16/B

Szoci�lpedag�gus az iskol�ban

(hat�ter�letek, kliensek, ment�lhigi�n�s m�dszerek)

Az iskola a legt�bb �s leg�tfog�bb feladatokat adja a szoci�lpedag�gusnak.

Iskola:

�         A csal�d mellett a legnagyobb hat�ssal van a gyermek szem�lyis�gfejl�d�s�re, �gy ment�lisan, mint �rzelmi fejl�d�sben. Az �rzelmi fejl�d�st befoly�solja a kort�rscsoport �s a pedag�gus szem�lyis�ge, valamint az iskolai helyzetek (kudarc, siker, motiv�lts�g)

�         Oktat�si, k�pz�si, nevel�si feladatai vannak

�         Helye a t�rsadalomban:

-         a t�rsadalom �rt�keit k�zvet�ti �s az visszav�rja  a di�kokt�l. Ebben az �rt�krendszerbe az egy�n elv�sz. A legt�bb �llamban ez a jellemz�, mert nem mentes az oktat�s a politik�t�l. A nagy k�z�ss�gekkel szemben �ll az egy�n.

-         Az iskola piac jelleg� szolg�ltat�st ad a di�k fel�, �s azoknak az �rdekeit szolg�lja, akik az iskola m�k�d�s�hez a p�nz�gyi keretet adja (sz�l�) vagy olyan szervez�d�s, ami a p�nzt adja. Vesz�lye: nem �lland� �rt�ket k�pvisel. �s el�j�nnek a sz�ls�s�ges elm�letek.

-         Azok az iskol�k, melyek �n�ll� �rt�krendet k�pviselnek a pedag�giai munka professzionalit�sra �p�l �s a gyermek �rdekeit k�pviselik. A t�rsadalom vagy a sz�l� vagy az �llam szembe�ll�t�s�t fogja hozni. A gyermek �rdekk�pviselete megval�sul. Az ebbe a kateg�ri�ba tartoz� iskol�ban alkalmazhat� a szoci�lpedag�gus munk�ja. Az egy�ni probl�m�k kezel�se jelent�s.

Az iskola milyen szempont szerint gyakorol hat�st a gyermek szem�lyis�gfejl�d�s�re:

A pedag�gus szem�lyis�ge

�         A j� pedag�gusnak perspekt�v�kban kell gondolkoznia, cselekednie

�         A pedag�giai tev�kenys�gben a di�khoz f�z�d� viszonya lehet:

-         Szimmetrikus: azonos tev�kenys�get v�geznek. Az al�-f�l� rendelts�gi viszony nem �rv�nyes�l

-         aszimmetrikus: a pedag�giai tev�kenys�gben a pedag�gus els�dleges szerepe �rv�nyes�l (vezet�, f�l�rendelts�gi)

�         milyen a tan�r tan�t�si st�lusa

Kateg�ri�k:

�         a tan�r k�ztisztvisel�i vagy rend�ri funkci�t l�t el a pedag�giai folyamatban, az iskolai tev�kenys�g sor�n.

�         ha a szakmai tud�sa �rv�nyes�l, akkor � lesz a mester t�pus

�         a gyermeket �n�ll� szem�lyis�gnek tekinti, �s foglalkozik a nevel�ssel, akkor � atya t�pus� pedag�gus

Ez att�l is f�gg, hogy milyen tant�rgyakat tan�t a pedag�gus. Pl.: testi tan�r – rend�r t�pus, f�ldrajz tan�r – mester t�pus

Az iskolai szoci�lpedag�gus feladata:

�         k�l�nb�z� tal�lkoz�si ter�letek felt�rk�pez�se, ahol az egy�nnek vagy csoportoknak a probl�ma kezel�si m�djait meg tudja tal�lni

Iskol�n bel�li probl�m�k eset�n a gyermek �ll a f�kuszban.

Tal�lkoz�si pontok:

�         iskola-gyerek

�         csal�d-gyerek

�         csal�d-iskola

Ezek az iskol�n k�v�li ter�letek.

