2/A   A csal�d bels� rendszer�nek szerepei

A csal�d bels� rendszere a sz�k csal�di k�r, a magcsal�d: apa, anya, gyermekek. M�s viselked�sform�kat v�runk el az any�t�l, m�st az ap�t�l, m�st a gyermekt�l. Ezeket a magatart�si m�dokat nevezz�k szerepeknek.

Hitves

A csal�d b�lcs�je a f�rj �s feles�g �letre sz�l� szeretetkapcsolata. A hitves sz� is a tart�s h�s�get, egym�shoz val� kitart� ragaszkod�st jelenti. A gyermekek ebb�l a szeretetb�l fakadnak, ezen fejl�dnek eg�szs�gesen, n�lk�le viszont hervadoznak.

Kit nevezhet�nk feles�gnek?

Magyar szavunk azt sugallja, hogy a feles�g a f�rj �let�nek a fele, m�g �l n�p�nkben az a told�s: „a jobbik fele". De Gerando Antonina �rja k�nyv�ben: „A f�rfiaknak sz�ks�g�k van t�rsra, bar�tra, akiben felt�tel n�lk�l b�zhatnak" S ez a feles�g szerepe, ami els�dleges szerep, a n�i szerep�k ut�n a legfontosabb.

Mi is a f�rjszerep?

T�rsadalmunk hat�rozatlan, emiatt a szerepek is elbizonytalanodnak. Sz�mos f�rfit k�ts�g gy�t�r f�rj szerep�vel kapcsolatban. N�ha a kutat�sok is magasra helyezik „l�cet": lelki bar�t, t�rs j�ban �s rosszban, gyeng�d szeret�, apa, fiv�r, tan�r, nevel�, a csal�d papja, alkalmi szak�cs, aut�jav�t�, ezermester, g�pkocsivezet�, �p�t�sz, kert�sz, pszichol�gus, polihisztor. �ltal�ban elfogadott az a v�lem�ny, hogy a f�rj gondoskod�, feles�ge l�tbiztons�ga garanci�ja. A bizonytalans�g, szorong�ssal t�lti el a f�rfiakat. Az anyagiak ut�ni rohan�s �s a l�tbizonytalans�g k�vetkezt�ben - kutat�sok szerint a k�z�pkor� f�rfiak hal�loz�si r�t�j�ban els� helyet foglaljuk el Eur�p�ban. Mondhatjuk.

Mik a sz�l�k tulajdons�gai?

A j� �zemi vezet� tulajdons�gait elv�rhatjuk a sz�l�t�l is.

Ezek: 1. B�lcs �s tapasztalt. 2. �rett �s j� magatart�s�. 3. J�zan �s m�rt�ktart�. 4. Al�zatos, tudja, hogy mire k�pes, �nk�pe kiegyens�lyozott. 5. Igazs�gos �s nem hevesked�. 6. Nem neh�zkes: tompa, haboz�,  bizonytalankod�

Mit nem fogadunk el a gyermekn�l?

A kudarcot, a cs�d�t, a zs�kutc�t. Az nem kell a sz�l�nek. �m a gyerek viselkedik. Neh�z elk�pzelni, hogy elfogadom a gyereket, de viselked�s�t nem. Hogyan fejezz�k ki az elfogad�st?

Egyik a m�dja a „be nem avatkoz�s" m�v�szete.

Az elfogad�s m�sik sz�tlan m�dja az odafigyel�s. Engedj�k besz�lni a gyereket: ne pr�dik�ljunk, ne oktassuk ki. Mondja v�gig, rejtse ki gondolatait, �rz�seit, kapcsolatait. „Hallgatni arany!"

Mik a sz�l�k legf�bb gondjai?

6 agg�ly, ami a sz�l�ket terheli. 1. Meg�rti-e �nmag�t, mint sz�l�t? Nem k�nny� terhet cipel: genetikai adotts�gai, sz�rmaz�si csal�dj�nak �rny�ka, eddig elszenvedett sebek (csal�d�sok, kudarcok), gondok a h�zass�g�ban, stressz �s d�h k�s�r�je sz�l�i szerep�nek. 2. Meg�rti-e gyermek�t, k�l�n�sen a serd�l�t? K�l�n�sen a gyermek �r�si folyamat�t, �rzelmeit, �nazonoss�g�t, szexu�lis fejl�d�s�t �s ig�nyeit, felel�ss�gtudat�t, teljes�tm�ny�t, bar�ti k�r�t. 3. L�tja-e megval�sulni az „er�s csal�d" ig�ny�t? Ez viszont a boldog�t� hitvesi viszonyban, a sz�l�i �sszhangban, a sz�l�-gyermek kiel�g�t� kapcsolatban jelenik meg. 4. �szleli-e az erk�lcs jelenl�t�t csal�dj�ban? K�l�n�sen az �szintes�gben, a sz�l�i �rt�krend hat�konys�g�ban,    a    csal�dtagok    meghitt    kapcsolat�ban    v�lik l�that�v�. 5. K�pes-e �tadni a hitet Ami abban nyilv�nul meg, hogy a csal�d minden tagj�nak van �letkedve �s �let�r�me, az �letc�l aranyozza be �let�ket, jellemzi �ket a vall�si �nazonoss�g �s a mor�lis tart�s. 6. Kap-e k�ls� seg�ts�get? Kit�l

Az �desanya

K�l�nbs�get kell tenni anyas�g �s anyas�g k�z�tt a m�ltban, a jelenben �s a j�v�ben. A m�ltban az anya csal�dj�nak �lt: s�t�tt, lekv�rt f�z�tt, �s savany�s�got tett el. A mostani anya m�r csak legf�bb k�tszer sz�l, ut�na siet vissza a munkahely�re, bedugja gyermek�t a b�lcs�d�be, gyermekeinek kulcsot akaszt a nyak�ba, hogy hazamehessenek az �res h�zba.

