1. A pedagógiai pszichológia tárgya, rendszere, kutatásának módszerei.

A pedagógiai pszichológia az iskolában folyó oktató-nevelő munkában, azaz a pedagógiai tevékenységben megnyilvánuló pszichológiai jelenségeket, törvényszerűségeket vizsgálja, kutatja.

A pedagógiai pszichológia legfőbb kérdésfeltevése: mit kell tennie a pedagógusnak, hogy a gyermek még fejlettebb legyen, hamarabb érjen el a fejlődés optimálisan elérhető legmagasabb szintjére.

A pedagógiai pszichológia aktívan és alkotóan beavatkozik a tanuló személyiségének fejlesztésébe, s így a személyiségfejlesztés tudománya.

Tárgya:

1.      Ismeretátadás folyamatában lezajló lélektani törvényszerűségek

2.      Képességek alakulásának törvényszerűségei

3.      Személyiségfejlesztés alakulásának törvényszerűségei

4.      A tanár és a diák viszonyának lélektani törvényszerűségei

5.      A tanuló és a közösség viszonyának lélektani törvényszerűségei.

Rendszere:

1.      A pedagógiai pszichológia tárgya

2.      A pedagógiai tevékenység személyi meghatározói:

-         a tanulói személyiség

-         a pedagógus személyisége

-         A tanulói közösségek pszichológiája

-         A tanuló személyiségfejlődésében szerepet játszó egyéb közösségek hatásai.

3.      A tanulói személyiség fejlesztését meghatározó tevékenységek:

a.)    A nevelési folyamat pszichológia elemzése

b.)    Az oktatási folyamat pszichológiai elemzése

c.)    A munkára nevelés és a munkaoktatás pszichológiai problémái, a pályaválasztás előkészítése az iskolában.

4.      Az átlagtól eltérő tanulókkal való bánásmód pszichológiai problémái:

a.)    A kiemelkedő képességű tanulók

b.)    A tanulásban elmaradó tanulók

c.)    A nehezen nevelhető gyermekek

5.      - az iskolapszichológus

- a Nevelési Tanácsadó

      - a Pályaválasztási Tanácsadó munkája

Kutatási módszerek:

1.      Kísérlet:

A dolgok belő összefüggéseit kifejező törvényszerűségeket segít feltárni.

a.)    Laboratóriumi: előnye – pontos, precíz mérési lehetőségek

                                           Hátránya – a pedagógiai folyamatokat leegyszerűsíti.

b.)    természetes:  amely során a tanuló a természetes életfeltételei között marad, szokásos tevékenységeit végzi, játszik, tanul. A kutató beiktat egy kísérleti tényezőt, megváltoztat egy feltételt s az eredményben ennek a megváltoztatott feltételnek méri a hatását.

2.      Megfigyelés:

Lényege, hogy nem avatkozunk be az események alakulásába. Elsősorban a tanulók viselkedésének, magatartásának a tanulmányozására irányul, de lehet  a feladatmegoldás folyamatát, a tevékenység létrejöttét is nyomon követni.

3.      Explorációs módszerek:

ˇ        beszélgetés: A kutató kérdés- válasz, vagy társalgás formájában igyekszik a szükséges ismereteket megszerezni. Lehet: spontán, megtervezett, egyéni-bizalmas jellegű, csoportos.

ˇ        Kérdőív: az egyén, az osztály, csoport véleményének felmérésére. Fontos feltétele a kérdések átgondoltsága, egyértelműsége, valamint, hogy legyen biztosított a válaszok őszintesége, azaz a tanulók érdekeltek legyenek az őszinte válaszadásban.

4. A tanulói tevékenység produktumainak (szellemi termék)  elemzése

Rajzok, fogalmazások, feladatteljesítések, stb… értékelése. Az értékelés szempontjai lehetnek:  érzelmi kötődés a tevékenységhez, önálló gondolkodás és a tárgyi tudás egymáshoz való viszonya, magabiztosság, kezdeményező erő.

5. Tesztek

-         Intelligencia: Wechsler-teszt (MAWI és MAWGYI tesztek)

-         Személiségvizsgáló tesztek: Rorschah, CAT, Világjáték,

N     - neurocitás

E      - exro- introvertáltság

NY  - nyitottság

E      - együttműködés

L      - lelkiismeretesség

-         Képességeket vizsgáló: figyelem, emlékezet, fizikai állapot, részképességek.