szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. prilis
HKSCPSV
31
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
01
02
03
04
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
CSALDPEDAGGIA SZIGORLAT C ttelsor
CSALDPEDAGGIA SZIGORLAT C ttelsor : CSALDPED

CSALDPED

A szerk.  2008.05.23. 09:03

10//C

10/c. Munkanlklisg, vls a csaldban. Krzisek megelzsi lehetsgei, krzisolds

 

Magyarorszgon 1989-tl beszlhetnk felvllalt munkanlklisgrl, ekkor vlt tmegess, amely ltbizonytalansgot hozott. Az emberek bizonytalann vltak, vratlanul rte a trsadalmat.

 

A munkanlklisg hrom tpusrl beszlhetnk:

1. Abszolt munkanlklisg:

Ekkor a munkaadk abszolt mennyisgt tekintve kevesebb llst knlnak fel, mint ahnyan munkt kvnnak vllalni, gy az llst keresk egy rsze elkerlhetetlenl munkanlkliv vlik. Az abszolt munkanlklisg ltalban a gazdasgi vlsgok kvetkezmnye s velejrja.

2. Strukturlis munkanlklisgrl:

Akkor beszlnk, amikor a munkaerpiac keresleti s knlati oldalnak a szerkezete (azaz az llst keresk munkahely irnti keresletnek s a felknlt llsoknak a szerkezete) eltr egymstl. Ilyen esetben nem az az oka a munkanlklisg ltrejttnek, hogy kevesebb az lls, mint ahnyan munkt keresnek, hanem az, hogy a kereslet s a knlat struktrja nem illik ssze. Gyakori eset pldul, hogy amikor a gazdasgok nvekszenek, akkor a gazdasgi struktra talakul, szmos korbban szksges munkahely megsznik, s sok j munkahely keletkezik, amelyekben merben jfajta kpessgekre van szksg, mint a rgi lepl gazdasgi gakban. A lepl gazdasgi terleteken felszabadul munkaer nem tudja szakmai tudst, kpessgt az jonnan felknlt munkahelyeken alkalmazni, s gy munkanlklisg jn ltre. A strukturlis feszltsg addig tart, mg a munkaer t nem ramlik a hagyomnyos gazdasgi terletrl az j gazdasgi terletekre. Az tramls idignyes, mert az tkpzst kvetel meg, gyakran lakhely vltoztatssal jr, idbe telik, mg a munkaer megkeresi az j llst – ekzben munkanlklisg ltezik.

3. A srldsos (frikcionlis) munkanlklisg:

Ez fleg azrt jn ltre, mert a munkavllalk nem ktdnek egsz letkben egy munkahelyhez (vllalathoz, hivatalhoz, lakhelyhez) s a munkaer-piaci mobilits folyamatban ( pl. amikor munkahelyet vltoztatnak, munkahelyet keresnek) tmenetileg munkanlkliekk vlhatnak. Ez a tpusa a munkanlklisgnek gyakran a munkavllalk sajt elhatrozsbl keletkezik.

 

A munkanlklisgnl beszlhetnk tarts s  rmeneti azaz szezonlis munkanlklisgrl.

 

A munkanlkliek csoportostsa:

1. Plyakezdk:

v      egyik alcsoport azokbl ll, akik tovbbtanulsra kszen, vagy arra kszldve munkanlkliknt parkolnak.

v      A msik alcsoportot azok alkotjk, akik a szakkpz intzmnyekben szerzett bizonytvnnyal nem voltak kpesek elhelyezkedni.

v      A harmadik alcsoportba a felsoktatsban vgzettek tartoznak.

2. A munkanlkli nk (kevesebben rendelkeznek szakkpzetsggel, csaldi ktelezettsgeik miatt gyakrabban vannak tvol rvidebb-hosszabb idre a munkahelykrl) nknt is vllaljk a munkanlklisget hztartsbeliek. A nknl a munkanlklisg kisebb anyagi s preztizs- vesztesggel jr, mint a frfiaknl.

