1.    T�TEL

A J�L�TI �LLAM KIALAKUL�SA

A szoci�lis gondoskod�s t�rt�net�ben az egyik legfontosabb �jdons�g, hogy az egyh�zak �s a civil szf�ra mellett az �llam is megjelenik.

A t�tel taglalja, hogy az eur�pai �llamok hogyan jutottak el a k�z�mb�ss�gt�l a gondoskod� �llamig, amikor m�r az �llami k�lts�gvet�s jelent�s r�sz�t ford�tj�k szoci�lis c�lokra.

1800 k�r�l az eur�pai �llamok viszonylag kev�s szerepet v�llaltak. V�dt�k orsz�gukat, megt�madtak v�rosokat, v�dt�k a t�rv�nyeket, a rendet, t�mogatt�k a kereskedelmet, ipart �s az oktat�st. M�gis a k�lts�gvet�s nagy r�sze f�ny�z�sre ment el. A 18. sz�zad v�g�n az eur�pai �llamok k�z�l egyik sem �ldoz szoci�lis �gyekre.

Ebben az id�ben k�zgazd�szok, politol�gusok (filoz�fusok) vitatkoztak, hogy az �llam milyen m�rt�kben k�teles gondoskodni. K�t ellent�tes �ll�spontot  alak�tottak ki az Angol �s a Francia filoz�fusok:

-          Liber�lis felfog�s, mely szerint minim�lis �llami beavatkoz�s sz�ks�ges. �k azt az elvet vallott�k, hogy az �llamnak alapvet�en nem szabad belesz�lni a t�rsadalom, az emberek �let�be. Azzal indokolt�k ezt, hogy a gazdas�g is akkor m�k�dik j�l, ha csak a piac saj�t szab�lyai szerint m�k�dik, nem szabad teh�t belesz�lni a munk�sok �s munkav�llal�k �gyeibe, azt majd a piac megoldja.

-          A szocialista felfog�st a 18. sz�zadban dolgozt�k ki, majd a 19. sz�zadban egyre t�bben vallott�k. Az �llam k�teless�ge az �llampolg�rok �rdekeinek szolg�lata. Be kell avatkoznia a gondoz�sba, jav�tania kell az emberek helyzet�n.

Ekkor az �llamok csak kis szerepet v�llaltak. 1870 ut�n lett jelent�sebb v�ltoz�s. Az egyre b�v�l� szerepv�llal�s �sszef�gg�tt a demokr�cia kialakul�s�val. Terjedt pl. a v�laszt�jog. 1870-ben minden 21 �v feletti francia f�rfi v�laszthatott. 1871-t�l N�metorsz�gban is. (A n�k csak a II. Vil�gh�bor� k�zep�t�l.) �k k�vetelt�k a korm�nyt�l, hogy seg�tse helyzet�ket.

1870-t�l intenz�vebb az �llami beavatkoz�s a k�vetkez� ter�leteken:

-          K�zeg�szs�g�gy: Jelent�s volt a tudom�ny fejl�d�se, mely sz�ks�ges is volt. Felismert�k, hogy a kosz �s az eg�szs�g nem egyeztethet� �ssze. Felismert�k, hogy a k�zeg�szs�g�gynek �llami feladatnak kell lennie, a tisztas�g fenntart�sa orsz�gos �rdek a j�rv�nyok elker�l�se �rdek�ben.

1848-ban j�tt l�tre Angli�ban az els� Eg�szs�g�gyi Miniszt�rium, majd Eur�pa �ssze orsz�g�ban is megjelent ez az int�zm�ny. A megfelel� iv�v�z, �lelmiszer �s tisztas�g megteremt�s�vel Eur�p�b�l sz�m�zt�k a legt�bb j�rv�nyt, mint pl. a pestist �s a koler�t.

-          Gy�ri k�r�lm�nyek: Angli�ban (a legiparosodottabb orsz�g) hoztak l�tre el�sz�r t�rv�nyeket 1802-ben, amelyekben korl�tozt�k a gyermek-munkaid�t.

Ezut�n sz�mos t�rv�nyt hoztak, de azok hat�stalanok voltak, mivel nem volt olyan szerv, mely a v�grehajt�st ellen�rizte volna. 1833-t�l fel�gyel�s�g j�rja a gy�rakat, �s tartatja be a t�rv�nyeket.

1848-t�l Angli�ban bevezetik a maximum 10 �r�s munkaid�t. Felt�teleket szabnak a gy�rosoknak, melyeket biztos�tani kellett. Mindennek k�vetkezt�ben javultak a munkak�r�lm�nyek.

Eur�pa m�s orsz�gaiban a 70-es �vekt�l t�rt�ntek ilyen int�zked�sek a munkak�r�lm�nyek jav�t�s�ra.

