Középsúlyos értelmi akadályozott (IQ.:20-49)

•önálló életvezetésre, családalapításra nem vagy segítséggel képesek.

•Önállóságuk fejlesztéssel növelhető. Tanulmányaikat foglalkoztató intézményekben végzik, majd idősebb korban szociális foglalkoztató intézményekbe, napközi otthonokba járnak.

•Egyszerűbb munkafolyamatok elvégzésére képesek. Kommunikációjuk nehezített.

Súlyos fokú értelmi akadályozott

•Önálló életvezetésre, önellátásra nem képesek, állandó felügyeletre, ellátásra szorulnak.

•Kommunikációjuk nagymértékben nehezített.

Az értelmi akadályozottság okai

Genetikai okok

•A genetikai eredetű értelmi sérülések egy része örökletességet, bizonyos családi halmozódást mutat, másik részüknél a genetikai állomány (az örökítő anyag) sérülése "minden előzmény nélkül" következik be.

•Familiáris értelmi elmaradás

•Génhibák

•Kromoszóma rendellenességek

Szerzett ártalmak

Méhen belüli (intrauterin) ártalmak

•anyai betegségek, pl. a terhességi toxémia, pajzsmirigybetegségek, drog és alkoholfogyasztás;

•fertőzések, pl. rubeola, citomegalovírus, nemi betegségek;

•mérgezések;

•extrém alultápláltság.

Az értelmi akadályozottság okai

Szülés alatti (perinatális) ártalmak

(a leggyakoribb okok a teljesség igénye nélkül):

•oxigénhiány;

•szülési sérülések;

•koraszülés.

Szülés utáni (postnatális) ártalmak

(a leggyakoribb okok a teljesség igénye nélkül):

•fertőzések;

•extrém sárgaság;

•mérgezések;

•extrém alultápláltság;

•oxigénhiány;

•agysérülés.

Az autizmus (Leo Kannar és Hans Asperger)

•Fejlődési rendellenesség, mely a teljes szellemi fejlődést befolyásolja.

•Az érzelmi kapcsolatteremtésre való képesség veleszületett hiánya.
Ebből adódik az autisták magánya: ahol csak lehet semmibe vesz, figyelmen kívül hagy és kizár mindent, ami a külvilágból hatással van rá. Nem tűri a testi kontaktust.

•Jellegzetesség az állandósághoz való ragaszkodás: az általa előidézett zajok, az artikuláció, a mozgás, az össztevékenység monoton módon repetitív. Tevékenységei választéka erősen korlátozott.

Az autizmus (Leo Kannar és Hans Asperger)

•Memóriájuk, mechanikus bevésésük jó, versek, számok mechanikus emlékezetbe vésésében rendkívüli teljesítményre képesek.

•Jellemző a tekintet kerülését, a szemkontaktus hiánya, a szegényes mimika és gesztusok.

•Sok a sztereotip, ismétlődő mozgás melynek nincs célja, jelentése.

•A beszéd és szóhasználat abnormális.

•Öntörvényűek, saját indítékaiknak megfelelően viselkednek

•Érdeklődési körük izolált, kiváló képességeik lehetnek a logikai gondolkodás területén.

•Új egyéni szavakat alkotnak.

Az autizmus okai

Az autizmusnak a különféleszerzők más-más okot tulajdonítanak:

•a nyúltagy egy részében szokatlan fejlődési rendellenessége,

•kérgi sejtpusztulás, tágult agykamrák,

•sejtek túlburjánzása,

•serotoninszint megemelkedése a vérben. A vérlemezkék serotoninfelvétele- és tárolása megváltozik,

•a vegetatív idegrendszerben: a légzésfrekvencia, a pulzusszám, GBR, EEG súlyos fejlődési rendellenességet jeleznek,

Az autizmus okai

•Angela James & James Barry szerint kognitív diszfunkció következtében a tájékozódási reakció, habituáció kórosan lelassul. Az új inger feldolgozása nem megfelelő: nincs megszokás- minden inger orientációs reakciót vált ki és nem szorong a beteg.

•A “törékeny X- kromoszóma” értelmi fogyatékosságot, beszédfejlődési zavart eredményez. Kerüli a személy a szemkontaktust és nem szereti, ha megérintik,

•Coleman & Gillberg szerint praenatális és perinatális veszélyeztető tényezők okozzák. A kromoszómahiba abnormális agytörzsi fejlődést, a dopaminrendszer zavarát és néha epilepsziát okoz. Az autizmus ennek az eseményláncnak a következménye

141/2000. (VIII. 9.) Korm. Rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól

3. Értelmi fogyatékosnak azt a személyt kell tekinteni, aki

a) önellátásra képtelen, ezért állandó ápolásra szorul, beszéde nem alakult ki vagy tagolatlan, tartalom nélküli, s mindezek következtében a mindennapi élet szintjén csak kis mértékben képezhető, és élete más személy állandó segítsége nélkül veszélybe kerülne (IQ pontja 0-19 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van. BNO szerinti besorolása: F 73.),

vagy

b) a hétköznapi élet elemi cselekményei területén másokra van utalva, mivel az általános értelmi képessége az adott korosztályú népesség átlagától az első évektől kezdve számottevően elmarad, s amely miatt az önálló élet vezetése jelentősen akadályozott (IQ pontja: 20-49 között határozható meg olyan teszttel, amelynek átlaga száznál van és standard deviációja 15. BNO szerinti besorolása: F 71-F 72.).

4.

IQ értékétől függetlenül autistának kell tekinteni azt a személyt, aki a fejlődés átható (pervazív) zavarában szenved, és az autonómia-tesztek alapján állapota súlyos vagy középsúlyos (BNO szerinti besorolása: F 84.0-F 84.9).

Habilitációs, rehabilitációs tevékenység

                A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességek fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza.

A tankötelezettségi illetve a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit.        

Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15–50%-a lehet. Kt. 52. §(6).

•2002-ben 64.000 sajátos szükségletű gyermek járt iskolába

•46.000 gyógypedagógiai iskolába

•az iskolai rendszerben nem képezhető (képzési kötelezett) 5000 gyermeknek megoldatlan az oktatáshoz való hozzájutása

•Korai fejlesztésben részesül kb. 2000     0 – 6 év közötti gyermek

•Nincs megoldva a nem nagyvárosban lakó gyermekek iskolába jutása

•Az „integráló iskolába” jutás esélye annál kisebb, minél súlyosabb a károsodás

•A krónikus betegségekkel élő gyermekek sokat hiányoznak, általában gyengébb iskolai teljesítményt nyújtanak, így                rosszabbak az élet és karrier esélyeik