szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
Szocilis Jog
Szocilis Jog : 1991. vi IV. tv

1991. vi IV. tv

A szerk.  2007.02.04. 22:22

A foglalkoztats elsegtsrl s a munkanlkliek elltsrl VI. fejezet

VI. Fejezet

A MUNKANLKLI ELLTSOK S A FOGLALKOZTATST ELSEGT TMOGATSOK FEDEZETE

Munkaerpiaci Alap

39. (1) A Munkaerpiaci Alap a Munkanlkliek Szolidaritsi Alapja, a Foglalkoztatsi Alap, a Szakkpzsi Alap, a Rehabilitcis Alap, valamint a Brgarancia Alap sszevonsval ltrehozott elklntett llami pnzalap. Az sszevonsra kerlt alapok kvetelsei s tartozsai a Munkaerpiaci Alapot illetik meg, illetleg terhelik.

(2) A Munkaerpiaci Alap clja a foglalkoztatshoz, a munkanlklisghez, a kpzsi rendszer fejlesztshez kapcsold pnzeszkzk sszevonsval, egysges kezelsvel

a) az llskeresk tmogatsnak biztostsa,

b) a munkaer alkalmazkodsnak, az llskeresk munkhoz jutsnak tmogatsa,

c) a felszmols alatt ll gazdlkod szervezetek munkavllali szocilis biztonsgnak elsegtse,

d) a kpzsi rendszer fejlesztsnek tmogatsa,

e) a megvltozott munkakpessg szemlyek foglalkoztatsnak elsegtse,

f) hozzjruls a korengedmnyes nyugdjak kifizetsnek rszbeni finanszrozshoz,

g) az egyes alaprszekbl finanszrozott elltsok, tmogatsok mkdtetsvel kapcsolatos kiadsok fedezetnek biztostsa, valamint

h) hozzjruls az llami foglalkoztatsi szerv mkdsi s fejlesztsi kiadsainak finanszrozshoz,

i) az Eurpai Foglalkoztatsi Szolglat mkdsi s fejlesztsi kiadsainak finanszrozshoz trtn hozzjruls.

(3) A Munkaerpiaci Alapon bell - a pnzeszkzk felhasznlsnak clja szerint - a kvetkez alaprszeket kell elklnteni:

a) szolidaritsi alaprszt az llskeressi jradk, az llskeressi segly, a munkanlkli jradk, a plyakezdk munkanlkli seglye, az elnyugdj, a nyugdj eltti munkanlkli segly, az llskeresst sztnz juttats, a kltsgtrts (31. ), valamint ezek juttatsval kapcsolatos postakltsg, tovbb a kifizetett elltsokat terhel, a trsadalombiztostsi szablyokban meghatrozott jrulk, s a kln jogszablyban meghatrozott egszsggyi hozzjruls, valamint vizitdj-kompenzci finanszrozsra. Ezt az alaprszt terheli tovbb a nyugdjbiztostsi igazgatsi szervek ltal megllaptott s folystott korengedmnyes nyugdjak fedezetre befizetett sszegek s foly vi kiadsok klnbzetnek finanszrozsa;

b) jvedelemptl tmogats alaprszt

1. az llskeresk jvedelemptl tmogatsa, valamint azt kln trvny szerint terhel egszsggyi hozzjruls hetvent szzalknak, hajlktalan munkanlkli esetben teljes sszegnek, tovbb

2.