Hogyan tekints�nk a gyermeket v�r� any�ra?

Valamikor gyermeket v�rni m�lt�s�g volt, azt mondt�k az any�r�l, hogy „�ldott �llapotban" van. K�ztiszteletnek �rvendett, mert a gyermeket �ld�snak tartott�k („gyermek�ld�s"). Igaz�b�l ma is az mind a csal�d, mind a t�rsadalom sz�m�ra, csak nem �gy tekint�nk r�. Ma „terhes n�nek" nevezz�k, amit nem helyeselhetek, m�g akkor sem, ha a gyermekv�r�s bizonyos bonyodalmakat is hoz az any�nak.

Az �desapa

Valamikor az apa gondoskod�, �s int�zked� tekint�llyel rendelkezett. N�hol ma is.

Milyen apaszerepek lehetnek?

Tal�n egyetlen t�rsadalmi szerep sem olyan �t- �s bel�thatatlan, mint az ap��. Egyik oldalon az �si hatalom- �s b�lcsess�geszm�ny  tapad a sz�hoz: Istenatya, az Id� atyja, „p�ter familias" (csal�dapa). A m�sik oldalon az e sz�zadra jellemz� kult�rs�ma: Az apanapi k�peslapok papucsban, golf�t�vel, �ri�si macho kuty�kkal, horg�szfelszerel�ssel, focilabd�val �br�zolj�k. A 90-es �vekben motorversenyz�s, sz�rf�s v�ltozatok is megjelentek, a t�v�s bili�rdn�z�kr�l nem is besz�lve.

Napjainkban ink�bb a munk�ba temetkez� ap�kkal tal�lkozunk. B�r a kutat�sok  egy�rtelm�en bizony�tj�k, hogy az apa jelenl�te csal�dj�ban     l�nyeges     a     gyermekek     eg�szs�ges     fejl�d�se szempontj�b�l. A hi�nyz�, vagy er�tlen apa mellett sem a le�ny, sem a fi� nem tanulhatja meg, hogyan kell f�rfias�n �lni, illetve a f�rfiakkal   b�nni.

Milyen a j� apa?

Egyesek szerint az apa szerepe l�tfontoss�g� a gyermek erk�lcsi fejl�d�se szempontj�b�l, mert az „� szeretete teljes�tm�ny- vagy viselked�sf�gg�, m�g az any�� felt�tlen szeretet". Egyetlen dologban biztosak lehet�nk: az apa nem az anya hasonm�sa. Az apa nem anya. Tetszik vagy nem, m�sf�le kapcsolatban �ll a gyerekeivel: a gyerekek kev�sb� �rzik �nmaguk meghosszabb�t�s�nak, ink�bb j�indulat� p�rtfog�nak.

Milyen hasznos tan�csot adhatn�nk egy �jdons�lt ap�nak?

1.  Kezdetnek j�l teszi, ha r�szt k�r a csecsem� gondoz�s�b�l, de ha ez valami�rt nem tetszik neki vagy a feles�g�nek, nem szabad er�ltetni.

2.  Maradjon gyerekk�zelbenl Ha �js�got olvas is a h�tt�rben, a jelenl�te meger�s�t�s, hogy �r�l a t�rsas�g�nak, a hi�nya viszont nyugtalans�got   okoz.   3.  Hat�rozza meg, mi a fontosabb: a csal�d vagy a karrier.

Milyen a j� apa �s fia kapcsolat?

A f�rfiaknak kem�nyen kord�ban kell tartaniuk a fiaikkal kapcsolatos elv�r�saikat, mert a fi�k folyamatosan az ap�khoz m�rik magukat

Milyen a j� kapcsolat apa �s le�nya k�z�tt?

Longitudin�lis kutat�sok kimutatt�k, hogy az a le�ny, akit apja is nevelt magabiztosabb �s az �letben sikeresebb. Akkor lesznek ugyanis nagykor�ak, ha megkapj�k apjuk J�v�hagy�s�t". Vonatkozik ez a k�lsej�kre �pp�gy, mint az erk�lcsi �rt�krendj�kre.

A gyerekek

Mik a gyermek, k�l�n�sen a serd�l�k f�bb gondjai?

. 1. Milyen a kapcsolatuk sz�leikkel, t�rsaikkal. Minden �ron meg szeretn�nek felelni, �m a k�t k�vetelm�nyrendszer sokszor elt�r�. 2. Meg tudj�k-e �rizni �n�ll�s�gukat. A p�lusok ism�t a sz�l�k �s t�rsaik, r�szben a m�dia. 3. Mit tehetnek a szexualit�s ter�n? Sz�leik f�kezik �ket, a m�dia t�lc�n k�n�lja a kih�v�sokat, s�t noszogatja �ket, m�g t�rsaik dicsekszenek -tal�n csak puszt�n fant�zia - „�lm�nyeikkel". 4. Fesz�ti �ket az intimit�s ig�nye. 6. �nazonoss�gukat l�zasan keresik. Ki vagyok? Mi�rt �lek? Minek tanulok? Mi lesz velem 10-20 �v m�lva.