5/c. A segítés folyamata

M ó d s z e r e i n k

            -           empátiás  figyelés / hallgatás

                                                ß

                        érzelmi ráhangolódás ( együttÉRZÉS)

                                               ß

                        értelmi rálátás (állapot megÉRTÉS)

            -           célzott kérdezés / beszéltetés- reframing

            -           tervszerű aktivizálás - feladatok

Részleges  vagy  minimális önfeltárás!

érzelmeink, élményeink, nézeteink, megoldásaink, tanácsaink Ţ körültekintően kommunikálandók

A segítés olyan általános emberi tevékenység, amely bármely élethelyzetben az egyén belső indíttatásából, vagy lehetőségeiből következően megjeleníthető folyamat.

Segítségnyújtás fajtái:

a.)    Család támogatása változás és krízishelyzetben, barátok, rokonok, ismerősök, kollégák-legtöbbjük laikus, a tapasztalatokra épít, saját tapasztalataikra. Praktikus dolgokat mondanak.

b.)    Szakmai tudásból eredő szolgálat felajánlása (ügyvéd, jogász, adótanácsadó)

c.)    Munkahelyi kommunikációs segítés: szakszervezet, főnöki jóindulat, szupervízió

d.)    Szervezeti szolgáltatás: tűzoltóság, rendőrség, mentők…

e.)    Pszichológiai szolgáltatások : lelki tanácsadás, pszichoterápia, szociálpedagógus…

f.)     Szellemi  szolgáltatások: lelkész, természetgyógyász, jós…

      g.) Speciális segítők: Valamilyen hiányossággal rendelkező emberekkel foglalkoznak (terapeuta)-rajzterápia, vizuális terápia…

A segítés első 4 tipusa esetében előnyösen alkalmazhatók a rövid, intenzív szemináriumok, melyek során a 6 kategóriás modellt a résztvevők igényeinek megfelelően adaptálják, és szelektív módon használják fel.

Az egész előkészítés és képzés témában igen fontos, hogy egyensúly jöjjön létre a szakmai szempontok előtérbe helyezése, ill. megfelelő háttérbe szorítása között.

A szakmai szempontok túlzott előtérbe kerülése kettős eredményre vezet: a szakmai szerepet egyszerre alkalmazzák védően és elnyomóan, a szakember miközben magának túl nagy tapasztalatot tulajdonít, a laikusok semmit sem azt állítja, hogy a segítésre szoruló védelmét szolgálja.

Vezérfonal a családsegítői munkához:

1. A család jelentkezésének körülményei (Ki jött segítséget kérni? Ki küldte, s az miként viselkedik a „problémáról”? Milyen „problémát” kínál fel a segítséget kérő? Az egyes családtagok viszonyulása a problémához? )

2. A család szocio-ökonómiai jellemzése (életkor, életciklus, iskolázottság, foglalkozás, családi állapot, jövedelem, lakáskörülmények).

3. A család érzelmi viszonyulás-rendszere (elfogadás-elutasítás, alrendszerek, szövetségesek családon belül és kívül, mely családtag milyen tartós frusztrációtól, hiánytól szenved, mely családtag képes a többiek segítője, „gyógyítója” lenni)

4. Milyen más intézmények kerültek kapcsolatba a családdal, milyen beavatkozások történtek, s erről miként vélekedik a család?

5. A „felkínált” probléma milyen más problémákkal párosul?

6. Milyen érzelmi és indulati viszonyulást váltottak ki bennem, a segítőben és az egyes családtagok, a család egésze, a probléma jellege, majd mindez hogyan változik a velük való munka során?

7. Milyen szinten, a problémák mely rétegében lehet kompetens a beavatkozásom? Ettől milyen változás remélhető?

8. Milyen más szakemberek bevonása látszik szükségesnek? Ettől milyen hatás, változás remélhető?

9. Milyen akadályokra kell előre számítanom? (Akadálylista) Egyes családtagok, a család egészének, ill. a környezetének részéről, valamint egyéb intézmények , ill. családgondozói munkás oldaláról.

10.  Mit vállalok el az ügyben felelősséggel? Mit nem vállalok? Mit vállal a scalád? „Szerződéskötés” a családdal.

11. Cselekvési terv: milyen célok érdekében? Ki? Mikor? Mit tegyen? Milyen alternatívák tervezhetők? Milyen módszerekkel? Milyen időhatárokkal?

12. Elakadások, helyzetátértékelődések, célkitűzések módosítása, váratlan akadályok, amik menet közben kialakulnak?Milyen módon lehet ezeket megoldani?

13. Értékelés

A segítés folyamata:

Beavatkozási séma állítható fel.

• Bizalomépítés fázisa
• Családi összefogás kiváltásának fázisa
• Stabilizálódás fázisa
• Önállósítás fázisa

A tervezés megelőzi a beavatkozást!

Tervezési szempontok: független az esettől!

- körülménykereső

- horizontálisan keresse a problémát-adott kliens humánhálózatával

- a gyermek áll a beavatkozás fókuszában

- kis-és hosszú távú célokat kell a kliens felé nyújtani, megfogalmazni.

A bizalomépítés fázisa

Ez az első fázis. Hosszú ideig is eltarthat. Több szakasza van. Közeledéssel kezdődik, a család megismerésével. (a probléma elmondása, előzmények megismerése)

Megfigyelés:

Ha kialakult a kapcsolat, akkor információkat gyűjtünk. Cél: információgyűjtés

Arra kell törekedni, hogy minden családtag együtt legyen. Ilyenkor megfigyelhető az együttműködési mód.

Ebben a szakaszban történik meg az első szerződéskötés. Megfogalmazzuk a rövidtávú célokat. Együttműködés kiváltásában: bizonyos tevékenységeket meg tudnak oldani a családtagok-„elereszteni” a kezüket (imitált eltávolodás)

Stabilizálás fázisa: pl.: a gyerek problémájának kezelése

Önállósítási fázis: nincs lezárt ügy-időnként a segítő ránéz a családra.