c) foglalkoztatsi alaprszt a foglalkoztatst elsegt tmogatsok, a nem az llami foglalkoztatsi szerv ltal nyjtott munkaerpiaci szolgltatsok nyjtsra, az llami felnttkpzsi intzmny munkarpiaci kpzssel kapcsolatos feladatainak finanszrozsra, a MAT mkdtetsre, a trsadalmi prbeszd intzmnyeinek mkdshez s fejlesztshez val hozzjrulsra, a munkagyi tancsok mkdshez val hozzjrulsra, az Eurpai Szocilis Alapbl a Munkaerpiaci Alap trsfinanszrozsval megvalsul intzkedseket lebonyolt kzremkd szervezet mkdshez val hozzjrulsra, valamint a keresetptl juttatssal kapcsolatos postakltsg finanszrozsra;

d) brgarancia alaprszt, a Brgarancia Alaprl szl 1994. vi LXVI. trvnyben meghatrozott tmogats finanszrozsra;

e) a kpzsi alaprszt, a szakkpzsi hozzjrulsrl s a kpzs fejlesztsnek tmogatsrl szl trvnyben, valamint a felnttkpzsrl szl trvnyben meghatrozott feladatok, tmogatsi programok finanszrozsra;

f) rehabilitcis alaprszt, foglalkozsi rehabilitcit elsegt programok, a foglalkozsi rehabilitcit elsegt kzalaptvnyok tmogatsra, valamint az alaprsz kezelsvel, mkdtetsvel kapcsolatos kltsgek fedezetre, melynek sszege nem haladhatja meg a rehabilitcis hozzjruls mdostott bevteli elirnyzatval egyez kiadsi elirnyzat 3 szzalkt;

g) mkdsi alaprszt az llami foglalkoztatsi szervek jogszablyban meghatrozott alapfeladatai elltshoz, tovbb fejlesztshez trtn hozzjrulsra, a Munkaerpiaci Alap pnzeszkzeit kezel szervezet mkdtetsre s fejlesztsre, a szakkpzsi s felnttkpzsi feladatot ellt szervezet mkdtetsre s fejlesztsre, tovbb a munkagyi hatsg munkaerpiaci ellenrzsi feladataihoz trtn hozzjrulshoz, valamint foglalkoztatsi s kpzsi cl kzalaptvnyok mkdshez val hozzjrulshoz;

h) vllalkozi alaprszt az llskeresv vlt vllalkozk elltsra, tmogatsra, valamint a kln jogszablyban meghatrozott vizitdj-kompenzci finanszrozsra.

(4) Az egyes alaprszek terhre elszmolhatk az alap knyvvizsglatnak dja arnyosan, valamint az alaprszbl finanszrozott elltsok, tmogatsok ignybevtelnek hirdetsvel, kzzttelvel kapcsolatos kiadsok, szakrti djak, valamint az alaprszek pnzeszkzei visszakvetelsvel, behajtsval kapcsolatban felmerl djak s kltsgek.

(5) A megvltozott munkakpessg szemlyek foglalkoztatsnak elsegtse rdekben a Munkaerpiaci Alap kltsgvetsi befizetst teljest. Felhatalmazst kap

a) a Kormny, hogy rendeletben hatrozza meg

1. a megvltozott munkakpessg munkavllalkat foglalkoztat munkaadk akkreditcijnak, tovbb az akkreditlt munkaadk ellenrzsnek szablyait;

2. a megvltozott munkakpessg munkavllalk foglalkoztatshoz nyjthat kltsgvetsi tmogats feltteleit, mdjt s mrtkt;

b) a miniszter, hogy rendeletben szablyozza

1. az akkreditcis eljrs s kvetelmnyrendszer;

2. a megvltozott munkakpessg szemlyek foglalkoztatshoz nyjthat kltsgvetsi tmogats tovbbi feltteleinek, ignylsnek, folystsnak, nyilvntartsnak, megszntetsnek s visszakvetelsnek, valamint ellenrzsnek rszletes szablyait.

(6) A Munkaerpiaci Alap kln jogszablyban foglaltak szerint kltsgvetsi befizetst teljest a teleplsi nkormnyzatoknak az llskeresk s az Szt. szerinti rendszeres seglyt ignyl elltsval s foglalkoztatsval kapcsolatos feladatai megvalstsa cljbl.

