szocped2005
SZAKDOLGOZAT
 
Segtsg a tantrgyakhoz
 
Knyvtrak
 
Kpek rlunk
 
Naptr
2025. Mjus
HKSCPSV
28
29
30
01
02
03
04
05
06
07
08
09
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31
01
<<   >>
 
A szerkesztrl
 
Pontos id
 
Eset
Tartalom
 
Csald- gyermek- s ifjsgi jog I.
Csald- gyermek- s ifjsgi jog I. : 1991. vi LXIV. trvny

1991. vi LXIV. trvny

  2007.08.30. 18:42


1991. vi LXIV. trvny

a Gyermek jogairl szl, New Yorkban, 1989. november 20-n kelt Egyezmny kihirdetsrl

(A Magyar Kztrsasg megerst okiratnak lettbe helyezse az Egyeslt Nemzetek Ftitkrnl, New Yorkban, 1991. oktber 7-n megtrtnt.)

1. Az Orszggyls a Gyermek jogairl szl, New Yorkban, 1989. november 20-n kelt Egyezmnyt e trvnnyel kihirdeti.

2. Az Egyezmny eredeti angol nyelv szvege s annak hivatalos magyar fordtsa a kvetkez:

Egyezmny a gyermek jogairl

BEVEZETS

Az Egyezmny rszes llamai

tekintetbe vve, hogy az Egyeslt Nemzetek Alapokmnyban meghirdetett elveknek megfelelen, az emberi kzssg valamennyi tagja veleszletett mltsgnak, valamint egyenl s elidegenthetetlen jogainak elismerse a szabadsg, az igazsgossg s a vilgbke alapja,

figyelembe vve, hogy az Egyeslt Nemzetek npei az Alapokmnyban ismtelten kinyilvntottk az alapvet emberi jogokba, az emberi szemlyisg mltsgba s rtkbe vetett hitket, s elhatroztk, hogy elmozdtjk a trsadalmi haladst, s hogy nagyobb szabadsgban, jobb letfeltteleket teremtenek,

felismerve azt, hogy az Egyeslt Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatban s az emberi jogokrl szl nemzetkzi egyezsgokmnyokban, meghirdettk azt s megllapodtak abban, hogy az ezekben emltett valamennyi jogot s szabadsgot mindenki, minden megklnbztets, nevezetesen faj, szn, nem, nyelv, valls, politikai vagy ms vlemny, nemzeti vagy trsadalmi szrmazs, vagyoni, szletsi vagy egyb helyzet szerinti klnbsgttel nlkl gyakorolhatja,

emlkeztetve arra, hogy az Egyeslt Nemzetek az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatban kimondtk, hogy a gyermekkor klnleges segtsghez s tmogatshoz ad jogot,

abban a meggyzdsben, hogy a csaldnak a trsadalom alapvet egysgeknt s valamennyi tagja fejldsnek s jltnek termszetes krnyezeteknt meg kell kapnia azt a vdelmet s tmogatst, amelyre szksge van ahhoz, hogy a kzssgben szerept maradktalanul betlthesse,

felismerve, hogy a gyermek szemlyisgnek harmonikus kibontakozshoz szksges, hogy csaldi krnyezetben, boldog szeretetteljes s megrt lgkrben njn fel,

tekintetbe vve, hogy a gyermeknek teljes mrtkben felkszltnek kell lennie nll let vitelre a trsadalomban, valamint, hogy az Egyeslt Nemzetek Alapokmnyban meghirdetett eszmnyek, klnsen a bke, az emberi mltsg, a trelmessg, a szabadsg, az egyenlsg s a szolidarits szellemben szksges nevelni,

figyelembe vve, hogy a gyermek jogairl szl 1924. vi Genfi Nyilatkozat, s a Kzgyls ltal 1959. november 20-n elfogadott, a Gyermek Jogairl Szl Nyilatkozat kimondta, valamint az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, a Polgri s Politikai Jogok Nemzetkzi Egyezsgokmnya (klnsen ennek a 23. s 24. cikkben), a Gazdasgi, Szocilis s Kulturlis Jogok Nemzetkzi Egyezsgokmnya (klnsen ennek 10. cikkben), valamint a gyermekek jltvel foglalkoz szakostott intzmnyek s nemzetkzi szervezetek alapszablyai s idevg okmnyai elismertk a gyermeknek nyjtand klnleges vdelem szksgessgt,

figyelembe vve, hogy - amint azt a Gyermek Jogairl Szl Nyilatkozat is emlti - „a gyermeknek, figyelemmel fizikai s szellemi rettsgnek hinyra, klns vdelemre s gondozsra van szksge, nevezetesen megfelel jogi vdelemre, szletse eltt s szletse utn” egyarnt,

emlkeztetve a Gyermekek Vdelmre s Jltre Alkalmazand Szocilis s Jogi Elvekrl Szl Nyilatkozatnak, fleg az rkbefogads s a csaldban val elhelyezs hazai s nemzetkzi gyakorlatnak szempontjbl figyelembe vett rendelkezseire, tovbb az Egyeslt Nemzeteknek a fiatalkorakat illet igazsgszolgltatssal kapcsolatos minimlis szablyokat tartalmaz Gyjtemnye (Pekingi Szablyok), valamint a Nk s Gyermekek Szksgllapot s Fegyveres Konfliktus Idejn Val Vdelmrl Szl Nyilatkozat rendelkezseire,

felismerve, hogy a vilg minden orszgban vannak klnsen nehz krlmnyek kztt l gyermekek, s szksges az, hogy ezeknek a gyermekeknek klns figyelmet szenteljenek,

elismerve, hogy a gyermek vdelmben s harmonikus fejldsben minden egyes np hagyomnyai s kulturlis rtkei jelentsek,

felismerve a nemzetkzi egyttmkds jelentsgt a gyermekek letkrlmnyeinek minden orszgban, s klnsen a fejld orszgokban val javtsban,

a kvetkezkben llapodtak meg:

I. RSZ

1. cikk

Az Egyezmny vonatkozsban gyermek az a szemly, aki tizennyolcadik letvt nem tlttte be, kivve ha a re alkalmazand jogszablyok rtelmben nagykorsgt mr korbban elri.

2. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok tiszteletben tartjk s biztostjk a joghatsguk al tartoz gyermekek szmra az Egyezmnyben lefektetett jogokat minden megklnbztets, nevezetesen a gyermeknek vagy szleinek vagy trvnyes kpviseljnek faja, szne, neme, nyelve, vallsa, politikai vagy ms vlemnye, nemzeti, nemzetisgi vagy trsadalmi szrmazsa, vagyoni helyzete, cselekvkptelensge, szletsi vagy egyb helyzete szerinti klnbsgttel nlkl.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok megteszik a megfelel intzkedseket arra, hogy a gyermeket hatkonyan megvdjk minden, brmely formban jelentkez megklnbztetstl s megtorlstl, amely szlei, trvnyes kpviseli vagy csaldtagjai jogi helyzete, tevkenysge, vlemnynyilvntsa vagy meggyzdse miatt rhetn t.

3. cikk

1. A szocilis vdelem kz- s magnintzmnyei, a brsgok, a kzigazgatsi hatsgok s a trvnyhoz szervek minden, a gyermeket rint dntskben a gyermek mindenek felett ll rdekt veszik figyelembe elssorban.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok ktelezik magukat arra, hogy a gyermek szmra, figyelembe vve szlei, gymjai s az rte trvnyesen felels ms szemlyek jogait s ktelessgeit, biztostjk a jlthez szksges vdelmet s gondozst, e clbl meghozzk a szksges trvnyhozsi s kzigazgatsi intzkedseket.

3. Az Egyezmnyben rszes llamok gondoskodnak arrl, hogy a gyermekkel foglalkoz s vdelmt biztost intzmnyek, hivatalok s ltestmnyek mkdse megfeleljen az illetkes hatsgok ltal megllaptott szablyoknak, klnsen a biztonsg s az egszsg terletn, valamint ezek szemlyzeti ltszmval s szakrtelmvel, tovbb a megfelel ellenrzs megltvel kapcsolatban.

4. cikk

Az Egyezmnyben rszes llamok meghoznak minden olyan trvnyhozsi, kzigazgatsi vagy egyb intzkedst, amelyek az Egyezmnyben elismert jogok rvnyeslshez szksgesek. Amennyiben gazdasgi, szocilis s kulturlis jogokrl van sz, ezeket az intzkedseket a rendelkezskre ll erforrsok hatrai kztt s szksg esetn, a nemzetkzi egyttmkds keretben hozzk meg.

5. cikk

Az Egyezmnyben rszes llamok tiszteletben tartjk a szlknek vagy, adott esetben a helyi szoks szerint, a nagycsaldnak vagy a kzssgnek, a gymoknak vagy ms, a gyermekrt trvnyesen felels szemlyeknek azt a felelssgt, jogt s ktelessgt, hogy a gyermeknek az Egyezmnyben elismert jogai gyakorlshoz, kpessgei fejlettsgnek megfelelen, irnymutatst s tancsokat adjanak.

6. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik, hogy minden gyermeknek veleszletett joga van az letre.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok a lehetsges legnagyobb mrtkben biztostjk a gyermek letben maradst s fejldst.

7. cikk

1. A gyermeket szletsekor anyaknyvezik s ettl kezdve joga van ahhoz, hogy nevet kapjon, llampolgrsgot szerezzen s lehetsg szerint ismerje szleit, valamint ahhoz, hogy ezek neveljk.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok gondoskodnak arrl, hogy ezeket a jogokat hazai trvnyhozsuknak s a trgyra vonatkoz nemzetkzi okmnyokban vllalt ktelezettsgeiknek megfelelen rvnyre juttassk, klnsen akkor, ha ennek hinyban a gyermek hontalann vlna.

8. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok ktelezik magukat arra, hogy trvnysrt beavatkozs nlkl tiszteletben tartjk a gyermeknek sajt szemlyazonossga - idertve llampolgrsga, neve, csaldi kapcsolatai - megtartshoz fzd, a trvnyben elismert jogt.

2. Ha a gyermeket trvnytelen mdon megfosztjk szemlyazonossga alkot elemeitl vagy azoknak egy rsztl, az Egyezmnyben rszes llamok megfelel segtsget s vdelmet nyjtanak ahhoz, hogy szemlyazonossgt a lehet legrvidebb idn bell helyrelltsk.

9. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok gondoskodnak arrl, hogy a gyermeket szleitl, ezek akarata ellenre, ne vlasszk el, kivve, ha az illetkes hatsgok, bri fellvizsglat lehetsgnek fenntartsval s az erre vonatkoz trvnyeknek s eljrsoknak megfelelen gy dntenek, hogy ez az elvlaszts a gyermek mindenek felett ll rdekben szksges. Ilyen rtelm dnts szksges lehet bizonyos klnleges esetekben, pldul akkor, ha a szlk durvn kezelik vagy elhanyagoljk gyermekket, illetleg ha klnvlva lnek s dnteni kell a gyermek elhelyezsrl.

2. A jelen cikk 1. bekezdsben emltett minden esetben valamennyi rdekelt flnek lehetsget kell adni az eljrsban val rszvtelre s vlemnyk ismertetsre.

3. Az Egyezmnyben rszes llamok tiszteletben tartjk a mindkt szljtl vagy ezek egyiktl kln l gyermeknek azt a jogt, hogy szemlyes kapcsolatot s kzvetlen rintkezst tarthasson fenn mindkt szljvel, kivve, ha ez a gyermek mindenek felett ll rdekeivel ellenkezik.

4. Amennyiben az elvlaszts az Egyezmnyben rszes llam ltal foganatostott intzkeds folytn kvetkezett be - mint a szlk vagy egyikk vagy a gyermek letartztatsa, szabadsgveszts-bntetse, szmzetse, kiutastsa vagy halla (idertve azt is, ha a hall a letartztats folyamn kvetkezett be brmely okbl) -, a rszes llam, krelemre, a szlkkel, a gyermekkel vagy, szksg esetn valamely ms csaldtaggal kzli a csaldtag vagy csaldtagok tartzkodsi helyre vonatkoz lnyeges adatokat, kivve, ha ezeknek az adatoknak a nyilvnossgra hozatala htrnyos a gyermek jltre nzve. Az Egyezmnyben rszes llamok gondoskodnak tovbb arrl is, nmagban az emltett krelem benyjtsa ne jrjon htrnyos kvetkezmnyekkel az rdekelt szemly vagy szemlyek szmra.

10. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamokra a 9. cikk els bekezdsben foglaltak rtelmben hrul ktelezettsgeknek megfelelen, a rszes llamoknak pozitv szellemben, emberiessggel s kell gondossggal kell megvizsglniuk brmely gyermeknek vagy szleinek csaldegyests cljbl valamely rszes llamba val beutazsa vagy onnan val kiutazsa irnti krelmt. Az Egyezmnyben rszes llamok gondoskodnak tovbb arrl is, hogy az ilyen krelem elterjesztse ne jrjon htrnyos kvetkezmnyekkel a krelem elterjeszti s csaldtagjaik szmra.

2. Annak a gyermeknek, akinek szlei klnbz llamokban brnak lland lakhellyel, joga van, kivteles krlmnyektl eltekintve, mindkt szljvel rendszeresen szemlyes kapcsolatot s kzvetlen rintkezst fenntartani. Ennek megvalstsra, valamint az Egyezmnyben rszes llamokra a 9. cikk 1. bekezdse telmben hrul ktelezettsgeknek megfelelen, a rszes llamok tiszteletben tartjk a gyermeknek s szleinek azt a jogt, hogy brmely orszgot, belertve a sajtjukat is, elhagyjk s visszatrjenek sajt orszgukba. Brmely orszg elhagysnak joga csak a trvnyben meghatrozott olyan korltozsoknak vethet al, amelyek az llam biztonsgnak, a kzrendnek, a kzegszsggynek, a kzerklcsnek, valamint msok jogainak s szabadsgainak vdelme rdekben szksgesek, s amelyek sszhangban vannak az Egyezmnyben elismert egyb jogokkal.

11. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok intzkedseket tesznek, hogy megakadlyozzk a gyermekek trvnyellenes klfldre utaztatst s ott-tartst.

2. Ebbl a clbl az Egyezmnyben rszes llamok elmozdtjk a ktoldal s tbboldal megllapodsok megktst, illetleg a meglv megllapodsokhoz val csatlakozst.

12. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok az tlkpessge birtokban lv gyermek szmra biztostjk azt a jogot, hogy minden t rdekl krdsben szabadon kinyilvnthassa vlemnyt, a gyermek vlemnyt, figyelemmel korra s rettsgi fokra, kellen tekintetbe kell venni.

2. Ebbl a clbl nevezetesen lehetsget kell adni a gyermeknek arra, hogy brmely olyan bri vagy kzigazgatsi eljrsban, amelyben rdekelt, kzvetlenl vagy kpviselje, illetleg arra alkalmas szerv tjn, a hazai jogszablyokban foglalt eljrsi szablyoknak megfelelen meghallgassk.

13. cikk

1. A gyermeknek joga van a vlemnynyilvnts szabadsgra. Ez a jog magban foglalja mindenfajta tjkoztats s eszme hatrokra tekintet nlkli krsnek, megismersnek s terjesztsnek szabadsgt, nyilvnuljon meg az szban, rsban, nyomtatsban, mvszi vagy brmilyen ms, a gyermek vlasztsnak megfelel formban.

2. Ennek a jognak a gyakorlsa csak a trvnyben kifejezetten megllaptott korltozsoknak vethet al, amelyek

a) msok jogainak s j hrnevnek tiszteletben tartsa, illetleg

b) az llam biztonsga, a kzrend, a kzegszsggy, vagy a kzerklcs vdelme rdekben szksgesek.

14. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok tiszteletben tartjk a gyermek jogt a gondolat-, a lelkiismeret- s a vallsszabadsgra.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok tiszteletben tartjk a szlknek vagy, adott esetben, a gyermek trvnyes kpviselinek azt a jogt s ktelessgt, hogy a gyermeket e jognak gyakorlsban kpessgei fejlettsgnek megfelelen irnytsk.

3. A valls vagy meggyzds kinyilvntsnak szabadsgt csak a trvnyben megllaptott olyan korltozsoknak lehet alvetni, amelyek a kzbiztonsg, a kzrend, a kzegszsggy, a kzerklcs, vagy msok alapvet jogai s szabadsgai vdelmnek rdekben szksgesek.

15. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik a gyermek egyeslsi s bks gylekezsi jogt.

2. E jogok gyakorlst csak a trvnyben meghatrozott olyan korltozsoknak lehet alvetni, amelyek egy demokratikus trsadalomban az llam biztonsga, a kzbiztonsg s a kzrend, illetleg a kzegszsggy s a kzerklcs, vagy msok jogai s szabadsgai vdelmnek rdekben szksgesek.

16. cikk

1. A gyermeket nem szabad alvetni magnletvel, csaldjval, laksval vagy levelezsvel kapcsolatban nknyes vagy trvnytelen beavatkozsnak, sem pedig becslete vagy j hrneve elleni jogtalan tmadsnak.

2. Ilyen beavatkozs vagy tmads ellen a gyermeket megilleti a trvny vdelme.

17. cikk

Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik a tmegtjkoztatsi eszkzk feladatnak fontossgt, s gondoskodnak arrl, hogy a gyermek hozzjusson a klnbz hazai s nemzetkzi forrsokbl szrmaz tjkoztatshoz s anyagokhoz, nevezetesen azokhoz, amelyek szocilis, szellemi s erklcsi jlte elmozdtst, valamint fizikai s szellemi egszsgt szolgljk. Ebbl a clbl a rszes llamok:

a) elmozdtjk azt, hogy a tmegtjkoztatsi eszkzk - a 29. cikk szellemnek megfelelen - a gyermek szmra szocilis s kulturlis szempontbl hasznos tjkoztatst s anyagokat terjesszenek;

b) elmozdtjk a nemzetkzi egyttmkdst a klnfle hazai s nemzetkzi, kulturlis forrsokbl szrmaz ilyenfajta tjkoztats s anyagok ellltsa, cserje s terjesztse rdekben;

c) elmozdtjk a gyermekknyvek ellltst s terjesztst;

d) elmozdtjk, hogy a tmegtjkoztatsi eszkzk klnsen vegyk figyelembe az slakossghoz, illetleg a kisebbsgi csoportokhoz tartoz gyermek nyelvi szksgleteit;

e) elsegtik a gyermek jltre rtalmas informcik s anyagok elleni vdelmt megfelelen szolgl irnyelvek kidolgozst a 13. s a 18. cikk rendelkezseinek figyelembevtelvel.

18. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok minden erejkkel azon lesznek, hogy biztostsk annak az elvnek az elismertetst, amely szerint a szlknek kzs a felelssgk a gyermek nevelsrt s fejldsnek biztostsrt. A felelssg a gyermek nevelsrt s fejldsnek biztostsrt elssorban a szlkre, illetleg, adott esetben a gyermek trvnyes kpviselire hrul. Ezeket cselekedeteikben mindenekeltt a gyermek mindenek felett ll rdeknek kell vezetnie.

2. Az Egyezmnyben emltett jogok biztostsa s elmozdtsa rdekben a rszes llamok megfelel segtsget nyjtanak a szlknek s a gyermek trvnyes kpviselinek a gyermek nevelsvel kapcsolatban rejuk hrul felelssg gyakorlshoz, s gondoskodnak gyermekjlti intzmnyek, ltestmnyek s szolglatok ltrehozsrl.

3. Az Egyezmnyben rszes llamok megtesznek minden megfelel intzkedst annak rdekben, hogy a dolgoz szlk gyermekei szmra biztostsk olyan szolgltatsok s gyermekrz intzmnyek ignybevtelnek jogt, amelyekre jogosultak.

19. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok megtesznek minden arra alkalmas, trvnyhozsi, kzigazgatsi, szocilis s nevelsi intzkedst, hogy megvdjk a gyermeket az erszak, a tmads, a fizikai s lelki durvasg, az elhagys vagy az elhanyagols, a rossz bnsmd vagy a kizskmnyols - idertve a nemi erszakot is - brmilyen formjtl mindaddig, amg szleinek vagy valamelyik szljnek, illetleg trvnyes kpviseljnek vagy kpviselinek, vagy brmely ms olyan szemlynek, akinl elhelyeztk, felgyelete alatt ll.

2. Ezek a vdelmi intzkedsek szksg szerint olyan hatkony eljrsokat foglalnak magukban, amelyek a gyermek s gondviseli szmra szksgesek szocilis programok ltrehozst teszik lehetv, tovbb a fentebb lert rossz bnsmd eseteiben hozzjrulnak a cselekmny felismershez, bejelentshez, a jelents illetkes helyre juttatshoz, vizsglathoz, kezelshez s az esetek figyelemmel ksrshez; szksg szerint magukban foglaljk a bri beavatkozssal kapcsolatos eljrst is.

20. cikk

1. Minden olyan gyermeknek, aki ideiglenesen vagy vglegesen meg van fosztva csaldi krnyezettl, vagy aki sajt rdekben nem hagyhat meg e krnyezetben, jogosult az llam klnleges vdelmre s segtsgre.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok hazai jogszablyainak megfelelen intzkednek helyettest vdelem irnt az ilyen gyermek szmra.

3. Ez a helyettest vdelem trtnhet csaldnl val elhelyezs, az iszlm jog kafalah-ja szerinti gondnoksg, rkbefogads, illetleg szksg esetn megfelel gyermekintzmnyekben val elhelyezs formjban. A megolds kivlasztsnl kellen figyelembe kell venni a gyermek nevelsben megkvnt folyamatossg szksgessgt, valamint nemzetisgi, vallsi, kulturlis s nyelvi szrmazst.

21. cikk

Azoknak a rszes llamoknak, amelyek elfogadjk s/vagy engedlyezik az rkbefogadst, biztostaniuk kell azt, hogy a gyermek mindenek felett ll rdekei rvnyesljenek, s ezrt

a) gondoskodnak arrl, hogy a gyermek rkbefogadst csakis az illetkes hatsgok engedlyezzk, amelyek az gyre alkalmazand trvny s eljrsok rtelmben, valamint valamennyi megbzhat adat alapjn meggyzdtek arrl, hogy figyelemmel a gyermeknek szleivel, rokonaival s trvnyes kpviselivel kapcsolatos helyzetre, az rkbefogads megtrtnhet, s hogy adott esetben az rdekelt szemlyek az gy ismeretben s az esetleg szksges felvilgosts utn beleegyezsket adtk az rkbefogadshoz;

b) elismerik, hogy a klfldre trtn rkbefogads a gyermek szmra szksges gondozs biztostsa msik eszkznek tekinthet, ha a gyermek szrmazsi orszgban nem helyezhet el gondoz vagy rkbefogad csaldban, vagy nem nevelhet megfelelen.

c) gondoskodnak arrl, hogy klfldre trtn rkbefogads esetn a gyermek a hazai rkbefogadssal egyenrtk biztostkok s szablyok elnyeit lvezhesse;

d) megteszik a megfelel intzkedseket annak biztostsra, hogy klfldre trtn rkbefogads esetn a gyermek elhelyezse ne jrjon jogtalan haszonszerzssel az ebben rsztvev szemlyek szmra;

e) az e cikkben emltett clkitzseket esetenknt kt- s tbboldal megegyezsek s megllapodsok megktsvel rik el, s ennek keretben minden lehet erfesztssel gondoskodnak arrl, hogy a gyermek klfldi elhelyezst erre illetkes hatsgok vagy szervek foganatostsk.

22. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok megteszik a megfelel intzkedseket, hogy az a gyermek, aki akr egymagban, akr apjval s anyjval vagy brmely ms szemllyel egytt az erre vonatkoz nemzetkzi vagy hazai szablyok s eljrsok rtelmben meneklt helyzetnek elismerst kri vagy menekltnek tekintend, megkapja az Egyezmnyben s ms emberi jogokkal kapcsolatos vagy humanitrius jelleg egyb nemzetkzi okmnyokban, amelyekben az emltett llamok rszesek, elismert jogok lvezethez szksges vdelmet s humanitrius tmogatst.

2. Ebbl a clbl az Egyezmnyben rszes llamok, amennyiben szksgesnek tartjk, egyttmkdnek az Egyeslt Nemzetek Szervezetnek s az Egyeslt Nemzetek Szervezetvel egyttmkd egyb kormnykzi s nem kormnykzi szervezeteknek azokban az erfesztseiben, amelyek arra irnyulnak, hogy az ilyen helyzetben lv gyermekeket vdjk s segtsk, tovbb arra, hogy brmely meneklt gyermek szleit vagy ms csaldtagjait felkutassk a csaldegyestshez szksges adatok megszerzse cljbl. Ha sem az apt, sem az anyt vagy brmely ms csaldtagot sem sikerl megtallni, akkor az Egyezmnyben lefektetett elvek szerint a gyermeket ugyanabban a vdelemben kell rszesteni, mint brmely ms, a csaldi krnyezettl brmely okbl vglegesen vagy ideiglenesen megfosztott gyermeket.

23. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik, hogy a szellemileg vagy testileg fogyatkos gyermeknek emberi mltsgt biztost, nfenntartst elmozdt, a kzssgi letben val tevkeny rszvtelt lehetv tev, teljes s tisztes letet kell lnie.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik a fogyatkos gyermeknek a klnleges gondozshoz val jogt, s a rendelkezskre ll forrsoktl fgg mrtkben, az elrt feltteleknek megfelel fogyatkos gyermeknek s eltartinak, krelemre, a gyermek llapothoz s szlei vagy gondviseli helyzethez alkalmazkod segtsget biztostanak.

3. Tekintettel a fogyatkos gyermek sajtos szksgleteire, a 2. bekezds rtelmben nyjtott segtsg a gyermek szleinek vagy gondviselinek anyagi erforrsait figyelembe vve, lehetsg szerint ingyenes, s gy kell alaktani, hogy a fogyatkos gyermek valban rszeslhessen oktatsban, kpzsben, egszsggyi elltsban, gygyt-nevelsben, munkra val felksztsben s szabadid-tevkenysgben oly mdon, hogy ezek biztostsk szemlyisge lehet legteljesebb kibontakoztatst kulturlis s szellemi terleten egyarnt.

4. Az Egyezmnyben rszes llamok a nemzetkzi egyttmkds szellemben elmozdtjk a fogyatkos gyermekek megelz egszsggyi elltsval, orvosi, pszicholgiai s funkcionlis kezelsvel, a gygyt-nevels mdszereivel s a szakkpzsi intzmnyekkel kapcsolatos informcik cserjt s terjesztst, valamint az adatok hozzfrhetsgnek biztostsval lehetv teszik a rszes llamok szmra, hogy ezeken a terleteken javthassk lehetsgeiket s szakismereteiket, bvthessk tapasztalataikat. Ebben a tekintetben klnsen figyelembe veszik a fejld orszgok szksgleteit.

24. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik a gyermeknek a lehet legjobb egszsgi llapothoz val jogt, valamint, hogy orvosi elltsban s gygyt-nevelsben rszeslhessen. Erfesztseket tesznek annak biztostsra, hogy egyetlen gyermek se legyen megfosztva az ezeknek a szolgltatsoknak az ignybevtelre irnyul jogtl.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok erfesztseket tesznek a fenti jog teljes kr megvalstsnak biztostsra, s alkalmas intzkedseket tesznek klnsen arra, hogy

a) cskkentsk a csecsem- s a gyermekhalandsgot;

b) biztostsk minden gyermek szmra a szksges orvosi elltst s egszsggyi gondozst, legfontosabbnak tekintve az egszsggyi alapellts fejlesztst;

c) kzdjenek a betegsg s a rosszultplltsg ellen, az egszsggyi alapellts keretben is, klnsen a knnyen rendelkezsre bocsthat technikk felhasznlsval, valamint tpll lelmiszerek s ivvz szolgltatsval, figyelembe vve a termszeti krnyezet szennyezsvel jr veszlyeket s kockzatokat;

d) biztostsk az anyk terhessg alatti s szls utni gondozst;

e) tjkoztassk a trsadalom valamennyi csoportjt s klnsen a szlket s a gyermekeket a gyermek egszsgre s tpllsra, a szoptats elnyeire, a krnyezet higinijra s tisztntartsra, a balesetek megelzsre vonatkoz alapvet ismeretekrl, tovbb megfelel segtsget nyjtsanak ezen ismeretek hasznostshoz;

f) fejlesszk a megelz egszsggondozst, a szli tancsadst, valamint a csaldtervezsi nevelst s szolglatokat.

3. Az Egyezmnyben rszes llamok megtesznek minden alkalmas, hatkony intzkedst annak rdekben, hogy megszntessk a gyermekek egszsgre kros hagyomnyos szoksokat.

4. Az Egyezmnyben rszes llamok ktelezik magukat arra, hogy elsegtik s elmozdtjk az e cikkben elismert jog teljes megvalstsnak fokozatos biztostsra irnyul nemzetkzi egyttmkdst. Ebben a tekintetben klnsen figyelembe veszik a fejld orszgok szksgleteit.

25. cikk

Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik az illetkes hatsgok ltal gondozsra, vdelemre, illetleg fizikai vagy elmepolsra elhelyezett gyermeknek azt a jogt, hogy idszakosan fell kell vizsglni az emltett kezelst s az elhelyezsvel kapcsolatos minden egyb krlmnyt.

26. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik minden gyermeknek a szocilis biztonsghoz, gy a trsadalombiztosts juttatsaihoz val jogt, s megteszik a szksges intzkedseket arra, hogy hazai jogszablyaiknak megfelelen biztostsk e jog teljes megvalsulst.

2. A juttatsokat, amennyiben szksgesek, a gyermek s az eltartsrt felels szemlyek anyagi erforrsainak s helyzetnek, valamint a gyermek ltal vagy nevben a juttats elnyersre elterjesztett krelemre vonatkoz brmely ms meggondols alapjn kell engedlyezni.

27. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik minden gyermeknek jogt olyan letsznvonalhoz, amely lehetv teszi kell testi, szellemi, lelki, erklcsi s trsadalmi fejldst.

2. Elssorban a szlk, vagy a gyermekrt felels ms szemlyek alapvet feladata, hogy lehetsgeik s anyagi eszkzeik hatrai kztt biztostsk a gyermek fejldshez szksges letkrlmnyeket.

3. Az Egyezmnyben rszes llamok, az adott orszg krlmnyeit s a rendelkezsre ll eszkzket figyelembe vve, megfelel intzkedseket tesznek annak rdekben, hogy a szlt, illetleg a gyermek ms gondviselit segtsk e jog rvnyestsben, s szksg esetn anyagi segtsget nyjtanak, valamint segt programokat hoznak ltre klnsen az lelmezssel, a ruhzkodssal s a laksggyel kapcsolatban.

4. Az Egyezmnyben rszes llamok megtesznek minden alkalmas intzkedst arra, hogy a gyermektartsdjat behajtsk a szlktl vagy a gyermekkel szemben pnzgyi felelssggel tartoz brmely ms szemlytl, sajt terletkn s klfldn egyarnt. Klnsen azokra az esetekre figyelemmel, amelyekben a gyermekkel szemben pnzgyi felelssggel tartoz szemly nem ugyanabban az llamban l, mint a gyermek, a rszes llamok elmozdtjk a nemzetkzi megllapodsokhoz val csatlakozst vagy ilyenek megktst, valamint brmely ms, alkalmas megegyezs elfogadst.

28. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok elismerik a gyermeknek az oktatshoz val jogt, s klnsen e jog gyakorlsnak fokozatos, az eslyegyenlsg alapjn val gyakorlsa cljbl:

a) az alapfok oktatst mindenki szmra ktelezv s ingyeness teszik;

b) elmozdtjk a kzpfok oktats, klnbz, mind ltalnos, mind szakirny forminak megszervezst, s ezeket minden gyermek szmra megnyitjk s hozzfrhetv teszik, tovbb intzkedseket tesznek az oktats ingyenessgnek bevezetsre s szksg esetre pnzgyi segtsgnyjtsra;

c) minden arra alkalmas eszkzzel biztostjk, hogy brki kpessgeitl fggen bejuthasson a felsoktatsba;

d) minden gyermek szmra nyltt s hozzfrhetv teszik az iskolai s plyavlasztsi tjkoztatst s tancsadst;

e) intzkedseket tesznek az iskolba jrs rendszeressgnek elmozdtsra s a lemorzsolds cskkentsre.

2. Az Egyezmnyben rszes llamok megtesznek minden alkalmas intzkedst annak rdekben, hogy az iskolai fegyelmet a gyermeknek mint emberi lnynek a mltsgval sszeegyeztetheten s az Egyezmnynek megfelelen alkalmazzk.

3. Az Egyezmnyben rszes llamok elsegtik s elmozdtjk a nemzetkzi egyttmkdst az oktatsgy terletn, klnsen annak rdekben, hogy megszntessk a tudatlansgot s az rstudatlansgot az egsz vilgon, s megknnytsk a tudomnyos s technikai ismeretek megszerzst, valamint a korszer oktatsi mdszerek megismerst. Ebben a tekintetben klnsen figyelembe veszik a fejld orszgok szksgleteit.

29. cikk

1. Az Egyezmnyben rszes llamok megegyeznek abban, hogy a gyermek oktatsnak a kvetkez clokra kell irnyulnia:

a) el kell segteni a gyermek szemlyisgnek kibontakozst, valamint szellemi s fizikai tehetsgnek s kpessgeinek a lehetsgek legtgabb hatrig val kifejlesztst;

b) a gyermek tudatba kell vsni az emberi jogok s az alapvet szabadsgok, valamint az Egyeslt Nemzetek Alapokmnyban elfogadott elvek tiszteletben tartst;

c) a gyermek tudatba kell vsni a szlei, szemlyazonossga, nyelve s kulturlis rtkei irnti tiszteletet, valamint annak az orszgnak, amelyben l, tovbb esetleges szrmazsi orszgnak a nemzeti rtkei irnti s a sajtjtl klnbz kultrk irnti tiszteletet;

d) fel kell kszteni a gyermeket arra, hogy a megrts, a bke, a trelem, a nemek kzti egyenlsg, valamennyi np, nemzetisgi, nemzeti s vallsi csoport s az slakosok kztti bartsg szellemben tudja vllalni a szabad trsadalomban az lettel jr mindenfajta felelssget;

e) a gyermek tudatba kell vsni a termszeti krnyezet irnti tiszteletet.

2. A jelen cikk vagy a 28. cikk rendelkezsei semmikppen sem rtelmezhetk gy, hogy srthessk a termszetes vagy jogi szemlyeknek oktatsi intzmny-alaptsi s vezetsi szabadsgt, feltve, hogy jelen cikk 1. bekezdsben felsorolt elveket tiszteletben tartjk, s az adott intzmnyekben az oktats megfelel az llam ltal elrt minimlis szablyoknak.

30. cikk

Azokban az llamokban, amelyekben nemzetisgi, vallsi s nyelvi kisebbsgek, illetleg slakossgbl szrmaz szemlyek lteznek, az slakossghoz vagy az emltett kisebbsghez tartoz gyermek nem foszthat meg attl a jogtl, hogy sajt kulturlis lett lje, vallst vallja s gyakorolja, illetleg csoportjnak tbbi tagjval egytt sajt nyelvt hasznlja.

 
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
 
Sopronrl
 

Nagyon ütõs volt a Nintendo Switch 2 Direct! Elemzést a látottakról pedig itt olvashatsz!    *****    Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kiköt&#245; felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.