Szem�lyis�g zavarok fiatal, feln�tt, id�skorban

2008. �prilis 4. 9:00 - 14:00

Pszichol�giai nagy k�rk�p:

-         neur�zis

-         pszich�zis

-         szem�lyis�g zavarok

Pszichopatol�giai alapismeretek: pszichol�giai szempontb�l ki norm�lis �s ki nem.

Szak�cs professzor szerint: Az az eg�szs�ges ember, aki �n�ll� �letvitelre k�pes, aki az �lethelyzet�b�l ad�d� szerepeit elfogadja, k�pess�geinek megfelel� munk�t v�gez, ek�zben �r�mszerz�sre k�pes. �let�t m�s emberekkel egy�tt k�z�ss�gi, t�rsadalmi c�loknak megfelel�en �li.

Abnorm�lis meg�t�l�se: mindig az adott k�r�lm�nyeket kell figyelembe venni.

„Akkor tartjuk a pszich�s m�k�d�st rendellenesnek, hogyha egy adott helyzetben k�l�nf�le viselked�sform�k egyszerre fordulnak el�:

�    Deviancia

�    Distressz                                             „n�gy D”

�    Diszfunkcion�lis                                  

�    Vesz�lyes (Dangerous),

ha a „n�gy D” jelen van egyszerre, akkor szinte biztos, hogy a pszich�s m�k�d�s abnorm�lis.

Distressz: nyugtalan�t� kellemetlen

Diszfunkcion�lis: bomlaszt�an hat a mindennapi tev�kenys�gemre

Vesz�lyes: �nmaga �s/vagy a k�rnyezete sz�m�ra.

Nagy klinikai k�rk�pek:

1)      Neur�zis helyett azt mondjuk, hogy szorong�sos �s hangulatzavarok

2)      L�lek �s testzavara (pszichoszomatikus)

3)      Pszich�zis

4)      Szem�lyis�gzavarok

1)      Freud �rta le. (DSM 3) T�netek alapj�n �rja le, ne foglalkozzunk a kiv�lt� okokkal.

A neur�zis olyan ment�lis zavar, amelyre bizonyos szimpt�m�k, t�netek jellemz�ek, amelyek a beteg sz�m�ra „�nidegen”-ek. (�nidegen�ezek a t�netek zavar�k)

�        A rendelleness�g nem �tmeneti (A depresszi�t eg�szs�ges lelk�let� ember is meg�li.)

�        Distressz eredm�nye

�        Sohasem t�rsadalom ellenesek az ilyen szorong�sos hangulatok.

K�t csoportra oszthat�k a neur�zisok

I. Szorong�sos zavarok                                            II: Hangulat zavarok (affekt�v k�rk�pek) 

                  I. Szorong�sos zavarok: A f�lelem �s szorong�s� a f�lelemnek van t�rgya a szorong�snak nincs. A szorong�snak is van egy szakasza, ami kell, aminek van egy serkent� hat�sa. Szorong�sos zavarokn�l nem tal�lunk f�lelemre ad� okot.

-        generaliz�lt szorong�s

-        f�bi�k

-        p�nikbetegs�g

-        k�nyszeres zavarok

-        akut stressz zavar

-        poszttraum�s stressz zavar

                        - Generaliz�lt szorong�s: �ltal�nos sz�nni nem akar�, t�rgyatlan szorong�st �rez a beteg. (Gyakori a szomatikus t�netek sorol�sa is.) Nem ritka a sz�d�l�s. Tan�cstalan, k�ts�gbeesett. Soha nem el�gedett, fesz�ltnek �rzi folyamatosan mag�t. Pr�b�l m�s kedv�ben j�rni, de el�gedetlen. �lland� nyugtalans�gra panaszkodik. �lmatlans�g. Hal�lt�l val� f�lelem; ment�lis le�p�l�st�l val� f�lelem. Tikszer� mozg�s. Els�pad�s. 18 �ves kor ut�n lehet diagnosztiz�lni.

                        - F�bi�k: intenz�v szorong�s, f�lelem, ut�lat valamilyen t�rgyt�l, �l�l�nyt�l, helyzetekt�l.

a)        ag�ra f�bia: (helyzetek) Nyilv�nos helyeken, ny�lt tereken, ahonnan neh�z t�vozni.

b)        szociof�bia: (helyzet) M�sok �rt� sz�nd�kait�l tart� f�lelem

c)        f�bia simplex: (specifikus �llatok v. t�rgyak) K�l�nf�le �llatokt�l, t�rgyakt�l…pl. aqua f�bia, klausztrof�bia, p�kf�bia, piszokt�l stb.