(7) Az llami foglalkoztatsi szervek kzremkdsvel, unis forrsok bevonsval megvalsul programok, tmogatsok, valamint jrulktvllals tekintetben a Munkaerpiaci Alap mint kzponti programok kedvezmnyezettje finanszrozza az elbbiekben emltett intzkedsek vgrehajtsa rdekben teljestett kifizetseket.

(8) A Munkaerpiaci Alap bevtelt kpez jrulk, illetleg hozzjruls beszedse rdekben ignybe vett szolgltats dja a Munkaerpiaci Alapnak azt az alaprszt terheli, amelynek kiadsai finanszrozsa rdekben a jrulk fizetse trtnik.

(9) A Munkaerpiaci Alap alaprszeinek kzponti pnzgyi kerete ltal finanszrozott program esetben a programhoz kzvetlenl kapcsold igazolt kltsgek az rintett keret terhre elszmolhatk, illetve abbl megtrthetk.

(10) Az elklntett alaprszek bevteleit s kiadsait az ves kltsgvetsi trvny cmenknt, illetve alcmenknt tartalmazza. A (3) bekezds g) pontjban meghatrozott clok megvalstshoz szksges pnzeszkzk a mkdsi alaprszen bell clonknt nll elirnyzatot kpeznek.

(11) A Munkaerpiaci Alapon bell - az alaprszeken kvl - kln-kln elirnyzat tartalmazza:

a) az Orszgos rdekegyeztet Tancs EU-tagllamknt Mkds Programjbl add feladatai elltshoz, valamint az gazati prbeszd bizottsgok szakmai programjai tmogatshoz szksges pnzeszkzket, tovbb

b) azokat a pnzeszkzket, amelyeknek clja az Eurpai Uni ltal, az Eurpai Szocilis Alapbl tmogatott operatv programokra - a benyjtott zrjelentsek alapjn - nyjtand utols tmogatsi rszletnek az llami foglalkoztatsi szerv rszre trtn elfinanszrozsa.

(12) Ha az Eurpai Uni a (11) bekezds b) pontja szerinti utols tmogatsi rszletet megfizeti, a kedvezmnyezett kteles azt a Munkaerpiaci Alap javra visszafizetni. Az Eurpai Uni fel elszmolt, de az Eurpai Uni ltal meg nem trtett sszeg kztti klnbzet a Munkaerpiaci Alapot terheli.

39/A. (1) A Munkaerpiaci Alappal a miniszter rendelkezik. Rendelkezsi jogt

a) a (2)-(5) bekezdsben foglaltak szerint a MAT-tal,

b) a Munkaerpiaci Alap kpzsi alaprsze tekintetben - a szakkpzsi hozzjrulsrl s a kpzs fejlesztsnek tmogatsrl szl trvnyben meghatrozottak szerint - az oktatsrt felels miniszterrel megosztva gyakorolja.

c)

megosztva gyakorolja.

(2) A MAT a Munkaerpiaci Alap tekintetben

a)

b) dnt

1. a Munkaerpiaci Alap egyes alaprszei kztti tcsoportostsrl - a kpzsi cl alaprsz pnzeszkzeibl trtn tcsoportosts kivtelvel -,

2. az rdekegyeztets mkdsi feltteleinek biztostshoz trtn hozzjrulsrl, annak felhasznlsi mdjrl,

3. a gazdasgfejlesztst, terletfejlesztst szolgl kzponti programokhoz val csatlakozsrl, tovbb kiemelten a rehabilitcis foglalkoztatst s az eslyegyenlsget segt programok, valamint a munkaer-piaci intzmnyfejlesztsi programok Munkaerpiaci Alapbl trtn hazai finanszrozsrl,

4. a projektek benyjtst megelzen a PHARE, majd az Eurpai Szocilis Alap trsfinanszrozsval megvalsul munkaer-piaci programok Munkaerpiaci Alapbl trtn hazai finanszrozsrl,

