8. A csoport fogalma, fajt�i, a csoport ism�rvei. Csoportk�pz�dm�nyek, csoportjelens�gek

Kurt Lewin (1890-1947) Lengyelorsz�gban sz�letett. Egyetemi tanulm�nyait orvosi fakult�son kezdte meg, de f�lbehagyta �s filoz�fi�t, pszichol�gi�t, tudom�nyt�rt�netet tanult. Kezdetben �ltal�nos- �s szem�lyis�gl�lektannal foglalkozott, majd 1933-ban Amerik�ba emigr�lt, ott kezdett el a csoportokkal foglalkozni.

A csoport fogalma

Kurt Lewin csoport-defin�ci�ja szerint a csoport az emberek olyan �sszess�ge, akik valamilyen k�z�s attrib�tumot (k�z�s jegyet) mutatnak. Pl. vasutasok, n�k. Ez ma a t�rsas nagycsoport fogalm�nak felel meg, �s ma a t�megl�lektan foglalkozik vele.

Lewin teh�t egy �j defin�ci�t alkotott a csoportra. A defin�ci� szerint a csoport egy t�rsas alakzat, �n�ll� meghat�rozott dinamika szerint m�k�d� egys�g, melyben a tagok interdependens (k�lcs�n�s f�gg�s�g) kapcsolatban vannak, amelyet meghat�rozott hierarchia-�rt�k, norma �s kommunik�ci�s rendszer tart �ssze.

A t�rsadalmi csoportok sokf�le v�ltozat�t k�l�nb�ztethetj�k meg.

Vannak

els�dleges (primer) csoportok, amelyeket a szem�lyess�g �s az �lm�nyk�zels�g jellemez, �s

m�sodlagos (szekunder) csoportok, amelyek legf�bb jellemz�je a szervezetts�g, a c�lir�nyults�g, a racion�lis feladatmegold�s.

Besz�lhet�nk makro- �s mikro csoportokr�l. El�bbire p�lda egy t�rsadalmi r�teg, ut�bbira a csal�d.

A tipiz�l�s a szerint is t�rt�nhet, hogy a csoport milyen t�rsadalmi funkci�t t�lt be. Ilyen megk�zel�t�sben besz�lhet�nk form�lis �s inform�lis csoportokr�l.

A form�lis csoport a t�rsadalmi int�zm�nyh�l�zat szerves r�sze, a t�rsadalom funkcion�lis alapegys�ge, a t�rsadalmi munkamegoszt�sban konkr�t szerepet t�lt be. C�lj�t, feladatait hierarchikus szervezeti fel�p�t�s�t, bels� �letrendj�t, m�s csoportokkal val� kapcsolattart�s�nak lehet�s�geit �s m�dozatait a nagyobb egys�g hat�rozza meg,  ez ut�bbi biztos�tja sz�m�ra a m�k�d�shez sz�ks�ges eszk�z�ket �s felt�teleket. A form�lis csoport teh�t k�zvetlen kapcsolatban van az �t l�trehoz� nagyobb egys�ggel.

Az inform�lis csoport „�nk�ntes sz�vets�g”, amely int�zm�nyes mechanizmusokkal nem szab�lyozott, tagjai saj�t elhat�roz�sukb�l, �rzelmi alapon kapcsol�dnak egym�shoz, individualit�suk, valamint k�z�s �rdekeik szabta keretk�nt v�llalj�k az �sszetartoz�st. Az ilyen csoport teh�t term�szetes emberi ig�nyeket el�g�t  ki.  Inform�lis csoport a csal�d, a bar�ti t�rsas�g �s minden olyan �rzelmi alapon �ll� k�tel�k, amelyet nem k�v�lr�l szerveznek.

