8/B

Válsághelyzetek a gyermek életében

Optimális fejlődési és nevelési feltételek nem léteznek, ezek mindig egy adott korhoz és kultúrához kapcsolódnak. , mégis vannak olyan helyzetek, melyek komoly érzelmi terhet rónak a gyerekekre.

§         válás

§         családból való kiemelés

§         gyász

§         betegség

§         nevelési stílusok

Válás

A statisztikák szerint nagyon gyakori. Sok szülő meghal, mielőtt gyermekét felnevelte volna; voltak apák, anyák akik elhagyták családjukat; voltak házasságon kívül született gyermekek. A mai egyszülős családok többségében az anya él együtt gyermekével.

Ezekben az esetekben „csonka családnak” nevezik a családokat. A 70-es évek második fele óta az „egyszülős család” kifejezést használjuk.

A modern társadalmakban a gyermek nevelése szempontjából az olyan család az optimális környezet, ahol mindkét szülő részt vesz a gyermek nevelésében.

A válás ténye a gyermekeket szinte kivétel nélkül megrendíti. 10 gyermekből csak egynél fordul elő, hogy felszabadultnak érzi magát a válás után, ez is olyan esetekben fordul elő, amikor az egyik szülő erőszakos fellépéseitől kell félni.

A legtöbb gyermek nem tekinti a válást véglegesnek (Két Lotti), igyekszik úgy tenni, mintha a szülők döntése visszafordítható lenne.

Wallerstein és Kelly kutatásai szerint az elvált szülők gyermekeinek:

§         1/3-a érettebbé válik, mint kortársai

§         1/3-a valahogyan átvészeli, bár szenved tőle

§         1/3-nál súlyos zavarok állnak be a pszichoszociális fejlődésben

Minden egyes gyermek másként reagál a válásra. Wallerstein szerint a gyermeknek 6 pszichológiai feladatot kell megoldani a válás esetén, hogy a pszichés fejlődése ne szenvedjen zavart:

§         elfogadni a házasság felbomlásának tényét. Ebben nagy szerepe van a szülőnek, hogy ne hitegessék a gyereket. Éreztessék vele az érzelmi biztonságot, hogy ne magát vádolja

§         ne köteleződjék el egyik szülő felé sem

§         feldolgozni a veszteséget (rendszeres kapcsolattartással lehetséges)

§         feldolgozni a haragot, az önvádat

§         elfogadni a válás állapotának tényét

§         reális reményei legyenek a szülők kapcsolatában

A gyermeknek általában hiányzik az eltávozott szülő, gyakran önmagukat vádolják a válás bekövetkezéséért. A gyermek mindkét felnőttel és rajtuk keresztül az egész felnőttvilággal szemben csalódást, kiábrándulást érezhet, mindez kihat erkölcsi fejlődésére, későbbi beilleszkedési nehézségeire.

A válásnak más jellegű következményei is lehetnek:

§         a gyermekkel maradó szülő részére társadalmi lecsúszás

§         csökken a gyermekkel töltött idő

§         csökken a szülő-gyermek interakció mennyisége

§         a válás sokszor deviancia felé vezeti a fiatalt

§         az iskolában megjelenik a tanulmányi eredmény romlása

A társakkal nem osztja meg a problémáit. A hosszú távú következményekhez tartozik, hogy az elvált szülők gyermekei felnőtt korban kisebb házasodási kedvvel rendelkeznek, megjelenik a deviancia, a házasságot nem tekintik állandónak. A statisztikai adatik szerint azok a gyerekek, akik valamelyik szülőtől távol élnek, hajlamosak lemorzsolódnia a középiskolából, kevesebben járnak egyetemre, házasságuk gyakran válással végződik.

            Wallerstein és Kelley kutatást végzett a válás okozta stressznek a gyerekekre gyakorolt hatásáról, a keletkezett maradandó károsodásról.

A következő körülmények segítik elő, hogy a hatás ne legyen egyértelműen negatív:

§         a szülők egymás iránti haragjukat tompítsák

§         nevelés jó körülményeinek megteremtése

§         rendszeres kapcsolat a másik szülővel

§         a gyermek kedvező személyiségvonásainak fejlesztése

§         gyermeket támogató emberi hálózat megtartása

§         ingerültség, agresszivitás hiánya

§         a gyermek neme, életkora.

Legveszélyesebb az óvodás korban.

A feldolgozást befolyásoló tényezők:

§         gyermek kora, neme

§         gyermek személyiségtípusa

§         gyermek érettsége

§         mennyi veszekedés előzte meg a válást

§         szülők anyagi helyzete

§         váláshoz vezető ok definiálása

§         szülővel, testvérrel való kapcsolat

§         a gyermek saját stresszkezelő képessége

§         a válás utána szülők kapcsolatában folytatódik-e a gyűlölködés

Gyermek elhelyezése

A XIX. században a válás esetén az apának kizárólagos joga volt a gyermek nevelésére. A század közepétől, amikor ismertté vált az anya szerepének fontossága, a gyakorlat az ellenkezőjére fordult. Ma csak akkor ítélik az apának a gyermeket, ha az anya alkalmatlannak bizonyul a gyermek nevelésére.