5. az llami foglalkoztatsi szervnek a MAT ltal indtott programokhoz tartoz feladatairl, s az ezzel sszefgg, a Munkaerpiaci Alap mkdsi alaprszben nem tervezett, a 39. (6) bekezdsben meghatrozott kiadsok finanszrozsrl;

c) vlemnyezi a Munkaerpiaci Alap ves kltsgvetst,

d) vlemnyezi az llskeresk tmogatsaira, a foglalkoztatst elsegt tmogatsokra, a Munkaerpiaci Alappal val gazdlkodsra vonatkoz jogszablytervezeteket, valamint - a munkahelyteremt tmogatsok kivtelvel - a miniszter egyedi dntseinek tervezett. A miniszter az llskeresk tmogatsaira, a foglalkoztatst elsegt tmogatsokra, a munkahelyteremtst, foglalkoztatsi szerkezettalaktst elsegt programok s tmogatsok szablyaira vonatkoz, a Munkaerpiaci Alap rehabilitcis alaprszbl nyjthat tmogatsra vonatkoz, valamint a 19. (2) bekezdsben meghatrozott tmogatsra vonatkoz rendeletet a MAT vlemnynek meghallgatsa nlkl adja ki, ha a MAT llspontja az errl szl elterjeszts benyjtst kvet 30 napon bell nem szletett meg;

e) rtkeli

1. rendszeresen, de legalbb flvenknt a Munkaerpiaci Alap pnzeszkzeinek felhasznlst,

2. a Munkaerpiaci Alap ves beszmoljt,

3. a munkanlkli elltsok s foglalkoztatst elsegt tmogatsok, valamint az llami foglalkoztatsi szerv ellenrzse sorn szerzett tapasztalatokat;

f) az e) pontban meghatrozott rtkels alapjn intzkedseket kezdemnyezhet;

g) a Munkaerpiaci Alap felhasznlsrl szakrti vizsglatokat kezdemnyezhet;

h) hatroz a Munkaerpiaci Alap felhasznlsra vonatkoz dntsek nyilvnossgra hozatalnak mdjrl;

i) tjkoztatst krhet a munkagyi tancsoktl.

(3) A MAT

a) a foglalkoztatsi alaprsz tekintetben dnt

1. a kzponti s decentralizlt keret arnyrl, a decentralizls elveirl, valamint az tcsoportostsokrl,

2. kzponti foglalkoztatsi, kpzsi, a megvltozott munkakpessg llskeresk s a fogyatkos szemlyek kpzst, az eslyegyenlsget elsegt kpzsi, valamint a munkaer-piaci integrcis programok indtsrl, valamint a programokhoz kapcsold kltsgekrl,

3. foglalkoztatsi s kpzsi cl kzalaptvnyok tmogatsrl;

b) a rehabilitcis alaprsz tekintetben dnt a kzponti s a decentralizlt keret arnyrl, a decentralizls elveirl, valamint az tcsoportostsokrl;

c) a kpzsi alaprsz tekintetben rendszeresen tjkoztatst krhet a Nemzeti Szakkpzsi s Felnttkpzsi Tancsnak a Munkaerpiaci Alapot rint javaslatairl.

(4) A miniszter

a)

b) dnt a Munkaerpiaci Alap egyes alaprszei kztti tcsoportostsrl, ha a MAT dntse

1. jogszablyba tkzik,

2. veszlyezteti a munkanlkli elltsok kifizetsnek biztonsgt,

3. az elterjeszts benyjtstl szmtott 30 napon bell nem szletik meg;

c) a foglalkoztatsi s a rehabilitcis alaprsz tekintetben dnt a kzponti s decentralizlt pnzeszkzk arnyrl, a decentralizls elveirl, ha a MAT dntse

1. jogszablyba tkzik,

2. nem szletik meg a trgyv janur 30-ig, illetve az elterjeszts benyjtst kvet 30 napon bell;

d)

e) a MAT-nak a (2) bekezds g) pontja szerinti kezdemnyezsre szakrti vizsglatot rendel el.

