14. / B T�tel

A k�b�t�szerfogyaszt�s okai, t�netei, kezel�s, prevenci�

A zaklatott nagyv�rosi �letforma, a felgyorsult �letm�d, a halmoz�d� stressz, az �letsz�nvonal v�ltoz�sa, az egy�nnel szemben t�masztott k�vetelm�nyek n�veked�se miatt az egy�n ingerl�kenyebb, kev�sb� tud alkalmazkodni a k�rnyezethez. T�lterheltt�, szorong�v� v�lik. Ahhoz, hogy ezt az �llapotot el tudja viselni, alkoholhoz, droghoz fordulhat. Kezdetben fesz�lts�g old�s�ra, k�s�bb a val�s�g feledtet�se miatt. Az �r�mszerz�s a c�l.

Szenved�ly

Valamilyen lelki betegs�g �ngy�gy�t�si vagy kompenz�ci�s k�s�rlete.

Amikor m�r betegs�g, pszichi�triai vagy klinikai pszichol�giai szakter�lethez tartozik.

Minden szenved�lynek kult�rt�rt�nete van. A t�rsadalom toler�lja vagy intoler�lja.

Min�l kor�bbi f�zisban t�rt�nik a beavatkoz�s, ann�l jobb a gy�gyul�s progn�zisa. A megel�z�s hat�konyabb, mint a ter�pia.

N�h�ny fogalom

�      M�rt�k: m�rt�kletes fogyaszt�sa a szernek

�      Vissza�l�s: a t�rsadalmi tilalom, az erk�lcsi norm�k ellen fogyaszt, tesz a kellemes hat�s �rdek�ben

�      Kock�zat: a vissza�l�s az �r�mszerz�s miatt t�rt�nik �s a pillanatnyi �lvezet�rt v�llalja a k�s�bbi rosszat

�      Hozz�szok�s: a vissza�l�shez val� hozz�szok�s azt jelenti, hogy v�llalja a testi-lelki �rtalom vesz�lyeit �s olyan szok�sokat alak�t ki, ami a norm�lis cselekv�st�l elt�r�ti

�      T�netek: ha a t�netek megjelennek, azt jelenti, hogy az egy�n bels� �rt�krendje is megv�ltozik. A t�netek a szenved�lybetegs�g jelleg�t�l f�ggenek

�      Tolerancia: az �rt� hat�st az egy�n egyre jobban elviseli, fokozatosan hozz�szokik az adaghoz, �s mindig nagyobb adagra van sz�ks�ge a k�v�nt hat�s el�r�s�hez.

Vannak k�ls� �s bels� hajlamos�t� t�nyez�k

K�ls�:

v     k�rnyezete, ami kult�r�j�ban, viselked�sben hordozza a hajlamos�t� t�nyez�ket

v     a szenved�ly kiel�g�t�se m�g�tt fesz�lts�g h�z�dik

v     teljes�tm�nyfokoz�s

v     fesz�lts�g �s teljes�tm�nyfokoz�s egy�tt

v     izgalom, g�tl�sold�s

Bels�

v     genetikailag is meghat�rozott, hogy ki mennyire ellen�ll�. Milyen az egy�n alkohollebont� k�pess�ge

v     szoci�lis minta

v     a kett� egy�tt nagyon k�ros

v     szem�lyis�gt�pusokban is lehet keresni

Vesz�lyeztet� t�nyez�k:

v     gyermekkorban elszenvedett negat�v sz�l�i kapcsolatok

v     sz�l� hi�nya

v     gyermekkori viselked�szavarok

v     gyermekkori neurotikus t�netek

v     szem�lyis�gfejl�d�si rendelleness�gek

v     kor�n jelentkez� ferde mot�vumok

v     teljes�tm�nyzavarok, �n�rt�kel�si zavarok

v     lelki s�relmek

Szer k�zvetlen haszn�lata motiv�lja az egy�nt:

v     emberi konfliktusok

v     �rzelmi vesztes�gek

v     kapcsolatok megszakad�sa

v     kudarcok

v     egzisztencia veszt�s

v     szexu�lis g�tl�s

A szer azonnali hat�s�t k�v�nja az egy�n.

