Reformpedagógiai irányzatok hazánkban
A cserkészet

oNagyhatású pedagógiai mozgalom a cserkészet. Alapítója - a búr háború veteránja - az angol Baden-Powell (1857-1941), 1908-ban hozta létre első csapatát. Ugyanebben az évben adta ki alapvető művét "Scouting for boys" [cserkészet fiúknak] címmel.

oA mozgalom szerencsésen illesztette pedagógiai koncepciójába mindazokat az elemeket, amelyek a serdülő fiúkat érdekelték, vonzották (dzsungel, indiánromantika, táborozás, egyenruha, katonás külsőségek és tevékenységek: felderítés, harci játékok stb.).

A cserkészet

         A cserkészcsapat élén felnőtt parancsnok állt, de mellette a nagyobb fiúk voltak a rajok, őrsök parancsnokai. Fegyelmezett, katonás szellem uralkodott a csapatban, de magvolt a rajok, őrsök saját, külön élete is. Ennek kialakításában fontos szerep jutott az egyéni ötleteknek, elképzeléseknek, amelyek összhangban álltak a csapat egészének célkitűzéseivel. Mindezt kapcsolatba hozták a cserkésztörvényekkel, amelyek tíz pontja az egész cserkészmozgalom pedagógiai alapját képezte.

A cserkészet

oA csapatban folyó sokszínű tevékenység lehetőséget nyújtott az önművelődésre, jellemfejlesztésre, s ez jól megfért a játékkal, olvasással, sporttal. A gyermekek állóképességét, ötletességét, szervezőképességét, egyéb adottságait próbára tevő cserkészpróbákra való felkészülés az egyén és közösség közös ügye volt.

oA cserkészet kiemelkedő eseményei voltak a kirándulások, nyári táborozások. Ezek keretei közt kaptak lehetőséget a gyermekek a természet: titkainak, szépségeinek felfedezésére.

oA cserkészmozgalom elterjedt az egész világon. Virágkorát - külföldön és hazánkban egyaránt - a két világháború között élte. Az egyes országok cserkészmozgalmai a lényegi azonosság mellett egyéni arculatukat is kifejlesztették, így történt ez Magyarországon is.

A cserkészet

oA sajátosan magyar cserkészideál megfogalmazása Sík Sándor nevéhez fűződik, aki 1915-ben tartott előadásában rámutatott: a cserkészet célja a jellemes személyiség kialakítása. Ennek legfőbb eszközeként teremt a fiúk számára romantikus, vonzó életkörülményeket. Ugyanakkor arra is ügyel, hogy a cserkészélet különféle formáinak átélése során ösztönzést kapjon a gyerek arra, hogy saját maga alakítsa ki - tudatos munkával - saját jellemes-erkölcsös személyiségét. Jellemes személyiség pedig az, aki egyéni önfejlesztő munkával igyekszik saját magát minél teljesebb emberré, minél jobb magyarrá formálni.

oModern pedagógia volt tehát a magyar cserkésznevelési koncepció, akárcsak a szellemi előd, Baden-Powell felfogása. Nemcsak a reformpedagógia hatásait olvasztotta magába, de érződik rajta Fináczy Ernő értékpedagógiája és Imre Sándor nemzetnevelés-elmélete is.

A cserkészet

oA magyar cserkészet ugyanis a húszas-harmincas években is ellenállt minden militáns törekvésnek, s nem volt hajlandó "katonai előképzővé" silányítani a mozgalmat. "Nekünk nem kell katonákat nevelnünk" - hangozatta Sík Sándor még 1915-ben s ez az elv érvényes maradt Trianon után is: ezt a szellemet tükrözi az 1922-ben megjelent - és Sík Sándor által szerkesztett - "Magyar Cserkészvezetők Könyve" is.

oSík Sándor ebben a könyvben is a cserkészet igazi humánus értékeit kínálta fel, olyan értékeket, melyekben egyetemes emberiség és magyarság egymásra találhat. Ugyanakkor éles kritikával illeti a kor "magyarkodó magyarjait", akik "magyarságuk büszke önérzetének zsinóros köpönyegébe burkolózva csodálatos nemtörődömséggel hunytak szemet az őket körülvevő világ problémái előtt".