A makrok�rnyezet lehet: telep�l�s, t�rsadalom, iskola.

Az iskolai szoci�lpedag�gus ott fejtse ki tev�kenys�g�t, ahol �rintkezi az ember �s a k�rnyezet, ahol �sszehangolja a probl�mamegold�s sz�ks�gleteit a k�rnyezet k�vetelm�nyeivel, meger�s�ti a kliensbe azt a k�pess�get, hogy meg tud birk�zni a probl�m�val ill. a k�rnyezet min�s�g�t t�k�letes�ti.

Az egy�n szem�lyis�g�t �s a k�rnyezet�t egys�ges eg�szk�nt kell kezelni, ezek k�lcs�n�s hat�ssal vannak egym�sra.

Iskolai szoci�lpedag�gus c�lkit�z�se:

�         seg�tse a gyermek kor�nak megfelel� szoci�lis kompetenci�it alak�tani, er�s�teni.

Szoci�lis kompetencia: az egy�n akarat�t, c�ljait megfelel� m�dszerek alkalmaz�s�val tudja k�rnyezet�ben �rv�nyes�teni.

�         �rz�kenyebb� tegye az iskol�t a gyermek sz�ks�gleteire, de a di�kot is fel kell k�sz�teni, er�s�teni kell, hogy ig�nyeit k�zvet�teni tudja.

A szoci�lis kompetencia �rv�nyes�t�se annak is a f�ggv�nye

�         egy�n szem�lyis�ge

�         csal�di h�tt�r

�         iskolai k�rnyezet

�         iskol�n bel�li k�z�ss�g, melyben a gyermek benne �l

Az iskolai szoci�lpedag�gus feladati:

�         h�tr�nyos helyzet�, nagyon alulprivilegiz�lt, motiv�latlan k�rnyezetben �l�, rossz szocio�kon�miai st�tusza

�         az alacsony t�rsadalmi r�teghez k�t�dik egy szoci�lis kompetencia �rv�nyes�t�si neh�zs�g

�         meg kell ismertetni a gyermeket a k�rnyezetb�l �rkez� szerepv�llal�sokkal ill. a t�rsadalmi elv�r�sokkal

�         az es�lyeket adja meg a szoci�lis kompetencia �rv�nyes�t�s�hez

�         kritikusan tudj�k szeml�lni az adott probl�m�t, ne csak az elszenved�i legyenek a probl�m�nak a kliensei

�         a gyermek el�rel�p�s�t seg�teni a tanul�si teljes�tm�nyekben, a szem�lyes helyzetben

�         a gyermek p�lyaorient�ci�j�ba is beleavatkozzon

�         potenci�lis vagy m�r megl�v� probl�m�k pedag�giai hasznos�t�sa, a beavatkoz�s elemz�se.

Szoci�lpedag�gus kliensei

�         minden h�tr�nyos �s vesz�lyeztetett helyzetben l�v� gyermek, aki az adott int�zm�nyben tanul �s van

�         alulprivilegiz�lt tanul�k

�         a hat�kony szoci�lis m�k�d�shez sz�ks�ges k�pess�gek hi�ny�ban vannak (kommunik�ci�, e�-i probl�m�k)

�         nem tudja ell�tni a tanul�i st�tuszhoz sz�ks�ges feladatokat, rossz tanul�

�         a k�rnyezet szoci�lis elv�r�sainak nem tud megfelelni

�         vannak k�l�nb�z� t�rsadalmi egym�sra hat�sok, melyek ha szerencs�tlen m�don �rv�nyes�lnek hat a gyermek viselked�s�re, k�pess�geire, ezeket negat�van befoly�solja a sokf�le k�lcs�nhat�s

�         olyan gyerekek, akiket komoly trauma �rt

�         probl�m�val k�zd� fiatal probl�m�j�nak kezel�se, a beavatkoz�s nem az iskolai pedag�gus feladatk�r�be tartozik