3. A tartsan munkanlkliek

v      egyik nagy csoportja az orszg vlsgrgiiban l, gyakran magas, de nem adekvt szakmai s iskolai vgzettsggel rendelkez knyszeren munkanlkli.

v      Msik rsze a quasi nkntes munkanlkli volt, aki egyenlre nem, de hosszabb tvon szeretett volna jra munkba llni: a tovbbtanulni szndkoz „parkol” plyakezdk, a vllalkozni szndkozk, valamint az tmenetileg a hztartsba knyszerl nk.

v      A harmadik csoport: azok a marginlis helyzet, alacsony kpzettsg volt munkavllalk, akik tartsan kivonultak a formlis munkaerpiacrl. Ez a csoport semmilyen llami vagy egyb jra elhelyezkedsi- munkaer-piaci programba nem volt bevonhat, sem tkpezni nem akarta magt, sem kzmunkt nem vllalt, sem a munkakzvettvel nem kooperlt az elhelyezkeds rdekben . Meglhetsnek forrsa a munkhoz nem kapcsold juttatsokon (csaldi ptlk) tl az alkalmi s illeglis munkavgzs s a munkanlkli segly.

 

Vls a csaldban

Az utbbi vtizedekben egyre tbb hzassg sznik meg jogi vlssal, egyre tbben foglalkoznak a vls gondolatval. A vls nem  a vlkereset beadsval kezddik s nem a brsgi hatrozat hatlybalpsvel r vget, hanem ennl sokkal hosszabb folyamat.

 

Mi az, ami mr a hzassgktskor nveli a vls bekvetkezsnek valsznsgt?

v      Ha a hzassgkts clja az egyik fl rszrl az, hogy korbbi partnern „bosszt lljon”

v      Ha az egytt jr vagy egytt l partnerek vlsgba jutott vagy meglazult kapcsolatukat hzassgktssel kvnjk megszilrdtani.

v      A n terhessge motivlja a hzassgktst,

v      Amikor a hzassg clja kizrlag maga a gyerek.

v      A hzassg megromlsnak s a vlsnak a valsznsgt nveli az is, hogy a hzasulandk tbbsgnek nincs konkrt vagy relis elkpzelse a hzassggal jr ktttsgekrl, ktelezettsgekrl, jogokrl, elnykrl s htrnyokrl, tovbb sajt s jvendbelije elvrsairl.

 Az esetek nagy rszben csak felletesen ismerik egymst, st nmagukat is.

Rendkvl fontos lenne, hogy a hzassgktst megelzen az egynek nmagukat s vlasztott partnerket alaposan megismerjk. A msik fl alapos megismerst a hzassgkts eltti idszakos egyttltek, tallkozsok sem biztostjk, Ilyenkor az egyn akarva-akaratlanul jobb kpet fest nmagrl. A tallkozsok sorn nincs md, nincs lehetsg olyan htkznapi helyzetek, problmk tlsre s megoldsra, amelyek az lland egyttlt – hzassg sorn hatatlanul felmerlnek. A prbahzassgok idszakban minden bizonnyal relisabb kpet nyerhetnek a partnerek egyms ignyeirl, szoksairl, tulajdonsgairl.

Az elmlt vtizedekben lnyegesen megvltoztak a hzastrsvlaszts lehetsgei, mdjai, felttelei:

v      Cskkent a szlk beleszlsa a hzastrs vlasztsba

v      Lnyeges vltozsok trtntek a normk, erklcsi elvek terletn is.

Ma mr a hzassg elejn – st a hzassgktskor is – sokan hangoztatjk a „ha nem megy, legfeljebb elvlunk” elvt ami cskkenti a trekvst is, hogy a hzassgkts eltt jobban megismerjk egymst, hzassggal kapcsolatos elvrsaikat, s egyben cskkenti a konfliktusok rendezsre irnyul ksztetseket is, gyakran ugyanis kisebb erfesztst kel tenni a vlsrt, mint a hzassg megjavtsrt.