H�rom ember m�r  csoportnak tekinthet�. H�rom ember beind�tja a csoportfolyamatokat. Lewin vezette a csoporton bel�li t�rt�n�sek regisztr�ci�j�nak �j technik�j�t. El�tte egy megfigyel� egy csoporttagot, Lewin �s munkat�rsai viszont az eg�sz csoportviselked�st figyelt�k, a csoport k�l�nb�z� aspektusaira �sszpontos�tottak: egy�ttm�k�d�s, csoporton bel�li agresszi� kezel�se, rejtett �rzelmi viszonyul�sok.

Lewin m�sik megfigyel�se, hogy a csoporttagok �ltal meghozott d�nt�sek k�nyszer�t� er�vel hatnak, ez�rt m�lyrehat� viselked�si v�ltoz�st csoporton bel�l lehet el�rni.

K�s�rlet: Lewin csal�dany�k �s h�ziasszonyok sz�m�ra szervezett csoportokat. Az egyik csoport el�ad�sokat hallgatott az eg�szs�ges t�pl�lkoz�sr�l, ill. a t�pl�lkoz�si szok�sokr�l. A m�sik csoport egy�nileg besz�lgetett szint�n ugyanerr�l a t�m�r�l. A harmadik csoportn�l vit�kat tartottak szint�n ebben a t�m�ban. Addig vit�ztak, am�g a r�sztvev�k maguk nem hoztak d�nt�seket, hogy �rdemes-e v�ltoztatni a szok�sokon, vagy sem. Ebben a csoportban volt szignifik�nsabb vagy hat�konyabb a szok�s megv�ltoztat�sa.

Magyar�zat: az egy�n a t�rsas mez�kh�z viszony�tva alak�tja ki a maga viselked�si norm�it, referenci�it, �nmag�val szemben t�masztott k�vetel�seit, szok�sait.

Csoportl�lektan: A csoport szerkezet�vel, m�k�d�s�vel stb. foglalkozik. Elemzi a csoportok m�k�d�si szab�lyait, vizsg�lja bels� szerkezet�ket, kommunik�ci�jukat, l�gk�r�ket �s kutatja a csoportok k�zti viszonyokat, ellent�teket �s egy�ttm�k�d�s�k dinamik�it.

Csoportdinamika: a csoport mozg�konys�g�t, v�ltoz�konys�g�t, konstrukt�v (csoport�p�t�) �s destrukt�v (csoport felbont�) er�inek egym�sra hat�s�t jelenti. Az er�b�l fakad� szerepek a konstrukt�v szerepek, vagyis a csoport�p�t� szerepek, �s a destrukt�v, vagyis csoportrombol� szerepek. 

Csoportk�pz�dm�nyek

• Csoportnorma: kollekt�v elv�r�s, �rt�k, �t�let, m�k�d�si elv, k�vetelm�ny, b�n�sm�d, erk�lcsi k�vetelm�ny,

   ezek az �ratlan szab�lyokhoz tartoznak, csoportnyom�sk�nt hat a csoportra a csoportkoh�zi�t fokozza.
   Addig, am�g a csoportnorma nem alakul ki, nincs csoport.

• Csoportl�gk�r: a csoporthangulat, ked�ly�llapot, �rzelmi kl�m�ja, pszichikus atmoszf�r�ja tartozik ide. A

    munk�val, munkahellyel, munkafelt�telekkel, kollekt�v�val, vezet�si elvvel val� el�gedetts�g szintje. Ha stabil    a l�gk�r, akkor maga a teljes�tm�ny jobb. A csoportl�gk�r mutatja, hogy a tagok mennyire azonosultak a csoportnorm�kkal. Mindenki rendelkezik csoportszereppel. Tov�bb� a csoportl�gk�r mutatja,  kiel�g�ti e a csoport a tagok egy�ni ig�nyeit.

•  Csoport�rt�k: minden olyan jelent�sebb kollekt�v teljes�tm�ny, eredm�ny, amely a csoport m�k�d�se sor�n j�tt
    l�tre. Ilyen a pozit�v hagyom�nyok �s a csoport ig�nyszintje.

