Belgy�gy�szati �s egy�b betegs�gek gy�gytestnevel�se

 A gy�gytestnevel�s �r�kon leggyakrabban el�fordul� belgy�gy�szati betegs�gek:                      

-         sz�vbetegs�gek ;                                                                                                       

-         l�gz�szervi betegs�gek;                                                                                                        

-         anyagcsere betegs�gek;                                                                                           

-         hypert�nia.

I. Sz�vbetegs�gek: ( sz�v r�vid anat�mi�ja )       

A, Velesz�letett ( congenitalis ) sz�vbetegs�gek

 A betegs�geket az elej�n egyb�l m�t�ttel j�l korrig�lj�k ( s�v�ny hib�k, stenosisok,)

-                   Kamrai septum defectus: ( a s�v�ny h�rty�s r�sz�n 90 % - ban , izmos r�sz�n 10 % - ban tal�lhat� a lyuk. A bal kamr�b�l a jobb kamr�ba �ramlik az art�ri�s v�r. Bal kamr�t terheli, valamint a kisv�rk�rt. Nagyobb lyuk eset�n megfordul az ir�ny, amely cyanosissal j�r. Az art�ri�s v�rbe v�n�s v�r ker�l.

-                   Pitvari septum defektus: Bal pitvarb�l a jobb pitvarba �ramlik az art�ri�s v�r. A nyom�s viszonyok megv�ltoz�sakor megfordul az ir�ny, s a v�n�s v�r keveredik az art�ri�s v�rrel.

-                   Ductus Botalli persistens : Fennmaradt az �r�sszek�ttet�s a t�d�art�ria �s az aorta k�z�tt, aminek a gyerek fels�r�sakor el kellett volna z�r�dnia. Az aort�b�l az art�ria pulmon�lisba           ( t�d�be ) �ramlik az art�ri�s v�r, s �gy keveredik a v�n�s v�rrel. A bal kamra hipertrofiz�lt lesz.

-                   Aorta stenosis : az aorta sz�jad�k�nak sz�k�lete, a nagyv�rk�ri �t�raml�s lecs�kken, koszorus�r el�gtelens�g, bal sz�vf�l terhel�s.           

-                   Coartatio aortae : az aorta�v sz�k�lete. A Botall vezet�kn�l az aort�ban cs�szer� sz�k�let alakul ki a z�r�d�s ut�n. T�net: fels�testen magasabb a v�rnyom�s mint az als�v�gtagokon. Er�s fels�test.

-                   Pulmon�lis stenosis : a t�d� art�ria sz�jad�k�nak sz�k�lete Jobb sz�vf�l terhel�ssel j�r, a jobb kamra �s pitvar hipertrofiz�l�dik.

B,Szerzett vitiumok:(billenty� hib�k -z�r�d�si hib�k illetve billenty� sz�k�letek, sz�vinfarktus). Okai : A sz�vburok gyullad�s�nak k�vetkezm�nye. A gyullad�s hegesed�ssel gy�gyul, amelynek k�vetkezm�nye a vitium. Ha a hegesed�s a billenty�vitorla sz�l�t puszt�tja el, akkor  a billenty� el�gtelen�l z�r. Ez az insufficientia. Ha azonban a hegesed�s k�vetkezt�ben a billenty�vitorl�k tal�lkoz�s�n�l �sszen�v�s keletkezik, az sz�jad�k sz�k�letet, stenosist eredm�nyez.

-                   Mitr�lis insufficientia : a k�thegy� billenty� el�gtelens�ge. A bal pitvar – kamrai sz�jad�kot el�gtelen�l z�rja, az �sszeh�z�d�skor  a v�r egy r�sze vissza�ramlik a bal pitvarba. Bal pitvar volumenterhel�s n�, kisv�rk�ri nyom�sterhel�s.

-                   Mitr�lis stenosis : a bal v�n�s sz�jad�k sz�k�lete. A pitvar – kamrai sz�jad�k �sszesz�k�lt, ez�rt a bal pitvarb�l a bal kamr�ba val� �raml�s akad�lyoztatott, s a norm�lisn�l t�bb v�r marad vissza a bal pitvarban. Bal pitvar nyom�s n�, jobb kamra hipertrofiz�l, kisv�rk�ri nyom�sfokoz�d�s.