-          A k�zszolg�ltat�sok fejleszt�se (�ltal�ban �llami p�nzen) 1870-ben indul meg. Eur�pa �sszes v�ros�ban vizet vezetnek, parkokat l�tes�tenek, csatorn�znak, stb.

-          A legfontosabb, hogy a sz�zad utols� harmad�ban ki�p�lt a t�rsadalombiztos�t�s rendszere. (Ez biztos�tja a szoci�lis biztons�got betegs�g, �regs�g stb. eset�n.) N�metorsz�gban Bismarck nev�hez f�z�dik a t�rsadalombiztos�t�s Megval�sul�sa. F�k�pp az�rt tal�lta ki, mert megijedt a francia forradalom esem�nyeit�l. Int�zked�seit „szoci�lis olajcsepp”-nek nevezte.

A t�rsadalombiztos�t�s l�nyege: Kor�bban is l�tezett, de csak ekkort�l lett k�telez�. Minden munk�snak be kell bizonyos r�szt fizetni, melyet az �llam kezel. M�g kor�bban csak a munk�s fizetett most h�rman teszik ezt: a munk�s, a munk�ltat� �s az �llam.

1882-ben vezetik be N�metorsz�gban a betegs�g �s baleset elleni k�telez� biztos�t�st. Oroszorsz�g kiv�tel�vel minden�tt bevezett�k. K�s�bb kiterjedt az �regs�gre (nyugd�j form�j�ban), majd a munkan�lk�lis�gre is.

Jellemz�, hogy a t�rsadalom mind nagyobb r�sz�re terjed ki, majd a 20. sz�zadt�l mindenkire. El�sz�r ipar, k�zalkalmazottak, mez�gazdas�gi dolgoz�k,

Angli�ban csak 1911-ben vezetik be, itt az �llami beavatkoz�st meglehet�sen rossz szemmel n�zt�k – liber�lisok.

Az �llami beavatkoz�s ezen szintje m�g nem j�l�ti �llam, az csak a II. Vil�gh�bor� ut�n alakult ki az �llam m�g nagyobb beavatkoz�s�val �s a b�rek �jraeloszt�s�val.

A j�l�ti �llam ki�p�t�s�nek indoka

A 30-as �vekben a szeg�nys�g hatalmas m�reteket �lt�tt. 1945 ut�n fogalmaz�dott meg a politikusokban, hogy soha nem szabad ilyen szeg�nys�get engedni, mert az diktat�r�t, vil�gh�bor�t okozhat. A j�l�ti �llam „mint�j�ul” szolg�lt a Szovjetuni� (ahol pl. nem volt munkan�lk�lis�g).

1942.-ben Angli�ban k�sz�lt el a Beveridge-jelent�s, mely az �llami beavatkoz�sr�l, a j�l�ti �llamr�l sz�l. K�s�bb Eur�pa �sszes orsz�g�ban ez lesz a j�l�ti �llam alapja.

1970-re szinte az �sszes eur�pai ember sz�m�thatott valamilyen �llami t�mogat�sra, seg�ts�gre, melyet m�r nem j�t�konys�gnak tekintettek, hanem az �llam k�telezetts�gteljes�t�s�nek.

Eur�p�ban az 50-es �vekben n�gyszer annyit k�lt�ttek szoci�lis gondoskod�sra, mint a 30-as �vekben.

Eur�pa egyes orsz�gaiban jelent�s elt�r�sek mutatkoztak a szoci�lis juttat�sok k�z�tt. Pl. N�metorsz�gban volt a legmagasabb a nyugd�j (�rdemes azonban figyelembe venni azt a t�ny, hogy a Vil�gh�bor� sok n�met �ldozatot k�vetelt).

Eur�pa orsz�gaiban sok lak�s �p�lt ekkor. 1960.-ban Angli�ban 1,5 szoba jutott egy f�re. Magyarorsz�gon ez a sz�m 0, 7.

A II. Vil�gh�bor� ut�n jelent�s ipari �s gazdas�gi fejl�d�s k�vetkezett be, melyek megteremtett�k a j�l�ti �llam alapj�t.

N�vekedett a t�rsadalmak k�z�tti egyenl�s�g. Er�s k�z�poszt�ly alakult ki.

A szoci�lis juttat�sok az �llami k�lts�gvet�s jelent�s r�sz�t tett�k ki. L�nyeg a progressz�v ad�rendszer, mely szerint a gazdagokt�l t�bbet, a szeg�nyekt�l kevesebbet k�veteltek.

Eur�pa legt�bb orsz�g�ban v�ls�gba jutott a j�l�ti �llam.

Okai:

o   A gazdas�gi n�veked�s le�llt.

o   T�bb lett a r�szorul�k k�re.

De m�g senki nem k�rd�jelezte meg a j�l�ti �llam jogoss�g�t, ink�bb reformokat akarnak.