a gyermek első 6-7 évében nevelési szempontból elmulasztottakat, s a negatív személyiségvonásokat pozitív jellegűekké kellene fejlesztenie. Mindezt annak tudatában kell végeznie, hogy a cigány gyermek kikerülve az iskolából, részben a család hatásrendszerében marad, részben a munkahely hatásrendszerébe kerül., A helyes életvezetés biztosítására viszont kevésnek bizonyul még az iskola nyolc éven át tartó, napi 4-5 órás hatása is.

A napközitől kezdve az egész napos iskoláig a különféle megoldások, amelyek eredményesebbé tehetik a cigánytanulók nevelésének pozitív irányú fejlesztését.

 

Az alacsony iskolázottság jelentősen csökkenti a munkaerőpiacon történő sikeres megjelenés lehetőségét. A több éve munkanélküli személyek a munkanélküli segélyezésből is kiesnek, így gyakori, hogy a roma családok egyetlen jövedelemforrását a szociális juttatások, és a családi pótlék képezi. A roma népesség nagyobb része számára a felfelé irányuló mobilitására esély sincs.

A roma gyerekek az iskolában nem egyszerű gyermekként és tanulóként jelenik meg, hanem egyúttal egy kisebbségi kultúra, etnikai közösség tagjaként.

A roma gyerek iskolai helyzetét a gyerek rossz viselkedése, illetve tanulása miatt bukik meg, évet ismétel, ezáltal évet veszt, túlkorossá válik, és felmentést kap a rendszeres iskolába járás alól. A felmentés nem feltétlenül jelenti az ált. iskola el nem végzését, hiszen az év végi vizsgázási lehetősége fennáll. Újabb lehetőség a dolgozók ált. iskolája. Ez azonban csak nagyobb városokban van jelen.

A tanulás eredményességét nagymértékben befolyásolja a gyermek szociális helyzete. A roma gyerekek nagy része rosszul táplált, nem rendelkezik megfelelő ruházattal és iskolai felszereléssel.

A gyerekek 71 %-a csak magyarul tud, 3 %-uk csak cigányul, mindkét nyelvet 17 %-uk beszéli és cigány nyelven 9 %-uk ért. Az iskolai tananyag nyelvezete a középosztály által használt szókincshez és nyelvhasználathoz áll köze., ezért nehezebben boldogulnak az alacsonyabb szociális státuszú cigány és nem cigány gyerekek. A cigány anyanyelvűek 48 %- uk nem végzi el az ált. iskolát, ennek oka a magyar nyelv hiányos ismerete.

Munkanélküliséggel szoros összefüggésben áll az iskolázottság. A roma fiatalok többségénél tartós munkanélküliség vár azokra, akik nem végzik el az ált. iskolát.

Súlyos probléma a roma gyerekek hátrányos megkülönböztetése, elkülönítése az oktatásban.

A roma lakosság jelentős része É és K magyarországi, illetve D-Dunántúli megyékben é1. Arányuk magas a kistelepüléseken. Az egyes kisrégiókban a munkavállaló korú többséghez tartozó lakosság elvándorlása és a cigányság beköltözése a megürülő lakóépületekbe. E települések iskoláiban növekszik a roma tanulók aránya.

A roma tanulók arányának növekedésére a környezet a következő lépésekkel válaszol:

ˇ      elköltözés

ˇ      a gyerek átíratása más iskolába

ˇ      a gyerek átíratása nyolcosztályos gimnáziumba, alapítványi iskolába.