-                   Aorta insufficientia : az aorta ( zsebes ) billenty� el�gtelens�ge. Az el�gtelen�l z�r�d� aorta billenty�n kereszt�l a v�r egy r�sze vissza�ramlik a f��t��rb�l a bal kamr�ba. A bal kamra hipertrofiz�l, systol�s v�rnyom�s magas, diastol�s alacsony.

-                   Aorta stenosis : az aorta sz�jad�k sz�k�lete. A nagyv�rk�ri �t�raml�s nehez�tett, a bal kamra izomzata hipertrofiz�l, �gy koszor�s�r el�gtelens�g l�p fel. Cs�kken a nagyv�rk�ri percvolumen.

-                   Tricuspidalis insufficientia : a h�romhegy� billenty� el�gtelens�ge. A jobb kamra kit�gul�sa k�vetkezt�ben, m�s vitiumok k�s�r�jelens�gek�nt fordul el�. Nagyv�rk�ri pang�s, �d�m�k, v�n�s vissza�raml�s cs�kken.

C. Koszor�s�r betegs�gek :

-Angina pectoris : a koszor�serek organikus sz�k�lete miatt �tmeneti zavar van a sz�vizom oxig�nig�nye �s ell�t�sa k�z�tt.            1. Stabil angina pectoris ( 15 min.-n�l nem tart tov�bb )                                                                      2. Instabil angina pectoris ( t�bbnyire friss r�g okozza )

-                   Infarktus myocardii : a koszor�s�r elz�r�d�sa vagy jelent�s fok� sz�k�lete k�vetkezm�nyek�nt a sz�vizom egy r�sze elhal, majd k�s�bb k�t�sz�vetesen �talakul.

T�netei :  hirtelen jelentkez� igen heves hal�lf�lelemmel j�r� f�jdalom, amely a nyak, bal kar, mindk�t kar fel� sug�rzik ki 15 min. – n�l tov�bb tart. Neh�z l�gz�s, fullad�s�rz�s, a v�rnyom�s cs�kken, a b�r hideg, verejt�kes, nyirkos, gyakran k�s�ri h�ny�s.

Kezel�s : 3 – 5 nap intenz�vo., trombolitikus kezel�s, teljes nyugalom, k�liumbevitel, a l�bak akt�v �s passz�v mozgat�sa, 2. h�tt�l �l�s, 3. h�t j�rk�l�s, majd fokozatos terhel�s.                      

II. Hypert�nia – Magasv�rnyom�s

Ha h�rom k�l�nb�z� id�ben m�rt v�rnyom�s meghaladja, a serd�l�kn�l 120 / 80 - at, feln�ttekn�l 140 / 90 hgmmt, akkor magas v�rnyom�sr�l besz�l�nk.

Oka :        - els�dleges oka a perif�ri�s ellen�ll�s megn�veked�se

-  idegrendszer terhel�se ( adrenalin )

- �rzelmi ( nonadrenalin )

- �r�kletes                                                                                                    

Nagys�ga f�gg : a perct�rfogatt�l, perif�ri�s ellen�ll�st�l ( s�rl�d�s, �raml�s gyorsas�ga, �sszkeresztmetszet )

Fajt�i :1. Primer Essentialis hypert�nia :

-         enyhe ( a diastol�s v�rnyom�s 90 – 99 hgmm        / szisztol�s        140-159 hgmm)

-         k�z�ps�lyos ( 100 – 109 hgmm                             / szisztol�s        160-179 hgmm)

-         s�lyos ( 115 – f�l�tt                                              / szisztol�s        180 – felett hgmm),

a diastol�s �rt�k emelked�se mindig k�r�s.

2. Sekunder hypertonia :

-     valamilyen betegs�g az oka

T�netei : tark�t�ji fejf�j�s reggelente, sz�d�l�s , f�lz�g�s, l�t�szavar, gyenges�g, f�radts�g, �lmatlans�g, fokozottabb sz�vver�s.

Sz�v�dm�nyei : sz�vmegnagyobbod�s, infarktus, throbosis, agyv�rz�s, vese el�gtelens�g.

Prevenci�ja : �letm�dv�lt�s, tests�ly cs�kkent�se, s�bevitel cs�kkent�se, doh�nyz�s-, alkoholfogyszt�s megsz�ntet�se.

Sz�v- �s kering�si rendszer betegs�gek kock�zati t�nyez�i:

- v�rnyom�s k�ros �rt�ke, �letkor(ffi>55 �v, n�>65 �v), doh�nyz�s, dyslipidaemia (�sszkoleszterin>6,5 mmol/l, vagy LDL>4mmol/l vagy HDL<1 ffi eset�n �s <1,2 n�beteg eset�n).