Feltételezhető, hogy a lányok ezért kevésbé érzékenyek a válás okozta károsodásokra, mert ők az azonos nemű szülővel maradnak.  Az apa hiányánál a fiúknál a nemi identifikáció zavarai figyelhetők meg.

A szülők újraházasodása bonyolult helyzetet teremt a gyermek életében, különösen ha a házasságban új gyermekek születnek.

Gyász

            A halálfélelem kialakulása csak a fejlődés bizonyos fokán következik be. A 6-7 éves gyermek nem érti a halál megfordíthatatlanságát, de nyugtalan ha a megszokott személy eltűnik környezetéből.

            Általában a gyermeket és a fiatalt a halál ténye kevésbé rendíti meg a halál ténye, kivéve, ha szoros kapcsolatban voltak az illetővel. Természetesen súlyos csapás a testvér vagy a szülő halála. A szülő halála pszichózis jellegű állapotot, mély depressziót idézhet elő, ha a gyász és szomorúság feldolgozására nincsenek megfelelő körülmények.

            A legnagyobb lelki megterhelést a gyász kifejezéseinek nehézségei jelentik. Rendkívüli feldolgozási nehézséget jelent a gyermek számára a szülő öngyilkossága.

            A halálesetek alkalmával a szülő megpróbálja a gyermeket távol tartani az eseményektől. Szégyenlik saját érzelmi válságukat. A gyermekeknek is, mint a felnőtteknek szükségük van arra, hogy  érzéseit megfogalmazza. 5-6 évesen a gyermek kezdi megérteni a halál tényét, a halálesettel kapcsolatos érzelmeik forrása:

§         tudatára ébred, hogy saját élete is véges

§         bűntudat gyötri, úgy érzi, hogy nem viselkedett az illetővel megfelelően.

A gyász okozta károsodás akkor enyhíthető, ha a gyermeket bátorítják a gyász kifejezésére. Erre azonban nem mindig képesek a szülők.  Bármilyen súlyos a megrázkódtatás, normális körülmények között feldolgozható, nem okoz végérvényes  rombolást a későbbi lelki működésben.

Az öngyilkosság mintaadó cselekvés, gyakran utánzáshoz vezet, különösen olyan közegben, ahol a tagok jól ismerték egymást.

Tapintatosan, biztonságot nyújtva  kell közölni a gyerekkel az igazságot. Hagyni kell, hogy a gyermek had hozza felszínre az érzéseit (rajz).

Betegségek megélése

            A gyermeknek más a viszonya a betegségekhez, mint a felnőtteknek. 10 éves kor előtt a betegségekhez való viszonyát nagymértékben meghatározza a szülő viszonyulása. A szülői hozzáállást befolyásolja:

§         betegség milyensége

§         betegség súlyossága

§         szülő személyisége

A gyermek betegsége idején a  szülő állandó jelenléte és érzelmi támogatása elengedhetetlen. A gyermek ha tiltakozik is a fájdalmas beavatkozás ellen, akkor fogadja el annak szükségességét, ha azt a szülő jóváhagyja.

            A szülők távollétében a gyermek hamar felhagy a tiltakozással (hospitalizálódik), látszólag együttműködővé válik.

Sok esetben a gyermek úgy éli meg a kórházi tartózkodást, hogy a szülei otthagyták.

Gyakori probléma, hogy a szülő pánikba esik gyermeke betegsége miatt. A gyermeknek a gyógyulása érdekében szüksége van a szülő optimizmusára. A serdülőkorig a gyermekre nagy mértékben hat a szülő érzelmi állapota.

Örökbefogadás

            Az örökbefogadás a lehető legjobb megoldás a szülői gondoskodást valamilyen okból nélkülöző gyermekek esetén. Azonban sokféle bonyodalommal járhat, amelynek létéről és lehetséges következményeiről gyakran nem tud az örökbefogadó szülő. Valódi kötődés és szeretet alakul ki az örökbefogadó szülők és a gyermek között, azonban itt gyakoribbak a nevelési problémák.

Döntő szerepet játszik a valódi elköteleződés. Fontos, hogy az örökbe adandó gyermek jellemzői. Minél kisebb a gyermek, annál kisebb az esélye, hogy az intézeti személytelen környezet miatt sérült-e.

            Az emberek többsége kicsi, ˝-3 éves gyermeket szeretne örökbe fogadni, ez volna a gyermek érdeke is, de ezt a törvények nehezítik, mert a vér szerinti szülők jogát védik.

Az intézeti tartózkodás nyomai annál feltűnőbbek, minél több időt töltött a gyermek ott. A 2-3 éves gyerekek gyakran gépiesen viselkednek, önállóan viselkednek. A beszédkészség, szókincs tekintetében elmaradást mutatnak. Ezek a gyerekek kevesebbet sírnak és panaszkodnak, mint a családban nevelkedettek.