(5) A miniszter dnt

a) - a b) pontban meghatrozott kivtellel - a foglalkoztatsi s rehabilitcis alaprsz kzponti pnzgyi keretnek felhasznlsrl,

b) kzponti foglalkoztatsi, kpzsi s munkaerpiaci integrcis programok indtsrl s kltsgeirl, ha a MAT dntse

1. jogszablyba tkzik,

2. nem szletik meg a trgyv janur 30-ig, illetve az elterjeszts benyjtst kvet 30 napon bell.

(6) A miniszter a foglalkoztatsi alaprsz iskolarendszeren kvli felnttkpzsi cl keretnek tekintetben

a) dnt a keret felhasznlsrl, a tmogatsok odatlsrl,

b) felels a keret pnzeszkzei felhasznlsnak jogszersgrt s ellenrzsrt,

c) hatroz a keret felhasznlsra vonatkoz dntsek nyilvnossgra hozatalnak mdjrl,

d) a keret felhasznlsra vonatkoz szakrti vizsglatokat kezdemnyezhet.

(7) A miniszter a (6) bekezds a)-b) pontjaiban meghatrozott jogostvnyait az Orszgos Felnttkpzsi Tancs vlemnynek figyelembevtelvel gyakorolja.

(8) A miniszter a Munkaerpiaci Alap v vgi egyenlegnek megvsa rdekben a MAT vlemnynek meghallgatsval dnthet

a) a keletkezett tbbletbevtelek felhasznlsnak mrtkrl,

b) a kiadsok vkzi temezsnek mdostsrl,

c) a Munkaerpiaci Alap 39. (3) bekezdsnek c), valamint e)-g) pontjaiban meghatrozott alaprszek tekintetben a kiadsok cskkentsrl.

(9) A Munkaerpiaci Alap pnzeszkzeinek felhasznlsrl e trvny, valamint kln jogszably szerint a foglalkoztatspolitikrt felels minisztrium, valamint az llami foglalkoztatsi szervek gondoskodnak.

(10) A Munkaerpiaci Alap bevteli s kiadsi elirnyzatt s annak alaprszek kztti megosztst az Orszggyls cmenknt s alcmenknt a kltsgvetsi trvnyben hagyja jv. Az alaprszen belli tovbbi jogcmeket a miniszter llaptja meg.

(11)

39/B. (1) A Munkaerpiaci Alap egyes alaprszeinek pnzeszkzei a MAT, illetleg a miniszter dntse szerint - a mkdsi alaprszt illeten a trvnyben meghatrozott mdon - egyms kzt tcsoportosthatk, feltve, ha erre az eredeti elirnyzatokon fell kpzd tbbletbevtelek fedezetet biztostanak, vagy egyes alaprszek tnyleges kiadsainak az elirnyzatoktl val elmaradsa vrhatan fedezetet nyjt.

(2)

(3)

(4) Az llami foglalkoztatsi szervek tervezsi, mkdsi, finanszrozsi s beszmolsi rendjre - a Munkaerpiaci Alapbl trtn finanszrozs sajtossgainak figyelembevtelvel - a kzponti kltsgvetsi szervekre vonatkoz jogszablyok elrsai az irnyadk.

(5) A Munkaerpiaci Alap foglalkoztatsi alaprsze terhre trgyven tli fizetsi ktelezettsg a MAT ltal meghatrozott mrtkig vllalhat, amely nem haladhatja meg a trgyvi eredeti, elirnyzat-mdosts esetn a mdostott kiadsi elirnyzat 40 szzalkt.

