9/A.

A TÉRD BETEGSÉGEI. GENU VARUM, GENU VALGUM,

VELESZÜLETETT DONGALÁB,

SCHLATTER-OSGOOD-FÉLE MEGBETEGEDÉS.

TÉRD BETEGSÉGEINEK GYÓGYTESTNEVELÉSE

I.                    X láb (genu valgum)

A térd belső szalagai nyúlnak meg. Az első növekedési korszakban enyhe formája gyakran fiziológiás és a fejlődés során javul. Alapulhat szalaggyengeségen. A gyógytestnevelés feladata az elsődleges elváltozás javítása. A térdízület szalagjainak nyújtását kerülni kell, de az ízület alakítása lehetséges a combizom (4 fejű) erősítésével. A térdízület kényszerhelyzete (a térdek széttolása és a lábszárcsont rögzítése) hat a sípcsontra és szárkapocscsontra.

II. O láb (genu varum) – a térdízület külső szalagai nyúlnak meg.

Amíg a gyermek nem tanul meg jól járni, az O láb enyhe formája fiziológiás és ezt gyakran váltja fel  fiziológiás X láb. Tehát a fejlődés során kiegyenlítődhet. A térd- és bokaízületben változást érhetünk el bizonyos mértékű kényszerítő helyzettel, ami hatással van a lábszárra is.

III. Veleszületett dongaláb (pes varus congenitus)

A dongaláb a láb külső és belső élének a test középvonala felé irányuló hajlását jelenti. Szinte a láb összes ízületében torzulás jön létre.

Két csoportja van:

1.        Méhen belüli kényszertartás következményeként létrejövő, mely nem súlyos és jól kezelhető

2.        Méhen belüli csírakárosodás következtében létrejövő, amely nehezen javítható.

Formai jellemzői: a sarok a megszokottnál magasabban van, a láb az elsó ugróízületben befelé fordul, a talp a másik láb felé tekint. A láb belső oldalán az izmok és a szalagok zsugorodnak, a külső oldalon megnyúlnak, az Achilles –ín is megrövidül.

Célszerű 3-4 napos kortól passzív mozgatással, gipszkötéssel kezelni.

Iskolai gyógytestnevelésnél: az egyik feladat a láb belső oldalán még meglevő zsugorodások további nyújtása, lazítása, továbbá a külső oldalon levő szárkapocsizmok erősítése távolítással, kifelé forgatással, lábháti hajlítással és lábkörzésekkel.

Káros: a külső talpszél terhelése, lábujjállás, törökülés,  a láb túlterhelése, súlyosabb terhek emelésével, hordásával , ugrásokkal , hosszan tartó állással.

IV. Schlatter-Osgood-féle betegség

A betegség következtében a térdkalács-szalag tapadására szolgáló érdesség a sípcsonton fájdalmassá válik, megduzzad, a térd mozgása szabad marad. Leggyakrabban 6-14 éves kor között fordul elő, és legtöbbször spontán gyógyul.

Gyógytestnevelése: A térd rögzítése vagy műtéte után térdhajlításokat végeztetünk, a feszülő négyfejű combizom működését óvatos nyújtással javítjuk. A további feladat a teljes nyújtás elérése, a térdízület funkcióképességének helyreállítása. Az ugrás, a rúgás, a guggolás, nagyobb terhek emelése és hordása a helyreállításig ellenjavalt.

Fontos, hogy mindenegyes foglalkozáson legyen a mozgásfeladatok között bőségesen lábboltozatot erősítő gyakorlat. A lábszár izomzatának foglalkoztatására is gondolnunk kell minden esetben. A fárasztóbb mozgások után pihenésképpen ülve végezhető és tehermentesített feladatokat kell adnunk. Hasznos a foglalkozások szakaszos terhelése érdekében például ülésben végezhető lábgyakorlatokat  a pihenőszakaszba beiktatni.

9/B.

A MASSZÁZS TERÜLETEI, FELÉPÍTÉSE, FŐBB FOGÁSNEMEK

Eredete alapján:                                  1. Svéd masszázs                   2. Távol-keleti masszázs

Cél szerint:                                                           1. Sport, 2. Uszodai, 3. Gyógyító, 4. Relaxáló, lazító

Milyen közegben folyik:                      - száraz    vagy                        folyadékos (nedves,                                                                                                 olajos,krémes)

Mi az elérendő cél:                                               - szimpatikus (magasabb funkcióra előkészítsük a                                                                                                  szervezetet)

                                                                              - paraszimpatikus (levezető, nyugtató)

Testtájak szerint:                                 - általános               - részleges               - tájéki, szelvénymasszázs

A masszázs körülményei:

1.        masszírozandó területet szabadon kell hagyni

2.        kellően temperált helyen kell végezni (25-28 fok)

3.        igényes, otthonos helyen kell végezni

4.        ajánlott a zene igénybevétele

Masszőr személye:

-          kultúráltság, kellő szakismeret, megfelelő kézügyesség

-          kellő fizikai felkészültség, nem szabad visszaélni a masszőrnek a helyzettel

A masszást kizáró okok (kontraindikáció):

-          ne legyen csiklandós, gyulladásos állapot, bőrbántalmak

-          akut betegség, lázas állapot,

-          terhesség

A masszázs bőrre kifejtett hatása:

- közvetlen hatások                                                reflexhatások                                          sejtek regenerációja

- felmelegszik a bőr                                               a kapillárisok kitágulnak                 rugalmasság megváltozik

A masszázs során használt bedörzsölök szerek:

-          szer nélkül tapad a felület

-          fertőtlenítőszert is tartalmaznak

-          gyulladáscsökkentő

-          fájdalomcsillapító

-          izom relaxánsok.

Masszázs alapfogások:

1.        Bevezető fogások:

-          simítás: ráhangolása a szervezetnek a masszázsra.  Mindig a vénás áramlást kell segíteni a szív felé. Mély rétegeket nem érint, bőrhőmérséklet emelkedést okoz. Fajtái: 1. Hosszanti tengellyel párhuzamos, 2. Körkörös, 3. Haránt

-          dörzsölés: mélyebb rétegeket érint. Drasztikus fogásnem. Csontos alátámasztás fontos, amihez hozzá lehet dörzsölni. A test egyes részein alkalmazzuk csak! Fajtái: körkörös, kézhasználat: ujjhegy, tenyér, két kéz

- kiegészítő fogásnem: - szitálás, mángorlás, nyomás

2. Fő fogásnem:

-          gyúrás: ütögetés, vágás: húzás, feszítés, rázásvibráció: