Mozgásszervi betegségek

Baleseti halálozási arány 100.000 főre a 65 évnél idősebbek körében az EU 25 országokra a WHO adatai alapján 2002-ben

Időskori balesetek típusai és okai

Keringési megbetegedések

Daganatos megbetegedések

További gyakori egészségi problémák

A leggyakoribb mentális és pszichés változások

A legjellemzőbb időskori pszichiátriai tünetek

Az időskori depresszió

Időskori öngyilkosság jellemzői

Az idős kori a depresszió leggyakoribb pszicho-szociális okai

DE VAN

Az időskori egészségmegőrzés négy kulcsfontosságú eleme

Az egészségi problémák megelőzése, az orvos teendői

Időskori demencia

oA demens szó a latin "mens"-ből származik, amelynek jelentése elme, ész, értelem. A demens szó szerinti jelentése: értelemtől megfosztott.

oA demenciát a WHO a következő tünetekkel határozza meg:
- az emlékezet olyan mértékű hanyatlása, mely ellehetetleníti a mindennapi önálló életvitelt
- a gondolkodásban, tervezésben, mindennapi cselekvések bekövetkező hanyatlás
- a környezetben történő tájékozódás beszűkülése időben és térben
- érzelmi kontroll csökkenése, változások a társas viselkedésben

A szellemi hanyatlás nem természetes velejárója az öregségnek. A demencia tünetcsoport, mely hátterében az esetek 60-70%-ban az Alzheimer-kór áll.

A 10 korai demencia tünet közül, ha tartósan több is fennáll, feltétlenül javasolt a családorvos, illetve szakorvos (neurológus, pszichiáter) szakvéleményét kérni:

Okot nem, kockázati tényezőket azonban sikerült felfedezni:

oéletkor (az Alzheimer-kór előfordulási gyakorisága 65-90 éves kor között az életkor előrehaladtával 5 évente megkétszereződik)

ocsaládi halmozódás (egyenes ági rokonságon belül az esethalmozódás 3-4-szeres)
ApoE4 gén (Apolipoprotein-E) a kór genetikai jelzője

oaz Alzheimer beteget gondozó család életminősége drámaian romlik

oa gondozó családtagok körében jóval gyakoribb a testi, lelki betegségek előfordulása

oa gondozók 50%-nál pszichés zavar alakul ki, 75%-ban depresszió, 45%-ban alvászavar

oa gondozás átlag heti 69-100 órát tesz ki, ez "kétszeres teljes állású munkavégzést" jelent

oa gondozók feladják önmegvalósító terveiket, az elszigeteltség és a 24 órás szolgálat miatt

oa fiatal generációk számára negatív jövőképet fest (Dr. Rajna Péter)

oA betegség lefolyása progresszív, vagyis folyamatos és megállíthatatlan, de ez a progresszivitás nem szükségszerűen lineáris - egyenletes.

A már tüneteket okozó betegségnek négy szakasza különböztethető meg:

oemlékezetkihagyás, kisebb személyiségváltozás (érdektelenség, szociális visszahúzódás, kreativitás csökkenése), enyhe kognitív zavar

okorai szakaszban észrevehető feledékenység és koncentrációzavar, mint az emlékezetzavar részei, csökken a tanulási képesség, hiányossá válik az időbeni tájékozódás képessége

oközépsúlyos szakaszban az emlékezés, beszédkészség, mozgásügyesség együttes zavara lép fel, illetve számolási képtelenség, nyugtalanság, kóros mozgászavar-tünetek jellemzik a beteg állapotát, és a logikai és absztrakciós képesség súlyos zavara

oa súlyos szakaszban a beteg a múlt ködében él, hozzátartozóit nem ismeri meg, környezetében nem tud tájékozódni, vegetatív működését nem képes kontrolálni, a nap 24 órájában ápolásra szorul

oA társadalmi megítélést jellemző, a demencia kapcsán általában elmondható, hogy az átlagember nagyon keveset vagy semmit sem tud róla, illetve nem tekinti betegségnek.

oA demens betegek családja a legtöbb esetben nem ismeri fel a szellemi hanyatlást annak korai szakaszában, de 13%-uk még súlyos szakaszában sem.

oAz Alzheimer-kóros esetek többsége a középsúlyos, vagy súlyos fázisában kerül csak felismerésre.

Ápolási, gondozási célok

oAlapvető cél, hogy a demenciával küzdő idős ember a szellemi leépülése során életminőségét megőrizve, jó közérzettel, pszichés és szomatikus egyensúlyának megtartása mellett élje életét.

oKognitív zavarai, s gondozóját igénybevevő tünetei mellett is érzékelje a jó bánásmódot, képes legyen az adott pillanatok élvezetére, állapotromlását késleltető támogatást kapjon.

oÖnellátási képességének csökkenése mellett is kielégítettek legyenek szükségletei és meg tudja őrizni emberi méltóságát.