�         alacsony k�rnyezetb�l sz�rmaz� gyerekek, akikn�l az iskolai l�togat�s hi�nyos (etnikumhoz tartoz�k, menek�ltek, ing�z� csal�dok)

�         nem saj�t anyanyelvi k�rnyezetben �l� gyerekek

�         az elhanyagolt, durva k�rnyezetben nevel�d�tt gyerekek

�         iskol�s korban teherbe esett l�nyok seg�t�se

�         b�n�z�sre hajlamos vagy m�r b�ncselekm�nyt elk�vetett gyermekek

�         alkohol �s drogfogyaszt� gyerekek

�         tanul�si zavarral k�zd� gyerekek. Nagyon fontos az okok felder�t�se.

Az iskolai szoci�lpedag�gus eg�sz teljes�tm�ny�nek alapgondolata �gy a szoci�lpedag�gus r�sz�r�l, mint a gyermekkel kapcsolatban l�v� hum�n k�rnyezet r�sz�r�l, hogy meg�rts�k a gyermeket, a gyermek �rdekeit tarts�k szem el�tt, a gyermek fel� t�masztott k�vetelm�nyek perspekt�vikusak legyenek.

Iskolai szeml�letek, viszonyul�sok a szoci�lpedag�gus szem�lyis�g�hez:

�         ne legyen az iskol�ban olyan pedag�gus, akinek nem a tan�t�s az els�dleges feladata (a 97-es okt. t�rv�ny ezt a szeml�letet pr�b�lja v�ltoztatni)

�         kiz�r�lag �nk�ntes alapon kell ezt az iskolai szoci�lis munk�t v�llalni.

Am�g nem tiszt�zott t�rv�nyileg az iskolai szoci�lpedag�gus feladata, addig nem kev�s iskola fog ezzel a lehet�s�ggel �lni.

Minden oktat�si �s nevel�si int�zetben m�k�dnek, m�k�dhetn�nek.

Indokolt a m�k�d�se:

�         ahol nagyobb ar�nyban vesz�lyeztetettek a gyerekek (milyen a telep�l�sen az iskola elhelyez�se)

�         milyen jelleg� maga az iskola: szakmunk�sk�pz�ben t�bb a h�tr�nyos helyzet� gyermek

�         mi az iskola profilja �s a pedag�giai programja. Ha kiemelt helyen szerepel a prevenci� �s b�nmegel�z�s, akkor indokoltabb a szoci�lpedag�gus alkalmaz�sa

�         speci�lis iskol�k: s�r�lt, tanul�sban akad�lyozott gyerekek. A helytelen nevel�si m�dok, a s�r�l�sb�l ad�d�an a gyermekek kiszolg�ltatottabbak

�         ifj�s�gi klubokban, iskol�n k�v�li ifj�s�gi int�zm�nyben, ahol a szabadid� megfelel� elt�lt�s�t biztos�tj�k �s prevent�v tev�kenys�get folytatnak a szoci�lpedag�gusok.

Iskol�ban dolgoz� szoci�lpedag�gus tev�kenys�ge

�         gyermekv�delem

�         k�l�nb�z� probl�m�val k�zd� gyermekek felismer�se

�         az adott fiatal probl�m�j�nak felkutat�sa

�         probl�makezel�s

�         szakmai kompetenci�kat b�v�tve nemcsak a gyermekkel, hanem a pedag�gus probl�m�j�val is foglalkozik ill. azokkal a szem�lyekkel akik a gyermekkel egy�tt �lnek

�         �sszek�t� kapcsolat a gyermek �s iskola, a gyermek �s pedag�gus, a gyermek �s iskol�n k�v�li egy�b szem�lyek, gyermek �s iskola vezet�s�ge k�z�tt

