16. / B T�tel

Szoci�lpedag�gus az iskol�ban (hat�ter�letek, kliensek, feladatok), �vod�ban

�voda

T�rv�nyi megalapozotts�g: K�zoktat�si t�rv�ny 1993. (gyermek- �s ifj�s�gv�delemmel foglalkoz� pedag�gus)

Gyermek – �s ifj�s�gv�delmi t�rv�ny 1997.

Egy�ni probl�ma felismer�se az �vodai csoporton bel�l:

v     Int�zm�ny pedag�gusa jelz�se alapj�n

v     Gyermekj�l�ti szolg�lat, csal�dseg�t� int�zet jelz�se alapj�n

v     Eg�szs�g�gyi ter�let jelz�se alapj�n (gyermekorvos, v�d�n�)

Probl�ma jelleg�nek megismer�se

v     Magatart�szavar, teljes�tm�nyzavar

v     Szocializ�ci�s zavar

v     Szocio�kon�miai jelleg� probl�m�k

v     Szomatikus, pszich�s fejl�d�sbeli probl�m�k

Kezel�s: szakember bevon�s�val, szakint�zm�ny �s csal�d, �voda �sszekapcsol�s�val (szakmai kompetenciahat�rok figyelembe v�tele!!!)

Csal�di h�tt�r megismer�se

v     csal�dl�togat�s

v     k�rnyezettanulm�ny

v     explor�ci� – kutat�s, vizsg�l�d�s

v     csal�dstrukt�ra felv�zol�sa

v     csal�d t�rt�net�nek megismer�se

v     csal�dtagok kapcsolatainak megismer�se (genogram)

Kezel�s:

-         Sz�ks�g eset�n csal�dgondoz�s

-         A jellemz� probl�m�k speci�lis kezel�se

�vodai h�tt�r megismer�se:

v     gyermek-�v�n� kapcsolata

v     �vodai csoport �s azon bel�l a gyermekek egy�ni elfogad�sa, vagy elutas�t�sa

v     �v�n� �s feln�tt k�rnyezet (sz�l�, koll�gan�, dadus, vezet�) kapcsolata – szuperv�zi�

Kezel�s: A kapcsolati probl�m�k kezel�se, szakember, szakint�zm�ny bevon�s�val.

 

Iskola

A mai magyar t�rsadalomban a gyorsan n�vekv� �s egyre s�lyosbod� szoci�lis probl�m�k igen �rz�kenyen �rintik a gyerekkoroszt�ly jelent�s r�sz�t, ezek besz�r�dnek �s tetten is �rhet�k az iskol�ban.

Az iskola �ltal�ban nem tud mit kezdeni ezekkel a k�rd�sekkel, adott esetben k�z�mb�ss�g, intolerancia, s�t m�g cinizmus is tapasztalhat�.

Ott pedig, ahol a szoci�lis k�rd�sekre is �rz�keny pedag�gusok felismerik a bajt, �ltal�ban a szoci�lis szaktud�s hi�ny�ban nem k�pesek pontosan azonos�tani a probl�m�kat �s nem k�pesek szakmailag elfogadhat� seg�t� beavatkoz�sokat kimunk�lni.

Ez�rt a seg�ts�gny�jt�s vagy lesz�k�l valamilyenfajta szeg�nygondoz�sra, naiv j�t�tem�nyre, (pl.: ingyen eb�d) vagy egyoldal� beavatkoz�sra (pl.: kr�zisben l�v� gyermekkel szembeni v�ltozatlan teljes�tm�nybeli elv�r�sok).

Bonyol�tja a helyzetet, hogy a sz�l�k az iskol�t�l v�rnak seg�ts�get saj�t el nem v�gzett nevel� �s gondoz� feladataik p�tl�s�ra.

