I/A

A gyógytestnevelés történeti áttekintése. Gyógytestnevelés fogalma, célja, feladata, helye az iskolai testnevelésben

-          1814.: Ling első központi tornaintézete. Később Svédországban nem csak a városokban, de a kis falvakban is kiépült a gyógyintézetek rendszere.

-          1888.: dr. Schreiber: Orvosi gimnasztika, vagyis az egészségi és gyógygimnasztikai szabadgyarkolatok rendszere. Ez a mű megkísérli felhívni a figyelmet a mozgás fontosságára, gyógyító és megelőző hatására.

-          1890.: Müller Lajos : A jó testtartás iskolája

-          1896.: Héczey István: A mozgás, mint a legtökéletesebb gyógymód és a gyógyszerek helyettesítője

-          1897.: dr. Kelen István: A svéd gyógygimnasztika

Magyarországon ortopéd professzorok működése már 1870. óta segítette a deformitások gyógyítását és ők támogatták a későbbi évtizedek során az iskolai gyógytorna oktatását is.

Az első iskolai gyógytorna-oktatás szervezett formában a fővárosban 1915-ben indult, kísérletképpen két iskolában. Ezt megelőzően a főváros két tornatanárnőt küldött Németországba Frankfurt am Mainba és Hagenbe.

Miután a kísérlet jó eredménnyel járt, 80 testnevelő tanárt képeztek ki a későbbi évek során.

A 1920-as években, 11 iskolában 16 tanár foglalkozott a gyengén fejlett, hanyag tartású leánytanulókkal. Az első időszakban a tanulók kiválogatását és ellenőrzését gyermekorvosok végezték, majd 1928-tól kezdve ortopéd szakorvosok látták el ezt a munkát.

1950-ben már 57 iskolában, 136 csoportban foglalkoztak a rászoruló tanulókkal.

1949-től 1950-ig az iskolákban került sor a gyógytestnevelési csoportok munkájára. 1950-ben fordulópontot jelentett, hogy 110 iskolaorvos kezdte meg megelőző és gyógyító munkáját a gyógytestneveléssel kapcsolatban.

Az iskolaorvosi rendelőintézetekben a főváros 22 kerületének tanulóifjúságát rendszeresen felülvizsgálták 3-tól 18 éves korig a testnevelésre való beosztás szempontjából is.

Rendelet szabályozza már a tanulók szeptemberi orvosi vizsgálatát és a gyógytestnevelésre utaltak 6-8 hetenkénti ellenőrző vizsgálatát.

-          1952-ben az eddig csak Budapesten folyó gyógytestnevelés munkája kiterjedt az ország megyeszékhelyeire és nagyobb városaira is. A hálózat 30 gyógytestnevelési központtal bővült.

-          1955-ben új tartalommal bővült a gyógytestnevelés fejlődése: bevezetik a belgyógyászati panaszok gyógytestnevelését.

A gyógytestnevelés, mint szaktárgy 1950. óta szerves része lett a testnevelési Főiskolán folyó testnevelő tanárképzésnek.

Azok a tanulók, akik a gyógytestnevelés területén magasabb képesítést kívántak szerezni, a Magyar Testnevelési Főiskolán 1954-ben alapított Mozgástani Gyógytestnevelési Tanszéken gyógytestnevelési szakot választhattak, négy féléven keresztül szakképzésben részesültek.

Gyógytestnevelés helye az iskolai testnevelésben.

Vagy a testnevelés óra részeként, vagy azt helyettesítve jelentkezik az iskolában. A gyógytestnevelés is oktatási feladat, csak a tárgya más mint a testnevelésnek. Régen azt mondták meg , hogy mit lehet csinálni a foglalkozásokon, jelenleg meg azt hogy mit nem. Ez komoly felfogásbeli különbség, s át is értéklelte a gyógytestnevelés helyzetét. Nem bénák gyülekezete, hanem részben speciális, részben hagyományos mozgásanyaggal rendelkező testnevelés foglalkozás.           

Célja :

A tanuló egészségének helyreállítása, megerősítése

Fizikai cselekvőképesség kialakítása, helyreállítása

Életre szóló testedzés iránti igény kialakítása és megszilárdítása

Feladata:

elváltozások helyreállítása a testnevelés eszközeivel

–   speciális gyakorlatokkal

–   célirányos izomfejlesztés

képességek fejlesztése

–   állóképesség növelése

mozgáskészség kialakítása

mozgásműveltség kialakítása

mozgás megszerettetése

Gyógytestnevelés

-          minden ami nem tiltott, teljesítőképesség minél nagyobb százalékban való visszaállítása, enyhébb elváltozások korrigálása, prevenció,15-18 fős csoportok, testnevelés része,oktatási feladat is egyben.

Gyógytorna:

-          csak célirányos gyakorlatok, funkció visszaállítása, prevenció, súlyos változások korrigálása,1-5 fős csoportok, egészségügyi feladat

I/B

Szív veleszületett és szerzett betegségei. Szívbillentyű elégtelenségek, billentyűk szájadékának szűkülete.

A szív

A szív üregét hosszanti irányban a szívsövény jobb és bal szívfélre osztja. Mindkét szívfélben felül elhelyezkedő pitvar, alatti pedig kamra található.

A  jobb pitvar fala mindössze 2 mm vastag.  3 fontos véna ömlik bele:

- felső üres visszér

- alsó üres visszér

- sinus coronarius - ingerképző

A jobb pitvarban vénás (salakos) vér található.