Mirt is vlunk? Nem egyetlen ok vezet a konkrt vlshoz – s nem egyetlen oka van annak sem, hogy  a vglegesen megromlott hzassgok nem mindig torkollnak vlsba. A hzassg kudarcnak, a vlsnak a tnyleges okai gyakran mg a hzastrsak eltt sem vilgosak, rejtve maradnak. Ennek tbbfle magyarzata lehetsges: a hzastrsak valban elhidegltek egymstl s mr nem is tudnk kibogozni, feltrni azokat az aprsgokat, amelyek megingattk rzelmeiket, hzassgukat. A sok aprsg elhideglshez vezethet, amely egyre jobban elmlyl, s gy nagyobb hangslyt kap.

Egy msik magyarzat lehet, hogy a hzastrsak nha nmaguk eltt is szgyellik feltrni a tnyleges okokat,  s gy ms okokba kapaszkodnak.

A hzastrsak legtbb esetben nmaguk vdelmre, a msik tiszteletre val tekintettel mg a brsg eltt sem akarjk kiteregetni a tnyleges problmkat.

Maguknak a hzastrsaknak is mg nagyobb szksgk lenne ismerni a problmkat, melyek a vlshoz vezettek, hogy a ksbbi kapcsolataikban krltekintbbek, tgondoltabbak  legyenek.

A gyerekek sajt akaratukon kvl is sajnos rsztvevi a vlsi folyamatnak, s tbbsgk vls utni helyzete sem rendezdik az vek sorn. letkoruktl fggen ms-ms terhet jelenthet szmukra a velk l szl rzelmi tmogatsa s a vasrnapi szlvel kialaktand j kapcsolat. Az elvlt szlk kztti harc a gyereken keresztl a vls utn is vg nlkl folytathat s sajnos gyakran folytatdik. A szlk nem kpesek, nem tudjk vagy taln nem is akarjk felfogni ennek negatv hatst sajt gyerekk fejldsre. J lenne, ha az elvlt szlk valban tekintettel lennnek arra, hogy gyerekeiknek, ha mr a vls miatt gyis testek egy pszichs megrzkdtatson ne okozzanak tovbbi srlseket, s ne csak a msik fl megalzsra, kijtszsra trekednnek.

 

 

 

 

Krzisek megelzsi lehetsgei, krzisolds.

A krzis jelentse: vlsg, vlsgos llapot, amely relevns, azaz visszafordthat jelensg.

Caplan abbl indul ki, hogy normlis esetben az egyn s krnyezete kztt viszonylag stabil egyenslyi llapot ll fenn, egyfajta dinamikus egyensly, amely folyamatosan lehetv teszi, a fellp feszltsgek legyzst.

A krzist az jellemzi, hogy egy aktulis problma megoldsakor a korbbi, begyakorlott megoldsi mechanizmusok csdt mondanak. A feszltsg nvekszik, az egyn fokozatosan nvekv izgalmi llapotba kerl, flelem, bntudat s szgyenrzet kerti hatalmba. Megksrel nerejbl megoldst tallni, s egyben kizrja a hatstalannak minslt prblkozsokat. Ha ez nem vezet eredmnyhez, akkor a feszltsg tovbbi nvekedse teljes pszichikai sszeomlshoz vezet.

 

Vlscivilizlt trsadalmunkat sjt jelensg, amelyet egyni tragdia kvet.

 

A legfbb okok kz sorolhat:

         kzerklcs romlsa

         alkoholizmus

         prok elhideglse

         korai hzassg

 

Bizonyoss vlt, hogy a vls a fenti problmk ellenre nem megolds, mg a felnttek szmra sem. A hzastrsak tbbsge nem tud elszakadni egymstl sem gazdasgilag, s ha gyermek van rzelmileg sem. Lehet, hogy megsznnek azok a nehzsgek, amelyekkel a vls eltt voltak, de jabbakkal kell szembe nzni.

