12. / A Tétel

Súlyosan veszélyeztetettek: függőbetegek és öngyilkosjelöltek,

tünetek, kezelésük.

1. HELYZETKÉP

A függő betegség, a deviáns viselkedés egyik vállfaja, valamilyen szertől (alkohol, drog, nikotin stb.) vagy bizonyos cselekvéssortól (játék, tévé sorozat stb.) való függőséget jelent. Szenvedélybetegségnek is hívjuk, mivel szenvedély (pl. ivás vagy játék) váltja ki. Megkülönböztetünk klasszikus (alkohol-, drog, nikotin-, kártya-, gyógyszer) és modern (édesség-, édesital-, játékautómata-, tévé-, számítógép-, munka-, soványodás-) függőséget.

A függőbetegség fogalma drogfüggőség néven is ismert. Általánosságban az alkoholt és a gyógyszert is drognak nevezhetjük, leszűkítve a fogalmat csak a kifejezetten kábítószerek (marihuana, kokain stb.) a drogok. A droghasználat lehet törvényes (alkohol, nikotin és gyógyszer) vagy törvénytelen (kábítószerek). Huxley vegetáló lényeknek nevezi a függőket, szerinte ezek a szerek megfosztják az embert szabadságától, lekorlátozzák motiváltságát és a szabad döntés képességét, végül rombolják az egész személyiséget. Polgáraink legkevesebb 95%-a látja nem csak a dohányzás reklámját, hanem az italozás és kábítószerezés propagálását is. Gondoljunk a hatalmas méretű hirdetésekre, a filmekre, ahol dohányoznak, isznak, kábítószereznek, ellenpropagandát (felvilágosító előadást) viszont diákjaink 40-50%-a kap.

A felnőttek kb. 65%-a, az általános iskolások 5%-a, a gimnazisták 12%-a és a szakmunkásképzők diákjainak 35%-a dohányzik rendszeresen. Komoly gondot jelent, hogy diákjaink tanárai sem adnak jó példát!

A felnőttek kb. 25%-ánál megjelenik a mértéktelen alkoholfogyasztás. Az OM szerint kb. 32 ezer gyermek nyilvántartottan veszélyeztetett szülei alkoholizmusa következtében. Kisdiákjaink 2%a, gimnazistáink 6%-a és a szakiskolások 18%-a rendszeresen, valamint a 14 év alattiak 40%-a, a 15-18 éves diákok 60%-a alkalmilag fogyaszt alkoholt. A rendszeres alkoholfogyasztóknál öt év alatt függőség alakul ki, szervezetük nem képes zavartalanul működni a megszokott alkoholmennyiség nélkül. Az alkohol hat az agysejtekre és a máj működésre, emelkedett hangulatot vált ki, csökkenti az egyén gátlásait, rontja mozgás- és beszédkoordinációját, kritikátlanná és agresszívvé teszi, aluszékonyságot vált ki. Ha az élet nehézségei az alkohol mennyiség emelését sürgetik, alkoholmérgezést (eszméletlenség, halál) is kiválthat.

A drogfogyasztás országosan alapvető probléma. Dr. Teleki Béla felmérései (1998) szerint tizenéveseink 55%-a dohányzik, 35%-a fogyaszt alkoholt és 13,5%-a kábítószerezik. Kábítószerhez fiataljaink az iskolaudvarban és a diszkóban jutnak.

Függőbetegségek sorába iktatják egyesek az idegrendszeri zavarokat, mint pl. a neurotikus tüneteket (szorongások, depresszió, aszociális magatartás), a pótcselekvéseket (újszopás, körömrágás, hajtépés, szájharapdálás, onánia), neurotikus szerkezetképződéseket (depresszív és kényszerneurózisok, skizoid tünetek ifjúkorban. Az idegrendszeri zavarok közül "divatbetegség" a soványodás-betegség (anorexia nervosa), amely a fiatal lányoknál terjedt el, különösen az 1970-es évektől, bár a jelenség ismert 1873-óta.

2. HÁTTÉR

A függőbetegségek mögött a fogyasztói társadalom mammonja áll. Mindent megszerezni, minden lehetőséget megragadni, mindent élvezni.

A függőbetegségek áldozatai azok közül kerülnek ki, akik unatkoznak és az üresség érzete kerítette őket hatalmába, nem rendelkeznek meghitt családi körrel, gyermekbántalmazás részesei, nincs határozott önazonosságuk, vagy a leszakadó csoportokhoz tartoznak. Az ilyen egyének veszélyeztetettsége tízszer nagyobb, mint az egyéb társadalmi rétegekhez tartozóké. A függőbetegek főképp az alacsony társadalmi rétegekből valók, illetve a gazdagok, munkába temetkező szülők gyerekei. Megállapíthatjuk, hogy a drogfogyasztók a lényegesen rossz vagy a lényegesen jobb tanulmányi eredményű diákok körében találhatók. Súlyos problémát jelent a szülők függőbetegsége mellett nagy elfoglaltságuk, ami a gyermekek elhanyagolásához és neveletlenségéhez, majd a függőséghez vezet.

Igen veszélyes az önközpontú (narcisztikus) életszemlélet, amikor úgy véli az egyén, hogy minden érte van, mindent ki kell próbálnia, élvezni kell az életet. A családok atomizálódása, a temérdek válás is részben ennek tudható be. Ha gyermekeink ezt a mintát látják, korai személyiségtorzulás lép fel náluk. Ennek következménye lehet a függőségi gyakorlat.

A függőbetegségek hátterében részben a modern életritmus áll, amely megrövidíti az egyének életterét, korlátozza mozgásszabadságát, leszűkíti játékterét, óvó-védő nevelési stílust sugall, és szinte fogyasztásra kényszerít. A jelen társadalmi környezet (anómia és értékzavar, droghasználati minták, reklám és média, jogi szabályozás, a társadalom droghasználatnak kedvező attitüdje) is kedvez a függőbetegségek terjedésének. A családi háttér (szülők iskolázatlansága, egzisztenciális nehézségek, érzelmi kapcsolatok ridegsége, deviáns jelenségek) is a függőbetegségek felé sodorja főképp a gyermeket és fiatalt.

A soványodás-betegség (anorexia nervosa) hátterében a modem társadalom fogyasztó, individualista, feminista, fogyókúrás, testedző és narcisztikus eszméi állnak. A beteg félelmekkel, érvényesülési kényszerrel van teli és a divat szorításában szenved.

3. GONDOZÁS

A Kábítószerellenes Világnapot június 26-ára tette az ENSZ.

A függőbetegségek leghatásosabb prevenciója a családok szerkezetének és életvitelének pozitív változásának támogatása. A stabil és meleg légkörrel rendelkező családok gyermekeit kevésbé veszélyezteti ez a problémakör. Emellett az országos rendezvényeket is támogatni kell, amelyek a függőbetegségek megelőzését szolgálják. A civil szervezetek és egyházak sokat tehetnek ebben az irányban. A prevenció fő útvonal: a gyermekek, fiatalok és felnőttek önbizalmának erősítése, képesítés a lemondásra, a határok és korlátok elfogadtatása, a kudarctűrés erősítése, az érzelmek pozitív módon történő kifejezése. A függő betegségek prevencióját idejekorán, már óvodáskorban el kell kezdeni.

Az alkoholizmus gyógyíthatatlan betegség abban az értelemben, hogy a beteg - a méregtelenítés, terápia, és reszocializáció hatására normalizálhatja életét, de soha egy csepp alkoholt sem fogyaszthat. Akkora a személyiség torzulása, hogy "szociális (mérsékelt) ivással" nem képes megváltoztatni eddigi életvitelét. A kábítószer erősen és gyorsan roncsolja az egyén egészségét. Kigyógyulás csak a közösség bevonásával lehetséges. Érvényes ez a gyógyszerfüggőkre is. A függőbetegek gondozására szármos program áll rendelkezésünkre. llyen pl. a rendőrség, Amerikából. átvett DADA (dohányzás, alkohol, drog és AIDS) program, a szintén amerikai CHEF Hungary program az alkoholizmus és kábítószer fogyasztás megelőzésére, a számos Életviteli stratégia, valamint a Névtelen Alkoholisták, stb. Egyházi mintára Rehabilitációs Otthonokat kell felállítani és az utógondozást is meg kell szervezni. A drogambulanciák, a kórházak pszichiátriai osztályait és a karitatív szervezetek működését támogatni kell hatásosabban. A szakorvosi ellátás mellett a függő betegek segítségére sietnek az alkoholista- és drogmentő szolgálatok, a különböző társadalmi szolgálatok (pl. Lelki-segély Telefonvonal), egyházi (Józan Élet Egészség és Családvédő Szövetség, RÉV Szenvedélybeteg-segítő Szolgálat, Szenvedélybetegeket Mentő Szamaritánus Egyesület, lszákosmentő Misszió stb.) és civil szervezetek A fekvőbeteg gyógyintézetben kezelt, illetve rehabilitációs intézményben gondozott szenvedélybetegeket, azaz az intézményi kezelés és gondozás megelőzése miatt rászorulókat a Szenvedélybetegek Nappali Intézménye reszocializálja (1993. évi 111. trv. 79.§).

A kővetkezőket ajánlom:

1)      A megelőzést meg kell szervezni. Az országban nincs ilyen jellegű intézményrendszer.

2)      Megállapítást nyert, hogy a kiegyensúlyozott családban élők kevésbé veszélyeztetettek. Ezért támogatni kell a polgári, kiegyensúlyozott családokat.

3)      Erősíteni kell a tájékozottságot a függőbetegségekkel kapcsolatban. Az egész társadalom (média, egyházak, iskolák, civil szervezetek) kötelessége.

4)      A fiatalok és felnőttek szabadidejét szervezni kell: sporttal, úszással, szánkázással, túrákkal, akár éjszakai pingpongozással.

5)      Jelen helyzetben legtöbbet a kortárs segítők, az egyházak és a civil szervezetek tesznek a megelőzésért, sőt gondozásukban is oroszlánrészt vállalnak, ezért államilag hatásosan kell támogatni munkájukat.