                        - P�nikbetegs�g: P�nik: visszat�r� jelleggel retteg�s hull�mok bor�tj�k el az embert, bizonyos szitu�ci�kban l�p fel irre�lis form�ban. T�netei: l�gz�si zavar, sz�vdobog�s, remeg�s, mellkasi f�jdalom, sz�d�l�s, bizonytalans�g, hideg vagy forr� hull�m, v�ltakoz�sa, izzad�s, �jul�s �s hal�lf�lelem. A rohamok v�ratlanul t�rnek az emberre, 1-2 perct�l 1 �r�ig tarthat, ut�na elm�lik �s lehet, hogy a k�vetkez� roham csak napok m�lva j�n el�.

                        - K�nyszeres zavarok (Obszessz�v-kompulz�v zavar): M�r serd�l�korban tud jelentkezni. K�t fajt�ja van:

1.        k�nyszeres gondolatok: k�l�nf�le szavak, eml�kezetes k�pek el�zhetetlen, tudatos jelenl�te. Bizonyos elk�pzel�sekkel k�nyszer�en t�bbet. K�nyszer�t� gondolatok, irracion�lis, megfoghatatlan k�nyszert �rez cselekv�sre. Pl. botr�nyosan kell viselkednie; le kell ugrania, ez�rt nem megy oda, elker�li a helyzetet.

2.        k�nyszeres cselekv�s: szavak, mondatr�szek ism�telget�se, ritu�l�k-cselekv�sek. Pl. m�s szavait, vagy saj�tj�t megism�tli besz�d k�zben. Pl. ajt� bez�r�s, ablak becsuk�s, g�zelz�r�s, k�zmos�s. Ez akkor betegs�g, ha m�r a beteg el sem megy dolgozni, mert p�ld�ul nem fejezi be a ritu�l�it.

                        - Akut stressz zavar: Pszich�sen traumatikus eml�k, amely mag�ra a szem�lyre vagy a sz�k k�rnyezet�t �rint� hal�los fenyeget�s, vesz�ly, amely s�r�l�ssel j�rhat. P�ld�ul aki t�l �l egy s�lyos balesetet. Minden, ami vesz�llyel j�r, s�lyos stressz helyzet. Szorong, f�l, elker�li ezeket a helyzeteket. Az adott esem�nyt�l sz�m�tott n�gy h�ten bel�l megjelennek a t�netek �s kb. 2-28 napig tart.

                        - Poszttraum�s stressz zavar (PST): Ugyanaz, mint az akut stressz zavarn�l, ha 4 h�t ut�n jelentkezik (ak�r 1 vagy 3 �v ut�n). P�ld�ul: A traumatikus �lm�nyeket �jra �t�li, elker�li az ilyen helyzeteket. Cs�kkent v�laszk�szs�g  jelentkezik, ami egy �rzelmi amn�zia, lelki n�mas�g � elidegenedik az emberekt�l, beguboz�dik. Teljesen befordulnak, nem �rdekli �ket a k�lvil�g.

I.                    Hangulatzavar: Depresszi� tartozik ide.

unipol�ris                                                                                            bipol�ris

(egy kar�)                                                                                          (k�t kar�)

Csak depresszi�s epiz�dok                                                     A depresszi� �tmegy

vannak benne                                                                         m�ni�ba.

eredeti �llapot – depresszi� -                                       (V�mos Mikl�s: Anya csak egy van)

eredeti �llapot – depresszi�-

eredeti �llapot stb.

Unipol�ris depresszi�:

-         �rzelmi t�net: intenz�v b�natot �t�l� ember, aki szerencs�tlennek �rzi mag�t. �rz�sek elsiv�rodnak. Elsorvadnak a kapcsolatok (sz�l�, bar�tok).

-         Motiv�ci�s t�net: nincs �rdekl�d�s, nincs lend�let. Er�fesz�t�sbe ker�l, hogy munk�ba menjen, hogy egyen. K�z�mb�sek az �let dolgai ir�nt.

-         Viselked�ses t�net: Egyre t�bb id�t t�ltenek mag�nyosan, �gyban. Tev�kenys�g�kr�l leszoknak. �ltal�nos energi�tlans�g. Monoton mozg�s, besz�d.