Hozz�szok�s kialakul�sa:

v     a csal�dban �s a gyermekkorban a csal�di l�gk�r, a sz�l�i minta, az elszenvedett traum�k meghat�roz�ak

v     nemi szerepek, kap-e mint�t a nemi identit�s kialakul�s�hoz

v     csal�d v�delme

v     serd�l�kor jellegzetes t�nyez�i (�rzelmi, pszichoszoci�lis �retlens�g befoly�solja a szenved�lybetegs�gek kialakul�s�t)

v     ellenkultur�lis csoportok

Szenved�lybetegs�gek:

v     alkohol

v     doh�nyz�s

v     gy�gyszerek

v     �lvezeti szerek

v     �telek

v     k�b�t�szerek

v     szerves old�szerek

v     szerencsej�t�kok

v     izgalomkeres� k�nyszeres viselked�s

v     szexu�lis add�ci�k

Speci�lis �rtalmak

Drogf�gg�kn�l: m�jgyullad�s, AIDS, fert�z� betegs�gek, viktimol�gia jelens�ge (�ldozatt� v�l�s), elmag�nyosod�s

Hozz�j�rulnak ezekhez a szoci�lis k�rok:

v     csal�di kapcsolat megromlik

v     t�rv�nnyel szembeszeg�l

v     rossz szok�sokat k�vetik

v     botr�nyok, a t�rsas kapcsolatukra �s az �n�rt�kel�sre is hat�ssal van

v     a munk�ja, egzisztenci�ja vesz�lyben van

Karrierje:

v     min�l tov�bb tart a hozz�szok�s szintje, ann�l nehezebb a gy�gyul�s, a visszailleszked�si folyamat

v     min�l er�sebb a szenved�ly, ann�l nagyobbak az �rtalmak

A gy�gyul�s lehet�s�ge ann�l nagyobb min�l kor�bban t�rt�nik a beavatkoz�s.

Ha visszaes�s�n�l az �n. �nvizsg�lat nem hat�sos, akkor sz�ks�ges egy olyan k�v�l�ll� szem�lyt�l, egy referenciaszem�ly seg�ts�g�t k�rni, aki m�g tud hatni r�. Ilyenkor lehet bekapcsolni a szakembert.

Drogfogyaszt�s Okai:

�         nagyv�rosi �letforma

�         felgyorsult �letm�d

�         halmoz�d� stressz

�         �letsz�nvonal v�ltoz�sa

�         t�lterhelts�g

�         k�v�ncsis�g

�         feln�ttek el nem fogad�sa

�         megoldatlan konfliktusok

�         fesz�lts�gek old�s�ra

A csal�db�l kitasz�tott fiatalok, nevel�otthonban nevelkedett fiatalok k�z�l t�bben fordulnak a drogfogyaszt�shoz. A fogyaszt�k 60 %-a rossz csal�di k�r�lm�nyek k�z�tt �l.

Drog: drogok azok az anyagok, melyek az �l� szervezetbe ker�lve annak egy vagy t�bb funkci�j�t m�dos�tj�k. (WHO 1997.)

K�b�t�szer: n�v�nyi eredet� vagy szintetikusan el��ll�tott anyagok gy�jt� elnevez�se, melyek k�z�s tulajdons�ga, hogy a szervezetben kellemes �rz�st, b�dult �llapotot, t�l�rz�kenys�get, �rz�ki csal�d�sokat v�ltanak ki. Kis mennyis�gben nyugtatnak, csillap�tj�k a f�jdalmat, fokozz�k a teljes�t�k�pess�get, k�b�t� hat�st csak nagyobb mennyis�g� anyag id�z el�.