A cserkészet

o1939-ben az egyre inkább jobbra tolódó magyar kormány nyomására az országgyűlés elfogadta az ún. honvédelmi törvényt. Ez újraélesztette a cserkészet militarizálásának veszélyét. 1942-ben megszüntették a Magyar Cserkészszövetséget, s az újonnan szervezett Magyar Cserkészmozgalom élére egy tábornokot állítottak.

oAnnak ellenére, hogy 1942-1944 között a magyar cserkészet felső vezetésében valóban militarista és szélsőségesen nacionalista szellem uralkodott, "lent", magukban a cserkészcsapatokban mindebből szerencsére alig érződött valami.

A cserkészet

oFőleg az egyházi vezetés alatt álló csapatok tudták megőrizni a humánus cserkészpedagógia szellemét a háborús uszítás közepette. Továbbra is intenzíven folyt a cserkészcsapatok országjárása, falukutatása.

oHa a magyar cserkészmozgalom általános pedagógiai jellemzőit kívánjuk összefoglalni, akkor a következőket állapíthatjuk meg:

A cserkészpedagógia…

omodern, korszerű pedagógia volt, neveléstudományi és pszichológiai szempontból egyaránt;

ohatékony pedagógia volt: tízezrek nőttek fel e nevelési elvek szellemében; tízezreknek biztosított derűs egyéni és közösségi fejlődést eredményező gyermek- és ifjúkort;

ohumánus pedagógia volt: az emberek egyenlőségét, az emberek közötti szolidaritást és szeretetet, a megkülönböztetés nélküli segítőkészséget, a személyiség tiszteletét hirdette.

A reformpedagógia szellemében működő hazai iskolák

oDomokos Lászlóné Löllbach Emma intézete, az Új Iskola 1915-1949 között működött Budán. Főleg polgári családok leánygyermekei tanultak itt 6-18 éves korig.

oDomokos Lászlóné Nagy László elvei szerint alakította ki iskolájának pedagógiai arculatát, de a harmincas években már több ponton eltért mesterének koncepciójától. Abban mindenesetre Nagy László útmutatása szerint járt el, amikor iskolája középpontjába a gyermek fejlődéstani sajátosságait állította. Kerülte az enciklopédikus ismerethalmozást, igyekezett a tudományok, művészetek legjellemzőbb és legfejlesztőbb részleteiből ízelítőt adni a gyerekeknek.

Új Iskola

         A humán tárgyak tanításakor az Új Iskola pedagógusai nem egyszerűen tényeket közöltek, hanem - felhasználva és egyúttal fejlesztve a gyerekek intuitív képességeit - láttatták a korszakot, a műfajt, a cselekvő személyeket, s ezzel a helyzetbe való beleélésre késztették a tanulókat. Nem az emlékezet mechanikus fejlesztése volt a cél, hanem az átélt befogadás és előadás, a személyiség fejlesztése a művészi alkotás révén. Saját kutatómunkájuk eredményeiről igen sokszor valamilyen kreatív kifejezési forma (rajz, agyagmunka, dramatizálás stb.) segítségével számoltak be a tanulók.

Új Iskola

         Új igényként fogalmazódott meg itt is - akárcsak más reformiskolákban - az alkotás igénye. Alkotás, tevékenység, akció jellemezte ezeket a gyermekeket. Az lett a tanulás célja, hogy "felszínre kell hozni az egyéni erőket olyan minőségben és olyan intenzitásban, amellyel a növendék rendelkezik. Fő szempont az önmagából termelő tevékenység éltetése".[32] Nem könnyű az alkotási folyamat irányítása, mederbe terelése.

Új Iskola

oBelülről induló folyamat ez, melynek célját az egyén szabja meg, a megoldás tartalmi és formai elemeit is ő alakítja. Nem minden gyermek képes erre. Domokos Lászlóné ezért tartotta fontosnak a beleélő fantázia és általában az érzelmek fejlesztését. Ehhez olyan külső feltételek szükségesek, amelyeket a tradicionális iskola általában nem teremt meg. A környezetnek nem szabad gátlólag, bénítólag hatnia a gyermek alkotóvágyára, - képességére.

oAz Új Iskolában a tanárok és a diákok kapcsolata bensőséges volt, nélkülözte a "hivatalos hangot". Felnőttek és gyerekek kapcsolata mégsem vált tolakodóvá, megőrizte a "kedves három lépés távolságot".

Új Iskola

         Az iskolában Imre Sándor javaslatára Baranyai Erzsébet vezetésével lélektani laboratórium működött. A gyermekek közösségben való rendszeres megfigyelése alapján Domokos Lászlóné a következő gyermektípusokat állította fel:

ovezetők,

oazok segítői,

oa segítők és a közömbösök között állók,

oközömbösek,

ohátráltatók típusa.