39/C. (1) A Munkaerpiaci Alap bevtele:

a) a munkaadi jrulk;

b) a munkavllali jrulk;

c) vllalkozi jrulk;

d) a rehabilitcis hozzjruls;

e) a szakkpzsi hozzjrulsrl s a kpzsi rendszer fejlesztsnek tmogatsrl szl trvnyben meghatrozott szakkpzsi hozzjruls;

f) a kzponti kltsgvetsi tmogats;

g) Az llami foglalkoztatsi szervek kzremkdsvel, unis forrsok bevonsval megvalsul programok, tmogatsok, valamint jrulktvllals vgrehajtsa rdekben befoly bevtelek;

h) a privatizcibl szrmaz bevtelek;

i) egyb bevtelek: a Munkaerpiaci Alap javra teljestett visszafizets, a hatsgi eljrs alapjn befolyt bevtel, brsg, ksedelmi ptlk, kamatbevtel, a Munkaerpiaci Alap javra teljestett nkntes befizets, tmogats, valamint a mkdsvel sszefgg bevtel.

(2) A Munkaerpiaci Alapba teljestett visszafizetsek azt az alaprszt nvelik, amelybl a tmogatst, illetleg az elltst folystottk.

(3) A Munkaerpiaci Alapba nkntes befizetsek is teljesthetk, amelyek kzrdek ktelezettsgvllalsnak minslnek.

(4) A Munkaerpiaci Alap javra fennll kvetelsek a kvetelst nyilvntart szervek dntse alapjn behajthatatlannak minsthetk. E szervek a behajthatatlan kvetelseket trlik a nyilvntartsaikbl.

(5) A (4) bekezds alkalmazsban az a kvetels behajthatatlan

a) amelyre az ads ellen vezetett vgrehajts sorn nincs fedezet, illetve amelyre a vgrehajts sorn behajtott forrs nem nyjt fedezetet,

b) amelyre a felszmols, az adssgrendezsi eljrs befejezsekor a vagyonfelosztsi javaslat szerinti rtkben tvett eszkz nem nyjt fedezetet,

c) amelyet eredmnyesen nem lehet rvnyesteni, amelynl a vgrehajtssal kapcsolatos kltsgek nincsenek arnyban a kvetels vrhatan behajthat sszegvel,

d) amelynl az ads nem lelhet fel, mert a megadott cmen nem tallhat, s a felkutatsa igazoltan nem jrt eredmnnyel,

e) amelyet brsg eltt rvnyesteni nem lehet,

f) amely a hatlyos jogszablyok alapjn elvlt.

(6) A (4)-(5) bekezdsben foglaltakat megfelelen alkalmazni kell a 39. (3) bekezdsben meghatrozott alaprszekkel szemben a Munkaerpiaci Alap ltrejttt megelzen keletkezett kvetelsekre is.

(7)

39/D. (1) A Munkaerpiaci Alap rendelkezsre ll pnzeszkzk trgyv vgi zrllomnya nem lehet kevesebb a trgyvi kiadsi fsszeg eredeti elirnyzatnak 25/365 rsznl (a tovbbiakban: likviditsi tartalk).

(2) Amennyiben a Munkaerpiaci Alap zrllomnya nem ri el az (1) bekezdsben meghatrozott minimlis szintet, gy ennek elrshez fel kell tlteni a likviditsi tartalkot.

(3) A feltlts temezse a kltsgvetsi trvny elrsai szerint trtnik. A feltlts tovbbi lehetsges forrsai:

a) tervezett mrtket meghalad bevtelek;

b) kiadsi elirnyzatok trgyvben fel nem hasznlt rsze.

(4) Amennyiben a trgyvet megelz v vgn a Munkaerpiaci Alap megllaptott zrllomnya a likviditsi tartalk szintjt meghaladta, gy az e szint fltti rsz a trgyvben felhasznlhat az (1) bekezdsben foglaltakra figyelemmel, a Kormny elzetes jvhagyst kveten.