A vls utni negatv lmnyek jelentsek, ilyen pl.: a szorongs, a magnyossg, az elhagyatottsg, nyugtalansg, alvszavar s a cltalansg.

Pozitv rzelmek kz tartozik pl: a megnyugvs, a felszabadultsg, a kezdemnyez kpessg jjszletse.

 

A vls folyamata:

A hzassgot s csaldot 3 dolog tartja ssze: elnyk (pozitv rzelmek, kielgls, anyagi megalapozottsg), felelssg (gyermek irnt, a hzastrs irnt, elrsok, rokoni ktelkek, kzssgtl val megblyegzs flelme) jogi s gazdasgi szablyok.

A hzassg felbomlst a hzassgon kvli nyeresgek srgetik (gazdasgi, anyagi fggetlensg, kln jvedelem).

 

A vlst legtbbszr megelzi a „szocilis elklnls”, valamint az „elszakads” hat lpcsfoka.

         Elgedetlensg a prkapcsolattal

         Ksrletek a javtsra

         Kudarcba fulladt ksrletek, partner hibinak felnagytsa

         Szocilis elklnls – az egyn megteremti sajt vilgt

         Problmamegoszts kvlllkkal

         jabb prblkozs a kapcsolat rendbehozatalra

         nmegvalsts – elkltzs

 

A vls folyamn hat lloms van:

         rzelmi vls - („tojshj vagy kagylhj” hzassg”)

         Jogi vls – hzastrsi kapcsolat brsg ltali megszntetse

         Gazdasgi vls – csaldi vagyon s tulajdon megosztsa

         Szli feladatok megosztsa – gyermekfelgyelet s lthatsi jogok leszablyozsa

         Kzssgi vls – csald kzssg lete s kapcsolatrendszere vltozik meg

         Pszichikai vls – nllsuls

 

A vls kzvetlen kvetkezmnyei

Elssorban a gyermek szmra bonyolult s fjdalmas. A „szthullsi folyamat” akr vekig is eltarthat, s a gyermek fejldst visszafoghatja. t kell szervezni a kapcsolatrendszert, amely elsegti a tovbblpst.

A gyermekek reakcija sokszor nem vrt - depresszi, agresszivits, kiszmthatatlansg, dh, flelem, zavarodottsg.

Kisgyermekkorban – vd nmaguk ellen, bntudat, elveszettsg, ltbizonytalansg, visszamaradt fejlds.

Iskolskor – iskolai munkjt elhanyagolja vagy abba temetkezik, aggds.

Serdlkor – szakts a csalddal, becsapottsg rzse, flelmek.

 

A vlst kvet helyezetek elmletei:

*        Az apa elvesztsnek hipotzise – elszakads az aptl

*        A gazdasgi gondok hipotzise – anyagi vlsg

*        Halmozott stressz hipotzise – stressz feldolgozsra trekszik

*        Az ellensges szl hipotzise – a gyermek ellensget lt szleiben

*        Az alkalmazkod szl hipotzise – rugalmas szl

 

A vlst megelzheti a jl elksztett hzassgkts s a csaldgondozs.

 

Egyedl nevelsaz egyszls csaldoknak eltr tpusait ismerjk

        megzvegylt anyk

        lenyanyk

        elvltak

        a „ltszat p”  csaldok

 

Az egyszls csald is jl funkcionlhat, ha teljes csald szksges jegyei jelen vannak benne.

        nrtkels

        Kommunikci

        Pozitv viselkedsi s problmamegold mintk

A szl teljes sorskontrollt gyakorol a gyermek felett. Bntets, jutalmazs, viselkedsi mintk, szablyok (autokrata nevelsi stlus) – kevs nbizalommal rendelkez, szorong gyermek.

Kvetkezetlen szli httr – kusza nevelsi elvek, rossz pldk – pesszimista, lzad szemlyisg gyermek.

Szl s gyermek kapcsolata a bizalomra pl – kiemelt szocilis kapcsolat – kommunikatv gyermek.

Klcsnssgre pl httr – a szl tmogatja a gyermeket nllsgi trekvseiben.

Az egyedl nevelk segtsge – pedaggusok (csaldi letre nevels s csaldszociolgiai)

*        A szl maradjon szl (ne legyen haver, bart), a gyermeknek irnytra van szksge

*        Fegyelmezs – szl ktelessge az rtktadsban

*        Egytt tlttt id – fontossga nem krd jelezhet meg

*        Szabadid hasznos eltlts szablyozsa

*        Tudja mindig, hol van a gyermek – cltalan bolyongs, deviancia fel sodrdhat

*        rtkels – kiegyenslyozott nbizalom kialaktshoz

 

jrahzasodsmr a XX. szzad elejn is elfordult, de ott az egyik fl mindig zvegy volt. Ahogyan emelkedtek a vlsok szmai, gy ntt az jrahzasods szma is.

Az jrahzasodsnl (ahol mr nem vagy nemcsak kt ember kti ssze az lett) tbb problma merl fel:

*        Eltudja-e fogadni az j partner a gyermeket

*        Eltudja-e fogadni a gyermek az j szlt

*        Tgabb csald hozzllsa

 

Az jraszervezdtt csaldok nehzsgei:

*        sszekovcsolds

*        Vrszerinti szl befolysa a gyermekre

*        Az „elvesztett” szl megszpl a gyermek szemben

*        Klnbz htter gyermekek egy csaldba kerlse

*        Mostohaszl s mostohagyermek kztti kapcsolat

*        Rokoni kapcsolatok (jak s rgiekhez viszonyuls)

*        jraszervezdtt csald szerkezete – 2 apuka, 2 anyuka, sok testvr (fltestvr),

3-4 nagypapa, nagymama

 

A csaldi let rnyoldalaia csaldi kapcsolatoktl joggal vrjuk el, hogy azok szeretetteljes s szemlyisget kiteljest viszonyok legyenek. Azonban jelenleg feszltsggel terheltek, amelynek pszichs kvetkezmnyeknt megjelenhetnek a csald rnyoldalai. A legslyosabb a vrfertzs s a csaldon belli erszak.

Vrfertzs – kzeli rokonok kztti szexulis kapcsolat (megronts) – nemi erszak vagy szexulis molesztls.

Erszak a csaldban – az agresszivits, az erszakra val hajlam velnk szletett. Az ember nz, verseng, sajt lvezetre s dicssgre trekszik.

Kant – az ember hajlamos az nzsre, konfliktusok keressre, trvnyek megszegsre.

Freud – az agresszivits velnk szletett sztns belltds.

Kondrd Lorencz – az erszak velnk szletett, a megnyilvnulsai: harc s szadizmus.

E.Fromm – klnbsg a vdekez s a tmad agresszi kztt, a vdekez velnk szletett, termszetes s sztns. A tmad rosszindulat, agresszv tanult viselkeds.

Csaldon belli erszaknak nevezzk, ha egy csaldtag fizikailag bntalmazza a msik csaldtagot. Leggyakoribb a gyermekbntalmazs, hzastrs tlegelse.

Ktfle erszak van: aktv (tr, zz) s passzv (azoknak az embereknek az erszakossga, akik semmi msnak nem adjk meg magukat, csak az erszaknak). A passzv erszak erszakot szl.

A csaldon belli erszak magyarzata lehet (br szerintem nincs r magyarzat)

*        let nehzsgei, szocilis gondok

*        Tlzott felelssgtudat – nevels szerves rsznek tekintik az erszakot

*        Mostoha jelensg -

*        Hatalom akarsa – szl trkpessge alacsony

*        Prkapcsolat mentse

*        Testvrharc – szocilis sikertelensgek

*        Televzi negatv hatsa

*        Egyes betegsgek – fggbetegsgek

 
Men
 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!