Jobb kamra: kb. 5 mm vastag. Innen indul ki a tüdőartéria, mely a jobb kamra vénás vérét szállítja a tüdőbe. A jobb kamrában vénás vér található.

A bal pitvar: kb. 2 mm vastag. Ide ömlik a négy tüdővéna, amelyek  a tüdőből artérítás vért szállítanak a bal pitvarba. A bal pitvarban tehát artériás (tisztított) vér található.

A bal kamra: fala kb. 15-20 mm. Ez nem véletlen, mivel a bal kamra végzi a legnagyobb munkát. Innen indul ki az aorta, a legnagyobb verőér, mely a bal kamra artériás vérét a szervezet szerveihez, szöveteihez juttatja el. A bal kamrában artériás vér található.

Szívbetegségek:

A.      Veleszületett szívbetegségek: a betegségeket az elején egyből műtéttel jól korrigálják (sövényhibák, szűkületek)

= Kamrai septum defectus: (A sövény hártyás részén 90 %-ban, izmos részén 10 %-ban található lyuk) A bal kamrából a jobb kamrába áramlik az artériás vér. Bal kamrát terheli, valamint a kisvérkört. Az artériás vérbe vénás vér kerül.

= Pitvari septum defektus: Bal pitvarból a jobb pitvarba áramlik az artériás vér. A nyomás viszonyok megváltozásakor megfordul az irány, s a vénás vér keveredik az artériás vérrel.

= Ductus Botalli persistens: fennmaradt az érösszeköttetés a tüdőartéria és az aorta között, aminek a gyerek felsírásakor el kellett volna záródni Az aortából a tüdőbe áramlik az artériás vér, s így keveredik a vénás vérrel.

=Aorta stenosis: az aorta szájadékának szűkülete, a nagyvérköri átáramlás lecsökken, koszorusér elégtelenség.

= Aortaív szűkület: A Botall vezetéknél az aortában csőszerű szűkület alakul ki a záródás után. Tünet: felsőtesten magasabb vérnyomás mint az alsó végtagokon.

= Pulmonális  stenosis: A tüdő artéria szájadékának szűkülete. Jobb szívfél terheléssel jár.

B.       Szerzett vitiumok : (billentyű-hibák-záródási hibák, szívinfarktus)

Okai: A szívburok gyulladásának következménye. A gyulladás hegesedéssel gyógyul, amelynek következménye a vitium (hiba, rendellenes működés). Ha a betegség a billentyűvitorla szélét pusztítja el, akkor a billentyű elégtelenül zár. Ez az insufficientia. Ha azonban a hegesedés következtében a billentyűvitorlák találkozásánál összenövés keletkezik, az szájadék szűkületet, stenosist /szűkület/ eredményez.

= Mitrális insufficientia: a kéthegyű billentyű elégtelensége.A bal pitvar – kamrai szájadékot elégtelenül zárja, az összehúzódáskor a vér egy része visszaáramlik a bal pitvarba.

= Mitrális stenosis: a bal vénás szájadék szűkülete. A pitvar – kamrai szájadék összeszűkült, ezért a bal pitvarból a bal kamrába való áramlás akadályoztatott, s a normálisnál több vér marad vissza a bal pitvarban.

= Aorta insufficientia: az aorta billentyű elégtelensége. Az elégtelenül záródó aorta billentyűn keresztül a vér egy része visszaáramlik a főütőérből a bal kamrába. Systolés vérnyomás magas, diastolés alacsony.

= Aorta stenosis: az aorta szájadék szűkülete. A nagyvérköri átáramlás nehezített, koszorúsér elégtelenség lép fel.

= Tricuspidalis insufficientia: a háromhegyű billentyű elégtelensége. Nagyvérköri pangás, ödémák, vénás visszaáramlás csökken.

C.) Koszorúsér betegségek:

=  Angina pectoris: a koszorúserek organikus szűkülete miatt átmeneti zavar van a szívizom oxigénigénye és ellátása között.

= Infarktus myocardii: a koszorúsér elzáródása vagy jelentős fokú szűkülete következményeként a szívizom egy része elhal, majd később kötőszövetesen átalakul.

Tünetei: hirtelen jelentkező igen heves halálfélelemmel járó fájdalom, amely a nyak, bal kar, mindkét kar felé sugárzik ki 15 min. tovább tart. Nehéz légzés, fulladásérzés, a vérnyomás csökken, a bőr hideg, verejtékes , nyirkos , gyakran kíséri hányás.

Gyógytestnevelés:

-          kis létszámú csoportok, gyógytornász, orvos esetén többen is lehetnek. Állandó kontroll szükséges.

-          Tudni kell mindenkinek pulzust mérni, ismerni kell a nyugalmi pulzust (pihenési utáni), kiindulási pulzust , és a restitúciós (mennyi idő alatt áll vissza a nyugalmi pulzus?) pulzust is.

-          Fizikai terhelés mellé be kell kalkulálni a pszichikai és izgalmi tényezőket,

-          kerüljük a préseléssel járó gyakorlatokat,

-          közepes iramú legyen a terhelés, több pihenő beiktatása, de ezek a pihenők aktivak legyenek: séta, relaxációs gyakorlatok,

-          játékok során kerülni kell az izgalmakat, úszásnál fokozott felügyelet szükséges (mellúszás ajánlott)

-          légzőgyakorlatok, a végső cél a hasi (rekesz) légzés elsajátítása.