A beiskolázásról

A beiskolázás közös felelősség!

•Arról, hogy a sajátos nevelési igényű gyermekek és tanulók speciális (szegregált) oktatás, vagy integrált oktatás, nevelés körülményei között kezdik meg tanulmányaikat, a szülő, a szakértői és rehabilitációs bizottság, és a speciális iskola, illetve a lakóhely szerinti iskola igazgatója dönt.

•A szakértői bizottságok az arra alkalmas személyiségű gyerekek számára alapvetően nem szegregált iskolákat, hanem többségi iskolákat jelölik ki.

•A szülőt megilleti az iskolaválasztás joga!

–A szakértői bizottság javaslatára a jegyzővel történt egyeztetést követően intézményi lista alapján választ gyermeke sajátos nevelési igényeinek megfelelő intézményt. 11/1994. MKM rendelet 15.§ (5) (c); 14/1994. MKM rendelet 12.§ (3).

•A tapasztalatok azt mutatják, hogy az egyeztetés még nem zökkenőmentes:

•A listára felkerülnek szükséges tárgyi és személyi feltételekkel nem rendelkező iskolák is;

•A fenntartó önkormányzatok a sajátos nevelési igényű gyermekek sorsának alakulásáért nem éreznek felelősséget, nem törekednek a szükséges feltételek kialakításához szükséges források előteremtésére;

•Még nem működik az úgynevezett „integrációs protokoll”, amely a sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő szülő, az iskolák, a különböző segítő intézmények és szakemberek együttműködését koordinálja.

•Ennek hiányában ma még a vidéki nagyvárosban élő szülő végigkilincsel számos iskolát, mire talál olyan igazgatót, aki megszánja, s befogadja sérült gyermekét.

•Több törvény különleges juttatásokat biztosít megsegítésükre,

•kedvezményes élelmezés, ingyenes tankönyvellátás.

•A sajátos nevelési igényű gyermeket nevelő családokat több, szociális kedvezmény és juttatás illeti meg

•(felemelt családi pótlék, útiköltség térítés, meghosszabbított GYES, stb.).

A sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek

Ezeket így határozza meg a törvény:

„a gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása,

A sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek

•a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek,

•magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez, oktatáshoz, a képzési kötelezettséghez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak szerinti foglalkozáshoz szükséges szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása;

•a foglakozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök, a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása;” Kt.121.§(28)

A törvény serkenti a sajátos nevelési igényű tanulókat fogadó iskolákat a többletfeladat vállalására és kompenzálja az együttnevelésből származó nehézségeket!

•a fogyatékos tanulót az osztálylétszám megállapításánál 2, illetve 3 gyermekként, tanulóként kell számításba venni;

•utánuk az iskolák felemelt normatív támogatást kapnak, amelyből fedezhetik a sajátos nevelési igényű tanulókkal való külön foglalkozás költségeit, vagy amelyet speciális eszközök vásárlására, a környezet akadálymentesítésére stb. fordíthatnak.

A befogadás felelőssége

•Az integrált fogyatékos tanulót a társadalmi integrálódás felé vezeti a befogadó iskola.

•A befogadás elhatározás kérdése. A tantestület döntésével az intézményvezető és a tantestület felelősséget vállal.

•Minden tantestületben van néhány olyan pedagógus, aki szívesen fogad sajátos nevelési igényű tanulót osztályába, s olyan is, aki nem.

Az együttnevelés vállalása jelentős önfejlődést gerjeszt az ép gyerekek közösségében és a pedagógusközösségben is!

•A sajátos nevelési igényű tanulók számára hatalmas húzóerőt jelent, ha egy osztályba járhatnak testi, érzékszervi és intellektus tekintetében egészséges társakkal.

•Az ép tanulók az együttnevelődés során egész életükre kiható, meghatározó humán értékek és viszonylatok kifejlődésével, elfogadásával és felértékelésével gazdagodnak.

•Minél kisebb életkorban találkozik az egészséges gyermek sérülttel, annál könnyebben alkalmazkodik a helyzethez. Természetessé válik az elfogadás, a tolerancia, és észrevétlenül épül ki bennük a segítőkészség.

•ha felveszik a tanulót, s bekerül az alapító okiratba a feladat, a környék összes sérült gyermeke náluk kopogtat.

•az önkormányzat a település egy-egy iskoláját jelöli ki integráló iskolának, így valóban jogosnak tűnhet a fenti félelem.

•a tantestület egy fogyatékossági típushoz tartozó gyermekek fogadására esetleg felkészült, de többre nem.

•az iskolák a „minőségi” munkát, az iskolák közti jó továbbtanulási pozíciójukat féltik.

•az integráció vállalása a jó tanulók, vagy általában a többi tanuló szüleit eltántorítja iskolájuktól.

Az általános iskolák többsége tartózkodik a fogyatékos tanulók felvételétől!

A fogyatékos gyermekek óvodai nevelésének irányelve
1993. évi LXXIX. Tv.

Általános elvek:

•Elfogadó környezet

•Az elvárások fogyatékosságfüggő differenciálása, a kiemelkedő teljesítmények gondozása

•Alkalmazkodóképesség, akaraterő, önállóságra törekvés növelése

•Egész napos tevékenységbe ágyazott különleges gondozás biztosítása

•A nem, vagy kevésbé sérült funkciók differenciált fejlesztése, a kompenzációs lehetőségek bővítése

•Sérülésspecifikus módszerek, technikák, segédeszközök alkalmazása

Integrált vagy speciális ellátás?

Integrált

•Egymást segítő rendszerek alakíthatók ki

•Természetesebb, család és otthon közelibb

•Kisebb településeken is megoldható

•Sokszínű tevékenységek szervezhetők

•Egymás másságát is megismerik, tolerancia kialakítás

•Szakmailag nagyobb kihívás

Szegregált

•Sorstársak, sorstársi közösségek

•Homogén, hasonló igényű közösség

•Szakmailag könnyebb

•Olcsóbb

•Távolabb kerül a gyermek az otthonától

Pedagógiai re/habilitáció feltételei

objektív: 

•szociális környezet

•anyagi biztonság

•előképzettség

szubjektív:

•öntevékenység

•akaraterő

•személyes érdeklődés

átfogó rehabilitáció:

•Pedagógiai

•Orvosi

•Szociális

•Foglalkozási

célja:

•a korlátok közötti lét biztosítása

•hasznos tevékenység biztosítása

•társas és társadalmi kapcsolatok erősítése

A pedagógiai rehabilitáció intézményrendszere