Orvosi felfog�s szerint a k�b�t�szer az a gy�gyszer, vagy vegyszer, amelyik az �l� szervezetben els�sorban a k�zponti idegrendszer m�k�d�s�ben olyan v�ltoz�st id�z el�, mely �talak�tja az ember szem�lyis�g�t.

Kialakul�s�nak f�zisai

1.      pr�b�lkoz�

2.      pszichikai tapasztalatok szerz�se (LSD, hallucinog�nek)

3.      intrav�n�san haszn�lt szerek

4.      a szem�lyt �lland�an a drog megszerz�se hajtja

Narkom�nia: narkotikumok �lland� vagy periodikus szed�se

Toxikom�nia: periodikus vagy �lland� m�rgez�s, melyet a k�b�t�szer ism�telt fogyaszt�sa a okoz

Megszok�s, habitu�ci�: az anyag haszn�lat�nak ism�tl�s�re val� ir�nyul� k�v�ncsis�g

Drogkarrier: enyh�bb szerr�l, er�sebb szerre val� �tt�r�s

Fizikai f�gg�s:  szervezet megszok�sa

Szippant�s: k�nnyen p�rolg� anyagok g�zeinek a bel�legz�se

Pszichikai f�gg�s: szer ut�ni �lland� v�gyakoz�s

K�b�t�szer-haszn�l�k csoportjai:

1.      pr�b�lkoz�k

2.      k�nyszeres drogvissza�l�k

Prevenci�

1. els�dleges megel�z�s: a drogprobl�m�k megel�z�s�nek legfontosabb ter�lete. C�lja, hogy m�rs�kelje, megakad�lyozza a nikotin, az alkohol, a "l�nf�le gy�gyszerek �s m�s szerek meggondolatlan haszn�lat�nak tov�bbi elterjed�s�t. K�t fajt�ja van:

- specifikus megel�z�s

- nem specifikus megel�z�s

2. M�sodlagos megel�z�s: c�lja a vesz�lyeztetettek felkutat�sa, a korai orvosi seg�ts�gny�jt�s. L�nyege, hogy cs�kkentese az el�fordul� droghaszn�latok id�tartam�t, s�lyosabb fokra jut�s�t �s tov�bbterjed�s�t.

3. Harmadlagos megel�z�s: az ut�gondoz�s �s rehabilit�ci�s feladatok jelentik. C�lja, hogy a k�z�ss�gen bel�l cs�kkentse a megbeteged�sek ut�n gyakran visszamarad� s�r�l�seket.

A modern drogmegel�z�si, iskolai program 3 tan�t�si m�dszerre t�maszkodik:

- t�nyk�zl�sre ir�nyul� m�dszer: A tan�rok c�lja, hogy a k�b�t�szerekkel �s az alkohollal kapcsolatos ismereteket �tadj�k.

- v�laszt�sra ir�nyul� m�dszer: l�nyege, hogy a tanul�k besz�lget�sek, szerepj�t�kok �s

feladatmegold�sok sor�n tiszt�zz�k, milyen �rt�keket tartanak saj�tjuknak.

- kutat�sra ir�nyul� m�dszer: a tanul�k r�szv�tel�n alapul. A tan�r vezet�s�vel a n�h�ny

tanul� kiv�laszt egy t�m�t a narkol�gia ter�let�r�l, amit azt�n feldolgoznak.

Az iskola a drogprobl�m�k megel�z�s�nek legfontosabb helye.

Rehabilit�ci�s int�zm�nyek Magyaroson

- Danaharaszti Rehab. Otthon (k�b�t�szeres, alkoholist�kkal foglalkoz�k;'n�i otthon) - Kereszt�ny Otthon

- Emberbar�t alap�tv�ny rehab. Ut�gondoz�ja (szenved�lybetegek r�sz�re) - T�t�nyi �ti K�rh�z Budat�t�nyi Rehab. Oszt�ly

- Kelet-Magyarogi Kem�nydrogellenes Misszi�

- Szegedi Drogambulancia Rehab. v"tth n

- Porv�zi Munakter�pi�s Int�zet Dolinai Oszt�ly