1.      A szeg�nys�g a XIX.-XX. sz�zadban, a pauperizmus jelens�g kezel�se.

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�g �rtelmez�se a k�l�nb�z� orsz�gokban.

pauperizmus: t�meges elszeg�nyed�s, f� �rintett r�tege a kizs�km�nyolt prolet�ri�tus.

F� ok az ipari forradalom el�ret�r�s�vel, az ipari – gazdas�gi v�ltoz�sok hat�s�ra bek�vetkez� nyomor, szeg�nys�g elharapodz�sa.

Kezel�s�ben 3 f� ir�nyvonalat k�l�nb�ztet�nk meg:

1.      Konzervat�v, hagyom�nyos: Az egyh�z karitat�v seg�t� rendszere folytat�dik, �s er�s�dik. A l�lek megment�se �s az anyagi seg�ts�gny�jt�s jellemzi. Els�dleges c�l m�gis: az emberek lelk�nek a megment�se.

2.      Forradalmi: MARX-Engels �ll�spontja �rv�nyes�l: az elszeg�nyedett r�tegen csak egy forradalom seg�thet. C�l a fenn�ll� t�rsadalmi rendet elt�r�lni, a burzsu� oszt�lyt megsemmis�teni, a hatalmat a munk�sok kez�be adni. (Eredm�ny: a kommunizmus �lodozatai: 60 milli� ember!!!)

3.      Reformisztikus:

-         Olyan �j�t�sokat vezet be, amely elind�tja a szoci�lis munk�t

-         Megjelennek az oktat�-nevel� munk�ban nem pedag�giai jelleg� munk�k, amelyek k�zel�tenek a szoci�lpedag�gia fel�.

-         Nem el�g a pedag�giai m�dszer, m�s is kell ahhoz, hogy az egzisztencia javuljon.

-         A t�rsadalomnak is tennie kell a helyzet jav�t�sa �rdek�ben.

Az al�bbi ter�leteken indult meg v�ltoz�s:

1. Eg�szs�g�gy: felismerik, hogy  �sszef�gg�s van a t�rsadalom szerkezete �s a lakoss�gban egyenl�tlen�l megoszl� morbidit�s (betegs�g) �s mortalit�s (hal�loz�s) k�z�tt.

�         Szakemberek felismerik a betegs�geket, melyek n�pbetegs�gg� v�lnak ( pl.tifusz, v�rhas, a tuberkol�zis a szeg�ny r�teg betegs�ge)

�         �j ter�let a ment�lhigi�n�, a higi�nia elve pedag�giai t�ma lesz.

�         Fejl�dik az orvostudom�ny, megf�kezik a j�rv�nyt

�         �tkez�si akci�k indulnak ( tejakci�k, uzsonnaakci�k)

�         A gy�gy�szat is a megel�z�s jelent�s�g�t hangs�lyozza.

2. Jog

�         K�l�nv�lik a gyermek �s fiatalkor�ak b�ntet�se

�         Gyermekv�delmi t�rv�nyek, lig�k j�nnek l�tre

�         Szakemberek �tcsoportosulnak

�         Fiatalkor� is munk�t v�llalhat

�         Iskolak�telezetts�g – probl�m�t jelent, felismerik, hogy t�rv�nyben kell szab�lyozni!

3. Szoci�lpolitika :  az �llam figyelme a szoci�lis feladatok fel� fordul. Kiemelend� a k�telez� oktat�si id� bevezet�se, mely seg�ti a gyermekeket kivonni az ipari termel�sb�l.

�         T�mogat�sok

�         Gyermek �s ifj�s�gv�delmi szervezetek alakulnak

�         Az �llam egyre t�bb t�rv�nyt ad ki a gyermek �s ifj�s�gv�delem , az ifj�s�ggondoz�s ter�let�re.

A gyerekek �s fiatalok higi�n�s ell�t�sait t�rv�ny szab�lyozza

A szoci�lpedag�giai tev�kenys�g �rtelmez�se a k�l�nb�z� orsz�gokban

N�metorsz�g: a szoci�lis nevel�s nem csup�n a t�rsadalmi fejl�d�s bizonyos szakaszainak nevel�si feladata, hanem a nevel�s �ltal�nos von�sa. A nevel�s c�lja megv�ltoztathatatlan, feladata �ppen ez�rt nem vezethet� le a k�l�nleges t�rsadalmi viszonyokb�l. Az iskol�n k�v�l helyezi a szoci�lpedag�gi�t.

A n�metnyelv� orsz�gokban olyan k�z�ss�gi feladatk�r j�n l�tre mely a csal�d �s az iskola mellett saj�tos pedag�giai jelleggel rendelkezik �s ennek megfelel�en saj�t int�zm�nyekre �s szakos�tottan kik�pzett szakemberekre �p�l.

Franciaorsz�g:  1945. ut�n kezd�dik el a seg�t� szakm�k differenci�l�d�sa. A tan�r mellett l�trej�n a nevel� hivat�s is. Felismerik hogy a nevel�i hivat�s nem korl�toz�dik a gyermek, serd�l� – �s ifj�s�gi koroszt�lyokra, be kell vonni a feln�tt lakoss�got is!

Szovjetuni�: itt v�lik a szoci�lpedag�gia sz�ls�s�ges �llami pedag�gi�j�v�, melyet �sszef�z a marxista pedag�gi�val. A kommunizmus szoci�lpedag�gi�ja: az embert haszn�lhat�v� tenni a kollektiva c�ljaira!

Amerikai Egyes�lt �llamok:

„Social Work” – mely t�rekv�sei k�z�ppontj�ba az egy�nt helyezi. Figyelembe veszi az egy�n �nrendelkez�si jog�nak s�rthetetlens�g�t.

Jellemz�je a szoci�lis kapcsolatok eszk�zszer� felhaszn�l�sa.

3 m�k�d�si aspektus jellemzi:

-         felt�r�s, helyre�ll�t�s

-         fejleszt�s

-         meg�v�s.

Mag�ba foglalja a szoci�lis egy�ni seg�ts�gny�jt�st:

-         a szoci�lis csoportmunk�t

-         a szoci�lis k�z�ss�gi munk�t

-         a szoci�lis munka kutat� tev�kenys�g�t.

A Social Work �nmag�t a t�rsadalmat egy szervek�nt defini�lja, kiv�vja mag�nak a k�l�n hivat�sk�nt val� elismer�st.

Csehszlov�ki�ban az oktat�kat �s nevel�ket egy�tt k�pezik, �s ugyanabba a szakszervezetbe t�m�r�tik �ket.

Lengyelorsz�gban sok specifikus kifejez�st haszn�lnak: gondoz�pedag�gus, milli�pedag�gus, lak�telepi pedag�gus �s ugyanakkor tan�rnak is tekintik �ket, nem csak nevel�nek.