-         Kognit�v t�net: rossz v�lem�ny, gondolatok �nmagukr�l. K�ls� megjelen�s: ronda vagyok, visszatasz�t�. Mindent magukra h�r�tanak, bajt. „Semminek semmi �rtelme”

-         Szomatikus t�net: alv�s zavar, �tv�gytalans�g, fejf�j�s, sz�d�l�s, mellkasi f�jdalom, em�szt�si zavarok.

Bipol�ris depresszi�:  Ha v�ge van a depresszi�nak, j�n egy m�ni�kus f�zis. Felfokozott, indokolatlan, nehezen elviselhet� hangulat. �lland�an cselekednie kell, csillap�thatatlan �rzelmek, euf�ri�s �r�me van, amire abban a helyzetben nincs oka. Hiperakt�v. Mindent megcsin�l. Kih�v�an �lt�zk�dnek. Bizarr kalandokba is belemennek. K�ltekeznek. Magabiztosak. T�l�rad� az optimizmusuk. �n�rt�kel�s�k nulla.

3)     Pszich�zis: Olyan lelki �llapot, amelyben megsz�nik a beteg kapcsolata a val�s�ggal. �szlel�s�k, az inform�ci� feldolgoz�suk, illetve a k�rnyezet ingereire val� v�laszk�szs�g�k oly m�rt�kben torzulnak, hogy m�g a legegyszer�bb adapt�v funkci�k fenntart�s�ra is alig k�pesek. Nagyon gyakran �lnek �t hallucin�ci�kat �s t�ves eszm�ket. (Hallucin�ci�: t�ves �szlel�si �lm�ny; T�ves eszme: hamis v�leked�sek.) Leggyakoribb megjelen�si form�ja a skizofr�nia �felborul az egy�n adapt�v, szem�lyes teljes�tm�ny, torzul az �szlel�se, zavart a gondolkod�si folyamata, szokatlan �rzelmi �llapota van, �s mozg�sos rendelleness�g veszi �t az uralmat. (Pszichotikusok furcs�n mennek.)

Pszich�zis lehet s�lyos �reged�s sor�n, egy s�r�l�s hozhat pszich�zist, vagy k�l�nf�le m�rgez� anyagok t�lzott m�rt�k� fogyaszt�sa (alkohol k�b�t�szerek).

Skizofr�nia klinikai k�rk�pe (SCH):

T�netek:           a, pozit�v (k�ros felelesleg)

                        b, negat�v (k�ros hi�ny)

                        c, pszichomotoros

                        a, pozit�v t�net: (k�ros felesleg. K�rosan sok van. Bizarr.) T�veszm�k, hallucin�ci�, inadekv�lt �rzelem, besz�d felfokozott m�k�d�se.

T�veszme p�ld�ul �ld�ztet�ses t�veszme (t�rgy, esem�nynek nagy jelent�s�get tulajdon�t; �nmag�nak is nagy jelent�s�get tulajdon�t); ir�ny�t�sos t�veszme.

�sszef�gg�stelen gondolkod�s. Perszenel�ci� –letapad�s �napokig gondolhatja a szavakat. Hang r�meket haszn�l (�rtelmetlen), gondolati kisikl�s, vill�mgyorsan v�lt egyik gondolatr�l a m�sikra. Hangulatv�ltoz�s „er�s”.

                        b, negat�v t�net: besz�d szeg�nys�g, eltompulnak az �rzelmek, akarat veszt�s�k van, minden erej�k elsz�ll. Ambivalencia jellemzi. Zavaros a kapcsolata a k�lvil�ggal, szinte teljesen egyed�l van.

                        c, pszichomotoros: mozg�s spontaneit�s�t elveszti, mesterk�lt mozg�s, furcsa grimaszok. Katat�nia.

Katat�n r�m�let: nem reag�l, elveszti a vil�ggal a kapcsolat�t, teljesen eln�mul napokig, hetekig;

Katat�n  merevs�g: megmerevedik �r�kig;

Katat�n p�z: bizarr testtart�sba merevedik

�ll�that� b�b�: nem lesz merev, de b�rmilyen be�ll�tott p�zban, �gy marad.

Katat�n izgatotts�g: vad mozg�s, vad csapkod�s. �nmag�ra �s m�sra is vesz�lyesek.

4)      Szem�lyis�g zavarok: A bels� esem�nyek �s a viselked�s olyan �tfog� �s tart�s �s rugalmatlan mint�ja, amely jelent�sen elt�r az egy�nt k�r�lvev� kult�ra elv�r�sait�l (Szem�lyis�g zavar kult�ra f�gg�!)