         A tanárok igyekeztek a gyermektípusokhoz alkalmazkodva választani oktatási-nevelési eljárást, módszert.

Montessori Mária

oAz olasz reformpedagógus, Montessori Mária hatása rendkívül nagy ívben érvényesült Európa-szerte, nem kerülte el hazánkat sem.

oMagyarországon 1912-től foglalkoztak Montessori pedagógiájával: először Weszely Ödön és Ozorai Frigyes ismertette nézeteit. Bardócz Pál 1924-ben könyvet írt az olasz pedagógus koncepciójáról ("Montessori Mária rendszere és módszere"). A fővárosban a Ferencrendi Mária misszionárius nővérek Montessori-rendszerű óvodáját még 1913-ban nyitják meg.

Bélaváry-Burchard Erzsébet

oLelkes híve volt ennek a pedagógiának Bélaváry-Burchard Erzsébet, aki több könyvét magyarra fordította. 1927-től 1944-ig Montessori-módszerű óvodája, 1928-tól 1941-ig pedig iskolája működött Budapesten.

oBurchard Erzsébet szakavatottan alkalmazta a különféle Montessori-eszközöket, eljárásokat (hengersorozatok, lapocskák, szövetdarabok stb.). A "leckeadás" módszerére így emlékezett vissza: "Ez abból állt, hogy kevés szóval, nagyon szép világos mozdulatokkal megmutattam, mit lehet az eszközzel csinálni.

Bélaváry-Burchard Erzsébet

oAz iskola mindvégig osztatlan volt. Ennek előnye (24-28 gyerek jár a négy osztályba összesen), hogy a nagyobb gyerekek példáját a kicsik utánzással követték.

oAz iskolai tanítási idő első három órája intenzív munkával telt el. Szabadpolcos rendszer dobozokban kínálta a gyermekeknek a 4 osztály anyagát: a gyerekek azzal foglalkozhattak, ami éppen érdekelte őket. A beszélgetést nem tiltották, hiszen az eszközök használata sokszor együttműködést kívánt a gyermekek között.

oEgyúttal fejlődött a gyermekek önállósága is, mivel az ismereteket nem készen kapták, nekik kellett a valóságot felfedezni. A pedagógus csak akkor segített, ha a gyerek elakadt valamiben és igényelte a támogatást. "Segíts, hogy önállóan tudjak dolgozni" - ez a Montessori-gondolat érvényesült Burchard Erzsébet budapesti kisiskolájában is.

Nagy Emilné dr. Göllner Mária

oRudolf Steiner magyar követői közül feltétlen említést érdemel Nagy Emilné, Dr. Göllner Mária, aki - a steineri pedagógia szellemében - 1926-1932 között Budán, a Kissvábhegyen iskolát működtetett.

oGöllner Mária Steiner személyes tanítványa volt, az antropozófus 1924-ben felvette a dornachi Goetheanum tagjai közé. Mindent megtett azért, hogy az antropozófia tanait Magyarországon is terjessze. Hamar kialakult az a meggyőződése, hogy ezt a célt leghatásosabban egy Waldorf-iskola szolgálhatja.

Kissvábhegyi Iskola

oFérje az ország legbefolyásosabb emberei közé számított (egy ideig a Bethlen-kormány igazságügy minisztere volt). Így nem okozott különös nehézséget, hogy engedélyt kapjon egy olyan kétnyelvű iskola megnyitásához. Azt is elérte, hogy 14 éves korig engedélyezzék a koedukációt, és az iskola bizonyítványa egyenértékű legyen a polgári iskolai bizonyítvánnyal.

o1926 szeptemberében két osztállyal és hozzávetőleg 20 növendékkel nyílt meg a Kissvábhegyi Iskola és Internátus.

Kissvábhegyi Iskola

         Az iskola vezetőjének és tanári karának egyre több nehézséggel kellett szembesülnie. A német Waldorf-iskolákat nem akarták szolgai módon másolni, de hazai hagyományokra sem támaszkodhattak. (Ezt megelőzően kétnyelvű iskola még nem működött Magyarországon.) Göllner Mária áldozatkészsége, a tanárok ötletgazdagsága és kísérletező kedve ellenére a gondok egyre szaporodtak. Miután 1933-ban Hitler Németországban hatalomra jutott, vége szakadt a német Waldorf-mozgalomnak, s ez a sors várt a magyar iskolára is.