Gy�gytestnevel�s:

-                   kis l�tsz�m� csoportok, gy�gytorn�sz, orvos eset�n t�bben is lehetnek, kell m�g defibrill�tor. �lland� kontroll kell.

-                   tudni kell mindenkinek pulzust m�rni , ismerni kell a nyugalmi pulzust, kiindul�si pulzust, restit�ci�s pulzust is. Alv�s, pihen�s ut�ni; testgyakorlat el�tti, valamint milyen  gyorsan nyugszik meg a pulzus.     

-                   nem mehet a nyugalmi pulzus al� a pulzus, brachicardia lehet, saj�t testt�meg mozgat�sa, mindig ugyanaz a  k�r�lm�ny, ugyanaz a v�grehajt�s, el�z� �rt�khez viszony�tva.

-                    fizikai terhel�s mell� be kell kalkul�lni a pszichikai �s izgalmi t�nyez�ket, ker�lj�k a pr�sel�ssel j�r� gyakorlatokat, k�zepes iram� legyen a terhel�s, t�bb pihen� beiktat�sa, j�t�kok sor�n ker�lni kell az izgalmakat, �sz�sn�l fokozott fel�gyelet, �sz�s j�t�kony hat�sa : t�g�tja az ereket, frekvencia emelked�sre figyelni kell, j� hat�s� a v�zi gimnasztika, fontos a korl�tlan leveg�z�s, meg kell tal�lni azokat a mozg�sform�kat amit sz�vesen v�gez, s nem j�r nagy megterhel�ssel.

II. L�gz�szervi betegs�gek A, Asthma Bronchiale

Az asztma reverzibilis l�g�ti obstrukci� ( eldugul�s ), amely sor�n a t�d� h�rg�csk�k simaizomzat�nak g�rcse valamint ny�lkah�rtya duzzanat l�p fel. Gyakori a ny�kk�pz�d�s is. Az asztma rohamokban megnyilv�nul� fullad�s, neh�zl�gz�s.

Oka: a szervezet t�l�rz�kenys�ge , amelynek kiv�lt�i lehetnek  k�l�nb�z� exog�n allerg�nek

( n�v�nyi eredet�ek, k�miai anyagok, �llati eredet�ek ) valamint endog�n allerg�nek ( neh�z megtal�lni az eredetet ). Ezen ingerekre a szervezet t�lzott k�ros  reakci�val v�laszol.

Klinikai t�netek :  roham idej�n : k�h�g�s, s�pol�, ugat� l�gz�s, ny�kk�pz�d�s, l�gutak besz�k�l�se, a leveg� a t�d�h�lyagocsk�kban csapd�ba ker�l, az alveolusokban reked. A co n�veked�s ingert jelent a l�gz�k�zpontnak, de  a bel�gz�s m�r nem k�v�natos a tel�tetts�g miatt. A t�d�ben v�rpang�s j�n l�tre. Ezt az �llapotot ijedts�g, hal�lf�lelem, fesz�lts�g k�s�ri, ami a h�rg�k tov�bbi  sz�k�let�t eredm�nyezi.

rohammentes id�ben : t�netmentes, kil�gz�si nehez�tetts�g. 

Fajt�i :

Allergi�s Asthma: Allergi�s betegs�g, a t�d�ben l�v� kis h�rg�k  simaizomzat�nak g�rcse.A l�gutak besz�k�lnek, a h�lyagocsk�kban csapd�ba ker�l a leveg� s, m�r nem tudj�k kif�jni. Terhel�ses Asthma: A terhel�s megkezd�se ut�n 5-8 percen bel�l jelentkezik a fullad�sos roham, s a terhel�s befejez�se ut�n 20-30 percen bel�l megsz�nik. Az asthma egy h�l� - sz�rad� folyamat , kezel�s�n�l ezt kell kiv�deni.( orron kell venni a leveg�t )

Ter�pi�ja: Gy�gyszeres : szteroid tartalm� inhal�ci�s illetve tablett�s gy�gyszerek, barlangter�pia, s�barlang ter�pia, k�rnyezetv�ltoz�s.

Mozg�ster�pia : tiszta, j� leveg�j�, p�rad�s helyen v�gzett mozg�ssal n�velni az �ll�k�pess�get, ami �ltal a t�neteket is lehet cs�kkenteni. Min�l jobb az �ll�k�pess�g, ann�l jobb �llapotba ker�l a beteg.