Vannak ugyan pedag�gus munkak�rben alkalmazott gyermekv�delmi felel�s�k, akik az �ltal�nos pedag�giai feladatok ell�t�s�n t�l, mell�kesen, harmadik, negyedik megb�zat�sk�nt v�gzik e feladatot. A sok m�s egy�b szakmai feladat mellett nem tiszt�zott munkak�r�k, feladatuk. Van viszont ahol tiszt�zott a feladatk�r, �mde az csak adminisztrat�v jelleg�, amely nem igaz�n pedag�giai vagy szoci�lis munka, mert jelent�sek , statisztik�k k�sz�t�s�ben mer�l ki. A pedag�gus gyerekv�delmisek a szoci�lis szakma szempontj�b�l t�lnyom� t�bbs�g�kben nem mondhat�k k�pzetteknek, hiszen nem ez a szakv�gzetts�g�k.

A gyermekkel kapcsolatos szoci�lis probl�m�k sz�moss�ga mellett teh�t jellemz�, hogy azok okai �s k�vetkezm�nyei rendk�v�l �sszetettek �s t�bb dimenzi�j�ak. B�rmely ter�leten (csal�d, iskola, k�rnyezet) keletkez� probl�ma kihat�ssal van a m�sik ter�letekre, �gy kezel�s�k rendszerszeml�let� megk�zel�t�st ig�nyel.

A szoci�lis �s pedag�giai munk�ban els�sorban a prevenci� �s fejleszt�s ter�let�t kell kiemelni.

Az els�dleges prevenci�ra alkalmasak a szabadid�s programok, a szem�lyis�get, a kreativit�st, a feladat- �s probl�mamegold�st fejleszt� szoci�csoportok, ter�pi�k.

Sokat tehet a r�gi �v�n� bevon�sa az els�s gyerekek beilleszked�s�nek id�szak�ban, ha rendszeren el tud j�nni a volt ovisaihoz.

Sokat jelent a tin�dzserek sz�m�ra, ha a p�lyav�laszt�sr�l, a csal�ddal val� kapcsolatr�l, a drogr�l, a szexualit�sr�l �szinte sz� esik a szoci�lis szakember vezet�s�ben k�r�kben.

Elmondhatjuk, hogy akkor tekinthet� igaz�n eredm�nyesnek �s szakszer�nek az iskolai gyermekv�delem, ha t�gabb mez�ben tud gondolkodni, cselekedni, ha nem csup�n t�zolt�, baj eset�n v�dekez� munk�r�l van sz�, hanem a s�lyos probl�m�k, bajok megel�z�s�r�l.

Egy�rtelm� az is, hogy az iskol�nak nem konkr�t szoci�lis munk�t kell v�geznie: pl. csal�dseg�t�st, hanem els�sorban beengedni oda a szoci�lis szak�rtelmet, szakembereket, �s k�pesnek kell lenni a vel�k val� egy�ttm�k�d�sre.

Milyen hat�sa lehet az iskolai szoci�lis munk�nak?

A legfontosabb, hogy a prevenci� �s a fejleszt� tev�kenys�gek eredm�nyek�ppen meger�s�d�tt szem�lyis�gek ker�lnek ki az iskol�b�l, olyanok, akik emberi er�forr�sok lesznek �nmaguk �s m�sok keletkez� szoci�lis probl�m�inak kezel�s�hez, megold�s�hoz.

A szoci�lpedag�gia munka megtan�tja a gyermekeket, hogy ny�jts�k ki kez�ket az iskola fel�, s ugyanakkor hozz�szoktatja az iskol�t, hogy ny�ljon a gyerekek ut�n, v�g�l is sz�ks�g�k van egym�sra!

E folyamat sor�n fog a gyerek eljutni od�ig, hogy az iskol�ban is tal�l szem�lyeket, akiknek �szint�n fog megny�lni, �s tal�l alkalmakat, amikor g�tl�sait�l, szorong�sait�l megszabadulhat, felt�rhatja a tanul�ssal, vagy az otthoni csal�di �lettel kapcsolatos probl�m�it.

Az �gy kialakult, a gyerekek sz�m�ra biztons�got, szeretetet, elfogad�st ny�jt� l�gk�rben tud az iskola igaz�n eredm�nyesen hozz�j�rulni a gyermeki szem�lyis�g alakul�s�hoz, a tud�s megszerz�s�hez, az �rt�kek l�trehoz�s�hoz, egysz�val �gy tud hat�kony pedag�giai munk�t folytatni.