A szociálgerontológia feladata módszerei, vizsgálati köre

•a központi személy az öreg ember, a maga élettani vagy kóros testi - szellemi adottságaival és társadalmi elhelyezkedésével.

•Tárgya az idős ember és környezete közötti kölcsönhatások, ezeket igyekszik felkutatni, megismerni és megfigyelni.

•Vizsgálja az idős ember testi lelki állapotának legjobban megfelelő szolgáltatások módjait, az öreg embert nem egyenként, hanem mint csoportot teszi kutatása tárgyává.

Öregek a társadalmi makro- és mikrostruktúrában

Az öregek helyzete a családban

•Iparosodás - mobilitás

•szülő gyermek - nagyszülő - unoka kapcsolat lazulása

•családon belüli relatív egyedüllét

•több generációs családon belüli életritmus feszültségek

•vagyonhagyatkozói tekintély változás

•tudáshagyatkozói változás

•patriarchális családi rendszer szétesése

•megszűnik az együttműködésnek a kölcsönös segítségben megnyilvánuló formája, melynek alapja a munkamegosztás

•a kölcsönös segítséget a fizetett szolgáltatások helyettesítik

•a távolságok és az életforma változása miatt a rokoni kapcsolatok meglazultak

•a szomszédság, mint a társas együttélés egyik primer szervezete megszűnt, és a szomszédságok felszínes ismeretséggé változtak

•a családok érintkezési körében a rokon és a szomszédság helyébe a barátok léptek, akiknek a szerepe a segítségnyújtás helyett a kikapcsolódás, pihenés és szórakozás

a falvakra jellemző:

–bensőséges szemből szembeni társulás és együttműködés

–az együttműködés határozatlan természete, ugyanis ezek a szervezetek nem meghatározott céllal és időre jönnek létre

–az együttműködés viszonylag állandó és a kapcsolatok tartósak

–a csoportok létszáma kicsi

–a csoport tagjai között viszonylagosan jó az intimitás

–a kölcsönös együttműködésben nem szerepel fizetett szolgáltatás

•a falu lakóinak elöregedése

•a faluban élő öregek családi és társadalmi helyzete

•a falun élő öregek gondozása

•a tanya mint életforma

A falun élő öregek gondozása

                A falu zárt közösségében a gondozás megszervezése nem problémamentes.

A problémák szubjektív okai:

Az erős intimitás, a kölcsönösség „visszaadás”, szemtől szembeni egymás mellett élés évszázadokon át berögzült viselkedésforma. Emiatt erőteljes a hivatalos gondoskodás elhárítása (INO, Házi gondozás, stb...)

Objektív okok:

Házi gondozás tiszteletdíjas gondozókkal

INO, Idősek átmeneti otthona,

A tanya, mint életforma:

•A tanyarendszer kialakulása

•A tanyasi életforma

(egészségtelen lakásviszonyok, rossz ivóvíz, ásott kutak, állattartás, közegészségügyi előírások, tisztálkodás, étkezés-önellátás, az évszakoktól független nehéz fizikai munka, elkerülhetetlen elmagányosodás.)

Öregek és a társadalom

•Az öregek társadalmi befolyása:

•Az öregek számának emelkedése: a társadalmi lét minden területét érinti

•Társadalmi egyensúly billenés:

•kereső-fogyasztók - csak fogyasztókká válnak

•Erősen hat a fogyasztás szerkezetére, valamint a szükségleteket is befolyásolja

•A közületi fogyasztás területén kifejezetten emelkedik egészségügy,( gyógyszer fogyasztás) szociális ellátások, speciális lakások (nyugdíjasházak, panziók, öregek otthonai iránti szükséglet.

A megelőzés feladata és módszerei a szociál-gerontológiában

A megelőzés fogalma jelenti:

•az élettani öregedés védelmét

•az öregek testi-lelki és társadalmi helyzetének javítását,

•az öregek aktivitásának megtartását,

•a kiegyensúlyozott öregkor feltételeinek biztosítását az emberi életkor biológiailag lehetséges végső határáig.

Célja:

•az egyén adottságait oly módon befolyásolni, hogy az környezeti hatásokhoz, valamint az öregedés folyamatához a lehető legjobban alkalmazkodjék.

•a környezeti tényezőket úgy alakítani, hogy abban az öregedés élettani keretek között maradhasson.

A megelőzés módszerei:

Primer - elsődleges - prevenció

•a különböző megbetegedések elhárítása, mely betegségek közvetlenül nem hoznak létre ugyan elváltozásokat a sejtekben, de gyorsíthatják a kora öregedés jeleinek a felléptét.

•azon rizikófaktorok elhárítása, melyek mint endogén faktorok vagy exogen tényezők biztos szerepet játszanak valamely betegség kialakulásában.

(A rizikófaktorok endogén komponenseinek elhárítása a klinikai gerontológia feladata. Az exogen tényezők nagy részének hatástalanítására a szociálgerontológiához tartozó szociális gondozás képes.)

Secunder - másodlagos - prevenció

•a betegségek progressziójának kezdeti stádiumban történő megállítása, a szövődmények elhárítása.

Tercier - harmadlagos - prevenció

•A kezelés eredményeinek megtartása, valamint a rehabilitáció megvalósítása.

A betegség elhárításához irányul:

•az egészséges lakáskörülmények megteremtése.