Munkaadi jrulk

40. (1) A munkaad a munkavllal rszre munkaviszonya alapjn kifizetett s elszmolt brutt munkabr, illetmny (kereset), valamint vgkielgts, jubileumi jutalom, a betegszabadsg idejre adott djazs, szemlyi jvedelemad kteles termszetbeni juttats (kivve az Szja tv. 69. (10) bekezdse szerinti reprezentci, zleti ajndk cmn nyjtott termszetbeni juttatst), tkezsi hozzjruls, dlsi hozzjruls s a munkaviszony keretben biztostott cgaut adjnak 25 szzalka utn 3 szzalk munkaadi jrulkot kteles fizetni.

(2)

Munkavllali jrulk

41. A munkavllal jrulkknt a munkaviszonya(i) alapjn a munkaadtl kapott brutt munkabr, illetmny (kereset) 1,5 szzalkt kteles fizetni. Ez a rendelkezs nem vonatkozik arra, aki regsgi, rokkantsgi vagy baleseti rokkantsgi nyugdjban rszesl, illetleg arra jogosultt vlt.

Rehabilitcis hozzjruls

41/A. (1) A munkaad a megvltozott munkakpessg szemlyek foglalkozsi rehabilitcijnak elsegtse rdekben rehabilitcis hozzjruls fizetsre kteles, ha az ltala foglalkoztatottak ltszma a 20 ft meghaladja, s az ltala foglalkoztatott megvltozott munkakpessg szemlyek szma nem ri el a ltszm 5 szzalkt (ktelez foglalkoztatsi szint).

(2) A munkaad ltszmnak megllaptsa sorn a kzhaszn munkavgzs, valamint kzmunka keretben foglalkoztatott munkavllalkat, tovbb a fegyveres szervek hivatsos llomny tagjainak szolglati viszonyrl szl 1996. vi XLIII. trvny, illetve a Magyar Honvdsg hivatsos s szerzdses llomny katoninak jogllsrl szl 2001. vi XCV. trvny hatlya al tartoz munkavllalkat figyelmen kvl kell hagyni.

(3) A rehabilitcis hozzjruls ves sszege a ktelez foglalkoztatsi szintbl hinyz ltszm, valamint az (5) bekezdsben meghatrozott rehabilitcis hozzjruls szorzata.

(4) Az (1)-(3) bekezds alkalmazsban ltszmon a trgyvi tlagos statisztikai llomnyi ltszmot kell rteni.

(5) A rehabilitcis hozzjruls mrtke 2004. janur 1-jtl 117 600 Ft/f/v. Az ezt kvet idszakban a rehabilitcis hozzjruls mrtke a trgyvet megelz msodik v - Kzponti Statisztikai Hivatal ltal kzztett - nemzetgazdasgi ves brutt tlagkeresetnek 8 szzalka.

(6) A trgyvi rehabilitcis hozzjrulsnak e trvny szerint meghatrozott mrtkt a foglalkoztatspolitikrt felels miniszter ltal vezetett minisztrium 100 Ft-ra kerektve a trgyvet megelz augusztus 31-ig a Magyar Kzlny mellklett kpez Hivatalos rtestben teszi kzz.

A munkaadi, munkavllali jrulk, valamint a rehabilitcis hozzjruls fizetsi ktelezettsg teljestse

42. (1) A munkaadi s munkavllali jrulk bevallsnak, befizetsnek ellenrzse az llami adhatsg feladata.

(2) A munkaadi jrulkot a munkaad llaptja meg, vallja be, s kzvetlenl fizeti be az llami adhatsgnl kezelt szmlra.

(3) A munkavllali jrulkot a munkaad llaptja meg, vonja le, fizeti meg, s az adzs rendjrl szl 2003. vi XCII. trvny (a tovbbiakban: Art.) 31. -nak (2) bekezdsben meghatrozottak szerint vallja be.