A mozg�ster�pia sor�n az al�bbi szempontokat kell figyelembe venni :

-         min�l t�bb l�gz�gyakorlatot v�geztess�nk ( �r�n bel�l 3-5 alk. )

-         fokozatosan terhelj�nk, l�gz�gyakorlatok seg�ts�g�vel tan�tsuk meg �ket a helyes, ritmusos l�gv�telre,

-          rendszeres �sz�s, kezdetben h�t�sz�s, majd mell- �s gyors�sz�s.

III.Anyagcsere betegs�gek : A szervezetben lezajl� biok�miai v�ltoz�sokhoz a t�pl�l�kok biztos�tj�k a megfelel� energi�t. Napi sz�ks�glet : 20 % feh�rje, 30 % zs�r, 50 % sz�nhidr�t. Anyagcsere sor�n koleszterinszint is v�ltozik a t�pl�l�k bevitele sor�n. LDL( kis s�r�s�g�, rossz) �s HDL (nagy s�s�s�g� koleszterin, j� ) koleszterin alkotja a TC –t, az �sszes koleszterint. K�vetkezm�nyei : �relmeszesed�s., sz�vbetegs�g, magasv�rnyom�s, cukorbetegs�g. Legjobb ellenszer a mozg�s ( koleszterin cs�kkent�).

A. Zs�r anyagcsere :

A zs�rok k�t f�le alakban vannak jelen : szabad- illetve nem szabadzs�rsavakk�nt, energia sz�ks�g eset�n a szervezet a szabad zs�rsavakat mozg�s�tja, majd a zs�rrakt�rb�l mozg�s�tja a p�tl�st. Zs�rokat feh�rj�k sz�ll�tj�k. A civiliz�ci�s k�rt�net, rosszabb mint  a r�k. A gyerekek 5% - 10 % sz�zal�ka k�v�r, feln�ttek 30 – 40% - ka. Az elh�z�s t�lt�pl�lkoz�s k�vetkezm�nye. 

Elh�z�sr�l besz�l�nk, ha az ide�lis tests�lyn�l 20%-kal nagyobb a testt�meg. K�v�rs�gr�l, ha a testt�meg zs�rtartalma meghaladja n�kben a 30%-ot, f�rfiakban a 25%-ot.

Alapja: energia bevitel = energia lead�s norm�l tests�ly,

energia bevitel < energia lead�s  fogy�s                                                                                 

energia bevitel > energia lead�s  elh�z�s                                                                                                             

Ide�lis tests�ly kisz�m�t�s�nak k�pletei :

BMI .tests�ly(kg)/testmag. M² egyenl� TTI, PL: 76 kg �s 179 cm ,akkor 76/1,79 ²= 25,1), m= 25< t�ls�lyos <30 elh�zott<40< �letre vesz�lyes elh�z�s

II. Broca index : ttm= tm(cm )- 100, m�dos�tott Broca index = 0,9xBroca I. ( f�rfiak), 0,85xBroca I ( n�k ).Az  adiposit�s ( elh�z�s), obesit�s( k�v�rs�g).

Legpontosabb a testzs�r tartalom m�r�s (b�rred� m�r�s)

K�v�rs�g fajt�i : Alak szerint :         - alma, vagy  k�r alak�, ez a vesz�lyesebb

                                   - k�rte alak�, ez az enyh�bb   

Zs�rsejtek alapj�n :    - zs�rsejtek sz�ma n� (nehezebb korrig�lni)                                                                 -   zs�rsejtek nagys�ga n� ( k�nnyebb korrig�lni )

K�vetkezm�nyei :  magasv�rnyom�s, cukorbetegs�g, �relmeszesed�s, sz�vterhel�se ,iz�leti kop�s

Ter�pi�ja: �letm�dv�lt�s :        I. t�pl�lkoz�si szok�sok megv�ltoztat�sa, pl.: barna keny�r, t�bbsz�ri �tkez�s kevesebb kal�ria bevitellel stb.