6)      Mivel az iskola és a diszkó ideális terep a "beetetők", a "kínálgatók" számára (az 5-8-os diákjaink 35,7%-a rendszeres diszkólátogató!), biztosítani kell az iskolák és diszkók, valamint környékük fokozott védelmét.

Az öngyilkosság a halál nem természetes módja, amely előre megfontoltságot feltételez. Országunk öngyilkossági mutatói 1 870 óta a világ élvonalán állnak, sőt emelkedő tendenciát mutatnak, legalább is 1995-ig. Világszerte elfogadott a 30 százezrelék alatti szám. Hazánkban, 1969-ben 33,1, 1970-ben 34,4, 1990-ben 45 százezrelék az öngyilkosok száma. A fiatalok körében is elterjedt betegség. Budapesten a 10-14 évesek vezető halálokai: (1) baleset, (2) daganat, (3) öngyilkosság, a 15-19 éveseknél viszont: (1) öngyilkosság, (2) baleset és (3) daganat. Az öngyilkossági kísérletek még gyakoriabbik: 27%-uk fiú, 73%-uk leány. A fiúk a durvább eszközöket (akasztás, lúg, gáz, a lányok az enyhébb (altatók) önpusztító eszközöket választják. Az öngyilkosság leggyakoribb módja az önakasztás, ezt követi a gyógyszerek beszedése, ezt követi a mélybeugrás, ritkább az elgázoltatás, lőfegyver általi halálnem. Gyermekeink és ifjúságunk igen veszélyeztetett: 22%-uk nem számíthat szüleire, 21 %-uk jövőjét reménytelennek látja, 28%-uk ellenséges beállítottságú és céltalan, 38%-uk nem igényli a beszélgetést szüleivel, 19%-uk kénytelen teljesen egyedül birkózni gondjaival, 52%-uk magányosságra panaszkodik, 77,3%-uk céltalan bolyongással tölti szabadidejét.

Életcéljuk a pénz (63,4%), a hírnév (20%), 16,6%­uknak semmilyen célja nincs.

2. HÁTTÉR

Az öngyilkosok céljai különbözőek: figyelemfelkeltés, környezet büntetése, menekülés a problémák elől, önpusztítás. Ugyanez áll az okokra: Ismeretesek olyan szekták, amelyek közvetlenül vagy közvetetten okoznak öngyilkosságot. Általában az "áldozatok" családi háttere (50%), környezete szociálisan terhelt vagy erkölcstelen (szegénység, munkanélküliség, alkoholizálás, bűnözés stb.), szeretethiány sújtja őket, nevelési hibák (verés, bántalmazás, szexuális zaklatás) borítják ki őket, helyzetük kilátástalan, fiataloknál a szerelmi bánat, vagy "divat" (társak hatása) is hathat.

Az öngyilkosság előjeleire oda kell figyelni: öngyilkossági kísérlet már előfordult a családban (61 %), más tagok is veszélyeztetettek, hirtelen fellépő kedély- vagy viselkedés-zavar, beszél az illető terveiről, mélabúban (depresszió) szenved, rossz jegyeket halmoz a diák, baráti körében öngyilkossági kísérlet ütötte fel a fejét, stb.

Közeli millió ember depressziós Magyarországon, és a jelenség terebélyesedik. Vizsgálták, hogy biológiailag kódolt-e népünkben a depresszió? Ténylegesen öngyilkos nép-e a magyar? - Most is ugyanazt válaszolhatom: Bizonyos, hogy érzékenyek vagyunk. Őszinték és kemények. Ezért könnyebben törünk. Érzékenységünket erősíti a számtalan megpróbáltatás, amiben részünk volt és van. Eddig azonban mindig kiláboltunk bajainkból. Optimistának, humorosnak kell lennünk.

3. GONDOZÁS

Prevenciós feladat elsősorban a családok életvitelének stabilizálása, hogy minél több időt szentelhessenek gyermekeiknek, egymásnak, érzelmi töltődésük fokozódjon. Ezt követi a viselkedési zavarral küzdők figyelemmel kísérése, majd a gyermekek, fiatalok és idősek érzelmi kapcsolatainak koordinálása, a félelmek és szorongások kiiktatása, a problémamegoldó eljárások tanítása. Az egyházak különösen hatékonyak a reménytelenség és céltalanság elleni küzdelemben. Mentálhigiénés programok bevezetése is ajánlatos. A Telefonszolgálat sokat segíthet a prevencióban. Szorgalmazni érdemes a lazító, levezető gyakorlatokat: sport, testedzés, úszás, elmélkedés, beszélgetés, vita, csoportmunka stb.

Az állami gondozott fiatalok nagyobb figyelmet igényelnek, mert jobban veszélyezteti őket az öngyilkosság.

Az öngyilkossági kísérletet elkövetett egyének cél- és családrendszerét tökéletesítsük, gyógykezelésben és terápiában részesítsük őket. Főképp meleg, megértő bánásmódra, szeretetre van szükségük.