Rugalmatlans�g, gyakran pszich�s s�r�l�sekben szoci�lis vagy mukahelyen megjelen� kellemetlens�gekhez vezet. Serd�l� vagy fiatal feln�tt korban ismerhet� fel a szem�lyis�g zavar, de van gyerekkori v�ltozat is. A kellemetlens�gek egy �leten �t tartanak. �ltal�ban a k�rnyezet az egy�nn�l is jobban szenved. �nmaguk nem ismerik fel.

*Sorolja fel a f� csoportjait a szem�lyis�g  zavarnak!

a)             K�l�nc

�          Paranoid

�          Skizoid

�          Skizotip

b)            Te�tr�lis

�          Antiszoci�lis

�          Borderline

�          Hisztrionikus

�          N�rcisztikus

c)             Szorong�sos

�          Elker�l�

�          Dependens

�          K�nyszeres

a)             K�l�nc:

�          Paranoid: �ltal�nos boizalmatlans�g, mindenkir�l �rt� sz�nd�kot felt�telez, k�teked�, haragtart�, m�sokat kritiz�l�, mik�zben � a k�ls� kritik�t nem viseli el.

�          Skizoid: neh�zs�gei vannak a kapcsolatteremt�ssel, szeretnek egyed�l lenni, csal�djuk ir�nt k�z�mb�sek, nem nagyon van szexu�lis ig�ny�k. Sek�lyes az interakci�ja. Nem lehet sem kritik�val, sem dics�rettel buzd�tani. Humortalan.

�          Skizotip: interperszon�lis kapcsolatait nem tudja m�k�dtetni. Torz viselked�s, gondolkod�s. Nagyon besz�k�l�k. Furcsa ruh�k �nmaga miatt.

b)            Te�tr�lis:

�          Antiszoci�lis: szociopat�k, pszichopat�k. Rendszeresen m�sok jogait megs�rtik. Minden, ami tilos. A legs�lyosabb b�ncselekm�nyek�rt el tudnak menni. Ingerl�kenyek. Felel�tlenek a p�nzzel. Nem tudnak egy munkahelyen megmaradni. Sem saj�t, sem m�sok testi �ps�g�vel nem t�r�dnek.

�          Borderline: Szoronganak. Gyakran depresszi�sak. Sz�mukra a vil�g tele van konfliktussal. Torz az �nk�p�k. Nagyon impulz�vak, indulatosak. Gyakran indulataikat �nmaguk ellen ford�tj�k (�ngyilkoss�g).

�          Hisztrionikus: �lland�an fel akarja kelteni a figyelmet. �rzelmileg t�lf�t�tt. Egyik pillanatban s�r, a m�sikban kacag. Egyetlenegy c�lja van: a hallgat�s�got elb�v�lje. Mindenkit mag�hoz l�ncolni, elb�v�lni. �nz�ek. �ltal�ban j�l �lt�z�ttek.

�          N�rcisztikus: �lland�an elismer�sre t�rekszik, erre van ki�hezve. Emp�tia hi�nya van. Nem lehet vele kommunik�lni, mert csak mag�r�l besz�l. Korl�tlan hatalomr�l, sikerr�l, sz�ps�gr�l �lmodozik. Nem veszik tekintetbe m�sok �rz�seit. �gy �rzik m�sok irigykednek r�juk.

c)             Szorong�sos:

�          Elker�l�: a t�rsas helyzetben sz�ls�s�gesen g�tolt. Es�lyt sem adnak, hogy elutas�ts�k �ket. S�r�sak, f�l�sek, depresszi�sak.

�          Dependens: �lland� t�r�d�st, gondoskod�st ig�nyel. F�l a szepar�ci�t�l, ez�rt mindennek al�vetik magukat, g�rcs�sen ragaszkodnak. Pl. �r�ml�ny – futtat� k�z�tt lehet. Legapr�bb dologban is seg�ts�get v�rnak. Tehetetlennek �rzik magukat. M�g a fizikai b�ntalmaz�st is elviselik.

�          K�nyszeres: g�rcs�sen ragaszkodnak a rendhez, a t�k�letess�ghez, ez�ltal rugalmatlanok. Magas m�rc�j�k van. �nmaguknak �ll�tanak els�sorban magas m�rc�t. Csoportban nem tudnak dolgozni. Sp�rol�sak. Kapcsolataik merevek, mesterk�ltek, kisz�m�tottak.

Irodalom:

Gneis: Szeret� gy�l�ls�g

L�that� s�t�ts�g

Neur�zis v�ltoz� arca

A l�lek betegs�gei – Osiris kiad