A demenciával küzdő idős ember életminőségének megőrzésébe beletartozik:

A demenciával küzdő idős ember életminőségének megőrzésébe beletartozik:

oA jól-lét független a kognitív képességektől. Ez egyrészt nehézség, mert az elvégzett munka eredményessége nem mérhető az MMSE pontértékeinek alakulásával. Másrészt azonban jó is, hiszen a demencia következtében a kognitív képességek fokozatos romlása ellenére a jó demencia program eredményes. Például senki nem marad ki az aktivitásokból, mert az aktivitásoknak (elfoglaltságnak) nem (pusztán) a képességfejlesztés lesz a célja, hanem a személyre szabott érzelmi megtámogatás.

oA család jól-léte a demenciával küzdő személy jól-lététől elválaszthatatlan. A demencia protokoll ezért kitér a demenciával küzdők családi kapcsolataira és a családtagok bevonására a szociális szolgáltatások igénybevételénél.

oA harmadik csoport, akiknek a jól-létével foglalkozik a személyközpontú gondoskodás, a demenciával küzdő idősödő emberekkel törődő személyek, azok, akik ápolják, gondozzák őket, és a mindennapi segítséget megadják nekik. Az ápolók, gondozók munkájának megbecsülése, munkakörülményeik szüntelen javítása sokat segíthet ezen. (Ebben a megközelítésben elengedhetetlen a segítők segítése.)

Az intézményi környezet kialakításának szempontjai

Alapelvek

oAz intézményi környezet kialakítása során az alapvető törekvés az, hogy figyelembe vegyük a mentális hanyatlásból adódó nehézségeket, ugyanakkor egy olyan gondozási környezetet teremtsünk, amely támaszkodik a mentálisan hanyatló idős még meglévő, mobilizálható készségeire, és amely alkalmakat kínál e készségek funkcionális megerősítésére, megőrzésére. Mindezek figyelembevételével az alábbi törekvések emelhetők ki:

Az intézményi környezet kialakításának szempontjai

oTörekedni kell egy biztonságos környezet kialakítására:
ez a szempont a demens ellátásban a figyelem előterében áll. A biztonságos környezet kialakításának korszerű megközelítésében a közvetlen korlátozás helyett a kockázat-csökkentő környezeti feltételek megteremtése és a kockázati viselkedés indirekt alakítása kap hangsúlyt.

oBiztosítani kell a közösségi aktivitás színtereit: mentálisan hanyatló idősek számára kialakított gondozási részlegekben a barátságos, világos közösségi tereknek és a kiscsoportban folyó (tevékenységeket) foglalkozásokat biztosító helységeknek ugyanolyan fontossága van, mint az idősekkel folyó munka más színterein.

Az intézményi környezet kialakításának szempontjai

oFigyelmet kell szentelni az időbeni és térbeli orientációt segítő környezeti megerősítők alkalmazásának: ez vonatkozik a jól átlátható belső terek kialakítására, az egyes helységek funkcionális elkülönítésére, a jól megragadható – eligazodást segítő – kijelzések alkalmazására, valamint az idő, évszakok és napszakok követését megkönnyítő környezeti támpontokra. A színlátás képessége csökken a demenciával, az alakzatok használata jobban javasolt.

oTörekedni kell az optimális ingerkörnyezet biztosítására: olyan ingerkörnyezet kialakítására kell törekedni, amely több érzékszervi csatornán keresztül képes optimális stimulációt biztosítani elkerülve azt, hogy ingerszegény vagy ingerekkel túlzottan elárasztó környezetben kelljen (tartózkodni) és/vagy élni.

Az intézményi környezet kialakításának szempontjai

oA lehetséges maximális autonómia és cselekvési mozgástér biztosítása: lehetőséget kell nyújtani a mentálisan hanyatló idősnek, hogy közvetlen lakókörnyezete alakításában képességei szerint részt vehessen, és ezt a lakókörnyezet minél inkább segítse.

oAz intimitás biztosítása: Törekedni kell arra, hogy az egyénnek lehetősége legyen a visszahúzódásra intimitást biztosító nyugodt belső terek, zugok kialakításával. Fontos, hogy az egyén privát szférája a lakószobán belül is a lehetőség szerint védett legyen.

oE terek fontos szerepet játszanak a hozzátartozókkal való foglalkozás és a látogatókkal való zavartalan találkozás kapcsán is. Mindezeket együttvéve a környezet alakításánál ügyeljünk az ellátott személy individuális szabadságának biztosítására, hogy elkerüljük a környezeti tényezők okozta egészségkárosodást.

A demens betegek ellátási szükségletei:

A demens beteg ellátási szükségleteinek leírásánál a Virginia Henderson által meghatározott mindennapi élettevékenységek körét vettük alapul, mely alapján a demens időst az alábbi tevékenységek elvégzésében kell segíteni, vagy olyan körülményeket kell teremteni, hogy segítség nélkül elvégezhesse őket: