III.
A szerk. 2007.10.14. 07:26
kettős értelmű térbeli folyamat, amely magában foglalja a városi népesség növekedését, és a települések városias jellegének emelkedését. |
az a tendencia, ahogy a városi népesség nő a települések városias jellege emelkedik |
Az urbanizáció folyamata: |
a "városrobbanás" szakasza (klasszikus városnövekedés), amikor a városok népessége rohamosan nő. |
szuburbanizáció, melyet a relatív dekoncentráció jellemez, vagyis a városnövekedés lefékeződik, a nagyvárosok központjaiban helyenként már csökken a népesség, viszont gyorsan fejlődnek az elővárosok, s a falvak között elválnak a dinamikus an növekvők és hanyatlók. Az ipar szerkezeti átalakulása, a nem termelő szektorok arányának növekedése és a közlekedési hálózatok fejlődése lehetővé teszik, hogy a központi város környéke is bekapcsolódjon a fejlődésbe. A szuburbanizáció általában együtt jár a hagyományos városok funkcióváltásával, a városi lakóövezetek kiüresedésével és leromlásával. |
dezurbanizáció, amikor a városnövekedés megáll, a falusi népes ség száma és aránya nőni kezd. A falusi térségekben is megjelennek a városias életforma feltételei, fejlődik a technikai civilizáció, egyre többen költöznek ki a városokból. |
Hazánk jelenleg a második szakaszban van. |
Az urbanizáció következményeként:
. bizonyos változások zajlanak le a települések rendszerében (pl. megnő a városok száma) . megváltoznak a települések szerkezeti viszonyai (pl. egy-egy településen belül új részek
alakulnak ki)
. változik a település nagysága
. megváltoznak a tárgyi felszereltségi viszonyok |
Ezek a változások bár nagyrészt a közigazgatási szférát érintik, kihatnak a települések szellemi kultúráj ára is. |
Az urbanizáció iellemzői:
. differenciát foglalkozási struktúra alakul ki;
. elválnak egymástól a formális és az informális kapcsolatok;
. emelkedik a kulturális színvonal;
. racionális tevékenységstruktúra alakul ki;
. átalakul az életmód;
. kifejlődik a városi magatartás, amely a környezet, a kultúra és az emberi kapcsolatok
együttese; |
az urbanizáció azon szakasza, amikor a városok központi részeiben lakó népesség száma fogy, viszont a városok külső "kertes" kerületeinek népessége, vagy a városhatáron túl elhelyezkedő kertes-családiházas területek népessége nő. |
az a jelenség, amikor egy-egy településen belül a különböző társadalmi rétegek, etnikai csoportok stb. lakóhelye erősen elkülönül egymástól. A szegregáció sokszor együtt jár a jövedelmi viszonyok és a települési infrastruktúra lényeges egyenlőtlenségeivel. |
a városok, elsősorban nagyvárosok fizikailag leromlott állapotú és szegények által lakott városrészei. |
az a jelenség, amikor egy településrészbe, városi kerületbe a korábbi népességtől eltérő népesség költözik be, és amikor a korábban szokásos tevékenységek, pl. kiskereskedelem mellé újabb tevékenységfajták települnek, pl. nagy áruházakat építenek a környéken. |
amikor egyrészt az invázió, másrészt a korábbi lakosság és tevékenységek kiköltözése következtében a településrész lakosságának és gazdasági tevékenységeinek összetétele megváltozik, kicserélődik. |
az idők folyamán a lakások lakói kicserélődnek, azaz a lakásokba egyre szegényebb rétegek költöznek be, míg a korábbi lakók fokozatosan nagyobb és jobb minőségű lakásokban költöznek. |
|