(4) A munkaad a munkaadi s a levont munkavllali jrulkot az elszmolt hnapot kvet h 12. napjig kteles befizetni. A kincstri krbe, illetleg a helyi nkormnyzatok nett finanszrozsa hatlya al tartoz illetmny-szmfejtsi feladatokat ellt munkltat a megllaptott munkaadi s munkavllali jrulk megfizetst s bevallst az llamhztartsrl szl trvnyben meghatrozottak szerint teljesti.

(5) Az llami adhatsg a befizetett munkaadi s munkavllali jrulkot a foglalkoztatspolitikrt felels miniszter ltal vezetett minisztriummal mint a Munkaerpiaci Alap kezeljvel tovbb a kincstrral kttt hromoldal megllapods alapjn, az abban foglaltak szerint utalja t a Munkaerpiaci Alap javra.

(6) Ha a munkaad klfldi llam Magyarorszgon mkd diplomciai, illetleg konzuli kpviselete, tovbb nemzetkzi szervezet vagy klfldn bejegyzett alaptvny magyarorszgi kpviselete, az ltala megllaptott munkaadi, tovbb az ltala megllaptott s levont munkavllali jrulkot kzvetlenl a Munkaerpiaci Alap szmljra fizeti be.

(7) A magyar jogszablyok szerint bejegyzsre nem ktelezett klfldi munkaadnak a vele - a magyar jog hatlya al tartoz - munkaviszonyban ll munkavllalt rint munkaadi, valamint munkavllali jrulkkal kapcsolatos ktelezettsgnek teljestse tekintetben a trsadalombiztosts elltsaira s a magnnyugdjra jogosultakrl, valamint e szolgltatsok fedezetrl szl 1997. vi LXXX. trvnynek (a tovbbiakban: Tbj.) a klfldi munkaad kpviseletre vonatkoz szablyait kell alkalmazni.

(8) A munkaadi s munkavllali jrulk befizetsnek e trvny ltal nem szablyozott krdseiben az adzs rendjrl szl trvny rendelkezseit kell alkalmazni.

(9) Az llami adhatsg a munkaadi s munkavllali jrulk bevallsrl s befizetsnek teljestsrl negyedvenknt, az ellenrzsek tapasztalatairl flvenknt tjkoztatja a foglalkoztatspolitikrt felels miniszter ltal vezetett minisztriumot.

(10)

42/A. (1) A rehabilitcis hozzjrulst a fizetsre ktelezett munkaad maga vallja be, llaptja meg, s kzvetlenl fizeti be az llami adhatsgnl vezetett szmla javra.

(2) A rehabilitcis hozzjrulsra v kzben negyedvenknt elleget kell fizetni. Az elleg mrtke a mindenkori trgynegyedvre vonatkoz tnyadatok alapjn kiszmtott ves rehabilitcis hozzjruls fizetsi ktelezettsg huszont szzalka. Az elleg sszegt a munkaad maga llaptja meg, vallja be s fizeti be. A negyedik negyedvre elleget fizetni nem kell. A tevkenysgt megkezd ktelezett az els teljes negyedv utn kteles elszr bevallst s ellegfizetst teljesteni.

(3) A rehabilitcis hozzjruls e trvny ltal nem szablyozott krdseiben az adzs rendjrl szl trvny rendelkezseit kell alkalmazni.

(4) A rehabilitcis hozzjruls tekintetben a 42. (5) s (8) bekezdsben foglaltakat megfelelen alkalmazni kell.

A Munkaerpiaci Alap egyes alaprszei felhasznlsra vonatkoz sajtos szablyok

43. (1) A foglalkoztatsi alaprsz kzponti keretre s az llami foglalkoztatsi szervek ltal felhasznlhat (decentralizlt) keretre, tovbb az llami felnttkpzsi intzmnyek kpzsi s kpzssel kapcsolatos feladatainak elltst szolgl kpzsi keretre (a tovbbiakban: kpzsi keret) oszthat fel. A rehabilitcis alaprsz kzponti keretre s decentralizlt keretre oszthat fel.

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!