•a helyes táplálkozás biztosítása,

•a védőoltások megszervezése

•A járványos időben a betegek elkülönítése,

•az idősek távoltartása a fertőző gócoktól

Szociális gondozás

•mindennapi élet zökkenőmentessé válik

•ellenállása, alkalmazkodási képessége, tartalék ereje nem merül ki feleslegesen

•új betegségeinek progressziója, szövődmények fellépte a környezeti tényezők elhárításával megakadályozható.

Az idős kor rehabilitációja

•A WHO 13 pontban foglalja össze az idős emberek egészségét és életminőségét érintő problémákat és feladatokat.

–kapcsolatképzés és tájékoztatás,

–egészségvédelem,

–gyógyszerellátás és orvosi szolgáltatás,

–közlekedésbiztonság,

–egészségproblémák,

–feledékenység,

–elesések, csökkenő mobilitás,

–inkontinencia,

–az időskori betegségek sajátosságai,

–gyógyulás és rehabilitálás,

–kórházi elbocsátások problémái,

–a „nappali kórházi ellátás”,

–a fájdalom és szenvedés csökkentése,

–az intézményes és szociális szolgáltatások és az otthon változtatás kérdései.

•Megfogalmazhatóvá vált, hogy az idősödés nem betegség, de a korban előrehaladva az egészség és személyes jólétiség esélyeit a kórnemző kockázatok mindinkább csökkentik.

•Korszerű megközelítésben mind a normál idősödéssel velejáró működés kapacitás beszűkülésével járó teljesítményváltozások, mind a korosodással gyakoribbá váló betegségek következtében kialakuló képesség-romlások, rokkantságok rehabilitációt indokolnak.

A rehabilitáció célja:

•az érintett működések helyreállítása, az egyén független, önálló, aktív és elégedett életvezetésének biztosítása.

•A geriátriai rehabilitáció elismeri a „relatív egészség” fogalmát, ill. a gyakoribbá való szociális hátrányosságot is.

•Az idősödés és időskor jellegzetességeit figyelembe véve elválaszthatatlan a korszerű idősápolástól és idősgondozástól.

•működésgyengülés, ill. károsodás, mely szervi szinteket jelent, szervi működésérintettségként jelenik meg,

–a rokkantság, ill. fogyatékosság, - mely a személyt érinti, - károsítja és

•a hátrányosság, mely az egyén szociális működőképességét károsítja.

•A geriátriai rehabilitáció komponensei a következők: (mintegy gondozó-ápoló folyamatok részeként is):

–az elsődleges probléma(ák) stabilizálása,

–a másodlagos komplikációk prevenciója,

–az elvesztett működések helyreállítása,

–az egyén környezetéhez való alkalmazkodásának elősegítése,

–a környezet egyénhez alkalmazása,

–a családi adaptáció elősegítése.

•Az időskorúak másodlagos prevenciós ellátása sarkalatos kérdés, mivel a korban előrehaladó ember normál öregedésével járó működés-kapacitás beszűkülése számos érzékenységet, sérülékenységet és esékenységet eredményez.

A leggyakoribb másodlagos komplikációk idős betegeknél a következők:

–Konfúzió, - anorexia, - pszichés függőség, - depresszió, - kondícióromlás, - kontraktura, felfekvéses dekubitusz, - nyomásos trophikus elváltozások, pneumonia, - inkontinencia, - vénás trombózis, - önfeladás.

–Előfordulásuk gyakorisága fokozódik magányossággal kísért elhagyatottságban, - idegen környezetben, - ellenséges környezetben, - „túlóvó körülmények” között és nem utolsó sorban inaktivitás mellett.

•Kimondható, hogy a fiatalabbak rehabilitációja nem alkalmazható egy az egyben az idősebbekre!

A különbségek miatt több geriátriai rehabilitációs kategória állapítható meg:

•beteg-specifikus,

•a., korfüggő és b., betegséghez kapcsolt eltérésekre

•A korfüggő eltérések lehetnek biológiaiak, pszichológiaiak és szociológiaiak, ill. szociálisak

•szolgáltatás-specifikus,

•körülmény-környezet-specifikus,

•cél-specifikus szempontok szerint.

•Különösen fontos a beteg idős embernél a motiváció szintje, ereje, aktiváló minősége.

A geriátriai rehabilitáció motivációja a következő egyenlettel jellemezhető:

 MOTIVÁCIÓ = akarat x elvárás x elismerés

                                                              ráfordítások

•A ráfordításokba beletartoznak: költségek, fizikális, gazdasági, emocionális és szociális ráfordítások is.

•A fizikális egészség és normál öregedés jellemzői: kardiorespratorikusan, csontizületi kötőszöveti vonatkozásban neurológiailag, mozgás tevékenység szinten és mobilitás tekintetében.

2. kognitív és pszichológiai működések jellemzői: magatartás, tudatállapot, hangulat, érzelmi szint, motiváltság, személyes bevonhatóság, célképzés, elvárás, jövőre-irányultság szokásrendszer

3. szociális és segítő (támasz) – feltételek: körülmények, adottságok családban, vele-lakókkal, rokonok, szomszédok, barátok, segítők révén lakókörnyezet, biztonsági feltételek, lakályosság, előéletében kialakított készségek, szokások, hobbik, tanult alkalmazkodások, neveltetésbeli jellegzetességek,

4. gazdasági-biztonsági feltételek: anyagi-vagyoni fedezet, biztosítási típusok, jövedelem, vagy egyéb pénzforrások, családi segítség, személyes értékek költségfedezetre.