                                               II. mozg�s bevitele az �letm�dba . Megfelel�, adekv�t mozg�sform�t kell tal�lni, tehermentes�tve kell v�geztetni a mozg�sokat, �ll�k�pess�get kell fejleszteni. C�l a tartal�k zs�r felhaszn�l�sa. Min. 60' mozg�s, heti 3� , oxig�n d�s ( aerob )mozg�sok, l�gz�gyakorlatokkal. ( �sz�s, ker�kp�roz�s, t�r�z�s, �vatosan kocog�s )

Sz�nhidr�t anyagcsere: Cukorbetegs�g , n�pbetegs�g, a lakoss�g 5%- a szenved benne. A cukor, zs�r �s feh�rje anyagcsere komplex zavara, amelynek oka az inzulin

1. Abszol�t illetve                    2. Relat�v hi�nya

Oka: a hasny�lmirigy b�ta sejtjeinek k�rosod�sa, cs�kkent mennyis�g� inzulin elv�laszt�sa.

T�pusai :.1.Inzulin Dependes Diab�tes Mellitus ( IDDM )  ink�bb gyerekeken vagy fiatal feln�tt korban jelentkezik. HLA ( hum�n limfocita antig�n rendszer, amely olyan mint az ujjlenyomat )t�nyez� befoly�solhatja. Az inzulin mennyis�ge cs�kkent, inzulin ellenes anyagok keringenek a v�rben.                                                                                                                                      2. Non Inzulin Dependes Diab�tes Mellitus  ( NIDDM ), ink�bb id�sebb korban jelentkezik. Nincs HLA hat�s, a hasny�lmirigy cs�kkentve termeli ki az inzulint. K�v�r, magas v�rnyom�sos  betegekn�l tal�lhat�. K�s�n kezdi el termelni a hasny�lmirigy az inzulint, akkor amikor nem kellene, ez�rt alacsony lesz a v�rcukorszint.

T�neteik: sok folyad�k fogyaszt�sa, b�s�ges vizelet �r�t�s, fokozott �tv�gy mellett tests�lycs�kken�s, b�rviszket�s, gyakori gennyes b�rjelens�gek, pattan�sok.                                 Sz�v�dm�nyek :     v�gtagokon �rsz�k�let, a szemen sz�rkeh�lyog, ves�ben hugyv�r�s�g, perif�ri�s idegk�rosod�s – �rz�szavar, bakteri�lis �s gomb�s infekci�k.

Ter�pia: sport, figyelembe kell venni az inzulin bead�sn�l.

Feh�rje anyagcsere: ast�ni�s alkat. A feh�rj�k a szervezetben, a sejtfel�p�t�sben, a  biok�miai folyamatok kataliz�l�s�ban vesznek r�szt, mint enzimek.     J� koleszterin, HDL                                                                                                                           rossz koleszterin LDL                                                                                                            TC = LDL+HDL = fels� hat�r 5,2

Lesov�nyosod�sr�l akkor besz�l�nk, ha az addig norm�lis tests�ly� egy�n s�lya legal�bb 15 % - kal cs�kkent. Ha ezt tudatos di�t�z�ssal, fokozott fizikai aktivit�ssal nem magyar�zhat�, akkor mindig valami betegs�get kell felt�telezni. Figyelni kell a di�t�z�sn�l a megfelel� feh�rje mennyis�g bevitel�re, mert akkor feh�rje hi�ny l�p fel ,ami k�ros. ( k�v�r ember is lehet alult�pl�lt, ha kev�s feh�rj�t fogyaszt ) Ritka betegs�g , ink�bb Afrik�ban fordul el� gyerekek k�zt. P�k has, v�kony v�gtagok.

Legs�lyosabb form�i:

anorexia nervosa : fiatal n�k betegs�ge, rendszerint pubert�s korban vagy k�zvetlen�l vagy azt k�vet�en jelentkezik. Ink�bb pszichikai t�nyez�k szerepelnek.  Az ide�lis testt�meg 15%-nak elveszt�s�n�l m�r anorexia nervosar�l besz�l�nk. Leszoktatja mag�t az ev�sr�l., mivel k�rosan f�l az elh�z�st�l. A nagyfok� fogy�s ellen�re sok�ig megtartja a fizikai aktivit�s�t. Gy�gy�t�s: gy�gyszeresen.

Bulimia nervosa: visszat�r� fal�si epiz�dok jellemzik, amely sor�n a beteg kontrollveszt�st �l �t. A fal�si tev�kenys�get �nh�nytat�s, hashajt� beszed�s k�veti (sz�gyen�rzet a t�pl�lkoz�s miatt).

Mindk�t esetben folyad�k p�tl�s, elektrolit-h�ztart�s helyre�ll�t�sa, vitaminokban, nyomelemekben gazdag t�pl�l�k bevitel.