Csoportjelens�gek

Csoporthat�konys�g

A csoport teljes�t� k�pess�ge f�gg a tev�kenys�g jelleg�t�l, �s a tagok teljes�t� k�pess�g�t�l. A csoport helyzet�ben jellemz� er�megsokszoroz�d�s csak abban az esetben �rv�nyes�l, ha a tev�kenys�g addit�v vagy diszjunkt�v jelleg�. Addit�v tev�kenys�gnek min�s�l pl. az erdei szem�ttakar�t�si  akci�, amelyben minden r�sztvev� ugyanazt a munk�t v�gzi. A kollekt�v er�kifejt�s itt t�nylegesen megsokszorozza a teljes�tm�nyt. A diszjunkt�v jelleg� munk�kn�l a nagyobb hat�konys�got az  eredm�nyezi, hogy az egy�ttesben akadnak kiemelked�  teljes�tm�nyre k�pes tagok, akik jelent�sen jav�tj�k az  �tlagot.

Konformit�s

A t�rsadaloml�lektani �rtelmez�s a harm�ni�hoz sz�ks�ges egyens�ly megteremt�s�nek eszk�zek�nt kezeli a fogalmat. Olyan alkalmazkod� viselked�st �rt alatta, mely nem csorb�tja az egy�n szem�lyis�g mivolt�t. Az egy�ni c�lkit�z�sek sz�nd�kok val�ra v�lt�sa, az ig�nyek kiel�g�t�se a k�rnyezet hat�kony k�zrem�k�d�se n�lk�l nem teljes�lhet. A k�rnyezet is elv�rja saj�t ig�nyeinek teljes�t�s�t.

A konformit�st nem lehet egyoldal�an negat�v jelens�gk�nt kezelni, mert vannak olyan helyzetek, amikor a m�sokhoz val� alkalmazkod�s egyenesen k�v�natos, mivel k�zmegegyez�sen alapul.

A csoporton bel�li jelens�g a csoportnyom�s, mely kik�nyszer�ti az egy�nb�l a norm�knak megfelel� alkalmazkod� viselked�st. A csoporton bel�li konformit�s nem n� egyenes ar�nyban a csoportl�tsz�mmal.

Egyes vizsg�latok szerint a konformizmus nem f�gg �ssze az intelligenci�val. Ugyanakkor a kreativit�snak nagy a konformit�sra gyakorolt hat�sa.

Konformist�k:

·         csek�ly a fesz�lts�gt�r� k�pess�g�k

·         hajlamosak a lekicsinyl� �n�rt�kel�sre

·         ker�lik a ny�lt v�lem�nyalkot�st ig�nyl� helyzeteket

·         d�nt�si szitu�ci�kban haboz�k

·         tekint�lytisztel�k

Nonkonformist�k:

·         gyakran tapintatlanok

·         ingerl�kenyek

·         vakmer�k

·         k�vetel�z�k

·         a sz�ls�s�gekre is nagy hajland�s�got mutatnak

Csoportk�zv�lem�ny

A kollekt�va k�z�s v�lem�ny�t, n�zet�t t�kr�zi egy-egy meghat�rozott t�m�ban. A k�zv�lem�nynek a csoporton bel�l is sokf�le funkci�ja lehet. Fontos szerepet t�lthet be a csoportc�lok megfogalmaz�s�ban, cselekv�si tervek kialak�t�s�ban, d�nt�sek el�k�sz�t�sben �s megalapoz�s�ban.

A csoportk�zv�lem�ny saj�tos megnyilv�nul�si form�ja a n�ma orient�ci�, mely ugyanolyan nyom�st k�pes gyakorolni a kollekt�v�ra, mint a sz�beli forma. Akkor hat�kony, ha a csoportot �rint� l�nyeges k�rd�sekben a t�bbs�g v�lem�ny�t t�kr�zi. A k�zv�lem�ny sohasem egys�ges. Alak�t�i maguk a csoporttagok, k�z�l�k is els�sorban a vezet�k.