�         szuperv�zi�s lehet�s�get adjon a feln�ttek sz�m�ra

Az iskolai szoci�lis munka hat�sai

�         �sszetett tev�kenys�g: prevenci�s, fejleszt� �s rehabilit�ci�s

�         �rz�kenny� kell tenni a k�rnyezetet a gyermek probl�m�i fel�

�         prevent�v munk�t kell v�gezni, hogy az felh�v�s legyen a tan�rok, sz�l�k �s a probl�ma fel�

�         az iskola, a sz�l� �s a tan�r ki�p�teni �s fenntartani

Szoci�lpedag�giai tev�kenys�g elind�t�sa az iskol�ban:

�         �rett felt�tel megteremt�se

�         pedag�gusok �s a szoci�lpedag�gus viszonya �s kommunik�ci�ja j� legyen

�         k�ls� szakember beenged�se

�         j� kapcsolat megteremt�se: di�k, sz�l�, tan�r k�z�tt

�         a szoci�lpedag�gus tudjon team munk�t v�gezni

Szem�lyis�gfejleszt�s az iskol�ban

Form�i:

�         iskolai pszichol�giai m�dszereket alkalmaznak. Pedag�gus �s pszichol�gus egy�tt dolgozik. T�mogat� munk�t v�gez a pszichol�gus.  Pedag�gus �s pszichol�gus egyenrang�ak. A pedag�giai ment�lhigi�n�s konzult�ci� alapj�n a pedag�gusn�l a nevel�i munk�t fogja ez �ltal seg�teni.  Eset �s kliens centrikus m�dszer.

�         Pedag�gusi �nseg�t� csoport:

a p�lyakezd� fiatalok probl�m�it �s a ki�g�s jelens�g�t kezeli. C�lja, hogy a stressz helyzeteket, munkahelyi gondokat tudja kezelni a kliens. Sok esetben el�g csak egy besz�lget�s.

�         Szem�lyis�gfejleszt� besz�lget�sek:

�         Emp�tia �s kommunik�ci� fejleszt�s:

Rogersi humanisztikus pszichol�giai probl�ma �rv�nyes�l�se a fontos. A kliensre hagyatkozik, hagyni kell, hogy � besz�ljen. Ki kell alak�tani a m�sikban az emp�ti�t, hogy figyeljen a m�sik �rz�seire.

�         Iskolai relax�ci�:

Koncentr�ci�t ig�nyl� m�dszer ez�rt 10 �ves kor alatt nem aj�nlott.

Relax�ci�: pszichoszomatikus m�k�d�st er�s �rzelmi koncentr�ci�val, akarattal szab�lyozzuk.

Ezt ellazul�ssal lehet el�rni.

Az autog�n tr�ning testi nyugalomban aut�koncentr�ci�val, autoszuggeszti�val lehet el�rni ezt az ellazult �llapotot.

�         Tanul�k szoci�lis k�szs�geit fejleszt� csoportos m�dszer:

-         AWARE-m�dszer: dr�mapedag�gi�ra, szerepj�t�kokra �p�l, kiscsoportokban t�rt�nik. Cooper nev�hez f�z�dik. Fejleszti a kommunik�ci�t. Tolerancia kialak�t�sa.

-         B�v�s k�r m�dszer: �r�mteli �lm�nyt kell feldolgozni. Pozit�v �rz�sekr�l sz�molnak be: er�s�ti az �n�rt�kel�st

-         Duso: �nismeret �s emberismeret fejleszt�se, megtanulja az �rz�seit kimutatni

�         Szoci�lis probl�mamegold�st fejleszt� program

Szem�lyis�gfejleszt� gyakorlatok:

4 ter�letet �rintenek:

�         Kommunik�ci�: non-verb�lis kifejez�st fejleszti

�         Kreativit�s: nyelvi szinten is megjelenik, praktikus tev�kenys�g, eszt�tikai �rz�kenys�g

�         T�rsas kapcsolat: ismerked� helyzetek vannak, szerepj�t�k, �rzelmek szab�lyoz�sa

�         �nismeret: �n-k�p fejleszt�se, test ismerete, �nkifejez�s