            Nehéz kérdés, hogy megtudhatja- e a gyermek, hogy szülei nem az igaziak. Serdülőkorban foglalkoznak a legtöbbet a származásukkal. A 6-7 évesek nem hiszik el az igazságot. Bizonyos életkor alatt nem tudja feldolgozni a tényt.

Gyermekek bántalmazása

            Napjainkban a gyermek bántalmazásának a szemlélete megváltozott. A gyermek harmonikus személyiségfejlődését befolyásolja. A fejlett országokban visszaélésnek tekintik a gyermek bántalmazását. A szülők nevelési stílusát tanácsadással lehet befolyásolni.

A fizikai bántalmazás jelei a gyermeknél:

§         külső

§         belső

Ha a nyomok megjelennek a gyermeken a szülő próbálja az igazságot leplezni, vagy letagadni (baleset volt).

(elektív mutizmus – a gyermek a félelem miatt megnémul)

Baleseti sérülésnek csak akkor minősül a bántalmazás, ha mások mulasztásának vagy cselekedeteinek következményeként lépnek fel a jelek.  A hatóságot is be kell vonni és nyomozati eljárás indul a szülők ellen.

Ha nincsenek külsérelmi nyomok, bonyolultabb viselkedési jellegzetességek elárulják, hogy a gyermek veszélyeztetett környezetben él.

Nehezíti a gyermek bántalmazásának felderítését, hogy a gyermek a szülővel összejátszik, hiszen szereti szüleit. A gyermek nem árulja el szülőjét, de tele van félelemmel, szorongással.

Fizikai bántalmazás jelei:

§         látható

-         ütésnyomok a test különböző részein (láb hátsó részén, felső testen, nyakon, fejen, nemi szervén, melyek láthatóan valamilyen tárgytól származnak)

-         csípések, karmolások, szorítások jelei

-         fejsérülések, koponyatörés, retinasérülés, szem körüli bevérzések

-         égési nyomok

§         lelki sérülés, a viselkedésben nyilvánul meg

-         állandó készenlétben vannak, nagyfokú éberség figyelhető meg náluk, félnek a veszélytől

-         nyugtalanság

-         hirtelen reagál

-         ugrásra készen áll

-         általános szomorúság levertség

-         kortársaival nem tartja a kapcsolatot

-         nem lehet vidámságra, örömre késztetni

-         nem tud játszani

-         visszahúzódóak, elmagányosodnak

-         súlyos tanulási zavart mutatnak

-         bizarr viselkedés tapasztalható náluk

-         gátlásosak, rettegnek a kudarctól, mert félnek a sikertelenségtől

A szülő személyisége, aki veszélyezteti a gyermekét:

§         gyermekkori tapasztalatait viszi bele a szülői viselkedés. A gyermekkori elutasítás miatt alacsony az önértékelésük

§         nem tudja a viselkedését kontrolálni

§         érzelemhiány, a pozitív érzéseket nem tudja kifejezni

§         a gyermek nevelése kihívást jelent számukra és nehezen tolerálják a a gyermek nevelésével kapcsolatos nehézségeiket. Ez újabb kudarcot és kihívást jelent számukra

§         a bántalmazó szülő is jó szülő próbál lenni, de önértékelési problémái miatt ez nem sikerül neki

§         úgy kezeli gyermekét, ahogy őt kezelték gyermekként. Fel sem fogja, hogy amit tesz negatív jelenség

Szexuális bántalmazás

            Magyarországon minden 3-4. gyermek valamilyen fokú bántalmazást szenved. Sok esetben a családból érkeznek ezek a bántalmazások. Többnyire a lányokat érik ezek a sérelmek.

Bármely gyermek nyilvánosan szexuális tevékenységre való alkalmazása, használata, rávevése, csábítása, vagy ingerlése, vagy kényszerítése abból a célból, hogy ilyen tevékenység vagy annak valamilyen vizuális ábrázolása létrejöjjön.

Gyermek megerőszakolása, molesztálása, prostitúciója vagy a szexuális kizsákmányolás bármely más formája olyan körülmények között, melyek azt jelentik, hogy ezáltal a gyermek egészsége vagy jóléte csorbát vagy veszélyeztetést szenved.

A szexuális bántalmazás áldozatává vált gyermek tünetei:

§         az otthoni helyzetet titkolja, leplezi, infantilis módon fogja kifejezni, indirekt utalást tesz. Regressziós viselkedést mutatnak, illetve agresszivitást

§         a serdülőknél előfordulhat bűnelkövetés, csavargás. Szegényes a társakkal való kapcsolata

§         magamutogató

§         drog, alkohol

§         bűntudatuk van, annak ellenére, hogy ők szenvednek

§         kihat későbbi életére is

§         has felszínre kerül a probléma, a bizonyítás miatt bíróság elé kerül. Ha a szoros a gyermek kapcsolata az elkövetővel, akkor bűntudata lesz.

Sokan nem hisznek a gyermeknek.

Tapasztalatok:

§         a segítést a gyermek nem hálálja meg, elutasítással reagál

§         a gyermek életében, minden, ami stabilitást jelentett ledől, a gyermek elbizonytalanodik

§